Csokonyavisontai fás legelő
A ládasorozat az elmúlt századok gazdálkodási-néprajzi emlékeként megmaradt, ma már védett kisszámú fás legelő egyikét mutatja be óriás hagyásfákkal.
Jelszó: a jelszórészletek az alábbi sorrendben egybeírva. Az 1. és a 2. pont között nem érdemes az erdőn át közlekedni, autóval két megállást javaslok (P1 és P2).
1) Mogyoróbokor tövén keresd a geotéglát: N 46° 2,883' E 17° 27,607'
2) Óriásfa tövén (az országút felőli oldalon) kis zugban keresd a tenyérnyi lapos geotéglát: N 46° 3,116' E 17° 27,306'. Tőle egy méternyire jobbra rejtőzik egy alternatív geobeton. Földfelszín alatti üregekben ne kotorássz!
3) Tölgy odvában a végláda: N 46° 2,864' E 17° 27,240' A ládába TravelBug helyezhető.
A ládasorozat keresése Vannak évek, amikor a füves rétet a nyári félévben villanypásztor veszi körül. Ilyen esetben a területet felügyelő pásztor a rét sarkában lakik N 46° 3,130' E 17° 27,435' 130 m [GCCVFL+lakókocsi], és készségesen beenged a területre. A TT ismertető táblánál N 46° 3,197' E 17° 27,360' 130 m [GCCVFL+kapu] az elektromos karámot leakasztható huzal kapuként szakítja meg. Súlyos gond lenne abból, ha feledékenységből nyitva hagyott kapun a jószág az országútra kóborolna! A legelő belsejét is elektromos karám osztja több részre, itt is gondosan kezeld a leakasztható kaput: a fém kampót úgy akaszd vissza, hogy ne érintkezzen se a tartóoszloppal, se a szigetelő gyűrű fém nyakrészével, ellenben érintkezzen a színes áramvezető sodrattal!
A teheneket se ember, se kutya nem őrzi. Ha tartasz a jámbor, de nagydarab kérődzőktől, vagy nincs kedved a villanypásztorral ügyezni, akkor azt javaslom, hogy csak a téli félévben keresd a 2. és 3. pontot.
A fás legelők egyedülálló értékei
A fás legelők a falusi gazdálkodás évezredes múltú, mára lassan átalakuló, és eredeti formájukban megsemmisülő tanúi. A megmaradt néhány hely (összesen mintegy 5 ezer hektár) néprajzi és tájképi értékei, meg sajátos élővilága [1], [2] érdemessé teszi ezeket eredeti formájuk megőrzésére, jobb esetben visszaállítására.
A fás-ligetes, széles láthatárú területeket az emberek ösztönszerűen szépnek és barátságosnak érzik. Talán millió éves örökségünk az emberré válás kezdeti időszakából, tudatalatti átörökölt emlékezésünk [3] abból az időből, amikor őseink az afrikai szavannákon élték küzdelmes életüket...
A fás legelők múltja
A Honfoglalást követő évszázadokban Hazánkban és Európa nagy részén is a külterjes állattartás változatos, ritkásan fás, ligetes-erdős területeken folyt. Ennek emlékét őrzik az egykori birtokleveleken és az öregek emlékezetében megmaradt "kaszálóerdő" és "legelőerdő" szavunk is, amelyek sohasem jelentettek zárt erdőséget. A zárt erdők árnyékban növő szegényes aljnövényzete legeltetésre nem felel meg.
A legelőerdőnél is kevésbé erdősült, fákkal-facsoportokkal tarkított gyepek a fás legelők. A Belső-Somogyban több település vagy határrész nevében megtalálható dél-dunántúli gyóta szó ilyen területeket jelent [4], és a szó fennmaradása bizonyítéka annak, hogy a ritkásan lakott vidékeken a legutóbbi évszázadokig elevenen élt ez a gazdálkodási mód.
A pásztorok mindegyikének egyformán Vendel a védőszentje, de a falu társadalmi ranglétráján mégis erősen különbözött a helyzetük. Legtekintélyesebbek a gulyások voltak, akik az egész évben ridegen tartott szarvasmarhákkal foglalkoztak, de már egy fokkal alacsonyabb rangot jelentett a falu istállóiból naponta kiterelt marhák őrzőinek, csordásoknak lenni. Majdnem azonos helyzetben voltak a juhászok, míg a sor vége felé a rideg tartású disznónyáj őrzői, a kondások álltak. A legkevesebbre tartott mesterség a csürhéseké volt, akik a falu óljaiból reggelente összetrombitált disznócsürhét őrizték. Erre a mesterségre az adta a fejét, akinek más megélhetés nem jutott; az utóbbi időkben gyakran már csak cigányok vállalták.
A fás legelők eltűnése az utóbbi századokban a kedvezőtlen törvényi szabályozások miatt folyamatos volt, és különösen az elmúlt évtizedekben rohamossá vált [5]. Ekkor a falvak lakosságának csökkenése, a hagyományos paraszti élet felszámolása - amely az állattartási kedv visszaesését hozta - miatt a gyóták hasznosítása kevés kivételt nem számítva megszűnt. Helyüket erdők, szántók vagy haszontalan bozótosok foglalták el.
A falu közösségi tulajdonában lévő fás legelők fennmaradásának feltétele az állandó legeltetés és kaszálás. A legeltetés nélküli kaszálásos fenntartás nem teljes értékű, mivel elmarad a talajerő természetes módon történő megújítása.
A folyamatos használat elmaradása esetén a területet pár éven belül ellepik a tüskés gyomok (iglice, iringó, héjakút), és az ezeknek a védelmében sarjadó tüskés bokrok (kökény, galagonya, csipkerózsa, szeder), azután a fák követelnek tért maguknak. A legelő leromlása során azoknak a fajoknak a terjedése nagyon gyors, amelyeknek a magjai röpítőkészülékkel vannak ellátva (hárs, kőris, gyertyán, juhar és szil), mivel magjaik nagy távolságra jutnak, míg a tölgy nagy makkjait többnyire madarak hullajtják vagy kisemlősök tartalék élelem gyanánt cipelik lakóhelyükre.
A tölgyek új nemzedékének megjelenését a gyótán a téli időszakban makkoltatott disznók (ezek az enyhébb hónapokban a laposabb, nedvesebb részeken turkálták ki a mindennapit) vagy a szarvasok akadályozzák azáltal, hogy a hullott makkot megeszik. A repülő magokkal terjedő fák sarjait a csordák lelegelik, míg a tüskés bozót térfoglalásának megakadályozására az emberi tevékenység is szükséges.
A folyamatosan legeltetett helyeken ritkásan növő fák számára nem létkérdés, hogy minél hamarabb magasra nőve egymással versengjenek a napfényért, ezért széles, alacsonyan kezdődő koronát növeszthetnek. A marhák és lovak az alsó helyzetű hajtásokat lelegelik, ráadásul hozzádörzsölőzve, vakaródzva mintegy másfél-két méter magasságig a törzseket letisztítják. Korábban nem hiányozhatott a pásztorok kezéből a balta sem, ezzel az elérhető magasságban növő hajtásokat almozás céljából, aszályos években ínségtakarmányként gyűjtötték.
Így áll előttünk a csupasz törzsű, magánosan álló, hatalmas koronájú fa, amelynek az árnyéka a forró napokon delelő nyájnak enyhelyet jelent, és némileg a vad szeleket is mérsékli.
Ennek megfelelően az öreg fákat nagy becsben tartották, óvták, ilyen módon közülük nem egy hatalmas méretűvé fejlődött. Különösen igaz ez a hosszú életű kocsányos tölgyekre.
Belső-Somogy fás legelői
Belső-Somogyra különösen jellemző volt a fás legelők nagy kiterjedése, és ez következik a táj adottságaiból.
A Pannon-tenger homokos-agyagos feltöltődése révén alföldi jellegű terület jött létre, amelyet az ős-folyók áradásai 5...10 méter vastagságban durva homokkal fedtek be. A hideg korszakokban a gyér növényzetű homokot a szelek alig 10...20 méter magasságkülönbségű, de változatos felszíni formákba hordták össze. A mélyedésekben nem, vagy csak vékony rétegben maradt meg a homok, a vízzáró réteg felszín közelébe került. A gyorsan kiszáradó homokhátak és a mélyebb részeken kialakuló időszakos pangóvizes foltok szántóföldi művelésre nemigen alkalmasak, viszont annál jobban megfelelnek a külterjes állattartás céljaira.
Csokonyavisontai fás legelő TT
A DDNP-hez tartozó természetvédelmi terület Erdőcsokonya határában található. A 424 ha terület védetté nyilvánítását elsősorban a hagyományos paraszti gazdálkodás történeti egyedisége és a megkapó tájképi szépség tette szükségessé. A terület a tavaszi és őszi madárvonulások fontos állomása is. Az elhalt, idős fák az egyre ritkuló szarvasbogár utolsó mentsvárai közé tartoznak: kérgük alatt a korhadt faanyaggal élő lárvák járatait rejtik.
A védelem érdekében a DDNP azt írja elő, hogy tömegrendezvény nem tartható az egyébként látogatható területen [6].
A nagy terület nem mutat egységes képet, legnagyobb részén a leromlás végletes állomásához jutott, az országúttól keletre (Hosszúnyíres) eluralkodott a zárt erdő. A nyugati oldalon (Bikács) is, főleg a déli, alacsonyabb térszínen elhelyezkedő nedvesebb részeket már elfoglalta a rendezetlen erdő, és az egykori fás legelőre errefelé már csak a bozótos, égeres-kőrises sűrűben felkutatható jellegzetes formájú óriás tölgy hagyásfák emlékeztetnek.
Annál szebb részek tárulnak elénk az északi részen. Az erdőfoltokkal tarkított nagy füves térség még sokat megőrzött a korábbi évszázadokból.
Sajnos az északi részen is voltak már jelei annak, hogy beavatkozás nélkül a mai helyzet nem maradhat fenn sokáig. 2015. nyarának elején a gyönyörű látványt nyújtó, derékig érő fűtenger a legeltetés visszaszorulását mutatta. A nyílt téren ugyan a tüskés lágyszárúak és bozótok nem jelentkeztek, de a hagyásfák töve körül kezdett a csalán és szeder áthatolhatatlan kört képezni. Nyár végére vagy két tucatnyi félrideg tartású szarvasmarha települt a legelőre. Ezek a hagyomány szerint Szent György naptól (ápr. 24.) sokszor Szent András napig (nov. 30.) kint is éjszakáznak, és csak a téli félévre vonulnak istállókba. Sajnos ez azzal jár, hogy a felügyelet nélküli csorda elkóborlásának azzal veszik elejét, hogy a területet villanypásztorral kerítették körbe. A villanypásztor az eredeti szándékok szerint nem a turisták kívül tartását, hanem a tehenek bent tartását célozza. Faóriások
Több hatalmas tölgy tanúskodik a legelőerdő egykori kiterjedéséről. Ezek közül több is Hazánk legnagyobb törzskörméretű fái közt van nyilvántartva [7]. Kettő közülük a multi egy-egy állomása, néhány további nagy öreg:
587 cm kerülettel: N 46° 2,233' E 17° 27,550' 135 m [GCCVFL+1. óriás]
575 cm kerülettel: N 46° 2,200' E 17° 27,233' 135 m [GCCVFL+2. óriás]
556 cm kerülettel: N 46° 2,517' E 17° 27,200' 135 m [GCCVFL+3. óriás]
548 cm kerülettel: N 46° 2,749' E 17° 27,761' 130 m [GCCVFL+4. óriás]
540 cm kerülettel: N 46° 2,929' E 17° 27,839' 132 m [GCCVFL+5. óriás]
A felsorolt matuzsálemek többségének a máshol található öreg tölgyekhez képest feltűnően jó az egészségi állapota - ismétlődő mérések tanúsítják, hogy még növésben vannak. Sok főág száradhat vagy letörhet, de a több évszázados törzsek általában hibátlanok, rejtő odúk nélkül. A tövük körül kinőtt tüskés sűrű se könnyíti meg a rejtő és a kereső dolgát.
Megtaláltuk, köszönjük az élményt. [Geoládák v4.2.1]
Folytatódott az öreg fák menti keresgélésünk. A 2. és 3. pont közötti fás, ligetes nagyon tetszett. Mindhárom jelszó pikk-pakk előkerült, és jópofa. :-)
A dobozt kitörölgettem, a szemetet kiszedtem belőle, kicsit rendbe szedtem.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az első két ponttal minden rendben, de a 3. ponton a ládát nem találtam a nagy tölgy egyik odvában sem. A jelszőrészlet tekintetében köszönöm a rejtő segítségét, úgy pláne, hogy utólag vettem észre, hogy a segítségkérő emailembe véletlenül irreleváns fényképeket csatoltam, mint bizonyíték...
Az 1. pont mondanivalóját értem, de az útszéli parkolás nem a legbiztonságosabb.
Az egyes pontnál indultam, a család a kocsiban maradt. Nagyon tetszett az óriási fa. Innét az erdőn keresztül- Tarnóca után mit nekem a csalán- mentem a hármas ponthoz, majd innét a réten át a ketteshez. Szép volt a rét és a növényzet, a teheneket inkább elkerülgettem a biztonság kedvéért.
Köszönöm a lehetőséget.
Barcson volt dolgom, de szerencsére maradt sok szabadidőm is, így belefért néhány láda megtalálása.
Szépek az óriások, tetszett a mező is, most virágzott a koloncos legyezőfű, szinte fehérlett a rét. Mindhárom rejtek jól megtalálható, a láda is rendben.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Fordítva mentünk a végládát nem mertük már erősen szürkületbe az erő felől közelítani inkább az út mellett mentünk vissza de meg lett még sötétbe is [Geoládák v3.12.6]
A rejtő segítségét kellett kérnünk, a ládát sajnos nem találtuk hosszas keresés ellenére sem. Minden szóba jöhető helyet átkutattunk. A másik két pont rendben.
Szeretjük a fás legelőket, és az itt még elég nagy számban található hatalmas fákat.
Szép időt fogtunk ki, jót sétáltunk, habár hosszasan nem időzhettünk, mert rövid a nap ilyenkor már, és sokat utaztunk, és vannak még ládatervek.
TFTC!
Dráva mentén jártunk.
A 3. ponton nem találtuk a ládát. Olvastuk hogy korábban mélyre csúszott de sajnos ez sem segített mert ilyen rejteklehetőséget nem is láttunk.
Remélem megvan és csak mi bénáztunk, a rejtői segítséget köszönjük!
[Geoládák v3.12.2]
Ez a láda egy pozitív meglepetés volt, nem kellett nagyon sokat sétálni, a pontok korrektek voltak, a téglák igényesek, a láda is hamar adta magát és a jelszó is értelmes. Köszönjük a multit!
Dr.Ladával és Lopakodóval a GC versenyre jöttünk és a környéken keresgéltünk.Szép helyre hozott ez a láda is,még szarvasbőgést is halhattunk az utolsó pont közelében.A harmadik pontot nem találtuk,felhívtuk az előző napi megtalálókat,végül megtaláltuk a ládát,több mint egy méterre becsúszott a rejtekbe.Botokkal kihalásztuk és úgy rejtettük vissza,hogy ne tudjon újra ilyen mélyre kerülni.
A GC39FV-ról hazafelé. Brrrrrr!!! Álmaim fái, nem jutok szóhoz. Doboznál volt problémám, de látom minden rendben. Kajlával nagyot sétáltunk az őszi napsütésben.
Béla! Nagyon szépen köszönöm, hogy elhoztál e szent helyre.
A verseny másnapján a bázistól délre eső, Barcs környéki pontok megkeresését terveztük. Családilag, lelcache-sel kiegészülve kerestük meg ezt a 10 ládát. Változatos helyeken sok érdekes és szép helyet láttunk.
A pontokat 2,3,1 sorrendben kerestük. Hangulatos hely ez a legelő, jól esett sétálni itt egyet. A faóriások mindig is a kedvencei voltak, itt ezekből is akadt pár gyönyörű példány. Jó kis multi, köszönjük az invitálást.
A somogyi táj még ismeretlen szépségeinek felfedezése volt a mai geotúránk célja.
Kedvelem Ajtony rejtéseit, mindig különleges helyszínre invitál minket. A ládaoldal leírásából mindent megtudhattunk a fás legelőkről és a hagyásfákról. Nagyon szép természeti környezetben csodáltuk meg az óriás hagyásfákat. A láda közelében egészen közelről két szarvast láttunk, megnéztek minket, aztán beszaladtak a fák közé. Élmény volt a fás legelőn sétálni, köszönet a rejtésért.
Gyönyörű környék, köszönöm, hogy megmutattad. Sajnos a fákat külön-külön képtelenség volt most megkeresni a rengeteg szúnyog miatt, talán máskor ha visszajövünk, mikor nincsenek, sorra kerülnek ők is.
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! A ládát Ajtony engedélyével áthelyeztem. Az eredeti fa kidőlt. Megadom az új koordinátát a rejtőnek és a pontos leírást. Egyébként szemet gyönyörködtető hatalmas fák sokássága. [Geoládák v3.3.2]
A tarnócaival szemben ez a legelő gondozott, a hagyásfák gyönyörűek.
Kétnapos zalai-somogyi csavargás. A szombat hajnali eső és köd után mindkét nap napsütésben - szombaton melegben, vasárnap már hidegben.
Megtaláltuk. Köszönjük a rejtést.
A 2. pontnál azért kicsit szenvedtünk mi is, ahogy előttünk is jópáran. De a geobeton ott van. Csak annyit tennék hozzá segítségül a későbbi vándoroknak: A fa tövénél, talajszinten. (Nem a fa odvában és nem föld felszín alatt.)
Az 1. és 3. könnyebb találat.
Griffs bringás ládáit szerettem volna felkeresni, de logisztikai probléma lépett fel, így úgy döntöttem, hogy akkor folytatom a somogyi ládák levadászását.
Gondoltam, korán, még a meleg előtt bringára pattanok, de persze elszöszmötöltem az időt, így majdnem 9 volt, mire elindultam. Szerencsére felhős volt az idő majdnem egész nap, így a meleg ellenére élveztem a bringázást.
A hely nagyon szép, nem bántam meg, hogy eltekertem ide!
163 km lett a vége!
--------------
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Egy sor "nem találtam a 2. pontot" bejegyzés alapján, jóllehet kissé tamáskodva, de mégis csináltam pótlást geotégla-darab helyett geobetont. A helyszínre érve megállapítottam, hogy a geotégla nincs eltűnve. A fa tövén mindenféle talajfelszín alatti üreg hatalmasan kikotorva, látszik, hogy nagy volt a keresgélés. Csak nem jó helyen. A geotégla ott van és ott is hagytam, ahol a 2017.05.30-i logomban írtam. Fa tövén kis zugban, NEM talajszint alatt. Talajszint alá épeszű rejtő, és magamat ezennel annak nyilvánítom [:-)], nem rejt, mivel az összegyűlő esővíz előbb-utóbb mélyebbre mossa, gyökerek közti feneketlen üregekbe, "szerencsésebb" esetben csak belepi sárral. Ha viszont ide nem rejtek, akkor ott ne is keresd. Viszont ha már kiizzadtam a pótló geobetont, és kivonultam feleslegesen, akkor legalább a geobetont is elrejtettem a geotéglától jobbra kb. 1 méternyire, szintén a fa tövén kis zugba.
A kaszói geotalálkozó után kitettem a csajokat a csokonyavisontai termálfürdőnél, jómagam meg bevetettem magam a környező ládák felkutatásába. Ezt a fás legelőt már régóta nézegettem, éreztem, hogy ez nagyon jó hely. Imádom ezeket a ligetes helyeket. A megadott ponton hagytam a kocsit és elindultam a kettes pontnál magasodó óriás felé. Leírás nem volt nálam, korábbi logokat nem olvastam. A fát körbe járva nem találtam semmit, így megnéztem a neten, hogy mit kell keresni: geotégla az út felőli oldalon. Ennek megörültem, mert így 50%-ra csökkentette a pontenciális helyeket. Láttam, hogy a korábbi keresők alaposan kitisztították a fa tövét. Én egy túrabot segítségével faggattam a fa tövét, de teljesen eredménytelenül. A korábbi logokat a helyszínen elolvasva úgy gondoltam, hogy ez a pont nincs meg és továbbsétáltam a hőségben a hármas pont irányába. Az azonnal meglett, logoltam, fotóztam és élveztem a különleges tájat. A kocsi felé haladva újra útbaesett a kettes pont, így újra megtúrtam a fát, de semmi. Az egyes pontnál parkoltam (picit veszélyesnek éreztem, mert pont egy kanyar után van). Ott némi keresgélés után megleltem a dobozkát. Szép nagy óriás az is, kár, hogy ide átsétálni legfeljebb a műúton érdemes. Köszönöm a rejtést! Meglepetten olvastam, hogy mégiscsak ott van az a geotégla... ám legyen.
Mikulás
[Jóváhagyta: Ajtony, 2017.06.04 15:54] Nagyon köszönöm!
Ott kell a kézfejnyi méretű geotéglának lennie a fa tövén egy keskeny gyökérterpesz-résben az országút felőli oldalon. Igaz elég régen ellenőriztük, közösen mentünk Judit és Béla párossal az ősszel, mert előtte is jelezte valaki, hogy nincs meg. De akkor megvolt. Én tettem vissza a helyére, tehát nem lehet arra gyanakodni, hogy valaki trehányul tette vissza :-) Remélem, most is megvan.
Alaposan átkutattam a fa környékét, de a 2. pontot én sem találtam. Hangyákat viszont annál inkább, talán azok vitték el. A táj viszont tényleg nagyon szép. Ja és villanypásztor sincs a közelben, szabadon járható.
Sajnos a második pontnál nem találtam meg a téglát így nem tudtam összerakni a jelszót.Fényképek alapján kérem az elfogadást!
(első,harmadik renben megvolt)
Vízvár-Barcs közötti kerékpáros bolyongás. Jó mókának tűnt a legelői barangolás pontokat kutatva, egyedül a villanypásztortól tartottam. Szerencsére sem állatok, sem pásztor, sem villanykerítés nincs jelenleg, a bejáratnál útfenntartó tehergépkocsik parkoltak. Így könnyedén megtaláltam a szuper kivitelű geotéglákat, a ládát, közben szabadon gyönyörködhettem a tájban. Nagyszerű cache!
Végre megkereshettem. Már a leírás alapján nagyon tetszett, alig vártam, hogy személyesen is láthassam! Gyönyörű időben csodás fákat láthattam, villanypásztor és legeltetés nélkül :-). A rejtések is kitűnőek; összegezve: az Ajtony-Zerind páros ismét nagyot alkotott! Köszönöm!
Részt vettem a rejtésben, ezért utólag (az első néhány hely meghagyása után) bejelentem megtalálásnak. Először tavasszal mértük fel a terepet, akkor nem volt legeltetés, aztán Ajtony egyedül is eljött később, akkor már volt, meg rejtéskor is. Szép a legelő és a fák is, sőt, még viszonylag híres is a hely, csodálkozom, hogy eddig nem rejtett ide senki.