Permi kőzetek a Zselicben
A kétállomásos multi a Zselic két különleges helyét kapcsolja össze. Hazánkban ritka az óidőből származó kőzetek felszíni kibukkanása, a fiatal Zselicben pedig egyedülálló háromféle jellegzetes permi kőzet egymáshoz közeli kihantolódása. Ezek közül a multi kettőt mutat meg.
1) Az első állomás kerek ládája (8 cm * átm. 16 cm) a Gyűrűfűhöz közeli Istenkút-völgyben rejtőzik egy fatönkben: N 46° 6,353'; E 17° 55,657'. (Középső-perm korú sziklafalnál.)
2) A második állomás kis méretű matricás geokövét (8 cm* 15 cm) egy riolit szikla alatti résben keresd: N 46° 6,504'; E 17° 56,198'
Jelszó: a fenti sorrendben a két jelszórészlet egybeírva.
Az első pont nagyon rossz műholdvételi körülményei miatt fényképes és bővebb írásos segítséget is találsz a leírásban.
3) Nincs rejtés sem a multi első pontjánál található kőzettel azonos korú, azaz középső-perm kori homokkő szurdoknál a Farkas-gödörben, sem az alsó (kora)-perm kori korpádi homokkő kibúvásnál, de akit érdekel Hazánk földjének múltja, az talán nem hagyja ki a felkeresésüket a ládalap részletesebb szakaszai alapján. A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! A zselici homokkövek
A Zselicben szinte kizárólag "sárgafölddel" találkozhatunk, de ha nagyon keressük, nagy ritkán négyféle homokkő kibúvásaira is találhatunk völgyek oldalában. Egyik fajtájuk, a Korpádi Formáció közel 300 millió évvel ezelőtt (perm időszak) keletkezett. Másik a pár tízmillió évvel fiatalabb, ez a Cserdi Formáció a multi első állomásánál. Újabb, nagyjából 8-10 millió éves miocén homokkő kibúvás található Hajmás határában, a legfiatalabbak pedig a miocén második felében és a pliocénben keletkeztek a Pannon-tó üledékeinek egyes rétegeiben.
A permi kőzet a felszínen csak Dinnyeberki-Gyűrűfű körzetében található.
A Kővágószőlős-környéki merész homokkő-sziklaszirtekkel nem vetélkedhetnek ezek a kora- és középső-perm időszakból származó zselici homokkő-előfordulások, amely a Szerkövek fordítottjai: nem a környezetből kiálló szirtek, hanem a környezetbe bevésődött szurdokok. Mégis, a természetet járók figyelmére érdemesek - ha másért nem, de szépségük miatt biztosan. A zselici homokkő-szurdokok és a riolit kibukkanás a geológusok és az ilyesmi iránt érdeklődő amatőrök Mekkájának számítanak szervezett túrák keretében is.
Ez már az igazi Zselic
A Zselic keleti határa a mai álláspont szerint a Bükkösdi-víz (Okor) patakvölgyét kijelölő szerkezeti árok. A szomszédos Mecsekben a homokkő kibúvások nem számítanak ritkaságnak, viszont Dinnyeberki környékén a DDP- turistajel mentén haladva már hamisítatlan zselici táj vesz körül bennünket. Egy szokványos zselici dombtetőről körülnézve, a láthatárt körös-körül közel vízszintesen, észak-dél irányban hosszan elnyúló, nagyjából azonos magasságú dombhátak sora zárja, és ez itt N 46° 6,405' E 17° 57,050' 232 m [GCPERM+Fennsík] is így van.
A multi pontjai pedig ettől nyugatabbra, mélyen a Zselicben vannak.
A DDP- mellől nézve a dinnyeberki dombhátak fölött keletre feltűnő sátor formájú hegyek már a Mecsekhez tartoznak, délnyugatra pedig a horvátországi hegyek kéklenek a távolban.
A multi gyalogos részéhez kiindulópontként javasolt megállóhely: a Sándor-patak völgyének rétje, ahol Dinnyeberki felől óvatosan autózható, kőszórással javított keskeny út vezet Gyűrűfűre. N 46° 6,470' E 17° 56,136' 162 m [GCPERM+Parkoló]
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.
Az Istenkút-völgy középső-permi homokkő (Cserdi Formáció) kihantolódása
Nagyobb méretű kibukkanás az egykori Csigolya község területén tárul elénk. N 46° 6,367' E 17° 55,637' 225 m [GCPERM+homlokfal] A durva kavicsos vörös homokkő konglomerátum egy vízmosás katlanjának homlokfalából bukkan elő, a köveken megtelepedett kövi fodorkákkal és páfrányokkal. A homokkő-falon csapadékos időben kis vízesés folyik alá. Megközelítés
Az Istenkút-forrás vízmosásos völgyét követjük felfelé (előbb nyugatra, majd délre), egyre kevésbé járatos, majd elvesző útelágazásokon, míg a forrástól jó fél kilométernyire a völgy összeszűkül, és a homlokfalhoz érünk.
A láda egy élő fával egybenőtt fatönkben található a vízmosás keleti peremén (az egész völgyre jellemző rossz műholdvétel miatt segítséget találsz a képek között). N 46° 6,353' E 17° 55,657' 235 m [GCPERM-1] Ha a völgy alján megállsz a homlokfallal szemben 20 méternyire, akkor a rejtő fatönk balra fent van a partoldal tetejéhez közel a lankásabb részen. Egy jótanács: nem mindig az egyenes a legrövidebb: főleg nedves időben könnyebb a kerülő, mint a meredek partoldal megmászása.
A gyűrűfűi riolit kibukkanás
A Sándor-patak völgyétől keletre emelkedő oldalban a lepusztult puhább rétegek alól kis méretű sziklatömbökként bukkan elő az ősi vulkáni riolit, amely a környékbeli középső-perm vörös homokkő anyakőzete. Megközelítés
A kiépített vízmércénél a patak könnyen átléphető. A matricás geokő szikla alatti résben lapul, riolit kövekkel biztosítva a kicsúszás ellen. N 46° 6,504' E 17° 56,198' 175 m [GCPERM-2] Kérlek, hogy ne az álcázó kövek közül vigyél kőzetmintát.
A Farkas-gödör szurdok permi homokkő kihantolódása
A vízmosás nem csak a felszíni puha rétegekbe mélyült, hanem a vörös homokkő rétegeit is kikezdte az erózió. A szurdok oldalfalán a homokkő felső rétegeiben finom szemcsézetű töredezett kőzet tűnik fel, míg az erecske tovább már nem mélyülő ágyát szálban álló, durva szemcsézetű kemény homokkő képezi. A Farkas-gödör megközelítése
Felkeresése a terepnehézség miatt nem gond nélküli. A helyszín a Dél-Dunántúli piros sávról (DDP-) közelíthető meg. Térkép alapján úgy tűnhet, hogy a faluból észak felé toronyiránt is lehetne menni, de hamarosan vissza kellene fordulnod magánterület kapujánál. A DDP-ről a fennsíkon a N 46° 6,636' E 17° 56,946' 230 m [GCPERM+Szurdok kezdete] pontnál érdemes letérni (rövidebb lenne már hamarabb a szántáson átvágni az erdőszegély felé, de a felszántott fennsík magánterület); a bozóton áttörve az itt induló Farkas-gödör nevű szép szurdok partját lefelé követve érhetjük el a szurdok homokköves szakaszát. A szurdok mélye nagyobb esőzés idején nem igen járható a lezúduló víz miatt. Száraz időszakban is szivárog egy ott eredő erecske forrásvize. A vízmosás alját vörös homokkő ágy képezi. N 46° 6,498' E 17° 57,350' 195 m [GCPERM+Farkas-gödör homokköve]
A Zselic tágabb vidékének földtani múltja A zselici "sárgaföld", a közelebbi múlt tanúja.
Mintegy 10 millió évvel ezelőtt a megsüllyedt Kárpát-medence legnagyobb részét a nyílt tenger lassan elzáródó öble, a kiédesedő vizű Pannon-tó töltötte ki, amelyből a középhegységek - így a Mecsek is - szigetként emelkedtek ki. A Pannon-tó süllyedékét a beléömlő folyók néhány millió év alatt agyagos-homokos hordalékkal síksággá töltötték fel. A homokos rétegekben helyenként meszes kötésű puha homokkő-padok is képződtek. Ezek a pannon kőpadok nem túl gyakran a völgyek oldalában a felszínre is bukkannak. A későbbi korokban a szálló porból képződő, helyenként vastag löszréteg is rakódott a felszínre. A Zselic dombjai alapvetően ezekből az anyagokból épülnek fel.
A Zselic jellemző formavilága úgy jött létre, hogy a feltöltött síkság megemelkedése után a természeti erők (lefolyó víz, földcsuszamlások) völgyek hálózatát mélyítették a fennsíkba, de a dombhátak közelítőleg megőrizték a fennsík eredeti magasságát.
A Pannon-tó idősebb kőzetekből álló egykori fenekét a Zselicben jellemzően több száz méter vastagon borítja a "sárgaföld", de a feltöltött süllyedék határvidékén az ősi kőzetek a felszín közelében maradtak, és a puhább tavi üledékek lepusztulása révén néhol ki is bukkannak. A multi a perm időszak első feléből származó kőzetekhez vezet.
A Zselic területe a perm időszakban Permi kőzetek a sárgaföld alatt
Emberi mértékkel mérve az idők mélységes távolában, 300 millió évvel ezelőtt kezdődött az 50 millió évig tartó perm időszak, az óidő utolsó szakasza.
Földünk több mint 4 milliárd évéhez képest ez nem is tűnhet olyan réginek - ha az ismert legrégebbi szilárd kőzet kialakulása utáni időt egy napnak vesszük, akkor a perm időszak éjfél előtt kevesebb, mint 2 órával kezdődött. Mégis végtelenül távoli és idegennek tűnő táj fogadna bennünket, ha időutazásunk során oda juthatnánk. Ebben az időszakban még nem fejlődtek ki a zárvatermő virágos növények, és ismeretlenek még a madarak meg az emlősök - a szárazföldeken a hüllők és kétéltűek uralkodtak. A perm időszak végén aztán az akkori élővilág fajainak döntő többsége rövid időn belül kihalt. Ez a perm és a triász határán bekövetkezett, a Földünk történetében ismert legnagyobb kihalás az általában elfogadott elméletek szerint gigantikus méretű vulkanikus tevékenység következménye. A dinoszauruszok uralmának végét jelentő, 65 millió évvel ezelőtti közismert kihalás ehhez képest korlátozott méretűnek számít. A perm időszak kezdetén a déli sarktól az északiig terjedő egyetlen óriási földrészben, a Pangeában egyesült gyakorlatilag az összes szárazföld, amelyet keletről a Paleotethys tenger határolt. Ekkor a kontinens keleti részén, az afrikai és az európai kőzetlemez találkozási helyének körzetében, az egyenlítői övezetben feküdt Hazánk földje. A kőzetlemezek mozgása és az óceán közelsége gyökeres változások sorát hozta erre a tájra. A kőzetlemezek vándorlása, szétnyílása, egymásra torlódása, süllyedése és emelkedése, a hegységképződések és -lepusztulások időszakosan a tenger uralmát vagy éppen szárazulattá válást, máskor vulkáni tevékenységet hoztak magukkal. Az éghajlat szélsőséges változásai hol trópusi, hol félsivatagi környezetet eredményeztek. Ennek megfelelően az ebből az időből származó kőzetek rendkívül változatosak: tengeri üledékek, félsivatagos éghajlatra utaló édesvízi vörös homokkő és vulkanikus eredetű riolit egyaránt előfordulnak a Mecsek és a Zselic térségében. Ezek a tektonikus változások a perm időszak előtt és után is folyamatosak voltak, ezért még régebbi és újabb eredetű kőzetek is fellelhetők a Zselic süllyedékének aljzatán, néhol felszínre is kerülnek. Ilyet helyet találhatni Hetvehely-Gorica térségében, ahol fiatalabb, triász mészkő és dolomit több feltárása, Nagyvátytól és Nyugotszenterzsébettől északra pedig korábbi, karbon időszaki gránit kibúvások rejtőznek. Az óidőből származó kőzetek a Zselic térségében leginkább csak mélyfúrások során jelentkeznek, mivel a fiatalabb üledékek azokat általában több száz méter vastagságban takarják a megsüllyedt medencefenék fölött.
A tágabb környék rendkívül szép tájképi elemét jelentik a felszínen jelentkező különböző homokkő-alakzatok (Zsongor-kő, Babás-szerkövek, Sasfészek, Istenkút-völgy, Farkasgödör-szurdok). Ezek, gyakran hasonló megjelenésük ellenére, különböző korúak és eredetűek.
Az Istenkút-völgyi homokkő eredete
Ennek a szárazföldi-folyami eredetű középső-perm kori homokkőnek (legalább az egyik) anyakőzete egy kora-perm kori vulkáni eredetű hatalmas hegység. A kiterjedt vulkáni tevékenység riolit anyaga (Gyűrűfűi Riolit Formáció) mélyfúrásokból még az Alföldről is ismert. Egyetlen természetes feltáródása a multi második állomása. A vulkáni hamuszórásból keletkezett és összesült, szemcsés szövetű riolit kőzetből álló hegység lepusztulása, majd a törmelékek leülepedése, összetömörödése és ásványi oldatok hatására történő összecementeződése során szemmel láthatóan réteges kőzet képződött. A rétegzettség alapján könnyen megkülönböztethető az itteni homokkő a hasonló színű riolittól. Ezek a homokkövek nem egyöntetűek: vannak, amelyek durva kavicsokat is tartalmaznak, de vannak a Farkas-gödörben kis szilárdságú, nagyító nélkül egyenletes szövetűnek látszó kövek is, amelyek amatőr szemmel a bodai feltárás (Nyugat-Mecsek) késő-perm kori aleurolitjához (agyagkő) hasonlíthatók - a színét nem számítva.
A Gyűrűfűtől délre eső dombok a változatos földtani múlt bizonyítékait rejtik. A rejtés két pontján túl, még egy ősi, a környéken a legidősebb kőzet, a Korpádi Homokkő Formáció kibukkanása fedezhető fel. Ez a kőzet édesvízi szárazföldi lerakódásból származik az alsó (kora)-perm korszakból; anyaga a permet megelőző karbon-kori metamorf és mélységi vulkanit anyagú hegyek lepusztulásának törmeléke. A korpádi homokkő óriási mennyiségben halmozódott fel a tágabb környéken, de tudományos közlemények egész sora utal arra, hogy csak mélyfúrásokból ismert, felszíni kibukkanása sehol sincs. Ennek ellentmond az, hogy a "Magyarország felszíni földtana" térkép [5] feltünteti a gyűrűfűi felszíni előfordulást. A továbbiakban a koordináta értékeket jobbára az erről a térképről azonosítható közelítő értékekkel adjuk meg, külön jelölve az általunk bemért fontosnak tartott pontokat.
Korpádi homokkő felbukkanása az N46° 6,494' E 17° 56,151' és az N 46° 6,712' E 17° 56, 177' pontok közötti vonal keskeny környezetében várható. A vonalat bejárva szanaszét heverő, de általunk a helyszínen nem azonosítható kődarabokat nem tekintve, számunkra meggyőzőnek tűnt az N 46° 6,565' E 17° 56,167' pont (mért). Itt a részben töredező és elmálló felszíni korpádi homokkő kibúvás közvetlen közelében, egy kutatógödör oldalában valódi sziklaként értékelhető nagyobb kőzettömb azonosítható.
A multi második pontját jelentő szálban álló permi riolit sziklán túl további, kevésbé látványos riolit előfordulások is ismertek. Végig haladva az N 46° 6,702' E 17° 57,177' és az N 46° 6,767' E 17° 56,278' pontok közötti vonalon, főleg mélyedésekben és megbolygatott felszínen kisebb-nagyobb riolit darabokra és rétegekre bukkanhatunk. Legkönnyebben azonosítható az N 46° 6,220' E 17° 56,653' ponton (mért) egy elhagyott erdei út rézsüjében egy nagyobb kihantolódás.
Köszönetnyilvánítás
Ez úton köszönjük Konrád Gyulának (PTE), és Fridrich Ágnesnek (Lovastanya, Gyűrűfű) hogy megmutatták ezeket a különleges helyeket, és K.Gy. észrevételeivel segített a helyes értelmezésben.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
Kérem a képek alapján az elfogadást.
[g:hu+ 2.10.16]
Legalább egy fél órát bogarásztam a kettes ponton, de még a sziklát sem találtam meg nem hogy a kovet.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Először a GCIKUT ládáját kerestük meg, amit rendben találtunk az oduban, utána a GCPERM 1. pontján kerestük a ládát, amit ugye nem találtunk, mert a forrás pihenőjénél az asztal alatt árválkodott. Akkor már nem vittük vissza a helyére, hanem a 2. ponton a szikla alatt rejtettem el és ráraktam a tetejére az itt található széttört jelszóhordozót. Teljes rejtély, hogy ugyan ki hozhatta el a ládát a rejtekéből. Majd felhívtam a rejtőt és tájékoztattam a helyzetről, aki elmondta, hogy hamarosan rendbe teszi a rejtéseket.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az első ponton a láda valószínűleg belefagyott a fatönkbe, nem tudtuk előszedni. A második ponton a jelszóhordozó törött, a jelszó első része hiányzik. Köszönjük a rejtő segítségét.
Köszönjük az élményt. Részletes beszámoló otthonról. [Geoládák v3.12.10]
Egy újabb gyöngyszem ez a hely, újabb élmény.
Hol a vízmosás peremén hol a vízmosásban haladtunk.
A végéhez érve kicsúcsosodott a látvány és a ládához kimászáson gondolkodhattunk.
Találtunk egy alkalmas helyet még az egész heti eső után felázott talajon is, és olyan jól sikerült a felfelé menet, hogy túlmentünk a dobozon. Visszafelé ereszkedve vettük észre a fatönköt, amiben a Mr Zerge által kihelyezett doboz lapult.
A Farkas-gödör homokkő szurdok is érdekel. Mindenképp vissza kell jönni...
Némi sártól eltekintve most elég jól járható a völgy túrabakancsban. Még az egyik oldalról a másikra eljutás is elég könnyen megoldható. Érdekes a kanyargó szurdok.
A ládát kicseréltem új egyesületi cseredobozra.
Üdv Mr Zerge.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
Az első ponton a külső és a belső doboz is beázott, benne a logfüzet erősen nedves.
A második pontnál picit megijedtünk, mert nem találtunk ládát, de azután csak meglett a jelszóhordozó.
4 napos zselici csavargás Anita, Bea, Judith, Molka, kópé1993, LionDaddy és pliptai társaságában. Idei bázisunk Almamelléken volt, ahonnan csillagtúráztunk. A szokásos frenetikus hangulat mellé szokatlan meleg társult, de ez nem vette el kedvünket a környék felfedezésétől.
A GCIKUT-tól indultunk az első, majd a második pontra. A Sándor-patakon egy nagy fán lehet átkelni, mert a csalán mindent beborít. Nyáron nehezen járható.
2020 és 2021 zempléni geotúrái után idén a Zselicre esett társaságunk - Anita, Bea, Judith, Molka, kectam, kópé1993 és pliptai - választása. Ennek megfelelően almamelléki szállásunkról csillagtúráztunk az ott töltött 2 napon, de odafelé és hazafelé is keresgéltük a ládákat. 32/22. találat.
Az első pontnál parkolva, majd a GCIKUT ládát is megkeresve indultunk a második ponthoz. Felváltva haladtunk a vízmosás peremén vagy éppen a vízmosásban attól függően, hol véltük járhatóbbnak az utat. A végéhez érve meglepő volt a hasadékok és vízmosások által összezárt kiszélesedés. A ládához viszont innen kimászni nem volt egyszerű feladat. Érdekes hely, tetszett!
Pécsről kerékpárral közelítettük meg a helyszínt. Az országúti kerékpár nem volt jó választás. A Dinnyeberkiből Gyűrűfű felé vezető utat nem nagyon szerette. Az 1. ponton a ládában a logbook lapjai a nedvességtől összeragadtak, így nem írtunk bele. A környéken a madár se jár, pontosabban csak a madár jár, illetve repül. Köszönjük a rejtést.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.5] gyonyoru volgy, Dinnyeberkibol turazva kozelitettuk meg, mar elkezdett kibujni az illatos hunyor es hovirag, nehany het mulva visszaterunk megnezni oket ismet :) az 1. pontnál teljesen el van azva a logbook, a jelszo rendben van.
mmvi) Mindkét helyszín kellemes, erdei rész. Jó volt letérni, mert az úton már nagyon meleg volt.
A ládák is rendben a helyükön vannak. Köszi a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról! [g:hu 1.6.4]
Dinnyeberkiből indultam gyalog a multi 2. pontjához. A pataknál a nagy dudvától nem találtam a vízmércét, egy vastag kidőlt fán egyensúlyoztam át magam a Sándor-patak felett a túloldalra. A kibúvást és a virtuálist viszont hamar megtaláltam, sőt, visszafelé már a vízmércét is, úgyhogy most egyszerűbb volt a patakon való átkelés... :D
A 2. pont felé tartva útba ejtettem az Isten-kúti pihenőt, ahol a GCIKUT ládát is megkerestem. Találat után gyalogoltam be az Istenkút-völgyben lévő homokkő szurdokhoz. Készítettem pár fényképet, közben kerestem a ládát, de nem találtam. Elolvasva a leírást, már rögtön tudtam, hogy merre kell mennem, s azonnal meg is találtam a ládát (a Logbook nedves!). Onnan fentről is készítettem pár képet, majd megindultam visszafelé az Isten-kúthoz, ahonnan Gyűrűfűre ballagtam tovább, a GCoko ládáért...
Köszi a rejtést, tetszett mindkét helyszín! :)
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Szarvasokkal, nyuszival, mókussal, medvehagymával, hóvirággal,
illatos hunyorral teli édenkert. A hunyort kaszálni lehetne, annyi van. Első ponton a ládát szárazra töröltem, a másodiknál Ajtony kérésére az általa igényesen legyártott jelszóhordozó geokövet kihelyeztem. Nagyszerű túra volt Boni kutyával. Utat sem tévesztettünk, elég egyértelmű volt merre lesz a láda. Persze ilyen szimattal...[Geoládák v3.9.6]
A déli családi kaland után estefelé szólóban folytatva újabb Isten(-kút :-)) háta mögötti, de egyáltalán nem érdektelen, az igényes ládaoldallal jól kontextusba helyezett helyszín, nem triviális megközelítés - igazi geo-kaland!
Az Isten-kútnál már jártunk korábban családdal - most az autóról a faluhoz közelebb vettem le a biciklit. Az első állomáshoz nyilván nincs út, de a toronyiránt-szakasz rövid. Ennél rosszabb, amikor a távolabbi ponthoz a térkép által kínált utak nincsenek meg - térképész-koromban az ilyenek rendbetételét és új utak keresését kimondottan élveztem, mostanra viszont elkényelmesedett felhasználóként kissé már méltatlankodva csodálkozom, ha egy geoláda környékén 2020-ban még (vagy a változó terepi helyzet elégtelen követésével épphogy már) ilyen zavaros a térképi állapot (amin persze az én, 2013 óta tartó térképészeti passzivitásom sem segít). Volt feladott toronyiránt közelítés, útkeresés - végül azért meglett: nem is sima terepen, nem is sima megközelítéssel.
Innen még tovább haladtam az almáskeresztúri ládához.
TFTC!
Tavaszi 4 napos Mecsek - újra. Na jó ez már a Zselic, de egy Ajtony-világvége hangulatú helyszínt nem lehet kihagyni. Jók a rejtések is, a ládához szintben érkeztem toronyiránt a forrástól, aminek nagyon örültem.
[Geoládák v3.3.2]
Gyűrűfűn már többször jártam (a megtalálás után most is elmentem a közösségi házig). A réten parkoltam és GCIKUT-tal összefűzve kerestem meg.
A 2. ponton a jelszót kis dobozkába tettem (lásd kép).
Érdekes helyszínt mutat be a rejtő, nagyon tetszett. A patak mentén sok sárga virágú csalán virít, az odaútban a festői szépségű sárga repcemező látványa lenyűgöző. Köszönet a rejtésért.
Köszönjük a rejtést!
A második állomás kisméretű ládájának csak a_tetejét_és a_ jelszólapot_találtuk meg, és egy törött darabkát! A Segítség - 2 képen szereplő sziklák tövét tüzetesen átkutatva, azoknál valamivel lejjebb, az avarban fedeztük fel. Visszarejtettük a sziklarésbe két kis kővel eltakarva! Gyógyításra szorul!
A forrás és a katlan nagyon szép, a katlanvölgy tele volt medvehagymával, a meredeken egymást húztuk felfelé!
Élmény volt a márciusi erdőben.
Végre megtaláltam! A kőzeteket azt hiszem az Agymenők Bert Kibbelre jobban élvezte volna mint én :-). A túra viszont nekem is nagyon tetszett. Az már kevésbé, hogy a rejtéshez felhasznált "tiltott" kőzetminta már nincs a helyén. A rejtések jók, a jel nem tökéletes, de a képes hintekkel nincs nehéz dolga a keresőnek. Köszi Ajtony!
A (GCIKUT) folytatásaként sétáltunk el az Istenkút-völgyben lévő első ponthoz. Jó sokáig kerestem a rejtést, mert tévesen úgy gondoltam, hogy a völgy aljában rejtették el. Ugyan ott is volt egy hasonló fatönk, de az igazit tíz egynéhány méterrel magasabban találtam meg. Maga a völgy viszont tetszett. A második pontot már könnyebb volt megtalálni. Csak átugrottam a Sándor-patakot a vízmércénél és pár perc keresgélés után már meg is volt a jelszórészlet második fele.
Bicajjal gurultam át az ajánlott parkolóig a szomszédos goricai ládától. Először a közelebbi pontra ugrottam a pöpec vízmércén keresztül. Kicsit jobbra kerülve a legkevesebb az aljnövényzet. A most nagyon jól működő GPS 10-13 m különbséget jelzett.
Aki nem találja, talán így könnyebb: N 46° 6,508'; E 17° 56,193'
A nagyobb falat a hagyományos láda becserkészése volt. A területet össze-vissza behálózzák a különféle szekérutak, ösvények, vízmosások, így leginkább toronyiránt próbáltam tartani. Így futottam bele egy lekerített részbe, ahol derékig érő gazoson kellett átvergődni. Ezt elhagyva kényelmesen a dobozhoz jutottam, mely könnyen meglett. Tetejére már előzékenyen rá volt pakolva egy nehéz kő, hátha betöri a fedelet. :( Visszafelé már könnyen követhettem volna a jellegzetes szurdokot, de csábítóbb volt egy traktorjárta szekérút, ami gond nélkül lehozott a kiindulási ponthoz. A ritka kőzetek mellett a multi egy kalandos barangolás a zselici formavilágban.
Megtaláltuk! Már kétszer is jártunk ládázás apropóján ezen a gyűrűfűi úton, mindkétszer sétáltunk Dinnyeberki széléről. Mindkét alkalommal megállapítottuk, hogy az út valóban járható ünneplős autóval is, bár egy-egy meredekebb és egyúttal hepehupás szakaszon azért összeszorított foggal. Most ezen tudás birtokában már beautóztunk az ajánlott parkolóig és onnan sétáltunk el a pontokhoz.
Az apropó valószínűleg egy geológia iránt érdeklődő játékosnak nagyobb élményt nyújtott volna, mi inkább a Zselicet és az itt tett sétát élveztük a ládavadászat során. A ládákra lelni valóban nem volt egyszerű, de 10 perc alatt mindkét ponttal megbirkóztunk képek nélkül is.
Az alábbi disszertációra: nem valós idejű bejegyzés. A ládát felülről nem védi semmi - alkalmasabb rejtőhely híján. De a láda ráeső víz ellen védett, hacsak nem hanyattfektetve rejted vissza - esetleges beázás ellen pedig ott van a kettős doboz megoldás. A nedvességre érzékeny dolgokat (logfüzet, tájékoztató papirusz és ceruzacsonk) a dobozon belül egy kisebb, gumitömítéssel ellátott csavaros vízhatlan doboz védi. Remélem, az még megvan!?
Más. Aki a 2. pontnál vadregényesebbre vágyik, annak javaslom a Farkas-gödör végigjárását a leírás szerint. De ott nem a homokkő anyakőzetét találod, hanem ugyanannak a homokkőnek egy másik feltárását.
Hát, ez egy eléggé szűk rétegigényt kielégítő multi.
Az első pont szokásos Ajtony-féle szép szurdokvölgy. Ezt vártam, ezt kaptam. Ez nekem elég is lett volna.
A második pont, ha geológus lennék, bizonyára lázba hozott volna, de így csak pár nagyrészt bemohásodott vöröses színű követ láttam. Még szerencse, hogy a leírás segít jelentőségük értelmezésében, mert az értelmezés nélkül bizony elég kevéske a műélvezet.
A ládát az első ponton kerestük egy darabig. Végül a leíráshoz fordultunk. Az segített, hogy nem túl sok a környéken a tuskó, de az nem, hogy meg se mozdulva, a GPS szerint hol 1 m-re, hol 20 m-re voltam a ládától. Ahol megtaláltuk végül, nekem 35 m távot jelzett a kütyü, Péter60-nak, azt hiszem, 20-at. Érdekes, hogy ennyire szór itt a jel.
A ládából úgy látszik az első megtalálók elhordták az ajándékokat, mert nagyon szegényes volt a készlet és úgy látszik az info cetlit is magukkal vitték, így ahelyett is tettem újat. (Sajnos a második ládánál sem volt info papír, de ott elfelejtettem tenni.) A láda összetörésére szolgáló két nagy követ nem tudom, ki készítette oda, (nem ott bukkantak ki a földből, az biztos,) minden esetre mi nem raktuk őket a vékonyfalú ládára! De ha a következő ráteszik, nem soká fog tartani a doboz, ami amúgy is teljesen védtelen felülről. Már most beszorult a víz az alsó erősítést szolgáló (?) ragasztószalag és a láda alja közé. :-(
A második pont rejtése sokkal időtállóbb és a GPS sem tréfálja meg az embert.
Bringás kirándulás végre tavaszi időben. Nagyon tetszett az első pont, a homlokfal. Igaz, hogy "szórnak" a koordináták, de jó a leírás, így hamar meglett a doboz.
A második pont viszont csalódás. Értem én, hogy egy geológusnak érdekes egy riolit, de egy magamfajta egyszeri ládász csak néhány elszórt mohás követ lát...
A 2. ponton kezdtem, aztán toronyiránt át az 1. ponthoz, közben némi kerítésmászás.
Az 1. ponton én ezt mértem: N46° 6,354' E17° 55,650'. A fotó alapján gyorsan megtaláltam a dobozkát. Kellemes séta volt.
Részt vettem a rejtésben, ezért az első néhány hely meghagyása után bejelentem megtalálásnak (hát jó sokat kellett várni 3 megtalálóra). Sőt, nem csak a rejtéskor voltam ott, hanem az első pontnál egyszer korábban is, a másiknak egyszer a nagyon közelében (de pont ott nem), illetve még háromszor voltam az itt csak megemlített Farkas-szurdokban. Nekem, mint ősi kaposvári lakosnak igen érdekes, hogy a város dombsága, a Zselic más részein ilyen kőzeteket rejteget!
Megtaláltam.
Féltem, hogy sok idő elmegy a keresgéléssel, mert ilyen helyen nagyon rossz szokott lenni a vétel. Aztán a leírásokból kiderült, hogy merre is lehet: leírom újra: a katlan előtt kb. 50 m-rel balra fel kell menni a völgy fölötti lankásabb részig. Ott van egy csapás, ami egyenesen a ládát rejtő fatuskóhoz vezet.
Ha már fent voltam, akkor toronyiránt, a ritkás erdőn keresztül mentem vissza a Istenkút-forráshoz.
Nem szoktam az elsőségért ugrani és most sem a láda volt az elsődleges. De ha már ott van akkor be kell gyűjteni. ( azt már mondnom sem kell, hogy én gyalog gyűjtöm a ládákat!)
Viráglesőben jártam a környéken és már sokszor jártam ebben a völgyben ( tényleg érdemes megnézni!!) és a másik sziklánál is voltam már.
A homokkőkibúvásnál lévő ládának én átírnám a koordinátáját mert szerintem ( etrex30-al mérve) legalább 30 méterrel arrébb van ! (N46 06.352 E17 55.663) Kerestem is egy darabig, de sejtettem nem egyszerű itt jó koordinátát adni ! Kellett a szerencse.
turistajel mentén haladva már hamisítatlan zselici táj vesz körül bennünket. Egy szokványos zselici dombtetőről körülnézve, a láthatárt körös-körül közel vízszintesen, észak-dél irányban hosszan elnyúló, nagyjából azonos magasságú dombhátak sora zárja, és ez itt 
N 46° 6,405' E 17° 57,050' 232 m [GCPERM+Fennsík]
N 46° 6,470' E 17° 56,136' 162 m [GCPERM+Parkoló]
N 46° 6,353' E 17° 55,657' 235 m [GCPERM-1]
N 46° 6,636' E 17° 56,946' 230 m [GCPERM+Szurdok kezdete]
