Elhelyezés időpontja: 2015.02.06 17:00
Megjelenés időpontja: 2015.02.08 15:24
Utolsó lényeges változás: 2020.05.08 14:04
Utolsó változás: 2020.05.18 15:23
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: TothTi & Team
Felhasználó: TothTi Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1400 m
Megtalálások száma: 374 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.2 megtalálás hetente
WAP:
A jelszó három jelszórészletből tevődik össze, sorrendben egybeírva.
1. virtuális: N 46° 14,411' E 20° 08,195'
Segítség: A tábla mögött találod!
2. virtuális: N 46° 14,261' E 20° 07,904'
Segítség: A nagyobbik kapuszárnynál.
3. láda: N 46° 14,502' E 20° 08,054'
A ,,láda'' 3,5x5,5 cm-es műanyag henger. A műtárgy két betonlába között "függeszkedik" talajszint felett. Benne a jelszó 3-ik részlete.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Kiindulópont megközelíthetősége
A templom, a kolostor és a látogatóközpont a Mátyás király téren található, a Mars téri autóbusz állomásról a 21, a belváros felől a 20, 24 és 74 jelzésű autóbuszokkal közelíthető meg (Szent Ferenc utca megálló). A vasútállomástól 600 m sétával érhető el, az Indóház térről induló 20; 21 jelzésű autóbuszokkal 1 megállónyi távolság. Autóval a templom északi és déli oldalán lehet (ingyenesen) megállni: N 46° 14,516' E 20° 8,232' 87 m [GCALS+1parkoló] N 46° 14,393' E 20° 8,122' 87 m [GCALS+2parkoló]
Szeged Alsóváros története
Alsóváros a 11. század elején települt be. A városrészt a középkorban Alszegednek hívták. Szeged-Alsóváros nevével oklevélben, Alsóváros néven említve, először 1359-ben I. Lajos (Nagy Lajos) király uralkodása idején, majd később már, bíróválasztása kapcsán 1412-ben Luxemburgi Zsigmond király uralkodása idején találkozhatunk.
A török hódoltság idején Alsóváros volt a magyar lakosság központja, a szegedi várban és Szeged Palánk nevű részében túlnyomórészt törökök és délszláv betelepülők éltek. A városrész életében fontos szerepet játszottak a ferencesek és a református prédikátorok a török korban. A Szegeddel szomszédos Tápéval együtt egyik néprajzi színfolt mindmáig Szeged-Alsóváros.
Alsóvároson napsugaras házak találhatók. A szegedi tájon a homlokzatok jellegzetes díszítőeleme a napsugárnak, régebben "istenszöm"-nek nevezett deszkaorom. A padláslyuk a szem, és abból áradnak szerte háromszögben a sugarak. Árvíz előtt épült napsugaras oromzatú házat ma már nem láthatunk sajnos, mert lassan vonult le Alsóvárosról a Tisza vize, így a vízben elkorhadtak a fából készült oromzatok.
Alsóváros a magyarságra jellemző népéleti sajátosságokat a legutóbbi időkig megőrizte. Többek között az alsóvárosi népi életet is behatóan tanulmányozta az Alsóvárosban, a Pálfy utcában született Bálint Sándor néprajztudós, aki sokat írt a városrészről, annak lakóiról.
Alsóvároson van a szegedi vasútállomás, a Műjégpálya, a Pick Szalámigyár, a Délmagyarország című napilap sajtóháza, és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző karának több tanszéke, és az Egyetemi Sportközpont.
Szeged-alsóvárosi templom
A Dél-Alföld legnagyobb műemléke a Szeged-alsóvárosi templom. Az első templomot a 12. század második felében Szent Péter tiszteletére emelték. Ezt a templomot a ferencesek a 15. század folyamán átépítették, kibővítették. Hunyadi János és Hunyadi Mátyás király erősen támogatta a ferences rendet. A templomot 1480 táján kezdték átépíteni. A munkát a templomhajóval és a kolostor két szárnyával (nyugati, északi) kezdték. A hajóhoz utólag csatlakoztatták a szentélyt, mely egyben a szerzetesi kórus is. Ezért eltérő a hajó és a szentély csillag- és hálóboltozata. 1503-ban szentelték fel az új templomot Havas Boldogasszony tiszteletére. A mai templom a XIII. századi Szent Péter ispotálytemplomra épült. A Szent Péter templom román kori faragott köveit beépítették a szentély falába és az első emeletig fölhúzott toronyba. Ezek jelentős részét a legutóbbi felújítás során eltávolították. Jelenleg a kolostor udvarában található kőtárban tekinthetőek meg.
A templom búcsúja (augusztus 5.) országszerte ismert. A török hódoltság idején Alsóváros volt a magyar lakosság központja. A templom a magyarországi Mária-kegyhelyek egyike ma is, fontos búcsújáróhely.
Oltárát egy gazdag dalmata kereskedő, Saracs György ácsoltatta 1720 körül. Ugyanő 500 aranyat hagyott a templomra az oltár aranyozása céljából. Lányával, Siskovics Andrásnéval az oltár alatti kriptában vannak eltemetve.
A templom a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása. Homlokzata egyszerűségével és arányaival kelt felemelő hatást. Hajóját 8 négylépcsőzetű, a szentélyt pedig 6 háromlépcsőzetű támpillér fogja közre. A templom alapterülete 723 m2; kívül 63,5 m, belül 59,9 m hosszú. Magassága 20 m. A főhajó hossza 36,6 m, szélessége 13,2 m; a szentély szélessége 10,7 m.
A kolostorépület quadrum (belső udvar) körüli kiépítése és a torony befejezése az 1713-1772 közötti építkezés eredménye. A déli kolostorszárnyon jól látható az egykori favázas fachwerk szerkezet nyoma, fölötte pedig a templom felszentelésének dátuma (1503).
A templom előtt a 17-18. század fordulójáról származó, kivételes szépségű Szeplőtelen fogantatás szoborcsoport látható. Felállításának pontos dátumát nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy 1708-ban, a város török alóli felszabadulása után néhány évvel már biztosan állt. A szoborcsoport Máriát szüleivel, Szent Annával és Szent Joakimmal ábrázolja. A barokk művészet országosan is egyik messze kiemelkedő köztéri alkotása. Számos hagyomány kapcsolódik hozzá az elmúlt évszázadokból.
Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont
Bejárata a templom főbejáratától balra, 15 m-re található.
A kiállítás kizárólag tárlatvezetés keretében tekinthető meg.
A tárlatvezetések 10:00, 12:00, 14:00 és 16:00 órakor indulnak.
Nyitva tartás:
hétfő-kedd: szünnap ( áprilistól-októberig kedden is van tárlatvezetés) szerda-vasárnap: 10.00-18.00
telefon: +36 20/502-1953
e-mail: info@latogatobarat.hu
Honlapok: www.latogatobarat.hu www.szeged-pleb.ofm.hu/
Bálint Sándor (1904-1980), a ,,legszögedibb szögedi'' Alsóvároson, paprikatermesztő családban született, életét szülővárosa és a népi vallásosság kutatására szentelte. Mély vallásossága miatt a kommunizmus idején meghurcolták, de mindvégig hű maradt hitéhez: "Mi a sorsunk, mi a részünk? Aligha lehet más, mint Szent János evangélista vértelen vértanúsága, amely nem vitatkozik, ...hanem hallgat és mosolyog... nem akar meggyőzni, téríteni, csak szeretni, azaz Istenben lenni." A templom 2005-ben avatott új harangja az ő nevét viseli.
Szent Ferenc szobra ( a téren ) N 46° 14,433' E 20° 8,230' 87 m [GCALS+Szent Ferenc szobor]
A templom mellett elhaladva láthatjuk Szent Ferenc szobrát a gubbiói farkassal (Virágh József, 1994). Amikor Szent Ferenc Gubbióban tartózkodott, a környéken egy vérengző farkas garázdálkodott, aki rettegésben tartotta a polgárokat. Ferencnek sikerült megbékítenie a farkast, így ezen ábrázolás a ferences béke és békeszerzés szimbóluma.
A búza önmagában is titok. Az emberek sok mindent megtanultak a búzáról és annak terméséről, a búzaszemről. A búzakutatók azonban ma is hangsúlyozzák, hogy még számtalan titka van a búzának.
Ferences Plébánia Barokk tornya előtérben Mihály Árpád alkotása a Búza-apó ivókút (2002.)
2. jelszórészlet (Segítség: A nagyobbik kapuszárnynál.)
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József földműves. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház. Építésekor szabad kéményes konyhával rendelkezett, a kéményaljába berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A ház hosszában az udvar felől nyitott, faoszlopokon nyugvó, fa korlátos, könyöklős ereszaljával rendelkezett. A Szegedet romba döntő tiszai Nagyárvíz után Lechner Lajos típusterveit kínálták az építkezőknek. A tervek megőrizték a házak tetőinek utcára tekintő, deszkás végoromzatát, a korábbi napsugaras díszítményt, amelynek legszebb példái Alsóvároson találhatók, bár napjainkra számuk töredékére zsugorodott.
Előzetes megbeszélés esetén alsóvárosi idegenvezetést lehet kérni.
A kiindulási ponttól 600 m-es sétával elérhető. Autóval díjmentesen megállhatunk.
Telefon: +36-30-501-2822
E-mail: szegedalsovarosi.tajhaz@gmail.com
Honlap: www.napsugarashaz.hu
Facebook: Szegedi Alsóvárosi Tájház
Posta cím: 6725 Szeged, Nyíl utca 43.
Javasoljuk, hogy a tájháztól a láda felé a Pásztor utcán menjetek. Útközben még néhány napsugaras házat nézhettek meg. Az alábbi koordináta egy nagyon szépen felújított, jellegzetes épületre mutat. Magánház, sajnos nem látogatható, de a külső megtekintése is megéri a kis kitérőt. N 46° 14,327' E 20° 7,762' 87 m [GCALS+Napsugaras ház]
A ,,láda'' 3,5x5,5 cm-es műanyag henger.
A műemlék környékén jelentős forgalom tapasztalható, ezért a ládát egy viszonylag kisebb forgalmú helyre rejtettük a koordináták által meghatározott helyen. Itt a műtárgy két betonlába között "függeszkedik" talajszint közelében.
A sikeres logolás után a Mátyás tér- Rákóczi utca kereszteződésénél cukrászda és a Kapca várja a szomjas, éhes kessereket. Befejezésül javasoljuk, hogy nézzétek meg a felújított vasútállomást és az Indóház teret. N 46° 14,386' E 20° 8,553' 88 m [GCALS+Indóház tér] Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, de érdemleges állomásépületet csak négy évvel később emeltek, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbépítették. 1902-ben a megnövekedett forgalomhoz és a városhoz immár jobban illő középületként Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. Az épületet eredeti formájában újították fel 2006-ban. 2011-ben a teret is teljes mértékben felújították. Az 1-es villamos a belvárossal, 2012 március eleje óta a 2-es villamos a Rókusi körút és a Csongrádi sugárút kereszteződésénél található Európa Ligettel köti össze a vasútállomást.
Ládatörténet:
2015.05.23. Az utolsó logolás után eltűnt doboz helyett egy mikro került ki, ideiglenesen. 3,5x5,5 mikroláda. Ajándék nem helyezhető el benne, tollat vigyél magaddal! Keressük a megoldást egy forgalom mentesebb rejtésre, ami nem egyszerű.
2015.06.23. Sajnos a mikrót is elérte végzete, most építők tűntek fel a közvetlen közelében. Kis türelmet kérünk az új elhelyezésig.
2015.07.02. A láda eredeti helyén mikró kereshető.
2016.01.02. Logbook csere, a mikró kereshető. Tollat vigyél!
2017.04.11. Láda ellenőrzése.
2018.11.11. Láda ellenőrzése, kisebb javítás.
2020.01.15. Láda ellenőrzése.
2020.05.08. Karbantartás, gyógyítás. Újra kereshető a járvány után.
a tájházba mindenképp érdemes benézni, nem csak a látnivalók miatt, hanem mert a hölgy elképesztően élvezetesen mesél a ház és Szeged történetéről [g:hu 1.6.7]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A második jelszórészletet tartalmazó felirat nem volt a helyén (csak a vélhetően azt tartó mágnescsík), emiatt a teljes jelszó nem rakható össze. Minden pontról fotó készült, kérésre külön átküldöm. Kérem a megtalálás elfogadását. [Geoládák v3.7.6]
Feleségem bement a Ferences Látogatóközpontba, amíg én gyorsan levadásztam a multit. Ez a szegedi kirándulás Geocache támogatással nagyon jó lett!
Köszönet
Győriék
N 46° 14,516' E 20° 8,232' 87 m [GCALS+1parkoló]
N 46° 14,411' E 20° 8,195' 87 m [GCALS-1]
N 46° 14,435' E 20° 8,174' 87 m [GCALS+Szeplőtelen Fogantatás szoborcsoport]
N 46° 14,457' E 20° 8,244' 87 m [GCALS+Búza apó kútja]
N 46° 14,386' E 20° 8,553' 88 m [GCALS+Indóház tér]
