A láda egy hagyományos, átlátszó konyhai tároló /20x15x8/ nem szokványos rejtekhelyen. A 2. parkoló mellől menj le a partra, és ne a lábad alá nézz! (Kicsikét mászni is kell... )

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Gyuláról Eleken át, Lökösháza előtt az útjelző táblánál Kevermes felé jobbra kell elkanyarodni.

Ajánlott parkoló

A nagy tó mellett bárhol parkolhattok, mi itt álltunk meg:  N 46° 26,101' E 21° 11,129' 97 m [GCKEV+1parkoló]
Ezt a helyet sem érdemes kihagyni. A középső földnyelvről a partra lemenve nagyon hangulatos helyeket, és szép kilátást találtok a vízre.

A rejtéshez közelebbi parkoló sáros-havas időben csak terepjáróval, vagy magasépítésű autóval, illetve gyalog érhető el. (Bizonyos térképeken "Fapuma" néven jelzik az épületet):  N 46° 26,071' E 21° 11,397' 101 m [GCKEV+2parkoló]. Ezen a helyen méretes esőbeálló, asztalok és padok is vannak. Érdemes itt elfogyasztani a magatokkal hozott ételt-italt.

Ellentétben a tu.hu képével, a parkoló és a rejtek NEM a tó közepén van!

Leírás

Ezt a ládát a Dél-békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület tagjaival közösen hoztuk létre. Segítőink Ők a láda megszületésében, és későbbi karbantartásában. Az Ő munkájukat, valamint a településüket: Kevermest és annak látnivalóit szeretnénk bemutatni.

"Lendületben a természettel"

Az Egyesület 2001-ben indult, tagjai szinte még gyerekek voltak. De kitartottak céljaik mellett, előbb a közismert madarakat tanulmányozták, majd a térség madárvilágára összpontosítottak. Mára kibővült a tevékenységi körük, évek óta dolgoznak a környezetvédelem területén is különböző szakmai anyagokkal, táborokkal, erdei iskolákkal és interaktív túrákkal.
Ha a ládakeresést szeretnétek összekötni egy érdekes, szakmai túravezetéssel és (őszi időszakban) madárgyűrűzési programmal, keressétek az egyesület elnökét, Rozgonyi Jánost a következő elérhetőségek egyikén. Telefon: 20/347-2755, 20/247-9239; e-mail: janos.rozgonyi.dtme@gmail.com. Mindenben szívesen segít, amit meg lehet oldani, megoldja. Vigyetek távcsövet!
Az egyesület honlapját itt találjátok. Hogy modernizáljunk is egy kicsit - ha be vagytok jelentkezve a Facebook-on - itt találhatóak. A BEOL 2013. augusztus 26-án megjelent cikke: itt olvasható.

Ha szerettek horgászni, a "nagy" és a "középső" tó mentén rendkívül igényesen kiépített horgászhelyeket találtok. Vannak tűzrakó- étkező- és illemhelyek, és nagyon szép tóparti fotózási lehetőségek. (Köszönet a panoráma fotóért FoJo kessertársunknak.)
A kb. 4-5 hektáros területről itt olvashattok bővebben. Ha nem akartok (vagy éppen pont szeretnétek) belefutni egy-egy nagyobb programba, akkor az aktuális szervezésekről itt tájékozódhattok.

A községről

És akkor jöttek a gányók - meglehetősen szokatlan az a helytörténeti leírás, mely így kezdődik, Kevermes esetében azonban ez teljesen helytálló: senki nem sértődik meg, ha ezt mondjuk, sőt büszkék is rá a helyiek, hogy a jelenlegi nagyközséget gányók, azaz dohánykertészek alapították újra - közel kétszáz esztendeje - 1815-ben, miután az 1500-as évek legvégén a törökök elpusztították a középkori települést.

Az újratelepítés Tököly Sebők nevéhez fűződik, aki hevesi, illetve a Maros északi területeiről hívott dohánykertészeket. Nekik köszönhetően vált több ezres településsé Kevermes.

1960-ban ország-világ ide figyelt, hiszen a községben látta meg a napvilágot Takács Mária, a tízmilliomodik magyar állampolgár.

Források: itt, itt és itt.

Látnivalók

Említésre méltó látnivalók közé sorolhatjuk a község szélein álló négy darab kőkeresztet, melyeket 1898-1909 között létesítettek. (Van egy ötödik is a templom előtt.)

Felszabadulás út:  N 46° 24,546' E 21° 11,301' 116 m [GCKEV+1kereszt] (Ez az egy földúton van, de gyalogosan sáros időben is rövid sétával elérhető)

Battonyai út:  N 46° 24,556' E 21° 10,111' 102 m [GCKEV+2kereszt] (A kereszt mellé a roma kisebbség egy Szűz Mária szobrot emelt 2014-ben)

Jókai utcai temető :  N 46° 25,283' E 21° 11,526' 109 m [GCKEV+3kereszt] (A kereszt alatti halomról azt mesélik, hogy a helybeliek hordták össze, de azt is, hogy az első papok kriptája volt alatta)

Március 15. út :  N 46° 25,238' E 21° 10,559' 100 m [GCKEV+4kereszt] (A ládától a központ felé menet baloldalon láthatjátok)

Innen továbbmenve a jobb oldalon hamarosan eléritek a Millenniumi Emlékparkot. Az itt található emlékmű jelképei közt találjuk a palástot, a kardot, a magyar állami címert, az országalmát és a kettős keresztet.  N 46° 25,087' E 21° 10,701' 100 m [GCKEV+58]

A község központjában, az Önkormányzat környékén bárhol leparkolva, sétálva megtekinthető a település több látnivalója, például az 1848-ban felszentelt, országos védelem alatt álló római katolikus templom. Előtte szintén áll egy kőkereszt.  N 46° 24,887' E 21° 10,936' 101 m [GCKEV+5kereszt] A templom történetéről itt olvashattok

Vele szemben kellemes, árnyas parkot találtok a két világháborús emlékművel, pihenésre csábító padokkal, és egy minden igényt kielégítő modern játszótérrel.
Az 1942-ben felállított első világháborús emlékmű alkotója Osváth Imre szobrászművész. 1990. október 6-án az újratelepítés 175. évfordulóján avatták fel a második világháborús emlékművet is. Ezt az alkotást Corvus-Kora Róbert lőkösházi művész készítette, aki köztéri alkotásai mellett történelmi tárgyú óriásfestményeiről is ismert. Bővebben itt és itt.

A parkon át elsétálva a hidroglóbusz (gyerekekkel az itt lévő játszótér kihagyhatatlan) és a községi vízmű mellett, megtekinthetjük a Tiszti laktanyát. Erről itt olvashattok. Adatközlőnk szerint további jellegzetessége, hogy Lőkösházán is van egy ugyanilyen laktanya-épület, és mértanilag majdnem párhuzamosan vannak, szinte egymással szemben.

Visszasétálva, az Önkormányzat épületében (5744 Kevermes, Felszabadulás utca 2.) Helytörténeti gyűjteményt találtok, amelyet a helyi Könyvtár üzemeltet. Örömmel fogadták az ötletünket: legyen a híres megalitról is egy kis tárlat. Az elérhetőség (akár hétvégén is): Magyar Ágnes, telefon: 70/379-5674; e-mail: agi.magyar@gmail.com.

A kevermesi megalit és gavrinis-i halomsír

Az 1990 es évek végén Kevermes határában, szántás közben került elő a több ezer éves vésett kő. Később elszállították a MNM Örökségvédelmi Intézetébe, ahol a vizsgálatok elvégzése után 2013-ban jelentek meg róla különböző cikkek. A kevermesiek még mindig nem kapták vissza.
A tudósok a zöldpala kőzet vizsgálatai alapján a Maros völgy és a Déli Kárpátok vidékét jelölik meg a legnagyobb valószínűséggel forrásterületnek. A sztélét a rajta látható díszítések nyugat európai párhuzamai alapján a magyarországi késő rézkorra és kora bronzkorra keltezik (Kr. e. 3000 körül). A megjelent írások szerint a motívumok ilyen összetett formában és részletességben csak a híres bretagne-i gavrinisi sírhalomban fordulnak elő. Gavrinisban a sírhoz vezető folyosó két oldalán található tartóköveket hasonlóan díszítették, de az úgynevezett L24-es kövön a kevermesihez kilencven százalékban megegyező mintakincset találtak a kutatók.

Idézet-részek innen és, innen.

Érdekességként még egy történet

Munkácsy járt Kevermesen fiatal korában - a szájhagyomány szerint - Dalacsi Ignácznál szállt meg. Hálából lefestette az öreget pörge kalapban és selyem nyakkendőben. Az 1890-es évek végén Dalacsi Jánosné anyagi gondok miatt eladta a képet 20 aranykoronáért, a kép azóta sincs meg.

Két láda is található a közelben: Lökösházán a Bréda kastély (GCBRDA), és Kisdombegyház közelében a Szent Kornélia kápolna (GCSTKO).

Első rejtésünkhöz jó szórakozást kívánunk!

2018.09.19. Pontosítás:
Az utóbbi időben kaptam visszajelzést arra vonatkozóan, hogy esetleg magánterület a láda környéke.
Ma telefonon beszéltem a Kevermesi Horgász Egyesület elnökével, aki ismét megerősítette, hogy - mint az Egyesület kezelésében lévő magánterület, valóban az - viszont senkinek nincs megtiltva, hogy odamenjen!

---

2015.11.29 - a láda megjelent

2019. 09. 07: Ma elmentünk felderíteni, mi a helyzet a ládánkkal.

Köszönjük a figyelmeztetést, valóban be volt szorulva az ajtó. Laja faragott belőle plusz - hirtelen más megoldás nem volt - beletekert egy facsavart, amit jobban meg lehet fogni. Most könnyebben nyílik. Kitakarítottuk "lakóteret" is.

Nos, ami a másik "problémát" illeti: számomra elég rejtélyes, hogy valaki a rejtek ELŐTT kb. 2 méterrel, és a rejtek UTÁN kb. másfél méterrel "jelölte" meg a területet, ugyanazon rózsaszínű wc-papírt használva... Mivel elég sokat kell a gerincen menni a rejtekhez, nehéz elképzelni, hogy a parton a kukacát áztató horgásznak jutott volna eszébe olyan messzire fel- és elmenni. Szóval, ha nem kesser, és nem horgász volt, akkor nincs ötletem, kit kell(ene) ledorongolni. Fogtam egy száraz gallyat, és lepiszkáltam az útról, de nem ígérem, hogy ez rendszeres lesz.

2019. 09. 05: BMBOPH, PÉV és Ribizli9 2019. 08. 22-26-i logjaihoz:

Köszönöm szépen a figyelmeztetéseket.
Hamarosan kimegyünk a ládához, és segítünk amiben tudunk. Sajnálom, hogy némely "egyének" wc-nek használják a terepet. Ha emiatt lett felejtős a rejtés, az rosszul esik, de az ürülék-eltakarítást nem ígérhetem rendszeresre. Ha más miatt felejtős, örülnék, ha kifejtenétek, hogy segíthessek a problémán.
Kicsi Ribizli, remélem, azért lesznek még szép emlékű találataid, ne ítélj meg egy rejtést olyan okok miatt, amiről a rejtő nem tehet.

2018.09.16: Mr Zerge 2018.09.08-i logjához:

"A megközelítés nem volt számomra egyértelmű, a 2. parkoló környezete magán területnek tűnik, szerencsére az ott lévő gazda visszahívta a kutyát."

Megjegyzés:
A parkoló NEM magánterület, a kevermesi horgász-egyesülethez tartozik. Tudnak róla (bár lehet, hogy egyenként nem mindenki).
A fekete-fehér kutya egy tüneményes, bújós jószág, hozzánk is odaszaladt. Ha vele találkoztál, nem evett volna meg.

"A parkolótól tovább menve csak az erdőn áttörtetve közelíthető meg a tó melletti gerinc, ahol a láda van."

Megjegyzés:
Ott van a leírás elején, hogy MENJ LE A PARTRA. Meggyőződtünk róla, hogy a parton lévő asztal-pad-együttes után akkora kesser-ösvény visz fel a gerincre, mint egy országút. Teljesen jól megközelíthető a hely.

"Számomra ijesztőnek, undorítónak tűnt a tetőrész felnyitásakor elő sereglő egerek vagy pelék népes csapata."

Megjegyzés:
Megértem, hogy hirtelen megijed az ember. Azért készült ez a rejtek (most már kevésbé lesz titok hogy mi, de nem baj), mert szerettünk volna az ott élő madaraknak is kedvezni. Kaptunk is visszajelzést, hogy lakott volt a rejtek. Nem írhatom ki, hogy peléknek tilos a beköltözés.

"Utána megláttam az oldalsó ajtót, ami be van szorulva (valószínűleg megdagadt), kulcs végével feszegetve sikerült kinyitni. Sürgős javításra, cserére lenne szükség!"

Megjegyzés:
Ma teljesen egyszerűen, a kis gombot fogva, simán kinyitottam az ajtót.

"Ajánlanám az áthelyezést is."

Megjegyzés:
Ezt a javaslatot megfogadtuk, koordináta-változtatás nélkül, feljebb telepítettük a rejteket a gerincen lévő ösvény mellé. Ki is takarítottuk. Így sokkal könnyebb lesz a logolás is.

Köszönjük!

2017.08.06 BT_pro 2017.08.04-i logjához:
Köszönjük szépen, hogy e-mailben is jeleztél, így ma kimentünk, és meggyógyítottuk a rejteket.

2016.11.04 katika 2016.10.30-i logjához:
Köszönjük a jelzést, igyekszünk mielőbb javítani!

2016.12.03. Ma tudtunk kimenni, megerősítettük a rejteket.
Köszönjük az ideiglenes megoldást a kedves kessertársunknak!

2016.04.18 Emese62 2016.04.17-i logjához:
A leírásban látható elérhetőségen:

"Ha a ládakeresést szeretnétek összekötni egy érdekes, szakmai túravezetéssel és (őszi időszakban) madárgyűrűzési programmal, keressétek az egyesület elnökét, Rozgonyi Jánost a következő elérhetőségek egyikén. Telefon: 20/347-2755, 20/247-9239; e-mail: janos.rozgonyi.dtme@gmail.com. Mindenben szívesen segít, amit meg lehet oldani, megoldja."

Mostanában éppen jelezte, hogy lesznek érdekes programjaik.

Én meg köszönöm a képeket. Ez alapján úgy látom, Te vagy az első, aki a faluba is bement. Köszönöm!