15 cm x 10 cm x 5 cm-es konyhai doboz a forrástól kb. 15 méterre nyugatra egy nagy fa üregében, fejmagasságban, avarral takarva.
A ládába TravelBug helyezhető.
A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források és Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
A forrás két közeli községből közelíthető meg. Csővártól 2.2 km-re, Nézsától 2.6 km-re van. Mindkét irányból a piros körrel jelzett turistaút vezet hozzá. Parkolni mindkét községben akárhol lehet, de vigyázzunk, hogy nehogy útban legyen az autó.
A láda
Hagyományos 15 cm x 10 cm x 5 cm-es konyhai doboz a forrástól kb. 15 méterre nyugatra egy nagy fa üregében, fejmagasságban, avarral takarva várja, hogy felfedezzétek. Mivel nyáron a sűrű erdei lombkorona belezavarhat a GPS működésébe, nézd meg a rejteket adó fa fényképét, az segíteni fog.
A Kilián-forrás története,
A manapság inkább Mária-forrásnak nevezett forrás az 1950-es évek végén vagy az 1960-as évek elején Kilián Györgyről, kommunista aktivistáról és eszperantistáról, kapta a nevét. Csővárra a turistákat két látnivaló vonzotta: egyik a várrom (GCCSOV) és mellette a kiváló kilátóhely: Vashegy. A másik látnivaló: Csővár népviselete, mely az 1950-60-as években még virágzott és még manapság is előkerül ünnepségeken és a Muskátli Hagyományőrző Egyesület előadásain.
A budapesti Vörös Meteor Turista Egyesület évtizedeken keresztül rendszeres túrát vezetett Csővárra a barlangok feltárására, valószínűleg akkor létesítették a Kilián forráskutat. A forrás, mint a környék több más forrása is, már valószínűleg a török idők óta létezett és foglalása a VMTE természetben űzött sportokra lelkesítő tevékenysége eredménye.
A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térségben sokféle típusú kőzet található. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.
A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.
A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Láda karbantartás
2023.04.29 Láda ellenőrzés: minden rendben, semmi nem hiányzik, így visszatettük a helyére.
2019.04.01 Dr.Lada mérése alapján koordináták pontosítva. Köszi a segítséget!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Csővári vártól jöttünk át a termőföldön keresztül. A mostani ezősékenek köszönhetően így jó kis lábedzést sikerült tartanunk a nagy dagonyázástól.
A forrásban iható víz volt, amit mi nem mertünk megkockáztatni, de egy ott élő erdőjáró bátran ivott belőle.
A láda gyorsan előkerült. Köszi!
Megvan, köszi!
Nézsa széléről indultam egy kisebb kutyás túrára, a piros sáv után a Vashegy tövétől jelzetlen utakon átcsaptunk a sárga Mária-út/piros kör túraútra és azon mentünk (volna) a forrásig. Az utolsó kb. kétszáz méter a bozótosban már csak nyomokban van meg, ezért a fák közt kerültünk egyet.
A forrás folydogált, de kifolyója nincs, így vizet venni belőle (legalábbis palackba) nem nagyon lehet. Innen kicsit továbbmentünk a piros körön, majd ismét csak jelzetlen utakon átvágtunk a várromokhoz.
Láda rendben.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.15]
Szuper, reggeli túra. Három hete már volt egy próbálkozásom Nézsa felől, de ott a vége teljesen reménytelen volt. A jelzést követve kb. 200 méterre a forrástól áthatolhatatlan bozótba sikerült keveredni, és sehogy sem leltem rá valamiféle ösvényre. Most azonban Csővár felől érkezve, nem a turistaúton, hanem a mezőgazdasági részek közti úton könnyed kis sétával értem a forráshoz. Csak a legvégén, ahogy az út a forráshoz vezető jelzett útra fordul, akadt némi nehezen átjárható sártenger, de csak egész rövidke részen. A rejtés rendben volt, és mivel ezzel sikerült az összes Cserhát forrásai célpontot meglelni, hamarosan következhet a záróláda is.
Ez volt a második láda mai karbantartási ládatúránkon. Érdekes, hogy a forrásból, bár alig-alig, de csorgott a víz, annak ellenére, hogy a logok zöme azt írta, hogy teljesen kiszáradt. Egy kevés eső, már rögtön be tudja indítani még a legszárazabbnak tűnő forrást is. A láda rendben volt, semmit nem kellett cserélni vagy javítani. :)
"(...) látta a (...) GPS-én, hogy pár méter múlva turistaösvénnyé válik, ami átvezet az erdőn (...)."
-N. Nagy Zoltán~ Keselyű-
Nógrádi ládázgatás emiGrant-el a GCzold jegyében.
A Vas-hegyről elindultunk a jelzésen, majd egy jelöletlen, jól járható úton értük el a turistautat. Az erdő részben eltakarta a napot. A jelzés nincs jól felfestve, nem mutatja a forrás irányát. A forrásból csordogál a víz, a mederben pocsolyát alkotva meg-megáll. A rejtek adott, itt biztos nem ázik be a doboz, bár a rejtekadó fa száradásnak indult. Logolás és fotózás után a hosszabb murvás úton mentünk vissza az autóhoz.