Villamos kapcsoló szekrényben fém doboz (lásd az utolsó fotón) már üres, nincs áram benne.
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Széll Kálmán térről induló 22-es busz Budakeszi Tiefenweg utcai megállótól, 22A busz Dózsa György téri megállótól gyalogosan Kert utca, Szász utca, Alkony utcákon fel a Múzeumig kb. 2500m
Autóval a Mol benzinkútnál kell bekanyarodni, javasolt parkoló: N 47° 29,978' E 18° 55,579' 265 m [GCFeny+Parkoló], az Angol utcában álljatok meg bárhol. Kérem, hogy senki ne menjen tovább az Alkony utcán! Innen gyalog csak 150 méter a Múzeum.
Történet
Kutyasétáltatás közben találtunk rá Szofival erre a múlt tárgyait bemutató érdekes " Múzeumra ". Kitalálója, felépítője, a gyűjtemény tulajdonosa Szirmai Gábor. Életcéljának tekinti, hogy ezeket a tárgyakat minden érdeklődőnek megmutathassa ingyen, fizetség nélkül.
Aki "tárlatvezetést" is szeretne, az a látogatás előtt időben egyeztessen Szirmai Gáborral a 06-20-995-4460-as telefonszámon.
Pár mondat a múzeumról
Az Ívfény Múzeumnál a poros földúton a gazból előbukkan egy sarokkő: ez már a múzeum határát jelzi a Skót és Alkony utca sarkán.
"- Könnyű ide találni - szokta mondani Szirmai Gábor, ha valakit telefonon irányít - a két utcanév megjegyezhetősége miatt. Az egyik az anyagiakhoz való hozzáállásomat, a másik a szellemi állapotomat jelöli."
A falat, melyre az egész objektum felépült, mindenütt "áttörik" a gyümölcsfák, "hely van hagyva nekik". A borostyán félig kitakarja az egyik feliratot, de félre lehet hajtani még, alatta a múzeum "szíve" egy 100 éves impozáns ívlámpa. A lámpa mellett régi kapcsolótábla márványból, bronzból, rézből. Mindnek megvan a maga története, egyik-másik távolabbi kontinensről érkezett ide. Szirmai Gábor behatóan ismeri a mechanizmusokat, technikákat, hiszen műszaki érdeklődésű ember.
Néhány lépés múlva egy oroszlánfejes vízköpő látható, ami még mindig működik. Sötétkék lábasban gyűlik a víz, esténként ide járnak inni a vaddisznók. A kiállítás utolsó állomása Budapest régi határköve, az épülő fallal, ahova majd a geodéziai műszerek lesznek kitéve.
A régi tárgyak között szinte csak olyanok vannak, amik annak idején ívfénnyel működtek. Többek között diafilmvetítő, hangszóró, ívfénylámpa. A célzásra használt hajóágyúk és partvédelmi lövegek éjjeli üzemét is ívfénnyel biztosították. Az Ívfény Múzeum a még meglevő -ugyanilyen elven működő- világítótornyok dokumentálásával is foglalkozik, régi dokumentációkat gyűjt, valamint a fényadó részek elméletével, újraépítésével is törődik. Régen a fiumei kikötőben kiváltképp sok világítóberendezés működött ívfénnyel. Az egykori erőmű gyönyörű, öntöttvas-díszes épülete még megvan.
Az egykori Nemzeti Színház kovácsoltvas griffmadaras kandeláberei, ablakrácsai, mennyezetszellőzői egyelőre csak bent láthatóak a kertben. Minden tárgyról eredeti fénykép is van, megmutatva, hol volt a helyük az 1965-ben lerombolt színházban.
Szirmai Gábor élvezetes előadásában minden tárgynak története van, mit, honnan hozott és mit, mire cserélt el. Ha valaki be is megy, akkor számítson rá, hogy több órát tölthet ott el, mert bélyeggyűjtemény, régi képeslapok és bőrkötésű könyvek, még háromdimenziósak is, vannak a káoszban.
A ponyvák alatt is találhatsz érdekességeket, roncs orosz katonai teherautót, régi német katonai motort, amivel Szirmai Gábor beutazta a Szaharát.
"Játszó ruhában" menj, mert különben koszos leszel.
Megint TomTom problémáink voltak, mert mindenáron egy meredek lépcsőn akarta, hogy felmenjünk az Angol utcába. Aztán a szép, meredek, de tökéletesen aszfaltozott Szász utcán és Alkony utcán át eljutottunk az Angol utca tetejére. Ott Roy őrizte a kocsit, míg én elmentem a ládához. Hihetetlen gyűjtemény ez, tényleg napok kellenének ahhoz, hogy végignézze az ember. Szirmai Gábor azt hiszem otthon volt, mert az utcáról két férfi hangot, a rádiót és sok kopácsolást hallottam. Gondoltam ha építkeznek, nem akarom zavarni őket, de így is élvezet volt azt a sok mindent, ami kint volt, végig nézegetni és fotózni. Köszi a rejtést! :)
Remek hely. Volt egy rokonunk Egerben, ő is tematikusan gyűjtött dolgokat és kápolnát is épített, mint ezen a helyen. Aztán, ahogy öregedett, az őskáosz eluralt mindent, gyanítom, hogy sajnos itt is ez fog történni. [g:hu 1.6.4]
Mivel a járvány kilőtte a szombati programomat (nyugdíjba ment kollégánk búcsúztatása) és a pótprogramot is (tetőfedés), ránézve a térképre 4 budakeszi ládát kerestem fel. Ez volt a harmadik.
Szirmai Gábor írásait mindig nagy élvezettel olvastam/olvasom az A Földgömb lapjain, így felcsillant a szemem a ládaleírás olvastakor.... Köszönöm a lehetőséget!
Megnéztünk majdnem mindent (de, csak ami elől volt). Nagyon tanulságos volt a látogatás - még le kell ülepedni a látványnak - hatalmas ipartörténeti értéket gyűjtött össze a tulajdonos, de legalább átlátja a káoszt!
Reméljük - lesz ereje megvalósítani a terveit.
Még reggel telefonáltunk a Mesternek - így örömmel várt. 11.00 kor érkeztünk, módszeresen megmutatott minden fontos tárgyat - elbeszélgettünk - 13.00 - kor bejegyzést tettünk a 'vendégkönyvébe majd a zeg-zugos úton lesétáltunk Budakeszire.
Pilis50 társaságában a KFKI - buszmegállótól - most éppen száraz erdőben.
Az utolsó pár száz métert a kerítés mellett kellett leküzdeni - amikor rátaláltunk az objektumra.
N 47° 29,978' E 18° 55,579' 265 m [GCFeny+Parkoló]
