A 12*8 cm-es láda jellegzetes háromszög alakú lapos szikla alatt. A sziklán piros kör jelzés található.
Megközelítés
A Transzfogarasi út, másként 7C jelzésű országút a Fogarasi-havasok egyetlen haránt irányú átjárója, észak-déli irányban, Alsóárpás (Arpaşu de Jos) és Argyasudvarhely (Curtea de Arges) között. Az 1970-es években építették, 90 km hosszú, 2042 méter magasságig (Bilea-tó) vezet fel, majd egy alagúton halad át a főgerinc alatt. Összesen 578 hídja és viaduktja, valamint 5 alagútja van.
Figyelem! Az út lavinaveszély miatt, csak nyáron van nyitva. A hóviszonyoktól függően októberben vagy novemberben lezárják és csak június elején, közepén nyitják meg újra. Télen csak felvonóval lehet a Balea Vízeséstől a Balea Tóhoz feljutni.
Az utat Nicolae Ceauşescu kezdte építtetni 1970-ben kizárólag hadászati megfontolásból, ugyanis a prágai tavasz után tartott Románia szovjet megszállásától, és a Transzfogarasi-út fontos szállítási útvonal lett volna. A négyéves építkezés alatt hivatalosan 40 katona vesztette életét.
Fontos!
Magashegységben túrázunk, ezért a változékony időjárásra kell felkész ülni, perceken belül változhat az idő. Esőkabátot, meleg ruhát, sapkát, kesztyűt vigyetek! Télen jégcsákány, hágóvas, kötél stb. ajánlott!
Vihar esetén a gerinc nagyon veszélyes!
Az Erdélybe látogató túrázónak olyan veszélyekre is fel kell készülnie, amelyek itthon elképzelhetetlenek: a vadon élő medvékre és a havasi legelőkön tartott juhnyájakat, tehéncsordákat őrző pásztorkutyákra. A legeltetés tavasztól őszig tart, és Erdély szerte minden magashegységben jellemző a havasi pásztorkodás.
Fogarasi-havasok
A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok, és egyben Románia legnagyobb hegytömbje. 70 km-es hosszúságával és 40 km-es szélességével, hozzávetőlegesen 3000 négyzetkilométeres területével, számos 2400-2500 méter feletti csúcsával méltán vívta ki magának az Erdélyi Alpok címet.
Nyugati határát az Olt völgye képezi, keleten a Királykő és a Persányi hegység határolja, északon a Fogarasi-medence terül el, míg délen a Cimpulung, Bradetu, Arefu és Jiblea medencék határolják. A Fogarasi-havasoktól délre, mondhatni ezzel párhuzamosan húzódik egy alacsonyabb, mély völgyek szabdalta második hegylánc, amelyet a Jezer-Papusa, a Ghitu, a Fruntii és a Cozia hegységek alkotnak.
A Királykő és az Olt-szorosa (Vöröstorony-Ciineni) között több mint 70 km hosszúságban elterülő Fogarasi főgerinc központi részén a több tucat 2400-2500 m fölötti csúcs és az ezeket összekötő nyergek fűrészfogszerű láncolatban követik egymást. A keleten elhelyezkedő Lutele-csúcs (2176 m) és a nyugati Moasa-csúcs (2034 m) között, légvonalban számolt szinte 50 km hosszúságban a főgerinc magassága egyetlen alkalommal csökken 2000 m alá, az 1923 m-es Zirna-nyeregben.
A Kis-Galasescu és a Negoi-csúcs között a gerinc átlagmagassága 2450 m. Ugyanezen rész hegynyergeinek az átlagmagassága 2290 m, a legtöbbjük valamivel 2300 m fölött helyezkedik el. A főgerinc keleti és nyugati végződései lényegesen alacsonyabbak a központi részeknél.
Északon a Valea Groapelor és a Valea Gavanelor, délen a Valea Lutelor és a Valea Surului között elterülő Fogarasi főgerinc a földtörténeti negyedkorban kialakult gleccserek eróziós nyomait viseli magán. A jégárak nyomán kialakult hatalmas gleccservölgyek, morénahalmok, tengerszemek, valamint az ezeket elválasztó, sokszor penge élességű gerincek késztették Emmanuel de Martonne francia földrajztudóst, hogy Erdélyi Alpokként emlegesse a Fogarasi-havasokat.
A főgerincből úgy északi-, mint déli irányba számos mellékgerinc ágazik le. Az északiak többnyire párhuzamosak és viszonylag rövidek, nem haladván meg a 10 km-es hosszúságot. A központi részen, a Szombatfalvi-völgy és a Serbota-völgye között elhelyezkedő 12 mellékgerinc többsége nagyon keskeny és erősen tagolt a magasabb részeken, így csak hegymászók számára járhatóak, a megfelelő felszerelés használata mellett. Ezek közül a legfontosabbak a Muchia Dragusului, Muchia Zanoaga, Muchia Vistea Mare, Muchia Girdomanu, Buteanu-gerinc, valamint a Romániai sziklamászók téli próbakövének tartott Kis-Árpás gerinc.
Az északi oldal úgy turisztikai, mint látvány szempontjából legfontosabb gleccservölgyei a Vistisoara, Nagy-Vist, Ucisoara, Ucea Mare, Podragu, Podragel, Nagy-Árpás és Kis-Árpás, Bilea valamint a Serbota-völgyek.
A dél felé elterülő hegylábak sokkal hosszabbak, szélesebbek és szelídebbek, mint északi társaik, ezért itt a pásztorkodás és a legeltetés is elterjedtebb. Négy ezek közül meghaladja a 30 km hosszúságot és számos hegylábi mellékgerincben ágazik szét. A legfontosabb a Moldoveanu csúcsból leágazó Moldoveanu-Scarisoara-Picuiata gerinc, amely az összes dél felé induló hegyláb közül a leghosszabb, és a legnagyobb átlagmagassággal rendelkezik.
Románia 14, 2500 m-es vagy ezt meghaladó csúcsa közül nyolcat a Fogarasi-havasokban találunk: Moldoveanu (2544 m), Negoiu (2535 m), Nagy-Vist (2527 m), Lespezi (2517 m), Vinatoarea lui Buteanu (2507 m), Hartopu (2506 m), Cornu Caltunului (2505 m) és Dara (2500 m).
Vízrajzilag a hegység, a főgerinc irányából adódóan, két vízgyűjtő medencére osztódik: az Olt északon, észak-nyugaton és az Arges medencéje délen, dél-keleten. Az északi oldal folyóvizei rövidebbek és kisebb vízhozamúak, viszont Erdély, és egyben Románia legsűrűbb vízhálózatát képezik.
A déli irányba induló vízfolyások, a terep adottságaiból eredően hosszabbak és bővizűbbek, mint északi társaik. A hegység nyugati végén eredő patakok az Oltba, a többi az Arges folyóba ömlik.
Az északi oldal legfontosabb tavai között említjük az Urlea, Vistisoara, Podragu, Podragel, Bilea, Doamnei és Avrig (Feleki) tavakat, míg a déli oldal legnagyobb tavai a Lacul Mioarelor, a Valea Rea nyugati tava, Scarisoara, Iezerul Podul Giurgiului, Capra és a Caltun.
A legnagyobb kiterjedésű a 4,65 ha-os Bilea-tó, a legmélyebb a Podragu-tó (15,5 m), a legnagyobb magasságban a Lacul Mioarelor (Bárányok tava) fekszik, 2282 m-en. A déli oldalon számos mesterséges tó található, melyek közül a legnagyobb a Vidra-tó.
A Fogarasi-havasokban, sajnos, kevés a védetté nyilvánított terület, és védelmük sem biztosított. A Bâlea Rezervátumot 1932-ben nyilvánították védetté, területe 180 ha. A terület magában foglalja a hegység legnagyobb tengerszemét, a Bilea-tavat és környékét.
Túraleírás
Bilea-tó mellett leparkolunk,
N 45° 36,162' E 24° 36,820' 2041 m [GCLSPZ+parkoló] elindulunk felfelé a gerincen piros kereszt
jelzést követve, majd felérünk a Paltin-nyeregbe itt már főgerincen a piros sáv
jelzésen haladunk tovább a változatos, helyenként nehezebb láncos, szakadékos terepen. Beereszkedünk a Lajta-nyeregbe, majd kimászunk a Kis-Lajta csúcsra 2390 m. Innen újra ereszkedünk a
Caltun (Kalcun) vagy Leszpez-tóig 
N 45° 34,924' E 24° 34,400' 2154 m [GCLSPZ+Kalcun-tó]
Itt érdemes kicsit elidőzni, mert gyönyörű, mostoha időjárás esetén már egy új menedékkunyhóban is megpihenhetünk. Utunkat továbbra is a piros sáv
jelzésen folytatjuk, majd elérjük az Asszony-hasadékot (Strunga Doamnei), sárga sáv
jelzés.
N 45° 34,900' E 24° 33,757' 2304 m [GCLSPZ+elágazás] A szinte függőleges falon drótkötél segítségével jutunk fel, majd nem a Negoi felé vesszük az irányt, hanem ellenkezőleg és a kék sáv
jelzésen haladunk tovább
N 45° 34,810' E 24° 33,612' 2313 m [GCLSPZ+2elágazás], hosszan ereszkedünk, majd harántolunk, majd ismét meredeken felfelé mászunk, egy idő után délnek fordul a kék sáv jelzés, de mi mászunk felfelé
N 45° 34,503' E 24° 33,980' 2246 m [GCLSPZ+letérő], csaknem 300 méter szintet kell kimásszunk. Közben belecsatlakozunk a piros kör
jelzésbe,
N 45° 34,528' E 24° 34,123' 2378 m [GCLSPZ+piros kör], ami kemény meredeken felvezet a
Leszpez-csúcsra 2517 m.
A láda jellegzetes háromszög alakú lapos szikla alatt. A sziklán piros kör jelzés található.
A Lespez csúcs alatti mélyedésben a Kalcun-tó búvik meg, partján az élénk színűre festett Leszpez menedékkunyhó áll. A gerincjelzés nem visz át a Leszpez és Kalcun csúcsokon, de róla le lehet őket fotózni, kiváló kilátópont. A Cornul Călţunului (Kalcun-csúcs) 2510 méter, 10 perc mászás, de megéri!
Miután megkerested a ládát és megpihentél folytathatod az utat a piros kör jelzésen a
Piscu Negruig,
N 45° 33,375' E 24° 36,028' 1190 m [GCLSPZ+menedékház], majd vissza a transzfogarason a
Bilea-tóhoz, de vissza is térhetsz a kék sávra, majd a pirosra és irány a Negoi.
2. Útvonal
Ha más úton szeretnél felmászni, meredeken, de rövidebb szakaszon, indulhatsz a Piscu Negrutól a piros kör jelzésen a
Piscu Negruig,
N 45° 33,375' E 24° 36,028' 1190 m [GCLSPZ+menedékház] Ez egy déli útvonal, kaptatós, de varázslatos gerincen visz fel a csúcsra.
Jó túrát, szép időt!
Irodalom
450 Erdélyi túra, Kornétás kiadó
Erdély hegyei: Fogarasi-havasok
Térkép
Muntii Nostri
http://muntii-nostri.ro/munte/muntii-fagaras/
Érdekesség
Nemzeti parkká nyilvánította a román kormány az ország legmagasabb hegységét, a Fogarasi-havasokat. A kormány szerint a Fogarasi-havasok nemzeti park a romániai biodiverzitás leggazdagabb tartaléka lesz 27 féle élőhellyel, amely - a területén élő védett növények és állatok aránya tekintetében - "Európa Yellowstone-ja" lehet, írja az MTI.
