Elhelyezés időpontja: 2019.06.27 07:20
Megjelenés időpontja: 2019.10.01 23:30
Utolsó lényeges változás: 2022.05.17 21:32
Utolsó változás: 2022.05.17 21:35
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H+1V)
Elrejtők: Pomisa
Ládagazda: Pomisa Nehézség / Terep: 3.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 3500 m
Megtalálások száma: 17 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
Röviden
Első pont: N 47° 34,069' E 14° 52,201' 15x10x6 cm-es ládát a környék legnagyobb fatönkjénél keresd, ott ahol találkozik a fával. Második pont: N 47° 32,272' E 14° 55,582' Laminált lap a tábla hátoldalán. Harmadik pont: N 47° 32,405' E 14° 53,888' Útjelző tábla hátoldalán.
Jelszóképzés: Láda, második pont, harmadik pont. (15 karakter)
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Eisenerz természeti kincseit szeretném bemutatni ezzel a multi ládával.
Először 1230-ban említik a települést egy oklevélben Aerze néven, 1293-ban pedig mint "inner Eisenärz". 1453-ban mezővárosi jogokat kapott. A település életét a kezdetektől fogva az Erzberg vasércének bányászata határozta meg, amelynek jogán a szomszédos Vordernberggel osztozott.
1529-ben, Bécs török ostromakor a Szt. Oszvald templomot megerősítették. Ugyanebben az időszakban a reformáció hatására a protestantizmus többségi vallássá vált a bányászok között. Az 1525-ös német parasztfelkelésben részt vettek a helyi bányászok, munkások és polgárok is. 1599-ben az ellenreformáció bajnoka, Martin Brenner seckaui püspök látogatása során a polgárok és a kohómesterek az erődtemplomban sáncolták el magukat. A püspök II. Ferdinánd császártól kért segítséget, aki 316 muskétást és alabárdost küldött a városba. A protestáns könyveket elégették, a hitükhöz hű lutheránusokat száműzték (köztük legalább 14 kohómestert és családját), így a lakosság többségét visszatérítették a katolikus egyházba.
1625-ben hercegi utasításra létrejött az eisenerzi bányászatot és kohászatot egy kézben összefogó innerbergi társaság, amelynek jelentős érdekeltségei voltak a kereskedelemben is és a 17. századi Európa legnagyobb vasérckitermelő- és feldolgozó vállalkozásává fejlődött. A nők és a gyerekek is a bányaiparban dolgoztak, annak ellenére, hogy a bécsi udvar a 18. században több sikertelen próbálkozást is tett, hogy a női munkát a fonás felé terelje.
1881-ben megalakult az Osztrák-Alpesi Bányászati Társaság, amely fokozatosan az egész Erzberg fölött megszerezte a bányászati jogot és elkezdte azt a külszíni fejtést, ami a hegy mai jellegzetes külsejét adja. Röviddel később a Präbichl-hágón keresztül fogaskerekű vasút épült Vordernberg és onnan Leoben felé.
1931-re a vasérckitermelés válságba került; új felvirágzását a nemzetiszocialista kormányzat fegyverkezési programja hozta magával. Az erzbergi bánya a maga évi 1,8 millió tonnás teljesítményével adta a Harmadik Birodalom teljes vasérctermelésének egynegyedét. 1939 decemberében érkeztek az első kényszermunkások a városba 300 lengyel hadifogoly személyében, őket követte több ezer, a megszállt országokból és koncentrációs táborokból származó munkás.
1945. április 7-én a Präbichl hágónál a Volkssturm fegyveresei mintegy 250 magyar zsidót mészároltak le. A brit megszálló hatóság hadbírósága tizenkét milicistát ítélt halálra az Ausztria területén elkövetett egyik legjelentősebb háborús bűnért.
A bányák és a feldolgozóüzemek miatt beköltöző lakosságnak hála a népességszám 1948-ra majdnem elérte a 13 ezer főt, így ebben az évben a település városi rangot kapott. A technikai újítások és a vas és acélipar 1980-as évekbeli válságának hatására a népesség drasztikusan, kevesebb mint harmadára csökkent.
Az eisenerzi önkormányzat területén 2017 januárjában, 4188 fő élt. Tehát ma már a régi nagy bányászváros egészen kis városka. De annál kedvesebb, hangulatosabb és elragadóbb.
A látnivalók
1.pont: Leopoldsteini-tó
A tó 1400 méter hosszú és 370 méter széles. A maximális mélysége 31 méter. A Seebach folyó és földalatti források táplálják. Körülötte erdővel borított hegyek magasodnak. Egy 3,9 kilométeres túrával körbejárható a tó, és csónak is bérelhető. N 47° 34,069' E 14° 52,201' 642 m [GCEsrz-1] A 15x10x6 cm-es ládát a környék legnagyobb fatönkjénél keresd, ott ahol találkozik a fával.
1.Pótjelszó az N 47° 34. 056" E 14° 52. 203" koordinátán található 3 törzsű fa talajszinti odvában található kis ládában.
2. Pótjelszó az N 47° 34. 062" E 14° 52. 164" koordinátán található tábla hátulján laminált lapon.
Erzberg Európa legnagyobb pátvasérc lerekódása. A vörös ércet lépcsőzetes külszíni fejtéssel termelik ki. Az eredetileg 1534 m magas Erzberg elhordását már a kelták és a rómaiak megkezdték, most egy azték piramishoz hasonló, 1465 m magas kőtömb, amelyből ma is bányásznak és ez Közép-Európa legnagyobb külszíni vasércbányája. Vasérc
A 90 perces vezetett túrák a drótkötélpálya alsó állomásától indulnak, itt van a harmadik pont:
Az eredeti pont helye: N 47° 32. 377" E 14° 53. 809" Mágneses pezsgőtablettás dobozt keress a mozdony elejénél. Segítség: Állj a mozdonnyal szembe és a jobb elejénél nyúlj mögé és fel.
A "Katl" nevű, egykor bányászokat szállító vonat viszi a védőruhába bújt látogatókat 1,5 km-re az Erzberg gyomrába, az ún. látványbányába.
Lenyűgözően mutatják be a feltárási és elővájási munkálatokat, valamint a felszín alatti ércfejtés módszereit. Részletesen bemutatják a fúrás és robbantás, a rakodási és szállítási technikák fejlődését, valamint a tárnák biztosítását szolgáló építési módszereket.
Audiovizuális előadás mutatja be az Erzberg keletkezését - a 4-6 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanástól kezdve, amikor a felszabadult anyag csillagokká és bolygókká állt össze, a vulkanikus tevékenységen, a mészkő lerakódásán és a földmozgásokon keresztül a vaspát ércesedéséig.
Mindig nagy sikert arat az eredetit utánzó robbantás, amely 60 tonnányi kőzet kinyerését szimulálja egy 10 m2-es tárnában. Vakító villámok cikáznak a tárnák labirintusában, fülsiketítő robaj és lőporfüst közepette a látogató egyszer csak az események közepén találja magát.
A túra csúcspontja az utazás a Haulyn, az óriási taxin, amellyel megmásszák az Erzberg gigantikus lépcsőit.
Belépő a bányába
14 euró/felnőtt és 6,50 euró/gyerek.
Hauly Kalandutazás: 14 euró/felnőtt és 6,50 euró/gyerek.
Kombijegy 24 euró/felnőtt és 11,50 euró/gyerek. Bányatúra Jegyárak (2019)
A kettes pont építkezés miatt nem kereshető és szerintem a tábla sincs meg. Mivel hétvége volt ezért meg tudtunk állni, majd belógtunk az építési területre. A koordináták szerinti helyen nem találtunk olyan táblát amin a jelszó részlet lett volna.
A mai délutánt Eisenerz-ben töltöttük.
Sétáltunk egy jót a tóparton, majd a nagy attrakció, Hauly következett. Én már utaztam rajta kb 10 éve, de a többiek még nem. Ismét nagy élmény volt.
A 2. pontot hagytuk a végére, ami most útépítés miatt nem megközelíthető. E-mail ment a rejtőnek.
Csodás település, csodaszép látnivalókkal.
Köszi
Köszönjük a rejtést!
A hosszú hétvégét hosszabbá tettük Eisenerzben és ha már volt itt láda, akkor befűztük az egyes pontokat a napi programok mellé. Az időjárás kegyes volt, eső nélkül megúsztuk. Fotók a bejegyzés mellett.
Az első pont gond nélkül meglett, a második megváltozott - a táblán már nincsen laminált jelszó, csak filctollal utánírt verzió.
A vonatnál sajnos eltűnt. A jelzett helyet eredménytelenül tapogattuk végig.:(
Három napot töltöttünk Eisenerz környékén, ahová mindig szívesen jövünk vissza. Amikor először itt jártunk jó pár éve, finoman szólva nem az a "mézeskalács-Ausztria" érzés kapott el, de jobban körülnézve van egy hangulata a helynek, bár tény, hogy kissé haldoklik a város.
Ide a bányaturisták mellett elsősorban sportolni járnak az emberek, mert nagyon jó klettersteigek, mászóhelyek, vad bércek és kerékpáros útvonalak vannak.
Most első nap délután feltúráztunk a Reichenstein csúcsára, kb. 5 óra alatt megjárható oda-vissza a Präbichl hágóból. Fent egy jó kis hütte is van, lehet enni-inni.
Második nap pedig a Ferenc József-klettersteigen mentünk fel. Ezután körbesétáltuk a tavat, és megkerestük a ládát, ami rendben a helyén van.
Új info: épp a tegnapi napon telepítettek új parkolóautomatát a tó melletti felső parkolóhoz (helyiek mondták, hogy előző nap még nem volt ott), így jó eséllyel sajnos ez is fizetős lesz. :(
A 2. ponton hiányzott a jelszó, a rejtő elküldte, így alkoholos filccel felírtam "GC:****" formátumban a nagy tábla hátára két helyre, kb. derékmagasságba, egyik a merevítő vas belső oldalán van, táblacsere esetére (valószínűleg a laminált lap is így tűnt el).
A 3. ponton doboz nincs, a pótjelszó koordinátáját érdemes lenne coord formátumban megadni, mert macerás külön beírogatni.
Eisenerzen többször is jártunk már: sífutás az itteni Ramsaun, kirándulás az Eisenerzer Reichensteinen (2165 m a város fölött), városközpont.
Most egy (utólag elég értelmetlen) kitérőt tettünk a multi kedvéért.
1. pont OK (a tónál még nem jártam); 2.-on semmi sincs a táblán, a rejtőtől kértem segítséget (köszönöm!), sokszor mentünk erre, a kilátás elég korlátozott már; a 3.-on pótjelszóval - a mikrót már az első megtaláló se találta -, a turistaatrakció pedig hidegen hagy (jártam több valódi, működő bányában is).
Nemrég jártam erre kamionnal; akkor nem tudtam megállni nézelődni, de elhatároztam, hogy ide vissza kell jönni. A közeli két láda kiváló alkalmat adott erre, csodás két napot töltöttünk a környéken. A ládával kapcsolatban vegyesek az érzelmeim: a helyszín érdekes, ha nem a GCMACI lett volna a másnapi cél, talán több pontot is adtam volna erre. A rejtés viszont nekem nem tetszett: még mindig nem sikerül elszakadni a "fa tövében párhuzamos ágakkal takarva" rejtéstől, ráadásul állandóan nedves környezetben. Ha nem első találatról lett volna szó, valószínűleg nem lett volna kedvem kikotorni a rohadt avar alól... A második ponton a mikroláda már most nincs meg, ott pótjelszót kellett keresni. Gondolom azért, mert a com-os GC2M0B0 pont fél méterre van tőle, valószínűleg az azt keresők nem tudták mire vélni ezt a dobozt... Ja, és a jelszó 15 karakter, nem 16 :/
Azért összességében a kirándulás jó volt, köszönjük az élményt!
N 47° 33,937' E 14° 51,335' 645 m [GCEsrz+1jobbra]
N 47° 34,403' E 14° 51,143' 646 m [GCEsrz+1parkoló]
N 47° 34,069' E 14° 52,201' 642 m [GCEsrz-1]
N 47° 34,238' E 14° 51,056' 655 m [GCEsrz+1Épület]
N 47° 32,451' E 14° 53,394' 734 m [GCEsrz+Templom]![20230708_183454[1]](/thumbs/logimages/2023-07/43821_20230722_095244_bb9b6ab7dfaa86d206c4c402832276c9ae8a0d67.jpg "20230708_183454[1]")
![20230708_183946[1]](/thumbs/logimages/2023-07/43821_20230722_095252_a70d3972e7aa1412ef4a9cd511c04a55f3a589ef.jpg "20230708_183946[1]")
![20230708_184044[1]](/thumbs/logimages/2023-07/43821_20230722_095301_7dadeb9f14fc1077c8ca15a97cf6849d3f69a140.jpg "20230708_184044[1]")
![20230708_183429[1]](/thumbs/logimages/2023-07/43821_20230722_095354_4e0c6d1e2a6f4e6e69f066fde97940a16e89f05a.jpg "20230708_183429[1]")
