Elhelyezés időpontja: 2015.04.29 17:07
Megjelenés időpontja: 2015.04.29 22:22
Utolsó lényeges változás: 2018.10.01 08:49
Utolsó változás: 2018.10.01 09:09
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: QuadKan
Ládagazda: QuadKan Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 138 + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Hagyományos, kb. 16x11x6 cm-es műanyag doboz a Homorod-patak déli oldalán, bucka mellett lévő egyik fa tövében, természetes mélyedésben.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda a Magyar zarándokút (Mz) által átszelt Kalocsai Sárközbe, annak is a szívébe invitál, ahol a múlt talán legjellegzetesebb sárközi tájképe tárul elénk sűrű csatornahálózattal, nádasokkal, foltokban megmaradt mocsarakkal, valamint ezek csodálatos élővilágával.
Sárköz
A Duna változatos vízgyűjtőjének érdekes szelete a magyarországi szakasz középső részén, a Szekszárdi-dombság és a Duna-Tisza közi Homokhátság közé ékelődő Sárköz, amelynek nevét "Sarkez" alakban egy 1459-ből származó oklevél említi először. A Sárköz a középkorban egységet alkotott, helységeiket és népüket együtt nevezték sárközinek.
Az újkorban viszont más történelmi sorsot értek a Duna két oldalán élő sárköziek, ezért manapság már elhatároljuk a Duna-balparti területet a szomszédos dunántúli, Tolna megyei Sárköztől (GCSARK).
Kalocsai Sárköz
Kalocsai Sárköznek az Ordas-Kecel-Szeremle háromszögbe eső mélyfekvésű, árvízjárta tájat nevezi a magyar néprajztudomány, ahol a XVIII. századi újratelepítések óta többféle magyarság és többféle nemzetiség él együtt. A kalocsai érsekség földesúri hatalma másfél évszázadon át meghatározó szerepű volt ezen a területen.
A középkori vízrendszer
A kistáj egy orsó formában kiszélesedő majd összeszűkülő ártér, melynek különös sajátossága, hogy a Duna folyam szomszédságában terül el a magas ártér, tőle távolabb, a Duna-Tisza közi hátság szomszédságában pedig az alacsony ártér, melynek széles mocsara (GCBREK) szigetként zárta körbe a területet. Ennek következményeként változatos és sűrű vízrajzának jellegzetes formái azok a fokok és hosszan kanyargó széles erek, melyek a folyam árvizét szállították az alacsony ártérre, majd az apadás beállta után vissza a Duna medrébe. Nagyobb áradások alkalmával a víz helyenként az alacsony ártéren túl kezdődő Duna-Tisza közi hátság fölmagasodó peremén is áthatolt, így öntve el például a Császártöltési Szamár-völgyet (GCSZMV) is.
E gazdag vízhálózat lett az alapja és kerete a Kalocsai Sárköz településhálózatának. Az ártér sűrű vízhálózata fölé emelkedő árvízmentes göröndök az emberi megtelepedés kiváló térszíneinek bizonyultak. A nagyobb vízfolyások fölé magasodó hátakat, dombokat kedvelték leginkább a megtelepedők, így egy-egy meder települések sorát fűzte sorozatba. A vizek védték a településeket, ivó- és öntözővizet biztosítottak, gazdag halállományuk táplálékot adott ínséges időszakokban is, s nem utolsó sorban közlekedési útvonalként szolgáltak a gyakran járhatatlan sárközön.
A terület ármentesítése
Duna mentén már a XVIII. század második felétől emeltek védőgátakat, de a vidék még ezután is sokat szenvedett a gyakori elöntésektől. Az 1862 évi jeges árvíz hatalmas károkat okozott (Kalocsán mintegy 600 ház dőlt össze).
-A Pestmegyei Sárközi Dunavédgát és Csatornázási Társulat 1872 novemberében hozzáfogott a Kalocsai Sárköz belvizeit levezető vízfolyások és csatornák, köztük az eltömődött Vajas meder rendbehozatalához. A természetes vízelvezetőkben lévő akadályokat eltávolították és helyenként kimélyítették. A holtágakat csatornákkal kapcsolták össze, és az így kialakult csatornarendszer vezette le a belvizet. Az elkészült őrjegi belvízlevezető csatornát az 1876-os Dunai jégtorlasz miatt kiáradt víz beiszapolta és használhatatlanná tette.
-1885 őszén elkészült a dusnoki Vajas-torokban lévő zsilip, mellyel szabályozni lehetett a Vajas vízszintjét.
-1896-ban készült el Érsekcsanád határában az Őrjeg belvizeinek levezetését szolgáló csatorna zsilipje, amit a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat épített.
-A csanádi Vajas-torokban 1898-ban helyezték üzembe a Kalocsai Sárköz belvizeinek levezetésére szolgáló szivattyútelepet és zsilipet.
A századforduló idejére így kialakult egy zárt sárközi vízrendszer, a kor követelményeinek megfelelő védművekkel, amelyekkel biztonságosan tudtak védekezni az árvizek ellen. A belvizeket is biztonsággal tudták az öblözetből a Dunába vezetni, magas dunai vízállásnál pedig szivattyúzni.
A Kalocsai-Sárköz belvízrendezésének eredményességét Kenessey Béla 1931-ben következőképpen értékelte: "1872. évig, a társulat megalakulásáig minden 10 évben átlag 28 árvízi elöntés volt; 1872-1892-ig pedig tíz, 1892-től a mai napig egy sem. Kalocsa és környéke a lecsapolás előtt maláriás volt, amihez csupán a bennszülöttek asszimilálódtak. Idegen letelepedőnek, vagy a tanuló ifjúságnak 1-2 évre volt szüksége, míg a klímát megszokta. Mintegy két évtizede azonban nyoma sincs a mocsárláznak s a vidék teljesen egészséges. Ma már a közlekedés az ártér minden pontján, még a dűlőutakon is zavartalan."
Az újkori vízrendszer főbb csatornái
-Vajas (Sárköz-I főcsatorna, valamint Csorna-foktői árapasztó főcsatorna)
-Sárköz-II. (Őrjegi- vagy Karasica-) főcsatorna
-Sárköz-III. (Maloméri- vagy Halomi-) főcsatorna
-Giga: A Csorna-foktői főcsatorna végső szakasza Ezekben a vizekben jellemző halfaj az amur, ponty, kárász, compó, bodorka, dévér- és karikakeszeg, vörösszárnyú keszeg, a harcsa, törpeharcsa, csuka, és a süllő.
Jellegzetes élővilág
Az ártérben gyakori a szürkenyár, a magasabb fekvésű, mocsár területén az ültetett tölgy. E két fafaj mellett a sárközi elegyes erdők legtöbb fája megtalálható, közöttük kökény- és galagonyabokrok sűrű hálójával.
Olyan pótolhatatlan értékű fajok élnek itt, mint a réti csík, a fokozattan védett túzok, vagy a széki lile.
Miske
Miske a XVIII. század elején a kalocsai Érsekség birtokához tartozó puszta volt. 1719-ben gróf Csáky Imre kalocsai érsek adott letelepedési engedélyt kedvező feltételekkel 30 magyar és tót családnak. Ők hoztak újra életet a török idők alatt elnéptelenedett pusztára. A mai római katolikus templom 1768-ban épült fel. Miske, mint politikai község 1724-ben lett szervezve, innentől gyors fejlődésnek indult. A századfordulón és az azt követő évtizedekben is a föld biztosította a megélhetést. Ipari létesítményként csak a gabonamalom működött...
Homorodi malom N 46° 25,392' E 19° 0,874' 90 m [GCKSAR+malom]
A Homorod-patak partján, a jelenleg pusztulóban lévő nádfedeles vályogház helyén állt a 3 kerekű uradalmi patakmalom, amit a második katonai felmérés térképén még jelöltek. 1872-ben érseki utasításra bontották le, mivel akadályozta az őrjegi belvizek levezetését szolgáló csatorna megépítését.
Látnivaló a közelben N 46° 24,304' E 19° 0,032' 90 m [GCKSAR+mariaforras]Mária-forrás és a Feketi kápolna a Magyar zarándokúton (Mz).
A népi vallásosság egyik jelentős helye a Feket (egykori falu) elnevezésű határrészben van. Itt 1855-ben épült a Mária-kápolna a terep mélyedésében megbúvó tavacska mellett, amelynek vize a zarándokok hite szerint gyógyító erejű.
Élményekben gazdag kincskeresést kívánok!
...long way round ;) QuadKan
Tényleg minden saras volt. :D A Sarlós Boldogasszony kápolnához már nem tudtam elmenni mert különben rámsötétedik és még vissza kell jutni az autóig, amit a nagy sár miatt jóval messzebb kellett hagynom a patakmalom romtól. A képeken még egész csinos kis rom volt, mostanra már alig áll alig él. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.0]
Közel fél órát kerestem, átnéztem mindent a természet által most szúrós növényzettel gazdagon ellátott részen, a leírás és koordináta szerint ott voltam a láda mellett, de sem téglákat, sem bármilyen más rejteket nem találtam.
Ha fényképek alapján van lehetőség elfogadni a találatot, megköszönöm.
Pont ma van az 50. születésnapom! Ezen jeles alkalomból adtam magamnak 2 nap szabadságot, és eljöttem begyűjteni a környékbéli ládákat. Ez volt a második állomásom!
Nagyon korán indultam otthonról, hogy napkeltekor már a környéken lehessek. Homokmégyen kezdtem, utána jöttem ide. Itt egy viszonylag gyors találat volt betervezve, de az égiek közbeszóltak. Gondoltam a hosszú földutas kutyagolást megspórolom, és beautózok a földúton a ládáig, vagy legalábbis a közelébe. El is indultam, de 100m után feladtam az előre nyomulást, mert a tegnapi esőzéstől sáros, csúszkálós volt a földút, én meg nem akartam megkockáztatni a még nyári gumiaimmal egy traktoros mentést. Szóval nagynehezen kitolattam a dágványból, felrántottam az előrelátóan bekészített parasztbakancsot és így vágtam neki a távnak. Ezzel a szépen megkomponált ládaszedési tervemet dobhattam is a kukába, mert így egy órával több lett az út, mint azt előre kigondoltam.
Szépen begumicsizmáztam a ládáig. Egészen kellemes volt a felkelő nap fényében gyalogolni, bár az út eléggé csúszkált még gyalogosan is. Megnéztem az eléggé rossz állapotú romot, és könnyedén megtaláltam a ládát is. Sajnos így a Mária-forrás már nem fért bele, pedig terveztem elautózni oda is.
Jól esett azért ez a séta, és a ládaoldalon összegyűjtött információk is nagyon érdekesek voltak.
A halom meglett, de a láda a derékig érő csalánban 20 perces keresgélés után sem lett meg. A GPS szerint voltam ott is, ahol a ládának lennie kellett volna.
Sok éve Miske felől benéztem a földútra, derékig érő sár volt arra, azóta kerültem a helyet. Ma GC20GD és GCVODI után megpróbáltam, jókor. Az 5311-es(!) útról betonkemény földút vezetett a ládáig. A rejteket nehéz természetes mélyedésként eladni, időnként avartüzek is pusztítanak a környéken, de a láda jól van ... :)
Egy darabig ment az autó, aztán csak terepjáróval lehetett volna továbbjutni, maradt a kutyagolás.
Csak azt nem értem, pár tégla itt mennyiben tekinthető természetes rejteknek.
Fogtam!
A logbook teljesen el volt ázva, mert nem az ott levő négyfülű jól záródó dobozban volt, hanem egy ócska fagylaltos dobozban! Cserére szorul!!!
A hídig könnyen elautóztunk. A ládát nem nehéz megtalálni. Valóban lehetne egy kicsit más látnivalókra átállítani a ládát, a mostani helyszín nem sokat mutat meg.
Biciklis megközelítésre gondoltam, de az éjjeli-reggeli-délelőtti eső ezt keresztülhúzta. 20 méter után 30 kg sarat szedett össze a két kerék. Jó pár perces takarítás után gyalog vágtam neki.
Hát, így sem volt egyszerű. A cipő is remekül vonzotta a sarat. Miután végigküzdöttem magam az egyenes földúton, a vízparton már sokkal jobban lehetett haladni. Megkerestem a rejtést, logoltam, aztán pepitában visszafelé eljátszottam ugyanazt, mint odafelé. Bár itt már sütött a nap.
Tetszett a hely!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.9.6]
Üzletünk bezár(at)ását (sajnos) kihasználva egy utolsó előtti "roham" Bács-Kiskun megye 100 % "megtalálás" felé.
A mai körút első állomása. A rejtés rendben, és most könnyen elérhető. Tiszta patak, a Vajas is klassz, jó környezet. Továbbhaladva a Miskei horgásztónál egy kellemes pihenőhelyen fogyasztottuk el ebédünket...
A mai napot teljesítve, már csak azok a fránya bácskai nullák (GC4619) hiányoznak a megye 100 %-os megtalálásához.....
Homokmégy-Hillye szállásbeli bázisomról már korábban kinéztem magamnak ezt a környéki ládát, de ma gondoltam, hogy nem kocsival közelítem meg a jelenleg egyébként jól járható száraz földutakon, hanem igazi sport értékkel bíróan nordic walking módon gyalog. Az eredmény oda-vissza bő 3 óra és közel 18 km mellett sikerült gyorsan levadásszam. Előző logokban olvastam, hogy a susnya ne rémisszen el, van kesserösvény, és tényleg :) Sokat mászkáltam már biciklivel is a környék kanálisainál. Minden évszakban van egy romantikája a szántóföldek különböző állapotai között túrázni sima vándorként :)
(mondjuk nem értem ez a rejtés miért nem inkább a Mária forrás/Feketi kápolnánál van, az a fotók alapján egyedibb, és látványosabb hely lenne, noha gyalog odáig már nem mentem el)
Kiskunsági homokbuckás ládák felkeresése volt a mai cél, amik nehezen megközelíthetőek, mégis érdekes helyek. Újabb homokos földúton Miske felől indultunk a Kalocsai Sárköz szép ártéri területére. A Homorod-patak a sok algától zöld színű volt, szinte egybeolvadt a fű zöld színével. A valamikor jobb napokat megélt régi malom épülete teljesen romokban van, hamarosan össze fog dőlni. A ládához vezető úton most derékig ér az aljnövényzet, de a jól kitaposott kesserösvényen hamar megközelítettük a rejtek adó fát. A ládaoldal leírásából sok mindent megtudhattunk a Sárközi tájról és a növény és állatvilágáról. Köszönet a rejtésért.
Megtaláltuk ! 🙂
Egy jót autóztunk a mai nap száraz földúton a ládáig. Ilyenkor elgondolkozom azon, hogy egy magasabb, terepjáróra kellene cserélni a jelenlegi autómat.
A láda szépen rendben, de elég magas fű, csalán mezőn közelíthető meg, nincs kesserösvény. Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.2.2]
A hatalmas szél miatt autóval kb 1 km-re sikerült megközelíteni. A ládát nem értettem miért kell így berakni a dzsindzsába.
Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.4]
Kedves QuadKan rejtőtársunk!
Amennyire időd, lehetőséged engedi - kérem szépen ellenőrizd a helyszínen a a ládád valódi állapotát, mert a keresők jelzései alapján karbantarzásra szorul.
A közösség nevében köszönöm a rejtést és a gondoskodást!
Üdvözlettel: hk
Sár minden irányból, három helyről is megnéztem.
Végül ÉÉK-i irányból 2 km séta oda, majd ugyanennyi vissza. Bringával megoldható lett volna könnyedén.
Nem olvastam, hogy milyen állapotban van a láda. Csere nem volt nálam.
Jelenleg: kis fém doboz (nem vízálló), egy papír nyirkosan, még olvasható jelszóval.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Sárköz. Hát nem hazudtolja meg a nevét. :-)
A láda valóban egy aprócska fém doboz, benne egy elázott, penészes lappal amin a jelszó van. Kár érte.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.2y]
Mátrai csapatépítés 13/13
Alkalom szülte levezetésnek gondoltam a mátrai program után, kolléga Miskére szállításának apropóján. Kisebb-nagyobb kihívások mentén küzdöttem a kocsit a leginkább épp poros, de emellett helyenként vízkátyús úton a helyszínre. Amúgy tetszenek az ilyen helyek - berkes-kisbalatonos érzés. Viszont a műszer szerint a ládáig hátralévő 30-40 méternyi, ártalmatlan szolidágóval kezdődő, majd - amennyire láttam - csalánosra-szedresre váltó bozótharcot az adott nyári szerelésben nem vállaltam - ezért jelszó nélküli elfogadást kérek.
A láda a tuz miatt megsemmisült, pótoltuk a nalunk levő pici femdobozzal, egy kicsi faronk fold felszíni odujaba rejtve, teglaval avarral takarva. [Geoládák v2.2.5]
Kedves QuadKan társunk, a geoládát - annak utolsó logjai alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek ellenőrizd a doboz meglétét! További tudnivalók a beteg ládákról.
Valamiért, minden log áthúzva jelenik meg az oldalon...
Köszönettel:Email-t küldtem a rejtőnek.
Elértünk a hídhoz - de a mobil a másik csónak jól záródó hordójában volt. A ládahely remélt helye hamar meglett, de időhiány miatt nem leltem. Menni kellett - mert vártak a többiek .....
TFTC!
Kétnapos tavaszváró csavargás Kiskunság változatos tájain.
A nap legextrémebb terepe:)
3 km-es durva sárdagasztás a semmi közepén a 46 26.226 19 01.181 parkolóponttól .
Aztán kellemes csalódás volt a ládához való megérkezés - meseszerű hely.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Közös vadászat Somával.
A leírás szerint mentünk a parkolóhoz a falutól, visszafelé másik úton jöttünk. Ez talán kicsit rövidebb földutat jelent. ("Rákóczi sor" meghosszabbítása.)
Húsvéti ládázás a környéken kecskeméti bázissal. A Szamár-völgy után ejtettük útba Hajóson keresztül. Egy darabig behajtottunk az úton, de egy ponton úgy döntöttem, hogy jobb lesz gyalog folytatni az utat. Helyes döntésnek bizonyolt. A hely érdekes, festői, de nem éreztük akkora durranásnak, mint a Szamár-völgy ládát. Ettől függetlenül nem bántuk meg persze és persze lehet, hogy jóval több időt kellett volna a környéken tölteni, hogy valóban betekintést nyerjünk a kalocsai sárközbe (kápolna, stb.) Majd legközelebb! Köszönet!
Mikulás
(Multi kellett volna a kápolnával. Így utólag pedig, kérlek, tegyél egy dobozkát oda is :-))
Kalocsa környéki ládázás során ide is eljutottunk. A sáros úton nem volt könnyű megközelíteni, de megoldottuk. A dobozt könnyen megtaláltam, a füzetbe logoltam, majd a jelszóban elírhattam valamit, mert nem fogadja el a rendszer. Rejtőnek levél ment az általam feljegyzett jelszóval.
A tanya sajnos elhagyatott, a ház omladozik, mert a tulaj magára hagyta, mivel nem tudott mit kezdeni az állandó betörésekkel... :(
(Aki a környéken jár, megláthatja, kifélék-mifélék lehetnek a fosztogatók...)
Fülöpszállás-Dunapataj-Foktő-Hajós-Kiskőrös útvonal bejárása két keréken. Meglepően jól járható földutakon jutottam az oázisszerű rejtekhelyre. Itt találkozik a a homok és a víz, omladozva is idilli a romos épület, termését adja a diófa, kék az ég, mély a csönd, miután a paprikások furgonja elment. :) Apró, mindennapi csodák földje.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Miskéről gyalog rongyoltam ki a kukoricatáblák közt a nádfedelesig. A láda gyorsan meglett, logoltam, majd visszasétáltam a faluba körülnézni, fényképezni, azután pedig indultam tovább Császártöltésre... :)
Köszi a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Eső után kerestük a ládát, így nem tudtuk autóval megközelíteni. A ház környéke meglepő módon le volt kaszálva. Szívesen megnéznék a helyet eredeti állapotában.
Szeretem az ilyen világvégi helyeket. Így utólag végigolvasva a ládaoldalt, úgy gondolom, hogy érdemesebb lett volna a kápolnához tenni a rejtést.
Példás a doboz!
A szoba színvilágát elnézve nem is lehetett olyan régen, amikor valakinek még szeretett otthona lehetett ez az öreg ház. Vajon kik voltak a lakói és mi lett velük?
Tartalmas, szép a ládaoldal. Miért nem egy kétpontos multi ez vagy miért nem kap a kápolna-forrás saját ládát?
Nagyon korrekt a láda. Példa értékű vízbiztonság és tartalom szempontjából is.
Köszönöm a gondosságot.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
A közelben dolgozom, mégsem volt lehetőségem korábban kijönni ide. Így aztán jött az egész család vasárnap. A nyuszik hozzátartoznak a környékhez, mi is kergetőztünk velük :) A miskei gabonaszárítótól és Dusnokról is jól megközelíthető!