Wap: Fa odvában 5*10*15 cm méretű műanyag dobozt keress! A Bükk forrásai túramozgalom igazolókódjáról készült fényképet ne tegyetek fel az oldalra!
A
Börzsönyi-források,
Pilis, Visegrádi-hg. források,
Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A
Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a
Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
Parkolni a Szarvaskő központjában levő kiépített, ingyenes parkolóban tudtok
N 47° 59,298' E 20° 19,849' 223 m [GCbk04+Parkoló], majd keleti irányba az Eger-patak mellet együtt futó zöld sáv
, piros négyzet
, és kék tanösvény
jelzésen haladva érjük el a Margit-forrást.
N 47° 59,261' E 20° 20,718' 235 m [GCbk04+Margit-forrás]
Innen indul az igen ritkán felfestett piros forrás jelzés
, amelyen a Hubertus-forráshoz juthatunk el egy néhány perces sétával. A forrás meglátogatása után érdemes egy 150 méteres kitérőt tenni és a Margit-forrástól a kék tanösvény jelzést
követni, amely a Tó-bérc bányához vezet. A bánya területét földtani bemutatóhellyé alakították át és egyik állomása a
Szarvaskő földtani tanösvénynek.
N 47° 59,305' E 20° 20,636' 235 m [GCbk04+Tó-bérc bánya]
Hubertus, a vadászok védőszentje
Szarvaskő helynevének eredete nem is a településhez, hanem az északról föléje magasodó sziklahegyhez, (mai nevén a Várhegyhez) kapcsolódik. Az egyik legenda szerint, a sziklahegy neve onnan származik, hogy egy vadászoktól üldözőbe vett szarvas, a későbbi vár helyén annyira megszoríttatott, hogy e nemes állat ijedtében a szikla csúcsáról a mélységbe ugrott és innen nevezték el a sziklahegyet Szarvas-kőnek.
Hubertus maastrichti püspök - a forrás névadója - életében is jelentős szerepet játszott egy szarvas és talán ez az oka annak, hogy a forrást róla nevezték el. A fiatal Hubertus, mivel nem vetette meg a világi örömöket, és vadászni is szeretett, egy alkalommal még nagypénteken is űzte a vadakat. Az említett jeles napon, vadászat közben, az Ardennek erdejében váratlanul egy szarvas jelent meg előtte, agancsának két ága között a kereszt jelével. Ugyanekkor egy égi hang megtérésre szólította föl a vadászt. Mindez élete megváltoztatására késztette Hubertet. Két év múlva, 695-ben, amikor felesége meghalt, esztendőkre remetének vonult az Ardennek hegységbe. 700 körül angyali parancsszóra Rómába ment, ahol I. Sergius pápa személyesen szentelte Maastricht püspökévé.
A Tó-bérc /Forgalmi/ kőbánya
A csaknem ötven éve leállított kőbánya a térség legtöbb földtani információt nyújtó feltárása. A felhagyott kőfejtő a mintegy 166 millió évvel ezelőtt keletkezett mélytengeri üledékösszletbe nyomult mélységi magmás kőzetet tár fel. A benyomuló magma 1500°C feletti hőmérséklete erősen felmelegítette a környezetét, sőt az érintkezési zónában az üledéket megolvasztva köpenyt alakított ki maga körül. Az egyes falszakaszok más-más látnivalót kínálnak. A bányában részletes információs tábla ismerteti a benyomuló magma okozta kőzetváltozatokat. Óriási fényképen lehet tájékozódni, hogy a bánya falszakaszai hol, milyen kőzettani, ásványtani érdekességeket kínálnak. Gyűjteni is lehet a bányaudvaron, de a biztonsági törmeléksáncon túl a fal felé tilos bemenni.
A Bükk-hegység vízrajza
Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.
A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).
A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.
A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.
A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.
A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).
Források:
bnpi.hu
Ásvány és kőzettan EKF ttk
Szent Hubertus kultusza