Elhelyezés időpontja: 2015.04.24 07:07
Megjelenés időpontja: 2015.04.24 09:37
Utolsó lényeges változás: 2017.04.02 07:19
Utolsó változás: 2024.04.21 22:28
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: QuadKan
Ládagazda: QuadKan Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 20 m
Megtalálások száma: 220 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Hagyományos, kb. 16x11x6 cm-es műanyag doboz, északról a kilencedik eperfa üregében.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda az Alföldi Kéktúra útvonala mellett fekvő védett fehér eperfasorhoz invitál Titeket, amely helyi jelentőségű természeti emléket képvisel 2007 óta.
Fehér eperfa (Morus alba)
Kínai eredetű, levele vékony, gyümölcse fehér vagy lilásfehér, édes.
A 17. század végén Magyarországon ezrével kezdték telepíteni az eperfákat, mint a selyemhernyó tenyésztéséhez szükséges nélkülözhetetlen tápláléknövényt. Ezután, amikor megindult az alföldi tanyásodás, a homok meghódításának is hálás fája lett. Igénytelen, minden évben terem, jó árnyékot ad, csonkolható, fája jó hordódongák készítésére. Lehullott gyümölcsén hetekig élnek a baromfiak, de pálinkát is szoktak főzni belőle.
Hosszú ideig hozzátartoztak honi tájképeinkhez a szeder, illetve eperfákkal szegélyezett országutak. Napjainkra, mivel állítólag sok káros hernyó gazdanövénye, aztán az utak szélesítése miatt is, csaknem teljesen kiirtották az országutak mentén. Alig találni egy-egy csonka eperfasort elhagyott utak mellett...
Fehér eperfasor Kunfehértó külterületén
Az egykori Halas és Mélykút közötti országút mentén két helyen maradt fenn fehér eperfasor. Egyik a ládánknál található 13 példány az összedőlt Németh-Buhin szélmalom mellett, a másik pedig északabbra, a Füzes-pusztán lévő 6 példány): N 46° 22,040' E 19° 27,952' 130 m [GCEPFA+eperfasor] Figyelem! Mérges kutyák szabadon lehetnek!
Németh-Buhin szélmalom N 46° 20,715' E 19° 27,779' 140 m [GCEPFA+szelmalom]
A szélmalom a Mélykúti és a Kis Keceli út kereszteződésénél épült fel. Németh-Buhin Ferenc és Balázs 1901 körül egy már leállított bácskai (palicsi) szélmalom épület használható szerkezetét vásárolta meg az építkezéshez. A gabonafeldolgozó építmény 1902-ben, egy kis mesterséges dombon készült el, a család által fákkal, növényzettel betelepített, kialakított tanyájának udvarán. A környéken közismert Németh Buhin Lajos szélmolnár is itt dolgozott. Három malomkőpáros, hagyományos holland típusú szélmalomként üzemelt. Alapozás nélküli fala belül vályog, kívül tégla volt, kúpteteje zsindelyezett. Füzes- és Fehértó-puszták egyik fontos gazdasági, társasági és közéleti színtere lett. A mai napig számon tartják, mint térképészeti magaslati pontot. Mivel a Németh-Buhinok egy idő után áttértek a műmalom (GCMUMA) használatára, így 1937-ben eladták a még molnárkodásból élő Mészáros családnak az épületet. 1945 után több család birtokában is volt.
A malom pusztulása
A nyolcvanas évekre a zsindelytető teljesen tönkrement, de pénzhiány és pályázati forrás híján a felújítás elmaradt.
A legutolsó időkben raktárnak használták, vitorlák és tető nélkül. Az így átázott falak megrepedtek, lassan elcsúsztak, a fa szerkezet teljesen elmállott. Állapota rohamosan romlott, életveszélyessé vált.
2010. december végén (Karácsonykor) összedőlt, egyik része este, másik fele reggelre omlott le, az elmondások szerint: csendesen, halkan.
Az összedőlt épület magánterületen van dróthálóval elkerítve, de a malom szerkezetének elemei a rom közelében szabadon megtekinthetőek.
Több civil szervezet is támogatná a malom újjáépítését, de a pályázati önrészhez sok pénzbeli támogatásra is szükség lenne.
A szélmalomról a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban látható egy makett és egy festmény, amelyeket a Németh Buhin család készített, majd adományozott az intézménynek.
A mai sokadik, de már utolsó alföldi homokos úton autózás. A láda rendben, kicsit kitakarítottam. Az eperfák így sokat nem mutattak, meg a malom is inkább már csak a ládaoldalon látszik. A láda mégis emlékezetes lesz, mert találkoztam egy zöld fácánnal, ami (mint utólag kigugliztam) Japánban őshonos, így valószínűleg egy tenyészetből megszökött példány jött velem szembe. A fotó nem sikerült túl jó, de tényleg ragyogóan kékes-zöld volt a madár.
Alföldi Kéktúra során, már sajnos sötétedés után értem a környékre, a ládát sajnos nem találtam a kilencedik eperfán, sem a szomszédos néhányon. 10 perc keresgélés után indultam tovább a szállásra. Szeretném kérni a log elfogadását a kép alapján.