Fejér megyét nem kímélte a második világháború, rendkívül sok légi harc is dúlt elődeink feje felett. A lezuhanások száma ugyancsak jelentős, roncsokat a mai napig lehet találni. Azok a német repülősök azonban légi szerencsétlenség áldozatai voltak, akiknek emlékét a Vértes egyik hegye őrzi.
Egy megkopott, szürke emlékmű magasodik a Vértesben, nem messze Kőhányáspusztától. Csak kevesen tudnak róla.
A felirat német nyelvű.
"An dieser Stelle fanden am Weinachtsabend 1942 den Fliegertod.
Feldwebel Helmut TAMME, Feldwebel Friedrich ROTHE, Unteroffizier Peter HOLLSTEIN, Obergefreiter Herbert MALECK, Obergefreiter Edmund TÜRK.
DER FLIEGERTRUPPE
GEMEINSCHAFT IN KAMPF GEMEINSCHAFT IM TOD"
Magyar fordításban így hangzik.
"1942 Karácsony éjszakáján ezen a helyen érte a repülőhalál a csapatot.
Helmut TAMME őrmestert, Friedrich ROTHE őrmestert, Peter HOLLSTEIN szakaszvezetőt, Herbert MALECK tizedest, Edmund TÜRK tizedest.
EGYÜTT A HARCBAN, EGYÜTT A HALÁLBAN"
A felirat arról értesíti az erdőjárót, hogy a német pilóták 1942 karácsony este lelték halálukat. Az emlékművet Birkmayer kőfaragómester, készítette Győrben 1943-ban, és abban az évben is állították fel. Nagy valószínűséggel egy Junkers 86E-as típusú gép zuhant le akkor éjjel.
A Ju 86 egy kétmotoros, alsó szárnyas, fémhéjszerkezetű posta- és utasszállító repülőgép volt a két világháború között, melyet a második világháború első felében bevetettek közepes bombázó repülőgépként is. A tervezést a Junkers repülőgépgyárban 1932-ben kezdték meg és 1936-ban állították szolgálatba. Noha utasszállító és postagépnek készült, azonban a versailles-i békeszerződés miatt titkon fejlesztett német légierő kritériumainak is meg kellett felelnie. Széles körben elterjedt, megbízható repülőgép volt, utolsó példányát 1958-ban vonta ki a hadrendből a Svéd Királyi Légierő.
A gép lezuhanásának okairól semmilyen információ nem maradt fenn. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által elküldött adatok alapján az időjárás azon a napon teljesen átlagos volt. Az nem lehetett a tragédia okozója, valószínűbb, hogy a gép meghibásodása vagy manőverezési hiba miatt ütköztek a hegyoldalnak. Az egyetlen túlélő Herbert Schünemann sebesülten Gánt községbe eljutva értesítette a hatóságokat. Az elhunyt katonákat a csákvári temetőben temették el. N 47° 23,607' E 18° 26,820' 195 m [GCJU86+Temető]
A gép roncsait egy közeli vasútállomásra, feltehetőleg Oroszlányba szállították.
Az emlékművet 1943-ban nagy valószínűséggel a C 19 Repülőgép vezető iskola állíttatta az életüket veszített bajtársaik tiszteletére.
A továbbiakban csak annyit tudunk helyi elbeszélések alapján, hogy a 70-es évek végéig Herbert Schünemann, minden karácsony estét a tragédia helyszínén a bajtársakra emlékezve, imával töltötte.
Az emlékmű környékén pár éve még, szinte keresés nélkül is, lehetett találni összeolvadt fém alkatrészeket, roncs darabokat, plexi- és vászondarabokat. Én egyik látogatásomkor egy pilóta kabát cipzár kocsiját találtam a földön, amelyet az emlékmű talapzatán hagytam, sajnos a következő látogatásomkor már nem volt ott. Az utóbbi időben már nem nagyon lehet találni ilyesmit. Amennyiben Ti véletlenül belebotlotok bármibe is, kérlek ne vigyétek el, helyezzétek el az emlékmű talapzatánál, és fotózzátok le. A képet tegyétek fel az oldalra, a logotok mellé. Legyen belőlük itt az oldalon egy kis virtuális gyűjtemény.
Köszönöm.
A jelen
2014 tavaszán Vértes Erdő Zrt. munkatársai segítségével, Brotesser Zoltán repüléstörténet kutató és Kovács Imre a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség magyarországi képviselője szervezésében megkezdődött az emlékmű felújítása. Kocsis Balázs szobrász-restaurátor szakértelmével kapott megújult külsőt. (Balázs több szobor alkotója: Kati néni, Mujkó, Kukorica Jancsi és sok székesfehérvári szobor szakavatott restaurátora) Mindezt mindenki önkéntesen, térítésmentesen tette.
2014. augusztus 16-án a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége képviseletében Manfred KNOPP vezérkari ezredes véderőattasé, a Német Repülő Szövetség képviseletében Rolf CHUR nyá. ezredes, Manfred DIEHL nyá. ezredes és Marco RÖSNER százados, aktív Eurofighter pilóta tisztelték meg az újraavatást.
A székesfehérvári Albatrosz Repülő Egyesület repülőgépe átrepüléssel tisztelgett az elhunyt katonák emlékének
A leírásban szereplő információkért nagy köszönet Brotesser Zoltán repüléstörténet kutatónak, és Tihanyi Tamás újságíró barátomnak. Az időjárási adatokat Jenki Szilvia meteorológustól kaptam meg.
Köszönöm a rejtést. Keresztlányom barátjának köszönhetem, hogy ma eljutottam ide. Ő mindenképpen szerette volna látni az emlékművet. A késői indulásunk (Gántról negyed 12- tájékán) miatt csak a "Mindszentpusztai barlangok" és ez a láda fért bele a napba, de a statisztikámnál a legaktívabb hónap mától 2021. január lett, és még nincs vége ennek a hónapnak. :)
Keresztlányom barátja mellett persze köszönöm a rejtőnek is, hogy "elhívott" ide, hiszen ha a láda nem lenne, elsétáltam volna az emlékmű mellett pár száz méterrel, ahogy a korábbi logokban is olvasható.
22 km-es vértesi túra során kerestük fel a rejtést. Napfényes, de hideg időben sétáltunk az erdőben. Ez az a hely pl. ahova GC nélkül nem jut el az ember. Szomorú, érdekes és nagyon emberi az emlékhely. Köszönjük a rejtést és a hely bemutatását!
TFTC!
Agárdi strandra igyekezvén egy gyors séta az időközben repülős sorozat részévé váló ládához.
A láda rendben a helyén, csak mélyebbre kell nyúlni, mint az ember elsőre gondolná.
[Geoládák v3.5.4]
Az OKT-ról az Oroszlánkői-várhoz vezető völgy felső végénél tértünk le jelzetlen utakra. Nem igazán jellegzetes erdőben mentünk csaknem az emlékműig, ahol már volt pár öreg hagyásfa a jóval fiatalabb erdőben. Ezek a fák akár tanúi is lehettek az egykori katasztrófának. Szeretem az ilyen és ehhez hasonló, erdőben megbújó régi emlékműveket. Egy másik, ma már kevéssé ismert világ eseményeiről tanúskodnak. Jó sok maradvány van az emlékkő tövében. Frédi medvém tartott ma velem.