Elhelyezés időpontja: 2015.05.17 15:05
Megjelenés időpontja: 2015.05.19 20:41
Utolsó lényeges változás: 2015.05.19 20:41
Utolsó változás: 2021.01.06 14:39
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Blue Mali, Piroskaa1
Ládagazda: Blue Mali Nehézség / Terep: 2.0 / 4.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4200 m
Megtalálások száma: 345 + 5 sikertelen + 8 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2015-06 volt 14 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
WAP
Hagyományos (5x10 cm-es kerek) geoláda a Salabasina-árok közepén, sziklafalban kb. 1 méter magasságban szikladarab mögött.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Figyelem!
A hely, és a geoláda nem veszélytelen helyen van, nem hiába a terep nehézség 4,5-es. Kérek mindenkit, hogy óvatosan, és csak saját felelősségére keresse fel a helyet. Nagyszülővel, kisgyerekkel kétszer is meggondolandó!
Ezzel a hagyományos geoládás rejtéssel szeretnélek elhívni a Visegrádi-hegység egyik gyöngyszemébe. Ez nem más, mint a Salabasina-árok, amely egy nem ismert és elég vadregényes útvonal, ezért is rejt sok izgalmas kalandot számotokra.
Salabasina-árok
Salabasina-árok a Visegrádi-hegységben, közel a Pilis határához fekszik. Pomáz és Pilisszentkereszt között található, Pomáz-Pankostető üdülőrészétől nem messze.
A szurdokszerű árok helyenként 2-3 méterre szűkül össze, járható szakasza 1.1 kilométer hosszú, ez kb. 1 óra alatt teljesíthető. A magas fal miatt (10-15 méter) az árokban szinte mindig hűvös van. Jellemző a sok bogár, rovar, helyenként még békával, siklóval is találkozhatsz. A sok kidőlt fa, szikla, kő miatt az árokban nehéz az előrejutás, emiatt kérlek óvatosan és kapkodás nélkül közlekedj kellő odafigyeléssel.
"A Salabasina nevének első fele (Sala) a bükki Szalajka-völgyhöz hasonlóan a szalajka, vagy más néven hamuzsírfőzés emlékét őrzi. A XVIII-XIX. században ezeken a helyeken az akkor még nagy kiterjedésű bükkösökben az üveghuták ellátására hamuzsírt főztek. A Salabasina helynév az első katonai felmérés idejében (az 1780-as években) kerülhetett a térképekre. Ebben az időben a nyomtatásban még nem terjedt el a kettős betűk használata. Így az "S" jelenthetett s-et, sz-et és zs-t is. A szöveg környezet határozta meg, hogyan kell ejteni. A későbbi térképeken aztán vagy átírták, vagy nem (a Szalajkát végül átírták, a Salabasinát nem). A bas az ó-török nyelvben fejet jelentett. Bulgáriában, a Balkán-hegységben, vagy Grúziában, a Kaukázusban a Karabas nevű hegy annyit jelent: Feketefej. A Salabasina azt jelenti, hogy hajdan a völgy fejében, vagyis a völgy felső végében hamuzsírt főztek."
Ajánlott útvonal
A megadott parkolóból, Lajos-forrástól indulj el a sárga turistaúton a Tölgyikrekig, innen a piros turistaúton haladj eddig a pontig N 47° 41,292' E 18° 57,488' 434 m [GCSlbs+útkereszteződés]. Ezután a piros körtúra turistaúton kezd meg a Salabasina-árokba való leereszkedést, kövesd ezt a jelet az árok végéig. N 47° 40,810' E 18° 57,346' 319 m [GCSlbs+elágazás] pontnál indulj el az erdőgazdasági úton felfelé amíg eléred a piros+ turistautat, mely a Holdvilág-árkon keresztül elvezet a megadott parkolóig.
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. Mai arculatát azonban a fiatal, 14-15 millió éves - középső miocén vulkanizmus alakította ki, a kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható.
A középső miocénban az addigi mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A tűzhányó kronológiája kőzettanilag két részre bontható. Korai termékei egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek voltak. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A második szakasz két alfázisának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuárüledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagyvillámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a "köveket": a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második alfázist a Keserű-hegyi rétegvulkán reprezentálja, aminek maradványai a Prédikálószék, Keserű-hegy, majd a lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel. A hegy tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves és a pleisztocénig eredendően üledékképződéstől mentes terület volt, a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Egy csodálatos téli nap, klasz férfi társasággal, egy csodálatos helyen! Régebben volt csapadék, úgyhogy bevallaltuk a szurdok túrát! Érdemes volt, nem volt nagyon sok víz benne, annál több bedőlt fa, amin át kellett küzdeni magukat! Már eldöntöttem, hogy a kofalnal a csövön keresztül fogok közlekedni, de igen meglepődtünk, amikor odaertunk, hogy az alsó szakasz felé leszakadt a kofal maga alá temetve a cső bejáratát! Úgyhogy soha többé csövön át mászás! Óvatosan felmasztunk az omlott drotozott kofalon, a másik meg ép oldalon pedig le. A cső bejáratnál egy szerintem szarvas szetmarcangolt maradványát találtuk... szóval izgalmas! Egyébként nagyon örülök hogy megmutattad nekünk ezt a helyet, köszönjük szépen!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.0]
Észak felől próbáltuk mi is, a szedrest valahogy kikerültük. Viszont az árokhoz érve újratervezés volt, a sok csapadék utáni vízhozam és a hideg miatt a lenti haladást meg se probaltuk, pedig nem szoktunk visszariadni a keményebb tereptől. Az árok keleti oldalán találtunk egy csapást, azon haladtunk kb a ládáig. A találat után is esélytelen volt a lenti haladás, először torony iránt felmásztunk egy vadászleshez, onnan könnyen meglett a tuhu-n pontvonallal jelölt erdészeti út, ezen könnyen elértük a pirosat. Így utólag ezen mennék oda-vissza.
Az árok egyébként fantasztikus, nyáron visszatérünk, hogy lent is végigmenjünk rajta.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Még visszajövünk amikor járható az árok is (télen hóolvadáskor esélytelen). Most csak a láda lett meg. [Geoládák v4.2.0]
Megtaláltuk! 🙂
A Kiskovácsi felől piroson közelítettem meg az árok északi részét, nem követtem a GPS által javasolt rövidebb utat, mert az az áthatolhatatlan szedresen próbált keresztül vinni. IMI75 feltöltött térképe sokat segített. A ládáig óvatos haladással kényelmesen el lehet jutni, kidőlt fákon való csúszás és bujkálás belefér. A láda megtalálása után úgy döntöttem haladok tovább az árokban lefelé. A kőfaltól kicsit megijedtem, rémületes volt de simán mászható. Meglepetés a tetején ért ott egy szederbokor megfogott se le se fel, alig tudtam mozdulni, valahogy sikerült kiszabadulnom. A tetején futó számomra jelöletlen úton visszatértem a Kiskovácsinál parkoló autómhoz.
,.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v4.0.3]
A mai nap legjobb találata volt. :)
Felülről a GCSIVA-tól közelítettünk úttalan utakon, merthogy a jelzésről letértünk és lementünk az árokba. Az árok ebben az időben eléggé csúszós volt, ami egészen a láda előtti 15 méterig nem volt gond. Az utolsó pár méter azonban nagy fejtörést okozott, hogy hogyan jussunk le a szikláról a csúszós faágakon.... Végül sikerült és a ládát egy másik kessertárs kezébe adtam. :D
Nagyon köszönjük, hogy elhoztál ide!
Megvan, köszi!
A Lom-hegyi bázistól jöttem és az északi vége felől az árokban sétáltam egyet a ládáig, majd kimásztam és a Salabasina-forráshoz átcsapva (sajnos nem folyt...) a piroson tovább.
Nagyon klassz hely, nem könnyű, de nem is extrém menet, némi odafigyeléssel megoldható - nedves időben valóban neccesebb lehet.
Mikroláda megvan, csak papír van benne, aki írni akar, hozzon tollat.
A koo vagy 15-20 méterrel arrébb mutatott, de elég szűk és mély a szurdok a gps-nek - amúgy a láda egyértelműen azonosítható helyen van az elágazásnál.
Aki szintén a forrás felé menne, vagy onnan jönne a ládához, számoljon vele, hogy a térképen jelzett utak már csak nyomokban vannak meg, és sok helyen tüskés bozótost fog találni.
Az utolsó logképen rajzolt utat jártam be, ahol zöld, ott nincs dzsindzsa, ahol piros, ott van.
Self-care day körtúra során sikerült megtalálni, kellemes, napsütéses tavaszi időben. Odafelé az árokban közelítettem meg 300 méterrel feljebbről, kalandos és izgalmas mászás volt. Visszafelé a rövidebb úttal próbálkoztam, itt a sűrű bozótot kellett kerülgetni, közben háromszor át kellett még mászni az árok oldalágain, de végül sikerült átverekedni magam. Februárban is próbálkoztam már, akkor a hóviharban esélytelen volt. A századik megtalált geoládámért így keményen meg kellett küzdeni, de végül sikerült és bőven megérte! Örök élmény lesz!
Megtaláltam. Köszönöm a játékot. Biztos rossz a telefonom, 18 m-rel arrébb találtam rá. Segítség a többieknek, akiknek ugyanilyen pocsék a gps: az elágazás közelében keresd! [g:hu 1.6.7]