VIGYÁZAT! POZOR!
A JÁRATOKBA MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE MENJEN BE. FEJLÁMPA, VAGY KÉZILÁMPA NÉLKÜL NEM AJÁNLOTT A LÁDA KERESÉSE. BÁR A JÁRATOK NEM VÉGTELENEK, DE AZ ESETLEGES ELTÉVEDÉS ÉS AZ AZT KÖVETŐ PÁNIK SZINTÉN EGY VESZÉLYFORRÁS. EZT MEGELŐZENDŐ, NYILAK MUTATJÁK A FÖLDÖN ÉS A FALON IS A KIJÁRATOT. MINDENKÉPP TUDASD VALAKIVEL CÉLODAT MIELŐTT BEMÉSZ A JÁRATBA, HOGY EGY ESETLEGES BALESET ESETÉN TUDJÁK, MERRE KERESSENEK.
DENEVÉR ÉBRESZTÉS VESZÉLY! Ne világíts rájuk, ne piszkáld őket. Kérlek, figyelj oda a téli nyugalmi időszakban lévő bőregerekre, ne ébreszd fel őket légyszi, mert ez akár az életükbe is kerülhet!
A multi egy virtuális és egy hagyományos pontból áll. Az első pont mélyen a járatokban található, a második pedig kint, a völgy keleti oldalában, egy hagyományos dobozka.
1. pont:
A völgy végében, a szoros előtt menj be a "főbejáraton". Egy enyhén hajolós járatban haladsz, míg el nem érsz egy nagy termet. A teremből két járat vezet tovább, egy egyenesen, egy pedig balra. A bal oldalin indulj el. Ez egy picit guggolós lesz, mert szűken indul a járat a terem végéből. Majd újra tágul az út, egy jobb kanyar után egy elágazáshoz érsz. Lehet menni balra, egyenesen és jobbra. Ha jó helyen vagy, akkor a földön egy rozsdás síndarabra lehetsz figyelmes. Menj jobbra tovább pár métert, felfelé nézve deszkákat látsz és ITT LESZ A FALON MELLMAGASSÁGBAN EGY LILA FESTÉSŰ KŐ, RAJTA A JELSZÓVAL. Visszafelé nyilak mutatják a falon a kijáratot.
N 47° 49,604' E 18° 46,541' 128 m [GCOLAJ-1]
2.pont:
A standard méretű (15x10x5cm-es) négyfülű Tesco-s dobozka a völgy keleti oldalának tetején egy hatalmas 3 ágú tölgyfa földközeli odvában, mélyen, kövek mögött bujkál.
N 47° 49,593' E 18° 46,580' 146 m [GCOLAJ-2]
A teljes jelszó az első és a második ponton talált részletekből generálódik.
Csak a teljes jelszó ismeretével fogadja el a rendszer, illetve én is a megtalálást. Minden egyéb esetre ott az "Egyéb". :)
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
Budapesttől bő egy óra
kocsikázással lehet eljutni a Burda lábához, Kovácspatakra, ahonnan 15 perc kaptatós séta a járatrendszer bejárata.
Itt, a buszmegálló mellett, tudtok leparkolni autóval. Parkoló
N 47° 49,376' E 18° 46,851' 110 m [GCOLAJ+parkoló]
Busszal is megközelíthető Kovácspatak. Párkány (Stúrovo) felől a
404448 Stúrovo-Chl'aba járatot válasszátok és a "Chl'aba, Kováčov ústav" nevű megállónál szálljatok le.
A megállótól/parkolótól a piros sáv
jelzésen induljatok el.
Vigyázzatok, mert egy rövid részen, aktív vasúti síneken (!) visz a jelzés! Egy meredek, enyhén susnyás ösvényen éritek el ezt a kereszteződést, ahol ha tovább mentek a hegynek felfelé, akkor a mély kürtőkhöz juttok, ha pedig jobbra a völgy felé indultok, akkor az alsó bejáratokat és a ládát éritek el.
N 47° 49,483' E 18° 46,684' [GCOLAJ+Letérés] Az ösvény mellett egy emlékhely található, Szűz Mária kegyképpel.
N 47° 49,528' E 18° 46,686' [GCOLAJ+kegyhely]
Jól megfigyelhető a völgyre "rátöltött" vasúti-töltés, amin az ösvény visz.
A völgy végében, a szoros előtt balra, szépen sorban követik egymást a már beszakadt, illetve a még járható bejáratok, jobbra fent pedig a hagyományos ládát találjátok.
Bringával is elérhető a láda, de arra készüljetek, hogy a fent említett útvonalon közelítve egy rövid részen a nyakatokba kell venni a drótszamarat...
A földalatti olajfinomító feltárt és beszakadt járatai
Az angolszász bombázások miatt 1944-ben kilenc földalatti gyárba telepítette a Szálasi-kormány a hazai olajipart.
A Helemba-hegységbe elrejtett félig elkészült finomító méretei még ma is félelmetesek. Az általam bejárt járatokról írtam egy kis összefoglalót:
"A" járat: Ezt nevezem én a "főbejárat"-nak. Nagy a nyílása, ezért könnyen be lehet rajta jutni. Járatai kevésbé szerteágazók, de azért ebben sem utolsó móka kicsit császkálni... Itt van a multi első pontja.
"B" járat: Bejárata a hosszú, fonott gyökerű fától jobbra-lent lehetett. Beomlott.
"C" járat: Bejárata a völgyoldalon látható nagy leomlásnak köszönhetően le van záródva.
"D" járat: OMLÁSVESZÉLY!!! A bejárata igen SZŰK, kúszva lehet csak bemenni és az első 20 méter nem túl stabil mészkőből áll. Már mélyebben a hegy alatt stabilabb kőzetet találunk. Szerteágazó, többszintes járatrendszer. Ez a személyes kedvencem. De ebbe a járatba mindenki csak saját felelősségére, saját határait ismerve menjen be!
Akosgy logjából derült ki, hogy az "A" és "D" járat - két kis hasalós átbújás után - átjárhatóak. Az átkötésnél egy igen érdekes, matt szürke, stabil kőzet található, amit a többi járatnál nem nagyon látható...
"E" járat: Bejárata beomlott, de ezt "D" járaton keresztül belülről elérhetjük.
"A2"járat: Magasan a "főbejárat" felett, a völgyoldalban található a nyílása. Rövid, de izgalmas járat. A "Spiritus" kép itt készült, háttérben egy kürtőmaradvánnyal, mely felett vaskos fák szolgáltak hídként. (ld. CMA-s videó)
"B2" járat: A beomlott "B" bejárat felett található. Kötél biztosítás nélkül nem ajánlott, mert belül túl meredek.
"C2" : A "C" bejárattal együtt záródhatott el.
"D2", "E2": - ezeket én nem találtam meg
"X" kürtő - POZOR! Közel 30 méter mély feneketlen akna a völgy nyugati oldalában egy ösvény mellett. Biztosítás nélkül még belenézni is féltem.
"Y" és "Z" kürtő: Az ösvényen észak felé tovább haladva találhatóak. Ránézésre kevésbé mélyek, mint az "X" kürtő...
N 47° 49,604' E 18° 46,541' [GCOLAJ+A Bejárat]
N 47° 49,586' E 18° 46,561' [GCOLAJ+D Bejárat]
N 47° 49,579' E 18° 46,576' [GCOLAJ+E Bejárat]
N 47° 49,603' E 18° 46,529' [GCOLAJ+A2 Bejárat fenti]
N 47° 49,597' E 18° 46,534' [GCOLAJ+B2 Bejárat fenti]
N 47° 49,575' E 18° 46,521' [GCOLAJ+X Kürtő]
N 47° 49,601' E 18° 46,502' [GCOLAJ+Y Z Kürtő]
A bombabiztos kőolajfinomítás
A magyar olajipar ellen intézett szövetséges bombatámadások miatt, vitéz
Szakváry Emil iparügyi miniszter 1944. november 28-án rendelte el, hogy a hazai olajfinomítókat le kell szerelni és el kell rejteni a föld alá.
Az utasítás szerint a földalatti gyárak:
- a Fanto Egyesült Ásványolajgyárak Rt.-nek a Százhalombatta melletti Máriaháza-puszta,
- a Magyar Petróleumipar Rt.-nek az Ercsi mellett Szentmihály-puszta,
- a Vacuum Oil Company Rt.-nek Süttő és Neszmély között,
- a Shellnek Vértesacsán és Sóskúton,
- a Nyírbogdányi Petróleumgyárnak Felcsúton,
- a Délkárpáti
Kőolajfinomító és Kereskedelmi Rt.-nek Főnyeden,
- az 1942-ben alapított
Magyar Olajművek Rt.-nek pedig a
Burdába, Kovácspatak mellett kellett kialakítania új földalatti zsebfinomítóit.
Az utasítás kikötötte azt is, hogy a föld alá rejtett új üzemeknek napi 5200 tonna nyersolajat kell majd feldolgozniuk. (Ez az elvárt mennyiség egyébként két és félszerese volt az 1943-as felszíni finomítói kapacitásnak, amely konkrétan 805.000 tonna, olajtermelés szempontjából pedig 841.022 tonna volt.) Cseh Valentin történész-muzeológus kutatása alapján a terv keresztülviteléhez a Magyar-Amerikai Olajipari Rt.-nek nemcsak 92 kilométer különböző átmérőjű olajtávvezetéket kellett volna kiépítenie a kisfinomítók között, hanem Gelseszigeten, Ortaházán és valószínűleg Újudvaron egy-egy hatalmas méretű desztilláló-berendezésnek is helyt adó bunkert is.
A TERV - Bombabiztos kőolajfinomítás térképe
MOLAJ a Burdában - A Medveszállás-akció
A rendelet értelme szerint a MOLAJ-nak a
Helembai-hegység déli oldalában megbújó Kovácspatak mellett kellett építkeznie. A
cég szimbóluma után csak "Medveszállás-akciónak" hívott költöztetés során itt kívánták ismét felállítani az angolszász légitámadások során 60 százalékosan megsemmisített szőnyi finomítójuk még hasznosítható gépeit, úgymint a vákuumdesztillációs üzemet és a kenőolaj-feldolgozó részleget. Az Esztergomtól északra elfekvő telephely kiválasztása azért volt ideális, mert a földalatti gyár nemcsak közvetlen dunai kapcsolattal rendelkezett, hanem mert itt haladt és halad ma is a Budapest-Bécs vasútvonal is-, így a Harmadik Birodalomnak szánt szerelvényeket is gyorsan fellehetett tölteni. A kezdetben 400 2/n, majd teljes üzembe helyezés után 900 2/n kapacitással működtetni kívánt gyárat Garamkövesdnél kötötték volna be a MAORT- kőolajvezeték-rendszerébe.
A fennmaradt dokumentumok szerint a MOLAJ alig egy hónap alatt csaknem teljesen kiásatta 650 méter összhosszúságú járat- és üregrendszerét orosz, román és olasz hadifoglyokkal, amelynek két szintjét tíz kürtővel (leendő liftaknával) kötötte össze. Az építkezés gyorsaságát az is megkönnyítette, hogy a Király-hegy és a Keserős-hegy délnyugati előterében létrejött, északnyugat-délkelet irányú Kovács-patak völgye a miocén andezit vulkánosság során létrejött piroklaszt és tufa rétegekből áll, amelyet könnyebb bányászni, mint más kőzeteket. Az objektumnak öt bejáratot képeztek ki. Két bejárat található az alsó, a patakvölgyre kifutó öt darab, 47-52 méter hosszú alagutak mentén; egy a második járatrendszer felső szintjén, illetve ugyanez a két kisebb kürtőn keresztül is elérhető. A
legmélyebb kürtő mélysége 27 méter, amely valószínűleg a későbbi omlások következtében ma már nem kapcsolódik a központi folyosóhoz.
Az objektum sohasem készült el. Mivel a Budapesttől alig 60 kilométernyire fellelhető település vészesen közel került a magyar főváros bevételére készülődő
Vörös Hadsereg egységeihez, így a szőnyi olajfinomító megmaradt egységeit a Todt-egység inkább leszerelte és a Dunakanyar helyett Németországba szállította tovább. Kovácspatak 1945-ben megint Csehszlovákia része lett,
Kováčov néven ma már Szlovákiához tartozik.
A járat-maradványok felfedezői
A cseh
CMA barlangászcsapat 2013-ban mérte fel a járatokat. Helyszíni méréseik és becsléseik szerint a legalsó szint járatainak összhosszúsága 378 méter a felső szinté pedig 235 méter. A csoport szerint az objektum mellett további két alagút is lehet, amelyeknek a becsült hossza 22 és 18 méter, összekötő szakaszai pedig 12-15 méteresek lehetnek.
Az
MTA CSFK Földrajztudományi Kutatóintézete szintén ekkoriban végzett kutatásai alapján az eredetileg egységes, többszintű járatrendszer omlások és beszakadások következtében napjainkban már csak részleteiben járhatók be, ám még így is könnyen felfedezhetők a falakban található szintezőpontok, a robbantások után maradt lyukak, a kitermelt anyagok elszállítására létesített
sínpár-maradványok, valamint a bányászati munkát elősegítő állványok faanyagai és a szobi téglagyár termékeivel történt 1944-es elfalazások.
A félig elkészült földalatti olajfinomító folyosóit és termeit jelenleg
denevérek lakják. Összesen 6 fajt írtak le a kutatók, ám a téli hibernációs időszakban 12 faj is előfordulhat itt. A járatok amatőr barlangászok, adrenalisták és háborús relikviagyűjtők kedvelt játszótere, ez utóbbiak miatt a járatokban található műtárgyak száma évről-évre csökken.
Egyéb infók
Falanszter cikk - forrás
Ciernediery - forrás
CMA-s videó
Najtajomnejsi podzemny bunker na Slovensku
Burda bánya ( felhagyott bánya a Burda hegyben )
.com-os láda
Helembai-hegység kirándulástippek
Besenyő Pista bácsi - kőolajfinomítás
Szerencsés járat járást és kincskeresést kívánunk!
skiccpausz és
19izsi73 
