Hazai őshonos fafajaink nem tűnnek ki magasságukkal. A történelmi Magyarország magashegyeiben is őshonos vörösfenyő és jegenyefenyő a Kárpátokban kivételes esetekben meghaladhatja az 50 m-es magasságot. Hazánk jelenlegi területén a 30-35 méter magasra megnövő bükk, mocsári és kocsánytalan tölgy meg az ezüsthárs említhető.
Különleges magasságot érhet el néhány észak-amerikai faj, így a mamutfenyők és duglászfenyő, meg az ausztráliai királyeukaliptusz.
A 19. század végén egészen elképesztő méretű fákról voltak híradások, de a hiteles mérések bevezetés óta is akadnak 100 méteren felüli különleges példányok.
Az eukaliptuszok közül az E. regnans, mint a legmagasabb zárvatermő fa jó termőhelyen 100 méteresre nőhet, állítólag a 19. században akadt ennél magasabb példány is.
A nyitvatermők közül közismert a mamutfenyő fajok óriási termete. Az örökzöld (Sequoia sempervirens) mamutfenyő a kaliforniai Parti-hegység ködövezetében, az óriás (Sequoiadendron gigantea) mamutfenyő pedig a Sierra-Nevada hegység nyugati oldalán a magasabb régiókban őshonos. A mamutfenyők legfeltűnőbb példányai egyedi nevet is kaptak.
A S. semperevirens faj egyedei nem egy esetben meghaladják a 100 méteres magasságot. Közülük a kaliforniai Hyperion 116 méter magas, ez a Föld ma ismert legmagasabb fája 23 méteres törzskerülettel.
A S. gigantea faj főleg óriási fatömegével tűnik ki, de magassága sem sokkal marad el: a több mint két évezredet megért, 1856-ban elpusztult Mother of the Forest 100 métert ért el. A faj ma ismert legmagasabb egyede a General Grant 82 méteres magasságával.
Hihetetlennek tűnik, hogy az 1897-ben, 400 éves korában kivágott Whatcom White nevű duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) 145 méter magasságot ért el. Az viszont biztos, hogy ma Oregonban él a 101 méter magas Brummitt Fir nevű duglász. Magyarország legmagasabb fái
A legmagasabb példányok amerikai jövevények, duglászfenyők. A legnagyobb példányok még nem érik el a 150 éves életkort (az iharosberényieket az 1880-as években ültették), ezért a duglászfenyők hosszú élettartamát (mintegy 4 évszázad) tekintve, még bőven van idejük az eredeti hazájukban a kivételes példányoknál mérhető 80...100 méteres magasság elérésére.
Háromhután található hazánk három legmagasabb fája, mindegyik duglászfenyő, közülük egy 55,2 méteres a legmagasabb.
Rejtésünk az iharosberényi 51,6 méteres magasságú negyediket mutatja be.
Érdekes még, hogy a legnagyobb törzskörméretű duglászfenyő is Somogyban él, ez a nevezetes rinyabesenyői Kandeláber-fa.
A duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) Észak-Amerika nyugati részén őshonos, több változatban. A P. M. var. menziesii változat az óceánhoz közeli viszonylag keskeny sávban a mérsékelt-mérsékelten hideg égövi részen honos. Más változatai a Nyugati-Kordillerák hegységben keletebbre is megtalálták élőhelyüket.
Kedvező tulajdonságai miatt nemcsak Amerikában, de Európában is számos helyen erdészeti művelés alatt áll. Hazánkban inkább érdekességként, kis egyedszámban találhatóak.
Kérge sötétszürke, durván repedezett. A fatest legnagyobb részét geszt teszi ki, a szokatlanul kemény faanyag a legszélsőségesebb igénybevételekre is alkalmas. Egyaránt használható vasúti talpfaként és igényes bútorgyártás céljára is.
Lapos, lekerekített végű, 20...30 milliméteres puha tűlevelei megdörzsölve narancshéj illatúak, amely többféle illóolaja közül a D-limonénnek köszönhető. A levelek 8 évig is elélnek, így a duglászfenyők alatt hiába keresnénk a más fenyőerdőkben megszokott, sűrűn hulló levelekből képződő vastag avarszőnyeget.
Lecsüngő toboza 8 cm körüli, egészben hullik. Minden más fenyőtől megkülönbözteti, hogy lekerekített termőpikkelyei közül erősen kilógnak a háromosztatúan hasogatott fedőpikkelyek, amelyek keskeny csúcsokban végződnek. Többtörzsű óriások
Nagyvár sáncai közelében áll Somogy legmagasabb fája, amelyet kettős, nagyjából azonos magasságba törő törzséről lehet azonosítani. Ezek hiteles magasságát Lajkó Bendegúz alpinista módszerrel, mérőszalaggal állapította meg 2019-ben. Egyúttal a két törzset kötéllel összeerősítette viharban történő esetleges kettéhasadás ellen. A fa jó egészségi állapotú, és mivel szűk völgyben nőtt, talán a villámcsapás sem fenyegeti, így remélhetőleg tovább fejlődhet ez a kb. 140 éves óriás.
Ez a fa a vállmagasságban mért törzskörméretét tekintve is tekintélyes, 420 cm. (A háromhutai 55,2 m-es magasságú ebből a szempontból a "futottak még" társasághoz tartozik, sokkal nyurgább termetű.)
Pár lépésnyire egy háromfelé bomló törzsű óriást is találsz 392 cm körmérettel.
Közvetlen közelükben egy fa gyökérterpesze rejti az első állomás ládáját: N 46° 23,409' E 17° 5,381' 195 m [GCDOUG-1]
Még két óriás
Egy kilométernyire két óriás rejtőzik az erdőben, egymás közelében, a megviselt törzsű példány körmérete 423 cm.
Nem sokkal marad el a szomszédja 418 cm körmérettel. Mellettük két különös élőhalott fatuskó okozhat fejtörést szokatlan megjelenésével.
Közelükben egy kidőlt fa gödre rejti a hagyományos ládát: N 46° 23,936' E 17° 5,418' 180 m [GCDOUG-2]
Köszönetnyilvánítás
Köszönetemet fejezem ki Lajkó Bendegúznak és Pósfai Györgynek néhány fontos információért és fényképért.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
A két pont közé beiktattuk a Nagyvár (GCNAVA) pontot.
Tényleg szép nagyok ezek az amerikai jövevény duglászfenyők. Az erdő többi fája is igyekszik felnőni hozzájuk, így egyre nehezebb egy egész alakos képet készíteni róluk.
Az első pont megközelítése volt kalandosabb.
Eredetileg a Kisvár felől akartam megközelíteni a pontokat, de mivel esett az eső, így a nyitott sorompón beautóztunk a fordulóig. Aztán menet közben elállt az eső, és tetszett az erdő, így végül a tavakig továbbsétáltunk.
Gyönyörű fákat mutattatok nekünk jó rejtésekkel. Élmény volt mindkét helyszín és találat.
A gondos leírásból az erdőterület ismertetését hiányolom. Miért nőttek pont itt ezek a fák? Mikor, ki ültette őket? Volt több? Ha igen, azokkal mi lett? Lehet, ez már a múlt homályáb vesző információ, de érdekes lenne tudni.
A panziótól indultunk gyalog. A halastónál a sárga körön és az erdőn át rövidítettünk. Először az 1 pontját kerestük meg. Itt két vaddisznó jól ránk ijesztett, de tőlünk elfelé szaladtak. Megcsodáltuk a nagy fákat, majd megkerestük a GCNAVA rejtést. Ezután indultunk tovább a 2 ponthoz. Visszafelé az aszfaltozott úton sétáltunk. Rengeteg vízimadarat láttunk, ez kárpótolt a sárért.
Köszönjük a lehetőséget.
Eddig csak a 61-es főúton szeltük át ezt az erdőt, és akkor nem gondoltuk volna, hogy ilyen facsodákat rejt. Az 1. pontnál tényleg szép hatalmasak a fák. Azt nem tudjuk kontrollálni, hogy tényleg a legmagasabbak-e, de tény, hogy szép példányok. Kár, hogy a környék fiatalos erdeje miatt eléggé benőtt környezetben találhatók, így nem valami jó a rálátás. Ezek után nem értettük a 2. láda funkcióját, de odaérve megállapítottuk, hogy megérte felkeresni, Egy jobban áttekinthető erdőben csodálatosan vastag fatörzsek mutatták, hogy ezek a fenyők sem mai gyerekek. Jó volt megismerni ezeket az értékeket. Köszönjük!
Halló!
Az első jelszórészlettel meggyűlt a bajom, szarvasok társaságában kerestem egy darabig, aztán telefonos segítség lett a vége, amit ezúton is nagyon köszönök pliptainak. Egyébként szeretem ezt az erdőt, nagyon szép, Nagyvárnál már jártam korábban, akkor is sok-sok Bambi társaságában.