Elhelyezés időpontja: 2019.03.31 11:00
Megjelenés időpontja: 2019.04.05 20:10
Utolsó lényeges változás: 2019.04.05 20:10
Utolsó változás: 2020.09.27 21:46
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: Tünde és Attila
Felhasználó: Tünde&Attila Nehézség / Terep: 2.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 10500 m
Megtalálások száma: 164 + 1 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.5 megtalálás hetente
A láda
Két virtuális pontból (Forrásréti-pihenő N 47° 17,136' E 19° 22,821' és Farkasordítói-rét N 47° 16,871' E 19° 22,100'), valamint egy hagyományos ládából álló multi (Édesházi-pihenő N 47° 17,778' E 19° 21,777').
Természetes rejtekhelyeket készítettünk, mert úgy ítéljük, már annyira tele van a természet műanyaggal, hogy mi inkább nem halmozzuk tovább! Csakhogy az egerek megrágták a klassz kis fahordócskát, így sajnos végül műanyagra cseréltük. A virtuális pontokon a jelszórészletek kis faléceken találhatóak, a végső ponton pedig egy hagyományos ládában rejtőzik a jelszó harmadik darabja. A pontok tetszőleges sorrendben felkereshetők, a három jelszórészletet a megfelelő sorrendben összeolvasva egy értelmes mondatot kaptok.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Csévharaszt felől: Budapest irányából gépjárművel a 4-es főúton haladva, Monornál letérve közelíthető meg a pontoknak helyt adó sétaerdő.
Inárcs felől is megközelíthető, ekkor az M5-ös autópálya inárcsi lehajtójánál kell letérni (OMV-kút) és a falu főutcáját (Bajcsy-Zsilinszky út) kell megtalálni. Ezen végighaladva, ahol a főút jobbra kanyarodik, ott le kell balra térni a Pótharaszti útra. Ezen az úton végig lehet menni (át az autópálya alatt) egészen egy földutas kereszteződésig, ahonnan a Farkasordítói-rét már közel van. (Az út eredetileg egy szovjet laktanyához vezetett, amely egy raktárbázisnak és egy légvédelmi rakétás alakulat műszaki alegységének adott helyet).
A pontok kerékpáros megközelítése is lehetséges, bár a sétaerdő útjai többnyire homokosak, így a bringázás száraz időben nehézkes, sőt, akár lehetetlen feladat is lehet.
Mi a csévharaszti megközelítést javasoljuk, mert így az utunk az Ősborókás rész mellett halad el. Autóval/bringával az alábbi parkolóhelyet használjuk: N 47° 17,767' E 19° 23,635' 110 m [GCFAOR+parkoló]. Ha Vasad/Monor felől elérjük Csévharasztot, az első kereszteződésben forduljunk jobbra a Kossuth Lajos utcára. Ezen végig kell haladni a Petőfi Sándor úti kereszteződésig, itt ismét jobbra fordulva végighaladni addig, míg meglátjuk a balról beérkező piros sáv jelzést. Ez már földút, de innen már közel van a jelzett parkoló (az erdő felé vezető földutat sorompóval látták el, mi még ezt egyszer sem találtuk zárva. A behajtást ugyanakkor tábla tiltja).
Jó tudni, hogy a sétaerdőben az utak nagyjából négyzethálós rendszerűek.
1. pont: Forrásréti-pihenő N 47° 17,136' E 19° 22,821' 115 m [GCFAOR-1]
Sajnos, a nevével ellentétben forrás nincs a réten, de kellemes, kedves hely tűzrakóval, padokkal és - ahogyan a többi pihenő is - ember által alig látogatott. A környékén csend és rend honol, béke és tisztaság van köröskörül :)
A rejtek egy kis (3*10 cm) fatáblán lesz, könnyen megtalálható helyen.
2. pont: Farkasordítói-rét N 47° 16,871' E 19° 22,100' 120 m [GCFAOR-2]
Egy nagy rét, sok kis csodával: van itt kilátó-magasles az egyik szélén, faragott fafotel a közepén, fedett kemence sok asztallal-paddal erdei iskola számára, két kis fakunyhó a másik szélén. Útjelző tábla segít az eligazodásban, tűzrakóhely padokkal, fedett kukák és két illemhely is várja az idelátogatókat. Minden szép és kulturált, tekintve, hogy 2018. jún. 1-jén avatták fel az erdei tantermet a réten. Cikk az avatásról Videó a rétről (avatás)
A jelszó az előzőhöz hasonlóan egy kis fabatkán lesz az újabb értékes részletet tartalmazva, így nem érvényes rá a mondás, hogy "fabatkát sem ér" :)
A rejtés kissé furfangos, igazi kihívás, így kesserszemmel keresendő! :D
Ne feledd: fentről jobb a kilátás!
3. pont: Édesházi-pihenő N 47° 17,778' E 19° 21,777' 123 m [GCFAOR-3]
Egy újabb kedves kis pihenő néhány hatalmas fával, padokkal, tűzrakóval a közepén és még egy kis fakunyhó is van itt, ahol kedvedre eltölthetsz egy(-két-akárhány) éjszakát, ahogy tettük ezt mi is egyszer :)
Sajnos, időközben a környező erdőt kivágták, de azért egyik oldalán kis fenyveserdő védi a hely nyugalmát.
A rejtekhez odavisz a GPS, ott már a fantáziára és rutinra hagyatkozhattok :)
Csévharaszt és környéke
Csévharaszt környéke régóta kedves a szívünknek. Az Ősborókás sötétlő bokrainak szépsége, különösen ősszel a borókabogyóktól roskadozó ágakkal, a hol sűrű erdős, hol kedves ligetes táj mindig vonzerőt jelentett, így szívesen jártunk erre. A Pusztatemplomot is gyakorta meglátogattuk, vadakkal találkoztunk a mezőkön, erdőben, magaslesről csodáltuk őket, szarvasbőgést hallgattunk szeptember végi hűvös estéken.
A pótharaszti erdőben számtalan apró szépség található. Rejtésünkkel a három nagyon kellemes és kulturált, nemrégiben létesült rétre-pihenőhelyre szeretnénk felhívni a figyelmet. Nagy erdő- és természetjárók vagyunk, de kevés helyen találkoztunk ilyen szépen kiépített tűzrakókkal, padokkal, fedeles kukákkal, esőházakkal és fakunyhókkal ellátott, rendezett és tiszta környékkel, ami a Pótharaszti erdőt jellemzi.
Ha már arra jártok, érdemes még felkeresni a jelzett pontoktól kissé távolabb elhelyezkedő Erdőőri lakot (a fentebb említett, csévharaszti Kossuth utca-Petőfi utca kereszteződésnél egyenesen továbbmenve pár perc alatt eléhető betonúton). A Pótharaszti Sétaerdőről, a Buckáserdőről és a 2014-ben létrehozott Erdőőri lakról bővebben:
A Csévharaszt szélén található több, mint 100 éves Erdőőri lakkal, egyúttal bemutatóházzal, a mellette kialakított esőbeállóval és annak tűzrakó helyével, a pihenőpadokkal és erdei játszótérrel, valamint a három kapcsolódó, ismeretterjesztő táblákkal ellátott sétakörrel szeretnénk az idelátogatóknak igazi erdei élményeket nyújtani. A Sétaerdő - amely szabadon látogatható -, bemutatja a helyi élővilágot, az itt megfordult híres embereket és irodalmi alkotásaikat, az ország első természetvédelmi emlékeit és a manapság romantikus homályban élő, de egykor rémisztő betyárok életét.
A Sétaerdő további célja, hogy a létrehozott kirándulási útvonalakkal megóvjuk a fokozottan védett természeti területeket és több biztonságos tűzrakóhely kialakításával csökkentsük a kockázatát az emberi gondatlanság okozta erdőtüzeknek, megvédve ezzel Csévharaszt jelképét, az egyedülálló Ősborókást. Az Erdőőri laktól a kék háromszög jelzésen el lehet jutni a pótharaszti Pusztatemplomig, a Pest megyei piros turistajelzést követve pedig a híres ócsai premontrei kolostorhoz juthatunk. A közel 10 000 hektáros erdőtömb legszebb részein keresztül pedig az inárcsi vasútállomásig vezető turistaút került kialakításra végig a sárga jelzésen (forrás: Nefag ZRT. (2014)
Buckáserdő és Ősborókás
A Csévharaszt térségében elterülő Buckáserdő 1939 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, területe 1,05 négyzetkilométer. A növényzet nyáras-borókással váltakozó homoksztyepp, melyben a védett növényfajok közül például a homoki árvalányhaj és a báránypirosító él. Itt fordul elő a fokozottan védett csikófark, piros madársisak, valamint a bennszülött tartós szegfű is.
A természetes növényzetre a gyorsan terjedő idegen fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.
Legelterjedtebb az akác, kisebb foltokban található meg a bálványfa és a lágyszárú selyemkóró. Ezeket a fajokat kell kiirtani a természetvédelmi területekről.
Az ártéri és homoki élőhelyeken jelentős természetvédelmi problémát okoznak ezek az agresszíven terjedő (más néven invazív) növények, mivel kiszorítják az őshonos fajokat. Ilyen, távoli vidékekről behurcolt özönnövény az akác, a kései meggy, a bálványfa, a zöld juhar és a
selyemkóró. Olyan ez, mint amikor vendég érkezik hozzátok: csak addig látjátok szívesen, amíg nem akar az ágyatokban aludni, hanem
megmarad a vendégszobában. Ezért nem látjuk szívesen a védett területeket elözönlő invazív fajokat, és megpróbáljuk visszaszorítani őket. Az özönnövények helyére hazai fajokból álló erdőket ültetünk. Magyarországon a munkák az Ipoly-völgyben, dunai szigeteken, Csévharaszton és Nagykőrösön folynak.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Végre igazi tavaszi időben, klassz helyen, klassz láda. 1-2-3 sorrendben bejárva 11-12 km attól függően mennyit cselleng az ember a pihenőknél. Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.9.6]
Húsvét hétfői ládázásunk. 6/6.
Kalandos földutakon való autós ládázgatás (GCPIK, GCViBo, GCKKCS, GCCSEV) után érkeztünk meg a mai tervezett 10 km-es gyalogos kiránduláshoz.
Ezt a ládát összekötöttük GCBoro ládával. Onnan haladtunk e multi pontjaihoz 1-3-2 sorrendben.
A több napos ládázgatás, kirándulás miatt, a vártnál keményebb gyalogtúra lett itt a nap végére, de azért is körbementünk.
A láda rendben, bár a füzet kissé megtépázott...
Szép környezet, nagy forgalom volt ma a környéken...
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!Pontok rendben, láda rendben.
Jó nagy kör lett 16 kilométerrel. Igényes szabadidős helyek.
Néha jobb lenne nem lenne szemetes.
Mert hiába van teli mellé szórnak . [Geoládák v3.9.6]
Remek időjárásban egy szép helyen járhattunk. Csévharaszt felől közelítettük meg e multit. A megadott ponton parkoltunk, majd 3. 2. 1. sorrendben kerestük fel a pontokat. 10 km lett a vége. Nagy élmény volt, ahogy váltakozott a fenyő és ibolya illat. A táj különleges, viszont elég sok helyen komoly fakitermelés folyik sajnos. A multi összes pontjánál nagy sütés-főzés volt, sokan autóval érkeztek a helyszínre, ennyit a hely védelméről.
"Éljen a Szabadság, éljen a Haza", azaz ünnepi kirándulás olyan környékre tervezve, ahol (tekintettel a jelenlegi küzdelemre) minimális a tömeg előfordulásának esélye. És tényleg elég ritkásan fordultunk elő a környéken, bár a ládának azért viszonylag nagy forgalma volt a mai napon.
A pihenőhelyek tényleg igényesek. A környék vegetációja azonban ambivalens érzéseket kelt az emberben. Az ősborókástól az invazív fajok burjánzásáig széles a paletta. Ez utóbbival kapcsolatban egy megjegyzés. A ládaoldal és egyes logok képein is megjelenik a selyemkóró, ami egy agresszíven terjeszkedő évelő gyomnövény. Özönnövény, ami az őshonos fajokat kiszorítja, ezért irtása törvény alapján kötelező.
https://aszaly.geo.u-szeged.hu/portal/apps/webappviewer/index.html?id=430717f9bec149d781c9ec1ea2b0b10c
28 km-es bringatúra kettesben. Nekem nem adott olyan sokat a látvány, bár ebbe betudtuk a fáradságot is. A pontok a helyükön voltak, bár a 2. ponton a fadarab a kilátó padlóján hevert. Visszaraktuk a gerendák fölé, hogy nem essen bántódása. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
Ez volt a mai napi 22 km-es gyalogtúrám 2. találata a háromból. Monor vasútállomásról indultam el 8:05-kor, és 12:55-re értem be Csévharasztra.
Célszerűségi okokból ezt a multit fordított sorrendben cserkésztem be. A GCVOR ládától gyalogoltam a multi 3. pontjához, ahol először a .com-os ládát kerestem meg, majd pedig ezt. Szerencsére mindkét láda könnyen megtalálható, nem kellett sokat vacakolnom a keresgéléssel. Kis pihenés és fényképezés után ballagtam tovább a 2. ponthoz, amely szintén nem okozott különösebb problémát. A falap rendben a helyén van, szintúgy mint az 1. ponton.
Tetszett mindhárom kis rét, de különösen a kis faházak. Kár, hogy a Mecsekben nincsenek ilyenek, nem kellene sátrat cipelnem, csak a hálózsákot... :)))
A multi levadászása után az ősborókás felé vettem az irányt, a GCBoro ládáért...
Köszi a rejtést! :)
Gondos ládagazdák lévén azonnal ugrunk javítani, pótolni, ha bármelyik ládánknál valami hiány, probléma jelentkezik. Itt azonban - a névadó helyen, azaz a 2. ponton - már többször eltűnt a fabatka, számunkra teljesen érthetetlen módon :(
Ezért a mai napon utánpótoltuk oly módon, hogy az adott ko-on több helyen is megtalálható. Tehát ha netán ismét eltűnik az egyik, lesz ott pár pótjelszó is!
Ezek után kesser legyen a talpán, aki nem találja meg! :D
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
a kilátós virtuális hiányzik, de ki lehet találni a jelszót a másik kettő ismeretében. De mindenféleképpen menjetek el a rétre, mert az a legjobb rész.[Geoládák v3.9.0]
Nagyon tetszett a séta, az ember nem is gondolná, hogy ilyen hangulatos pihenőhelyek találhatóak errefelé. Minden pont rendben van, köszönjük a rejtést.
Mivel már két jelzés is érkezett, miszerint a 2. ponton hiányzik a jelszóhordozó, gondos ládagazdák lévén azonnal útra keltünk, hogy orvosoljuk a helyzetet. A Farkasordító-rét fabatkája ismét örömmel vár minden kedves kessertársat! :) Ha már ott jártunk, egy finom levest is főztünk és pihiztünk egy jót a klassz őszi napsütésben :)
Már régóta készülünk meglátogatni a ládánkat, ma végre alkalom nyílt rá. Jólesőt sétáltunk az őszi napfényben, kellemes fény-árnyék játékban :)
A klassz fahordócskát ronda műanyag dobozra cseréltük, hátha azt nem szeretik az egerek, melyek kikezdték a logfüzetet is. Bár teljes felszereléssel érkeztünk, mindenre készülve, végül mégsem cseréltük újra a füzetkét, melyben ládánk eddigi története rejlik. Ettől nem akartuk megfosztani sem őt, sem magunkat, sem a kessertársakat, így maradt a kissé egérrágta, ámde "történelmileg hű" dokumentációval a régi helyén a régi logbook :)
THX! Nagyon jó séta volt egydül. Pont erre a magányra volt most szükségem, nem bántam meg, az út során senkivel nem találkoztam. A végére azért jól elfáradtam, de megérte! A táv kereken 10 km, nekem ehhez 2 óra 50 perc kellett, pedig mentem rendesen...
Aki nem szereti a homokot annak nem ajánlom, de aki szereti a csendet, annak igen. Kerékpárral nem lehetett volna teljesíteni ebben a szárazságban!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A borókásnál kezdtünk, aztán 1-2-3. sorrendben haladtunk, nagyobb túra kerekedett belőle, mint ami jól esett ebben a melegben és a homokos talaj is nehezítette a haladást. Felüdülés volt odaérni az 1-1 pihenőhelyre. A kilátónál lévő rejtés nagyon tetszett, kis trükkös. [Geoládák v3.5.4]
Korai kelés után autós, biciklis megközelítés. Széles gumik vannak az MTB-men, de még így is sokszor kellett tolni a homokban, leginkább a parkolóhely környékén, utána már élvezetesebb volt a biciklizés. Egy terepfutó csapatot leszámítva senkivel sem találkoztam. A rejtések rendben, bár a ládát és tartalmát erősen kóstolgatják az egerek.
Az évszaknak ellentmondó hűvősebb, esős idő volt a hétvégén, így olyan Budapest környéki ládákat választottunk, amiket könnyen meg lehet közelíteni autóval.
Bár ez a kitétel erre a ládára nem igaz, de ha már erre jártunk ide is besétáltunk. Pár helyen csúnyán benőtte a gaz az ösvényt, de alapvetően jó környék. A nagy rét kifejezetten tetszett. Köszi, hogy megmutattad.
Kellemes meglepetés volt ez a multi. Szép környezetben, jó rejtésekkel találkozhattam. Egy kis kitérőt tettem a Borókás-hoz is. Ezzel együtt jó kis séta kerekedett ki belőle. Köszönöm a rejtést!
A 3. pontnál kezdtem, mivel Felsőpakony irányából jöttem, és bár mindhárom pontot felkerestem, utólag úgy érzem, felesleges volt (jelszó szempontjából is, mivel azt már itt kitaláltam). A másik két ponton csak pár percet szántam a keresgélésre, a kilátónál rögtön találtam is egy tökéletes fadarabot, csak éppen felirat nélkül, úgyhogy vissza is raktam. Mivel biciklivel voltam, és mindenképpen szerettem volna még sötétedés előtt hazaérni, és kedvem se volt a vacakoláshoz, hogy egy fából készült kilátón megkeressek egy kis fadarabot, kis nézelődés után mentem is tovább. A "geoláda" tetejét külön, és összetörve láttam csak, de sok időm nem volt vele foglalkozni, mert rögtön utánam érkezett egy 7-8 fős csapat, akik ott készültek letáborozni, úgyhogy el kellett hagynom a helyet, hogy ne keltsek gyanút.
Bár direkt olyan időpontot választottam, amikor felhős idő és max. 20 °C volt, így is szenvedés volt az út számomra. A vizem már rég elfogyott, és úgy kiszáradtam, hogy csillagokat láttam, így toltam a bringát a bokáig érő homokban kilométereken át... Esküszöm, a Szaharában nincs ennyi homok! Amint végeztem, Vasad felé vettem az irányt, és mikor a durva kövekkel felszórt útra értem, még annak is úgy örültem, hogy leborulva megcsókoltam volna, pedig különben nagyon utálom, mert teljesen szétrázza a csuklómat. Vasadon is szétnéztem kicsit, és végre vízhez jutottam, ami kétségtelenül a nap fénypontja volt számomra. A hazautam innen még hosszú volt és fáradságos, de ez már egy másik történet...
Megtaláltuk, köszönjük! A 3. ponton a telefonos GPS egyértelműen, minden irányból egy bizonyos tereptárgyra mutat, de a láda 2 méterre egy másiknál volt :) [Geoládák v3.3.2]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.0.34]
Fenntartásokkal érkeztem, hogy ugyan a semmi közepén mégis mi indokolja egy többpontos rejtés létrehozását, hiszen ígyis-úgyis sétálni kell egyet a környéken érte. Aztán megvilágosodtam a helyszínen. :-)
Zseniális kivitelezés és keretbe foglalt séta lett belőle a friss levegőn. Mindegyik ponton meglepődötten tapasztaltam a kulturált környezetet ami fogadott, szívesen visszajövök ide pár év múlva családi piknikezés címén.
A múlt hétvégéhez hasonlóan - szombaton vizitúráztam egy kicsit délelőtt a (a természetvédelmi területté frissen avanzsált) Táti-szigeteknél (délután pedig gurultam egyet a bringával) - szigorúan magányosan, 1,5 métert tartva mindenkitől.
Vasárnap pedig egy kis családi sétára jöttünk ki ebéd után Csévharasztra. 11 kilométer lett és csodás helyeket láttunk, remek, igazi tavaszi időben kutyagoltunk a homokos, jó kis alföldi utakon. Imádom!
Köszönöm a remek rejtést. Tökéletes koncepció és kivitelezés, örömmel jöttem újra a Csévharaszti Borokás TT-re.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Érdekes, hogy egy hónapja nem taláta meg senki és előttünk összesen 68-an találták meg. Ehhez képest 5 percen belül 3 kesser csoport (összesen 9 fő+2 eb) jött össze a ládánál. Kicsit beszélgettünk, jó volt találkozni velük. A borókás és a fenyőerdő is nagyon tetszett. Sár nincs, de sok homok igen. 12 km lett a vége. [Geoládák v3.3.2]
Köszönjük a rejtést, nagyon szép 12 km-s séta lett a végére! Mi 5-en voltunk a 7 hónapos Joda kutyánkkal, aki szintén végig sétálta ezt az utat!
A járvány miatt úgy gondoltuk elhagyjuk Budapestet egy nyugodt, csendes hely felkeresésével. Azt hittük senkivel sem találkozunk, de pont egy időben érkeztünk a ládához másik négy ládavadásszal :) Mennyi erre az esély?
Út közben láttunk egy nyulat és több őzet is. Nagyon szép idő volt, kicsit még napszúrást is kaptunk, pedig nagyon hideg volt márciushoz képest! De nagyon szép túra volt, köszönjük!
A javasolt parkoló "tele" volt, igazából két autónak van hely Csévharasztnál, én inkább a 2-s pontot javaslom kiinduló pontnak ;)
Kihasználva a napsütéses időt ismét a Pótharaszti-erdő felé vettük az irányt. Hangulatos pihenő/piknikező helyeket mutat be a jól elrejtett láda. Köszönjük a rejtést!
Mivel megint délben jutott eszünkbe (szsoutdor eszébe...), hogy ebben a szép napos időben menni kéne valahova, ezért valami olyan helyet kerestünk, ahova 30-40 perc alatt odaérhetünk. Ez éppen megközelíthető volt ennyi idő alatt.
Két dolgot nem vettünk számításba:
Az egyik, hogy a Pótharaszti sétaerdőnél hagyva az autót ez a kör bizony jóval nagyobb, mint amit a térkép alapján ránézésre megállapítottunk.
A másik pedig, hogy ilyen sokat kell keresni a jelszavakat.
Számunkra a virtuális jelszó azt jelenti, hogy ott van egy valami, ami amúgy is ott lenne, ha a láda nem lenne, és meg kell számolni rajta valamit, vagy a táblájáról le kell olvasni valamit... szóval ott van a "jelszó" geoláda nélkül is. Az ilyesfajta jelszó, amit úgymond keresni kell, az kikéri magának, nem virtuális! Punktum. Attól, hogy nem egy dobozban van, még keresni kell. És ezt a két falapocskát igen sokáig kellett keresgélni... Főleg a másodikat... Az előttünk itt járó megtaláló remekül visszarejtette.... Kb. negyedórát töltöttünk az 1. pont keresésével és kb. félórát a második ponttal. Minden lécet áttapogattunk - amit láttunk... szétszurkáltak a kiálló csavarok, szilánkokkal lettünk tele, de a lényeg úgy el volt dugva, hogy nem látszott. Még éppen a "hagyjuk a fenébe" elhangzása előtti pillanatban találtam meg...
Aztán a 3. pont... Itt is elment vagy 20 percünk.
Kedves rejtő! Véleményünk szerint ez nem egy "természetes" rejtek. Különösen, hogy egy mesterséges valamiben van eldugva. A koordináta sem egészen oda mutat, és aki látott már igazán TERMÉSZETES rejteket, annak a fantáziájára bízott "keresőkéje" nem ebbe az irányba mozdul el. Ezt max. csak természetes anyagból készült ládának nevezném, de semmiképpen sem "természetes rejteknek". (Ezért a 2 pont)
Szóval a kereséssel szívtunk, mint a torkos borz. De meglett. Igaz bőven lement a nap, mire a kocsihoz visszaértünk, és még így is 16 km-t mentünk, hogy ahol csak lehetett lecsaltunk az útból, nem a túristajelzésen mentünk - de ez a része a mi sarunk, legközelebb jobban megnézzük az út hosszát, előre.
Egyéb tekintetben a láda jópofa helyeket mutat be - csak pont ezekkel a jópofa helyekkel nem volt időnk foglalkozni a hosszú és bosszantó keresgélés miatt... persze tudjuk... indultunk volna el időben...! :D :D :D
Régóta tervezgettünk kectamékkal egy közös kutyasétáltatós ládázást, de az elmúlt hetek szürke, lehangoló időjárása sehogy sem volt kedvünkre. Mára végre igazi tavaszi, szép napsütéses időt jósoltak, így nem volt kérdés, hogy megyünk. Sikerült molkát is elhívni, így öten vágtunk neki a sétának.
A gázvezeték nyomvonalánál parkoltunk és az óramutató járásával egyező irányba tettünk egy 13 km-es kört, a ládapontok közé beiktatva a csévharaszti borókás GCBORO ládáját is. A multi minden pontja nagyon kellemes hely, alkalmasak kisebb-nagyobb pihenőre, piknikre vagy bográcsozásra. A rejtések nagyon profik voltak, nem adták könnyen magukat, de élvezetes volt a keresés. A jelszóhordozók kivitelezése is remek, több ilyen kellene a sok műanyag helyett!
Összességében remek túrát tettünk, csodálatos időben, szép helyen, jó barátokkal!
Egy remek csavargás LionDaddyékkel és Molkával. Csodálatos időben jártuk körbe a környéket. A multi pontjait fordított sorrendben kerestük, közben kitérőt tettünk a borókás láda felé is. Párszor láttunk őzeket is. Köszönjük, hogy elhoztál ide.
Téli túra keretében választottuk ezt a ládát és nem csalódtunk. Bár a szél fújt, de sütött a nap. Nagyon színvonalas láda és tetszettek a rejtések. A második volt a legjobb. Itt jó néhágy percre volt szükségünk, mire megtaláltuk. Hálás köszönet a rejtőnek!
A csévharaszti pusztatemplomtól a GCtrek mozgó megkeresése után vágtam neki az útnak kerékpárral, hogy megkeressem ezt a multit. 1 - 3 (14:52) - 2 sorrendben haladtam.
A rejtések ravaszak, de valahogy hasonlóan gondolkodtunk, mint a rejtők, igy azonnal meg is lettek a pontok:)
Októberi nyárban kellemes séta, kösz a rejtést
A 2. pont önmagában elég lenne, szépen gondozott terület és jól bemutatja a homokos-akácos erdő jellemzőit. Az 1. és 2. pont közötti út borzalmas, ládászokon kívül nem nagyon jár ott senki. A 3. pont egy tipikus, támogatási pénzből létrehozott látnivaló, amit néhány év múlva visszavesz az erdő.
Ezzel a ládával nagyon le voltam maradva.. Dabasi állampolgár lévén... :)
De most pótoltam... Kár hogy nem ismertem ezt a helyet, mert biztos hogy bringáztam volna erre többször is... (most már kevesebb a lehetőség, mert a székhelyemet lassan, lassan áthelyezem)
Mindegyik tisztás rendezett és tetszetős volt. Egy jó kis nyaralás nem is lenne rossz ezen a környéken... :)
Köszi a rejtést! [g:hu 1.6.4]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Szép túra volt, az 1-2. pont közti sárgán állítom idén mi mentünk elsőnek a fiammal, úgy kellett törni az utat a növények között.
Megtaláltuk!!! A rejtők :)))
Ládakarbantartás: új fogantyú került a ládafedélre, bele ceruza és tollak :)
Egy őz őrizte a láda nyugalmát éppen, amikor megérkeztünk :)
Jó pár éve többször is volt errefelé Postás tájfutó verseny ... de nem ismertem rá a terepre. Ennyi pókhálót rég sikerült összegyűjteni ... talán a Cikolai tavak környéki ládánál. Ezen felül volt út, ami csak a GPS szerint létezett, és voltak utak, amik jó irányba mentek , csak a GPS nem tudott róluk ... lehet, hogy frissíteni kellene a térképet? :)
Most nem annyira a mély homok, inkább a sár, és a faltól-falig tartó pocsolyák nehezítették a haladást. Inárcs felől a túloldalihoz hasonló táblánál parkoltam, majd 2-1-3 sorrendben jártam végig a multit. Több szakaszon a vizes növényzet derékig ért. a csalánnal együtt kiváló kezelés volt. A jelszórészletek és a láda némi kutakodás után összejött, a ládafedéllel akadt némi gondom, ezt külön e-mailben jeleztem.
Fogtam!
Kedves Petőfi! Szép-szép az Alföld tengersík vidéke, de nékem inkább a Kárpátok vadregényes tája jobban tetszik!
A nyár első és régóta első esőmentes napján caplattunk körbe a körön. Jól elfáradtunk a végére.
Megtaláltuk!!! A rejtők :D
Május elseji ládalátogatás. Minden rendben találtatott, épp csak a toll hiányzott a ládából :(((
Kellemes séta volt Mátéval, Áronnal és Évával a homokos tavaszi erdőben.
Munka után vonattal Monorig és onnan a Monor - Csévharaszt -1 - 2 - 3 - Vasad - Monor útvonalon biciklivel, aztán vonattal haza.
Nem biztos, hogy jó ötlet volt: a vonat lefele zsúfolt volt, hazafele késett, és mindkét irányban magas, merdek lépcsős; az aszfaltot elhagyva pedig az út jelentős részén toltam a biciklit. Az elmúlt napok kis esői ellenére nagyon száraz, és legtöbb helyen nagyon mély volt a homok, az aránylag széles gumival szerelt trekbiciklim is elásta magát benne. A tolás se volt könnyű néhol bokáig homokban.
A szépen megcsinált pihenők ellenére nem villanyoznak fel ezek az ültetett alföldi erdők. A 3. pont körül ráadásul erdő sincs, hatalmas iramban folyik az erdőirtás. Megrakott kamionok jöttek keresztbe, hatalmas port kavarva, és tovább mélyítve a homokot az úton. (Máshol is az autóforgalom miatt ilyen rossz a helyzet. Ahol nem járnak, benövi a fű, és lehet biciklizni.)
A környék izgalmas és szép része a borókás, de azt egy másik láda mutatja be. (A 90-es években sok tájfutóverseny volt ott. A legizgalmasaabb egy éjszakai volt, amikor rendőrhelikopterek egy rablót keretek itt, de helyette száz fejlámpával rohangáló embert láttak.)
Előtte megnéztem a GCBoro rejtést ismét, jó volt nosztalgiázni az 50 évvel ezelőtti dolgokon. Autóval majd kerékpárral, de az sem jött be. Maradt a gyalogtúra. Örülök, hogy nem csalódtam Bennetek. Jó rejtések, jó láda befejezés. Láttam sok sok véghasználatot, majd akác tisztításokat. Nem tetszett az égetés. Jó volt itt lenni. Köszi szépen a lehetőséget.
Halas koszonet a rejtesert. Hatalmas elmeny volt felfedezni a kornyeket es a 3 pihenot. Ez egy olyan lada, amiert igazan erdemes erre jarni. Gyonyoru, bekes kornyek, mesebeli hangulat. Egyetlen zavaro dolog a tuzgyujtasi tilalom tabla az igenyesen megepitett tuzrako helyek mellett. A 3-as pontnal egy kis segitseg jo lett volna. Csak az elozo bejegyzesek segitsegevel talaltuk meg. Harom piheno, 3 hangulat. Egyik kedvencunk lett ez a lada.
Áprilisi kánikulában. A közeli GCCSEV ládától kezdtem a multit végigjárni, 2-3-1. sorrendben. Útközben gyakran érezni lehetett a kiszáradással küzdő fenyőfák illatát. Őzbakot,vaddisznót és nyulat láttam a séta során. Ezen a héten hallottam idén először
a kakukk és a búbos banka hangját. Sajnos a 2. ponton nem farkas, hanem két család tagjainak ordítozása kényszerített a kelleténél gyorsabb tovább indulásra.
A rejtők sok munkát fektettek ebbe a multiba. Remélem hosszú életű lesz az egyedi doboz. Akkor lehet érdekes az elővétele, ha esetleg éppen bivakolnak felette.
Dunakeszi - Budapest - Ócsa - Inárcs - Gcfaor - Dabas - Ócsa - Dunakeszi 155 km kerékpárral
Inárcs felől közelítettem meg a multit, így a 2. ponttal kezdtem. A rejtés könnyen meglett, de a magaslesen nagyon sok a darázs, a tető alatt lódarazsat is láttam. Csak nehogy ide építsenek fészket.
A jelszórészlet annyira egyértelmű volt, hogy megpróbáltam kitalálni a másik két részletet, majdnem sikerült :-)
Az első ponton szerencsére nem volt senki, így nem kellett magyarázkodnom miért mászkálok négykézláb a padok körül.
A harmadik pontom egy turistapár pihent, így csak óvatosan tudtam keresgélni. Elég lassan esett le, hol is lehet a láda.
A földutak járhatóak voltak, szinte végig a monti nyergében tudtam maradni, néha azért eléggé küzdelmes volt a továbbhaladás.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.2y]
Ma délután felkerekedtem megnézni e multi legalább 2 pontját.
Aztán lesétáltam az egészet Csévharasztról. Ahogy' a térképet nézegettem, nekem nem tűnt a táv 10500m-nek. Aztán 11000 lett :-)
Szép idő, szép környezet, összesen egy őzbakkal találkoztam az út egyik kanyarulatában, már kb csak 15m-re volt, mikor észrevettük egymást. Sajnos beszaladt az erdőbe.... :-)
Nyugalom, jó levegő, szép idő: ez volt ma. Nagyon tetszett!!!
Köszi: Oriza
Távolság maximalizálós kirándulást terveztünk e köré a három pontos multi köré. Csévharaszton az ajánlott parkolóban álltunk meg. Az első pontnál egy nagyobb társaság falatozott a hosszú asztalnál. Mikor odaértünk egyikőjük megkérdezte, hogy mit keresünk. Kicsit meglepett a kérdés, de őket nagyon meglepte a válasz. "Egy falapkát".
Kicsit beszélgetünk a furcsa hobbinkról, majd leolvastuk az első részletet. A 2. pontnál EmesESE csapattal találkoztunk, akik éppen a jelszó mellett ebédeltek. Különböző útvonalon mentünk a 3. ponthoz, de szinte egy időben értünk oda. Öten kerestük a dobozt percekig hiába. Végül egy korábbi megtaláló útba igazítása vezetett eredményre. A láda nem kreatív rejtés, hanem szabálytalan. El volt ásva. Soha nem találtam volna meg. Anti egy bottal addig bökdöste a talajt, míg végül megtalálta és kikotorta. Az utánunk jövőnek kicsit könnyítettünk az álcázáson.
Összesen 15,4 km-t gyalogoltunk. A 120 méter szintemelkedést nem tudom hogy gyűjtöttük... 20-25°C egész nap... hát nem fáztunk.
Megtaláltuk.
A mai napra egy könnyed sétát terveztünk, a környéken feltünő új láda pontjainak végigjárásával.
A technika nem volt ma mellettünk, az új rejtés miatt nem voltak a Garminomba feltöltve a koordináták, és valami miatt új koo beírását sem engedte a gép. Inárcs felől szerettük volna megközelíteni a rejtés, de Csévharaszt felől indultunk meg, tiszteletben tartva a behajtani tilos táblát.
A 2-es pontig nem is volt probléma, itt meglett a rejtés, a jelszót már itt majdnem megfejtettük amikor megjöttek N.Zs. kessertársak. Kicsit beszélgettünk, majd más utakon indultunk tovább a következő pontokhoz. A 3. pontnál már együtt kutattunk, talán több mint fél órát kerestük a ládát, ami csak az előző rejtő segítségével lett meg.
Nekünk a táv így kb 10 km lett, kicsit meleg volt, de ez azért még a tavasz, mi lesz itt nyáron.
Köszönjük a lehetőséget. [iGC] [wapon beküldött szöveg]
Lefülelve :-)
Remek séta volt, valóban szép környezetben, jó kis piknikező helyekkel. De sajna a piknikezéshez - áprilisi viszonylatban - farkasordító hideg volt :D
Inárcsról támadtunk, a falu is pont olyan rendezett, mint a pihenőhelyek
Köszi a rejtést
Nocsak, nocsak...Paparazzy riasztott, de éppen 20 köbméter szemetet szedtünk össze a jólelkű városbeliekkel. A Farkasordítói réten többször jártam már, hiszen a közelben lakom. Az Édesházi pihenőnél is egy láda miatt voltunk, a Forrásréti pihenőt a neten láttam csak eddig. Micsoda nevek! Most Hartyán felől a zöld jelzésen jöttünk át, a Pusztabíró-házi pihenőhely mellett. Lehetett volna 4 pontos a láda! Poi: https://www.turistautak.hu/poi.php?id=195069
A pontokat 2-1-3 sorrendben látogattuk meg, 1 őzet és 1 ragadozómadarat látva közelről, ugyanis az a földön védte zsákmányát. Az első pontnál friss biciklinyomot láttam, nem is gyanakodtam... Aztán a csokipapíros masni... akkor sem esett le. Aztán a füzetben ismerős írás... nem sokkal előttünk Paparazzy járt! Kár, hogy elkerültük egymást.
Köszönöm, hogy megcsináltátok a ládát, mind igazán ládaérdemes hely! A környezetazonos anyagú kivitelezést nagyon díjazom. :-)
36 km-es homokdarálós bringás tekerés Monorról, erre az új multira. Előző nap a leszakadó zápor visszakergetett, de ma hajrá 😉
Régebben sokat tekertem ezen az erdős részen, fotózva-fílmezve a magasleseket. Majd következtek a .hu-s és a .com-os ládák a geocachingolásnál. Legutóbb a GCRTEK mozgó miatt tiportam a homokot errefelé! Most végre megérdemelten, egy fix multit is kapott.
Köszönöm a rejtést és az invitálást: Paparazzy48.
Ui: Én még a Pusztabíró-házi pihenővel megfejeltem volna a sort, teljessé téve ezt csodás kis gyöngyfűzért. 😊
Inárcs felől közelítettem meg a helyet. A rossz minőségű betonút végén lévő behajtani tilosnál parkoltam. Útközben több őzet is láttam, teljesen kihalt volt az erdő. A pontokat 2-1-3 sorrendben kerestem fel. A "séta" vége 8,5 km lett. Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Amióta átadták, sokszor járok ezeken a helyeken. Csend, nyugalom és kulturált környezet. Mindenképp láda érdemes hely. Pláne multiban összefoglalva!
Épp a fürdőben voltam, amikor Axl dörömbölt az ajtón.
-Mindjárt kész vagyok! - ordítottam a zuhany alól. De ő csak dörömbölt tovább. Nagyot sóhajtva elzártam a vizet, kinyitottam az ajtót:
- Mi olyan sürgős?!
- Van egy új geoláda...
- Hát miért nem ezzel kezdted?
Mindig előre be van készítve minden ruha és túrafelszerelés, ha menni kell. Gyorsan felöltöztem, felkaptuk a hátizsákokat, kocsiba ültünk, és elindultunk. Út közben olvastam fel a leírást és a tudnivalókat, Axl vezetett.
Kocsival a behajtani tilos táblánál parkoltunk le, de onnan kocogva elég hamar elértük a második pontot, az első pont egy kicsit messzebb volt, de fejlámpával a koromsötétben izgalmas volt.
Az első ponttól már gyors sétával mentünk vissza a kocsihoz. Volt egy megérzésünk, hogy más nem hajt a P1-re. A harmadik pontot a kis 4x4-es Ignisünkkel gond nélkül meg tudtuk közelíteni, bár személyautó nem ment volna át azon a terepen, így nagyon büszkék voltunk az új autónkra, amit előszőr teszteltünk ilyen körülmények között.
Hatalmas élmény volt! Köszönjük a rejtő munkáját!