15 cm x 10 cm x 5 cm-es konyhai doboz a forrástól kb. 15 méterre nyugatra egy nagy fa üregében, fejmagasságban, avarral takarva.
A ládába TravelBug helyezhető.
A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források és Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
A forrás két közeli községből közelíthető meg. Csővártól 2.2 km-re, Nézsától 2.6 km-re van. Mindkét irányból a piros körrel jelzett turistaút vezet hozzá. Parkolni mindkét községben akárhol lehet, de vigyázzunk, hogy nehogy útban legyen az autó.
A láda
Hagyományos 15 cm x 10 cm x 5 cm-es konyhai doboz a forrástól kb. 15 méterre nyugatra egy nagy fa üregében, fejmagasságban, avarral takarva várja, hogy felfedezzétek. Mivel nyáron a sűrű erdei lombkorona belezavarhat a GPS működésébe, nézd meg a rejteket adó fa fényképét, az segíteni fog.
A Kilián-forrás története,
A manapság inkább Mária-forrásnak nevezett forrás az 1950-es évek végén vagy az 1960-as évek elején Kilián Györgyről, kommunista aktivistáról és eszperantistáról, kapta a nevét. Csővárra a turistákat két látnivaló vonzotta: egyik a várrom (GCCSOV) és mellette a kiváló kilátóhely: Vashegy. A másik látnivaló: Csővár népviselete, mely az 1950-60-as években még virágzott és még manapság is előkerül ünnepségeken és a Muskátli Hagyományőrző Egyesület előadásain.
A budapesti Vörös Meteor Turista Egyesület évtizedeken keresztül rendszeres túrát vezetett Csővárra a barlangok feltárására, valószínűleg akkor létesítették a Kilián forráskutat. A forrás, mint a környék több más forrása is, már valószínűleg a török idők óta létezett és foglalása a VMTE természetben űzött sportokra lelkesítő tevékenysége eredménye.
A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térségben sokféle típusú kőzet található. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.
A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.
A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Láda karbantartás
2023.04.29 Láda ellenőrzés: minden rendben, semmi nem hiányzik, így visszatettük a helyére.
2019.04.01 Dr.Lada mérése alapján koordináták pontosítva. Köszi a segítséget!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Szó szerint a vérünket adtuk ezért a ládáért. :)
Olvastam előre a logokban, hogy Nézsa felől nehezen közelíthető meg a láda, de erre nem számítottam. Ha valaki annyira szereti a pontos itinert, mint én, akkor olvassa el ezt a logot - nekem is az egyik alul lévő log segített, ami csak annyit írt, hogy a fák között került.
Nos, onnantól kezdve, hogy a művelt terület széléről lekanyarodik a forrást jelölő turistaút, még nagyjából 50 méteren keresztül vehetők ki a nyomai, és ekkor még 250 méterre leszel légvonalban a ládától. Van egy elágazási pont, ott vagy mehetsz lefelé, de rögtön látszik, hogy nem túl hívogató az az út, hiába ott van a fán a felfestés, vagy mehetsz bal kéz felé, egy keskenyebb ösvényen. Ezt válaszd - utána pedig nagyjából a kisebb ellenállás felé menj, azaz ahol tisztábbnak látod. Ez végül bele fog torkollni az akkor már két keréknyom szélessé váló, jelzett turistaútba. Feltöltöttem egy térképet is, amin jelöltem, hogy nagyjából hol és merre kell letérni.
Mi próbálkoztunk sokfelé. Próbáltunk a turistaúton menni, de feladtuk, visszamentünk az útra és megpróbáltunk továbbmenni a következő magaslesig, majd picit előtte kanyarodtunk be az erdőbe, máshol nem is nagyon lehet. Itt is nagyjából 30 métert lehetett megtenni, szóval ne erre gyere. A lábunkon és karjainkon még fogjuk viselni pár napig a próbálkozásaink nyomait. :)
A forrásból alig csordogált a víz, találtunk levelibékát a környéken, és egy bácsi is szakértett a környéken valamit (nem tudjuk, mit).
Csővári vártól jöttünk át a termőföldön keresztül. A mostani ezősékenek köszönhetően így jó kis lábedzést sikerült tartanunk a nagy dagonyázástól.
A forrásban iható víz volt, amit mi nem mertünk megkockáztatni, de egy ott élő erdőjáró bátran ivott belőle.
A láda gyorsan előkerült. Köszi!
Megvan, köszi!
Nézsa széléről indultam egy kisebb kutyás túrára, a piros sáv után a Vashegy tövétől jelzetlen utakon átcsaptunk a sárga Mária-út/piros kör túraútra és azon mentünk (volna) a forrásig. Az utolsó kb. kétszáz méter a bozótosban már csak nyomokban van meg, ezért a fák közt kerültünk egyet.
A forrás folydogált, de kifolyója nincs, így vizet venni belőle (legalábbis palackba) nem nagyon lehet. Innen kicsit továbbmentünk a piros körön, majd ismét csak jelzetlen utakon átvágtunk a várromokhoz.
Láda rendben.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.15]
Szuper, reggeli túra. Három hete már volt egy próbálkozásom Nézsa felől, de ott a vége teljesen reménytelen volt. A jelzést követve kb. 200 méterre a forrástól áthatolhatatlan bozótba sikerült keveredni, és sehogy sem leltem rá valamiféle ösvényre. Most azonban Csővár felől érkezve, nem a turistaúton, hanem a mezőgazdasági részek közti úton könnyed kis sétával értem a forráshoz. Csak a legvégén, ahogy az út a forráshoz vezető jelzett útra fordul, akadt némi nehezen átjárható sártenger, de csak egész rövidke részen. A rejtés rendben volt, és mivel ezzel sikerült az összes Cserhát forrásai célpontot meglelni, hamarosan következhet a záróláda is.