WAP
Beton kerítés tövében. Pótjelszó ugyanitt vascsövek hátulján
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés/Parkolás
Vajától nyugatra található a 78 hektár kiterjedésű őstó, mely egyben horgásztó is, s a szabadon látogatható természetvédelmi területek közé tartozik. Mátészalkától 15 km-re található, kiválóan megközelíthető a 49-es útról, Nyíregyháza felől a 41-es számú főútról.
A megadott ponton érdemes az autót hagyni az út szélén
N 47° 59,305' E 22° 8,779' 105 m [GCVTTT+parkoló]
Kialakulása
A különleges úszólápokról nevezetes 78 hektár kiterjedésű vajai őstó, mely egyben horgásztó is.
Az utolsó jégkorszak előtti ősi folyók, az Ős-Tisza és Ős-Szamos a Kárpátok hegyeit elhagyva a síkságon terítették le hordalékaikat, mely az idők folyamán a szélfútta homok vándorlás, mozgása következtében buckákká, dombokká formálódott. A homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt talajvízből és csapadékból lefolyástalan tavak alakultak ki, a vajai tóhoz hasonlóan, melyek elmocsarasodtak, területük és környékük mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált.
E nyírségi lefolyástalan mélyedéseket az 1800-as évek végén mesterséges csatornákkal kötötték össze, s vizüket a Tiszába vezették. Ez "Lónyai-főcsatorna" néven gyűjtötte össze a betorkolló kisebb csatornák vizét, így a Vajai-tó felesleges vizének elvezetésére megépített "Vajai Főfolyás" vizét is.
A Vajai-tó az ország azon ritka helyei közé tartozik, ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, s megfigyelhetők az azokon megtelepedett különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is.
Úszó lápi szigetek
Kialakulásuk egyszerű természeti jelenség: A különböző vízinövények (nád, és más gyékényfajok) sarjhajtásokat neveltek a víz felszínén, majd a vízen lebegő növényi részek, nádlevelek sokaságából az évek során vastag réteg alakult ki. Aztán az idők folyamán e lebegő rétegre a környező homokdombokról a szél port, szerves anyagokat, s különböző növények magvait szórta el. A vastag, levegővel nem érintkező eltőzegesedett rétegen kisarjadtak a szél, és a madarak hordta magvak, buja növényzet alakult ki.
Az egybefüggő, lebegő "ingóláp"-ból a szél kisebb-nagyobb részeket szakított le, így alakultak ki a kisebb-nagyobb bokrok, fák, nád, és aljnövényzettel borított úszó lápszigetek, melyek a vízállás szerint hol felemelkedtek, hol pedig visszasüllyedtek. Mivel az egész a víz felett lebegett, a növények nem tudtak legyökerezni a tó aljára.
Növényvilága
Az úszó lápszigeteken az éger, a fűz, s a fák lábain élő növények között páfrányokat, tőzegpáfrány, szálkás pajzsika, a jégkorszakból itt maradt tarajos pajzsika, amely Magyarországon csak 3-4 helyen fordul elő, a legnagyobb számban a vajai tó területén, nyúlánk sás, vízi menta, sokasága, réti füzény, hagymaburok, amely csak a Fertő- és a Velencei-tó mellett található meg, azonban Vaján is a kihalás veszélye fenyegeti, a jó vízállású ingólápok ritka relikvium faja a tőzegeper is megtalálható itt.
A Vajai-tó növényvilága is változatos. Az úszó szigetek növényzetéhez hasonlóan több ritka növényfaj található a part menti füzesek és nádasok környékén is. A nád- és gyékény szegélyezte partokon a zsurlók, mentafélék szomszédságában virít a sárga virágú salátaboglárka és a lizinka futó változata a pénzlevelű lizinka is. A vízben számtalan hínárfajta: sima tócsagaz stb. mellett virít a fehér tündérrózsa. A tó mögötti befolyás környékén nyílik a mocsári gólyahír, a tüdőfű, a lizinka, a vízi menta, a befolyás mögött húzódó viszonylag háborítatlan rét növényei között pedig a pázsitfűfélék számos faja, mint a rezgőfű, itt nő a réti kakukkszegfű, réti boglárka, a vadsóska és füzikék is.
A tavat körülvevő szárazabb domboldalakon akác és fenyőerdők, homoki gyepek mozaikjain fellelhető a ligetszépe, a kék iringó, a vérehulló fecskefű és a kígyószisz is.
Állatvilága
A Vajai-tó állatvilága is változatos. A tó vizében él a védett óriás csibor, amelynek hazánkban ma már ez az egyetlen lelőhelye, a vízi skorpió, a botpoloska, a tavikagyló, a nagy mocsári csiga vagy hegyes iszapcsiga valamint a lapos, kerek tányércsiga.
A halak fajtánkénti megoszlása átlagosnak mondható. Régen gyönyörű aranykárászok voltak a tóban, ebből ma egyet sem találni, az ezüstkárász váltotta fel. Van harcsa, csuka, süllő, ponty (tő és nyurga is), amur, busa, régen compó (cigányhal) is, törpeharcsa, dévér és egyéb keszegfélék, sneci (sok, szinte mindenütt lehet fogni). Lehalászás már nagyon régen volt, így a halaknak volt idejük megnőni. Komoly kapitális harcsák, amurok, pontyok vannak (voltak is), fogtak itt kilencven kiló körüli harcsát is. A halak növekedéséhez értékes teret nyújt az őslápok alatti rész, mert ezek úsznak a vízen, így alatta a gyökerek, gallyak között megfelelő búvóhelyet találnak. Itt tanyázik a kapitális halak zöme, de főleg a nagy harcsák vannak bent. A tóban több helyen van "mesterséges" akadó is, ahol süllő, csuka, sügér található szép számmal, de tavasszal jól fogható itt a ponty is. Jelentős a nagyméretű amur-állomány, komoly nagy busák is (látható volt negyven kiló körüli is). A ponty-állomány jelentős és folyamatosan telepített (a kárásszal és dévérrel együtt), amiből az őshonosok le is ívtak rendesen.
A kétéltűek közül megtalálható itt a tavi béka, kecskebéka, és még számos békaféle, a hüllők közül a vízisikló és a mocsári teknős.
A madarak közül többféle vízimadár, mint a szárcsa, tőkés réce, a vadlúd, a fehér gólya. A nádasokban fészkel a nádirigó, a függőcinege és az őszapó is.
LÁDATÖRTÉNET:
2016.03.13: Megjelenés
2016.03.21: A Láda eltűnt.
2016.04.07: Kánya Zoltán gyógyította, köszönjük, kereshető!
2017.03.15: A láda ismét eltűnt, de Bl4st3r & Amy gyógyította. Köszönjük!
Forrás:
itt
Jó keresgélést kívánunk mindenkinek! ricsivivi'