A normál méretű 8x12 cm-es, henger alakú ládát a kőfolyás délnyugati felén, egy hársfa gyökerei alatt, kövekkel álcázva találjátok.
A ládába TravelBug
NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Ezzel a ládával az "Aranyásók útja" tanösvény három kevésbé ismert pontját szeretném bemutatni. A Kánya-hegyi kőfolyásból kialakított
Malomkőparkot, az izgalmas
Mária-tárót és egy titkos
hegyikristály-lelőhelyet.
Ebből a Malomkőpark, ahol a láda is található, szabadon látogatható. A Mária-táróhoz és a hegyikristály-lelőhelyhez egy helyi lakos segítségét kell majd kérni, pont ezért az utóbbi kettő opcionális.
Ez a bizonyos helyi lakos Bartók József, akinél a Mária-táró kulcsa található, illetve ismeri a lelőhelyeket és szívesen tart előadást a helyszínekről. Ha mindhárom pontot szeretnétek felkeresni, vegyétek fel vele a kapcsolatot.
Bartók József
Telefonszáma: 06/30-855-7860
Email címe: telkimano@gmail.com
Megközelítés
Telkibányát Bózsvával összekötő útról a domb tetején kell letérni egy murvás útra.
N 48° 28,996' E 21° 23,397' [GCKOMA+Letérés]
Ahol az út eléri az erdőt, a sorompónál érdemes leparkolni.
N 48° 29,359' E 21° 23,456' [GCKOMA+Parkoló] Innen egy kellemes leaszfaltozott erdei út visz fel a Kánya-hegyre. A Mária-táróhoz itt kell letérni (azaz fel):
N 48° 30,142' E 21° 23,474' [GCKOMA+táró felfele]. Innen kevesebb, mint 1 km a táró bejárata.
N 48° 30,572' E 21° 23,405' [GCKOMA+Mária-táró]
Továbbhaladva az erdei aszfaltúton még 2 km-t kell talpalni a Malomkőparkig.
N 48° 30,758' E 21° 23,933' [GCKOMA+itt jobbra]
Az úttól nem messze található a
GCARAN multi egyik pontja, a Teréz-táró. Érdemes oda is lekukkantani!
Kánya-hegy kőfolyás
A Kánya-hegy tetejének közelében egy olyan kőzettel találkozhatunk, melynek kemény kvarcit cementanyagába ágyazott, gömbölydedre koptatott kavicsok árulkodnak
üledékes eredetéről. A kavicsok között nemcsak kvarcit és vulkánitok, hanem olyan metamorf kőzetek töredékei is előfordulnak, melyek a környéken nem ismertek a felszínről. Emellett a kőzetben felismerhető az a káliumdúsulással járó ásványos átalakulás, amely a. Kánya-hegy andezitjére jellemző.
Mindez azt jelzi számunkra, hogy a 12,5-13 millió évvel ezelőtti vulkánok között a mai Kánya-hegy még korántsem volt olyan kiemelkedő helyzetben, mint most Rajta keresztül folyt egy északról érkező folyó, amelynek kavicsos mederüledékéből cementálódott össze a mai konglomerátum. Kemény kvarcitcementjének kialakulásához valószínűleg hozzájárult az ércesedéssel egyidejű
hidrotermális hatás. A konglomerátum alatt további folyóvízi üledékes kőzetek, például kereszt-rétegzett homokkő rétegei is fekszenek.
Van olyan vélekedés, mely szerint a konglomerátum tömbökre hasadása és az omladék létrejötte ugyanazon 1443-as földrengés terméke, amely a feljegyzett, legendás veresvízi bányaomlást okozta. Az omladék mindenesetre földtani mértékkel új-keletűnek látszik; a radarállomáshoz vezető aszfaltút fölött több olyan középkori horpa látható, melybe beszakadtak ezek a tömbök, fölöttük pedig a réteg eredeti helyzetében is megtalálható. Egyes aknák falán pedig ott van a vetődés nyoma.
Malomkövek
A kemény kőzetet hasznosították a középkori bányászok: ebből faragták az érczúzó őrlőköveit. Ezek kb. köbméteres nagyságú, kerekre formázott malomkövek voltak. A tömbök között több félbehagyott vagy elrontott malomkőkezdeményt is felfedezhetünk, közepükön a tengely számára kivájt lyukkal. Számos használt őrlőkő került elő az érczúzók környékéről, melyeket a
telkibányai múzeum udvarán gyűjtöttek össze.
Verseny! Ki talál több malomkőkezdeményt a Malomkőparkban? Logba írjátok meg, hogy mennyit számoltatok :D
Itt találhatók a malomkövek:
N 48° 30,760' E 21° 23,947' [GCKOMA+1-malomkő]
N 48° 30,758' E 21° 23,990' [GCKOMA+2-malomkő]
N 48° 30,762' E 21° 23,968' [GCKOMA+3-malomkő]
Mária-táró
A Mária-táró a Kánya-hegy nyugati oldalán kezdődik 517 m tengerszint feletti magasságban, keleti irányba.
20 méternél metszi a Lobkowitz telért, mely limonitos és kaolinos telérkitöltésű és nemesfém tartalma 7g/t
arany, 53,4 g/t
ezüst, és a telér anyagszegélye vas oxidot és 1.25 g/t Au (arany), 9.15 g/t Ag (ezüst) nemesfémet tartalmaz. Az alapkőzet limonitos, kálimetaszomatizált szubvulkáni andezit, a telér szélein hidrotermális, kovás
breccsa.
A 30-120 cm-es Jószerencsét telért 198,4 méternél éri el a táró. A telér 30° csapású és DK-i dőlésű. A meddő vas oxidos agyag, mely nyomokban ezüstöt tartalmaz. A 18. században egy alsó-magyarországi bányamértéknyi területre (51478.8 m2) kitermelési engedély létezett a Jószerencsét telérre, a korabeli minőségi adatok szerint az átlagos aranytartalom 19.25 g/t volt. A Jószerencsét telér vakaknája egyéb szinteket is feltárt 487-től 418 méteres tengerszint feletti magasságig. 418 méteren, a
Veresvíz altáró szintjén volt a táró eredeti vége. A telér az aknában 68° keleti dőlésű. 1921-ben az aknát 486 méterig meddővel feltöltötték, de felső 30 méternyi, még nyitott részét 1987-ben dokumentálták s bebizonyult, hogy a mélységgel a kovás meddő telér agyagosra vált. Egy 1845 évi térkép alapján a Jószerencsét telér 480 m hosszú, ezt az 1950-es években 300 méterig kitakarították, ahol ferdén végződik, szóval nem lehetett csapás menti vágatkijárata.
A Mária-táró eléri a Jupiter telért is, ami déli irányba 300 m hosszan bejárható. Több fejtés, támaszték maradványok találhatók, melyek a 20-60 cm széles, kovás telér kitermelésének nyomai. A Jupiter telér átlagos nemesfém tartalma 7.1 g/t Au és 294.8 g/t Ag. 1987-ben mintákat vettek ebben, bányaszakaszban, ezt összehasonlították a Jupiter telér felszíni kibukkanását kitermelő horpák meddőanyagából vett mintákból, mindez egy kéményszerű formában történő nemesfémdúsulást bizonyít a telér csapása mentén.
A Jupiter szellőző aknát ezen a szakaszon vájták kálimetaszomatiton át 573 m tengerszint feletti magasságból a Mária-táró 56 m-es mélységű szintjéig.
Fejlámpa vagy szentjánosbogár és egy meleg pulóver ajánlott a táró bejárásához.
Hegyikristály-lelőhely
A
hegyikristály a kvarc ásvány színtelen, drágakőként használt változata. A görögök azt tartották, hogy a hegyikristályok az Alpok magas csúcsainak dermesztő hidegében felolvaszthatatlan jéggé fagyott vízből keletkeztek. Ezért nevezték el az ásványt "kristallos"-nak, azaz jégnek.
A gyűjtők által leginkább kedvelt kvarclelőhelyek a Sinta-tető és a Kánya-hegy környékén találhatók, melyek hidrokvarcit-telér-feltárásaiból nagy mennyiségű, jó minőségű kvarcváltozatok (elsősorban hegyikristály) kerülnek elő. Kevesen tudják, hogy a kora középkorban a Sinta-tetőn is intenzív nemesfém kutatás és termelés folyt, a kvarcitteléreket több horpasor tárta fel, alattuk pedig a patakvölgyből induló tárókat hajtottak. Az itt termelt ércekről adataink nincsenek. A kvarckristályokra jellemzőek az érdekes zárványok (idegen ásványok, gázbuborékok, kristályvíz). Gyakran a felszínen kimállva is találhatók. A tufás kőzetben helyenként
kabazit is előfordul.
Több lelőhely is található a Kánya-hegy környékén. Keressétek fel Bartók Józsefet, ő szívesen segítségetekre lesz a helyszínek megtalálásában.
Mi is az a torony a Kánya-hegyen?
Hatvanöt méter magas, húsz méter széles betontorony a zempléni erdők fölé magasodik Telkibánya határában, a Kánya-hegyen.
Hivatalos megnevezése szerint légtérrezonancia-figyelő, katonai
híradás-technikai objektum.
A hegytetőről húszemeletnyi magasságba nyúló építmény jól látszik a környező településekről, így például Hollóházáról, Füzérről, Kékedről és Bózsváról, tiszta, napos időben még a negyven kilométerre eső Novajidrányból is észrevehető.
Építése, mint a többi, hasonló katonai objektumé, igen nagy felháborodást keltett.
Ha érdekel a téma, további infók itt...
Egyéb infók
Telkibánya a Hazahúzó c. műsorban
Kánya-hegy kőfolyás
Mária-táró
Telkibánya környéki bányakutatások - 2007
Telkibánya - ékszerdoboz tele arannyal
lyzX túrablogja az Aranyásók útjáról (2017)
Csatangoló - Kirándulás Telkibányán
TURISTA - Az "aranygombos" Telkibánya titkai
Jó ládakeresést kívánunk!