Az út mellett fatörzs és "szikla" között egy konyhai műanyag dobozt keress.
REGÉC MEGKÖZELÍTÉSE:
A község a Zemplén hegység nyugati lábánál fekszik
Megközelítés: Miskolctól 70 km-re található, a 3. sz. (M3-E71) főútvonal felől a Vizsoly - Korlát - Regéc, vagy a 37.sz. főút felől a Szerencs - Abaújszántó - Abaújkér - Korlát - Regéc útvonalon közelíthető meg.
Vonattal a Miskolc- Szerencs-Hidasnémeti vonalon Fonyig, onnan gyalogosan érhetjük el a várat. Ide vezet az országos Kék-túra és a piros Rákóczi-túra jelzése is.
REGÉC MEGKÖZELÍTÉSE TÖMEGKÖZLEKEDÉSI ESZKÖZZEL:
REGÉC:
Regéc, apró mintegy 120 lelkes, és megközelítőleg 800 éves település. Az egy utcás kis falu máig megőrizte eredeti formáját, az erdőtelkes sorfalu jellemző vonásait. Lakossága évszázadok óta főként állattenyésztéssel és erdőgazdasággal foglalkozott. A falu életében a mezőgazdaság az egyik legfontosabb tevékenység volt, de csak önellátás szintjén. Főleg búzát, rozst, zabot termeltek, amelyek tárolására fából és zsúpszalmából készült csűröket építettek. A hagyományos, háromosztású parasztházak a népi építészet emlékeiként ma már csak néhány portán láthatóak.
Az 1930-40-es években a falukép megváltozik: megjelennek az első kőházak cseréppel, palával vagy bádoggal fedve. Ebben az időben a község 64 házában 335 magyar ember lakik.
Az 1930-as évekig Regécre földutak és erdei utak vezettek. A ma is használt korszerű burkolatú utat csak 1976-ban építették. Egykoron a pezsgő közösségi élet eredményezte a fonók, bálok szervezését és a Regéci Önkéntes Tűzoltó Egyesület működését. A falu életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a festői táj, a környezet gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom, egyre több látogatót vonz.
Településtörténete szorosan összekapcsolódott a szomszédos hegyen található vár történetével. Regéc vára a 14. században épült.
A várat a 15.-18. században bővítették ki. II. Rákóczi Ferenc édesanyjával, Zrínyi Ilonával itt töltötte gyermekkorának korai szakaszát. A Rákóczi szabadságharc bukását követően a település elnéptelenedett. Később német telepesekkel éledt újjá a falu. A környéken található 4 pálos kolostor tagjai közül az egyiknek romjai megtalálhatók a településtől kb. 1 km távolságra.
REGÉCI VÁR TÖRTÉNELME:
A 624 méteres, vulkanikus sziklaszirten már 1285-ben vár állt. Építtetője nagy valószínűséggel az 1278 óta aktív Aba Amadé volt, és az ő birtoka 1307-ben. Rákóczi-várként ismert, mert az ő idejükben élte fénykorát. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várakhoz tartozott.
A rozgonyi csata után királyi vár, majd a Drugethek a birtokosai a faluval együtt. Zsigmond király ezt a várat is elzálogosította Brankovics György szerb despotának.
A XVII. századtól a Rákócziak tulajdonában volt, akik itt rendezték be birtokközpontjukat, itt őrizték levéltárukat. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet ötéves koráig. A források szerint rendszeresen lakták A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták, használhatatlanná tették, azóta rom. Berendezéseinek megmaradt darabjai a Sárospataki Vármúzeumban tekinthetők meg.
A mintegy 30 x 90 m-es kiterjedésű plató két, északi és déli végpontja, - melyeket alacsonyabb nyereg köt össze -, egy-egy toronyépítmény maradványait hordozza. Jelentősebb falak állnak az északi, egykor 11 x 7 m-es belméretű, négyszögű toronyépületből, melynek északkeleti sarkához kerek rondella csatlakozik. A déli torony kerek formáját már elsősorban csak a magasabb támpillérek őrzik. A nyeregben, a két tornyot összekötő övező falak között a keleti oldalon hosszú, alápincézett palotaszárny magas, jelenleg erősen feltöltődött maradványai állnak, nyugaton magas, lőréses várfalszakaszok és további pincék figyelhetők meg, az udvaron ciszterna.
A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé
A vár megmaradt falai között az utóbbi években ismét régészeti feltárás is folyt. Ma a turisták kedvelt kirándulóhelye.
Újjá épült a Reneszánsz Palota
Regéc község legutóbb 2015-ben hajtott végre nagyszabású fejlesztést Regéc Várában. Akkor, az ÉMOP pályázati program támogatásával sikerült újjáépíteni a vár négyszintes öregtornyát, új látogató fogadó épület készült a bejáratnál, illetve Látogatóközpont épült a település közepén.
Itt találkozik az Országos Kéktúra és a Zempléni-hegység jellegzetes túraútvonala, a piros jelzésű Rákóczi-turistaút, mely Sárospatakról indul, és a Füzéri várnál végződik.
VÁR MEGKÖZELÍTÉSE REGÉCRŐL KÉT ÚTVONALON LEHETSÉGES :
• a község alsó részén, gyalogtúra útvonalon, aminek hossza 2400 méter
• illetve gépkocsival is megközelíthető, Regéc Háromhuta irányába eső végén, melynek hossza 2500 méter.
Mind két útvonalat információs táblák jelzik a településen.
VÁR NYITVATARTÁSA:
Regéc Vára és a Látogatóközpont nyitvatartási rendje
Belépők: Diák, nyugdíjas 600 ft, Felnőtt 800 ft.
A diák, nyugdíjas csoportos jegy 500, a felnőtt csoportos jegy 700 Ft.. Csoportos jegy 15 főtől váltható.
Regéc Várában várbüfé és ajándékbolt üzemel.
Belépők a látogatóközpontba: Diák, nyugdíjas 300 ft, Felnőtt 500 ft.
Infóvonal: +36-20-231-9562 és tel/fax: 46/387-533 e-mail: var@regec.hu
Gergő és Gabi által készített eredeti leírás.
A Regéci vár Zempléni-hegység középső részén található. Gépkocsival a 3-as úton Encs vagy a 37-es útról lefordulva Tolcsva felől közelíthető meg.
Mogyoróska és Regéc községek közötti erdős vulkáni eredetű hegycsúcson találjuk az észak-déli irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi vár tekintélyes romjait.
A vár a keletkezésének pontos ideje nem ismert, de az biztos, hogy az 1285. évi tatárjárás idején már állott. 1464-ben Mátyás király Szapolyai Imrének ajándékozta. 1652-től a Rákóczi család birtokában volt. I. Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona ide költözött, itt nevelte ötéves koráig II. Rákóczi Ferencet, és itt tartotta meg esküvőjét második férjével, Thököly Imrével. Thököly halála után, 1689-ben a császáriak elfoglalták a várat és lerombolták.
Napjainkban a vár falának egy mélyedése egy ládikát rejt. A ládika elég kicsi, így csak apró ajándékok férnek bele.
Remélem kedvet kaptatok ellátogatni a Regéci várhoz!
Belépődíj: diák/nyugdíjas 300, felnőtt 450 HUF. A vár mindig nyitva van, de pénztáros nincs mindig - a téli időszakban elsősorban - ott. Ez esetben a becsületkasszába helyezzétek el a megfelelő nagyságrendű összeget.
Köszönjük Gergőnek és Gabinak, hogy átadták a ládát.
Külön köszönet, Mikulásnak , dc3-nak és Bal3-nak a láda újraélesztésében nyújtott segítségéért!
Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
LUILUI és JUDITH
Ládatörténet
2019. jan. 4. Bár a láda kereshető, de a leírás lényegesen elavult, a várat már évek óta felújították, azaz a láda webbeteg. [Admin(Fazék)]
