A túra célja, megközelítése
A Vértes hegység lábánál fekvő Gánt nevű település határában, az út mentén található a Mars egy szelete. A multiláda útvonala Gánt olyan részére vezeti a látogatót, ami hasonló a már régóta
GCGant ládánál levő környezethez, de kicsit mégis más. Itt a megbolygatott terület nagy részét kezdi visszafoglalni a természet, sok fával, bokorral erdős résszel találkozunk, valamint a harmadik ponton a kitelepítési és bányászati emlékhelyet lehet megtekinteni.
Az ajánlott parkoló autóval érkezőknek,
N 47° 23,260' E 18° 23,187' 220 m [GCTV2+parkoló]
Aki tömegközlekedéssel érkezne, a
Volán menetrendben tud tájékozódni.
Útvonal leírás
Az ajánlott parkolótól a sárga kereszt
jelzésen indulunk el. Nem messze a parkolótól az út elágazik.
N 47° 23,170' E 18° 23,338' 225 m [GCTV2+kereszteződés] Balra, jelöletlen földúton lehet eljutni felhagyott bányagödrökhöz, ahol szebbnél szebb képek készülhetnek, talán még szebbek mint a ládánál.
A sárga kereszt
jelzésen továbbhaladva érhető el az egyes pont.
N 47° 22,713' E 18° 23,580' 227 m [GCTV2-1]
Kb. fél méter magas és 1 méter hosszú szikla oldalában(most már az aljában) "fakorong" alján jelszó részlet.
A dombról körpanorámás kilátásban lehet gyönyörködni.
Továbbhaladva a jelzésen betorkollik a kék háromszög
ezen haladunk tovább. A kereszteződéstől nem messze balra ágazó úton, nem turistaút, egy felhagyott bányát lehet megtekinteni. Tovább haladva a kék háromszög
elérjük a Meleges felhagyott bauxitbányát, itt lesz a láda is, jelszórészlettel.
N 47° 22,492' E 18° 23,022' 259 m [GCTV2-2]
Olyan helyre került ahonnan igazán szép kilátás nyílik az imént említett, nem turistaútról megközelíthető felhagyott bányára, a gánti útra és a mögöttes erdőkre. A láda egy erre a célra "készített" kő belsejében pihen, fa alatt. Kéretik nem dobálni, sérülékeny.(sajnos már megsérült, nincs teteje)
A bányában szép képeket lehet készíteni a vörös különböző árnyalataiban pompázó tájról. Továbbhaladva a kék háromszög
jelzésen, kellemes erdős részen, egy kilátóponthoz érünk.
N 47° 22,650' E 18° 22,940' 260 m [GCTV2+1fenykep] A következő célpont a Kitelepítési emlékmű. Ezt a kitelepített gánti, német ajkú polgároknak, és a szénbányászatnak állít emléket, középen kereszttel, kétoldalt lecsiszolt kővel. Itt található a harmadik pont,
N 47° 22,980' E 18° 23,129' 242 m [GCTV2-3] Az emlékhelytől északra, kilátópont közelében kettős tölgy tövében fakorongon jelszó részlet. Néhány méterre szögvas oszlop tövében mágneses lapon jelszó részlet.
Alternatív: Keresztet megvilágító világítótestre filctollal írva.
Jelszó a három pont karakterei együtt egymás után.
A benne szereplő szerkezet nem a képzelet szülötte.
Kérlek a rejtésekről ne tegyél fel képeket.
A jelzésen továbbhaladva visszatérünk a parkolóba.
Csapadékos időben lehetnek olyan szakaszok, ahol a sár problémát okozhat, főként a bányaterületeken.
Track
Történelem
A kőzetekben máig megőrződött történet körülbelül 220 millió évvel ezelőtt kezdődött, a késő-triászban. Ekkor ülepedtek le egy trópusi sekély tengerben, az egykori Tethys-óceán öblében azok a karbonátos üledékek, amelyekből a gánti bauxit alatt, a feküben található dolomit képződött. A területet ezután, a földtörténeti középkor nagy részében továbbra is tenger borította. Ez idő alatt sok száz méternyi tengeri üledék rakódott le. A földtörténeti középkor végén, a kréta időszakban az Európai- és Afrikai-kőzetlemezek közeledése miatt megkezdődött a Tethys-óceán bezáródása és üledéksorának gyűrődése. Ennek következtében a terület kiemelkedett, szárazulattá vált, ahol az üledékes kőzetek erőteljes lepusztulása kezdődött. Ennek során a felső-triász korú kőzetek feletti rétegsor lepusztult, a dolomit felszínre került és az akkoriban a területen uralkodó meleg, csapadékos, trópusi éghajlaton karsztosodott. A karsztos mélyedésekben, töbrökben talajosodott, bauxitos kőzetmálladék halmozódott fel, amely később bauxittá alakult. A környék olyan lehetett, mint Jamaica napjainkban, ahol a trópusi éghajlaton, a felszínen olyan karbonátos kőzetek vannak, és olyan talajtakaró fedi ezeket, mint amilyen 45-50 millió évvel ezelőtt a gánti területen lehetett.
Ezután a terület ismét süllyedni kezdett és elöntötte az akkorra már beltengerekre, tengerágakra, kisebb-nagyobb öblökre tagolódott Tethys. A környék egy trópusi szigetvilágra hasonlított: a nyílt víztükröt atollok, korallszigetek- és zátonyok tagolták, a szigetek partjait öblök és lagúnák szabdalták. A változatos környezet igen gazdag élővilágnak adott otthont. Az itt lerakódó, az ország egyik leggazdagabb eocén korú puhatestű faunáját tartalmazó rétegek védték meg a bauxitot a lepusztulástól.
Gánton 1926 novemberében kezdődött a bányászat. A 30-as években Gánt a bauxit Mekkája lett, a világ akkor ismert legnagyobb bauxit-előfordulásaként ezekben az években a világtermelés harmadát adta és szakemberek népes csoportjai zarándokoltak ide a világ minden tájáról. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt, 1962 december 31-én kimerülése miatt bezárták.
A tájrendezésre 2005-ben került sor.
Kellemes túrát mindenkinek.