Elhelyezés időpontja: 2018.10.16 15:09
Megjelenés időpontja: 2018.10.27 13:45
Utolsó lényeges változás: 2018.10.27 13:45
Utolsó változás: 2023.01.11 09:44
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.0 / 5.0
Úthossz a kiindulóponttól: 4150 m
Megtalálások száma: 103 + 1 sikertelen + 5 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2019-05 volt 20 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A láda a sziget keleti csúcsához közel egy enyhén susnyás, fás részen található. Egy hatalmas kétágú fa nyugati oldalán 11x8cm-es henger alakú ládát keress.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítése
A szigetet több irányból, mindenféle vízi járművel (kenu, kajak, SUP...stb) könnyen el lehet érni. Ezek közül most két lehetőséget osztok meg veletek.
Szobról, kölcsönzött kenuval, 4 km-es felfelé evezéssel érhető el a sziget.
Budapest irányából közelítve a szobi komp-pal tudtok átkelni a Dunán. Szobon van egy jó kenukölcsönző, a KENUMÁNIA . Kölcsönzés céljából hívjátok Marjai Attilát a +36 20 921 7866 telefonszámon.
Konditól függően, kb. 1-1,5h alatt lehet felevezni Szobról a Helemba-sziget keleti csücskéhez, ahol a láda is található.
A Helemba-sziget a Duna esztergomi szakaszán található, a város tulajdonában álló, 16,85 ha nagyságú, erdő művelési ágú sziget.
A sziget a Garamkövesd községhez tartozó Kovácspatak üdülőteleppel átellenben, Esztergom és Helemba között, Szamárhegytől északra, nagyjából a 1713 és a 1711-es folyamkilométer között fekszik . Kelet-nyugat irányba húzódik, hossza körülbelül 1,5 kilométer, szélessége 100-200 méter között változik. Körülbelül három kilométerrel a sziget fölött torkollik a Garam a Dunába, ami hordalékával zátonyszigeteket épített ki. Ezek közül legnagyobb a Helembai. Különleges geológiai adottságainak köszönhetően a sziget nagy része magas vízállás esetén sem kerül víz alá.
A sziget múltja
A sziget régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Az ásatások során őskori földházak, középkori emlékek, egy kisebb Árpád-kori templom, a körülötte elterülő temető, egy érseki nyaraló alapjai, valamint a körülötte lévő gyümölcsöskert (valószínűleg barackos) nyomai kerültek elő. Első említése 1234-ből való "Halumbazyget" néven. II. Endre király ekkor rendelte el, hogy a Róbert érsek szigeten található házát kifosztók halállal lakoljanak. A kőből épült érseki ház volt az egyetlen épület a szigeten, ami túlélte a tatárjárást. Az Esztergomi szandzsák 1570-es adó-összeírása említi, mint a "Kis Érsek Sziget rétje a nagy szigettel és Helemba faluval szemben". 1599. október 5-én a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom megbízottai itt folytattak béketárgyalásokat, amik kölcsönös engedmények híján kudarcba fulladnak. A trianoni döntés előtt Hont vármegyéhez tartozott, de mivel a Duna sodorvonalától délre fekszik, Magyarország része maradt, Esztergomhoz került. Ez a határkijelölés Csehszlovákia és Magyarország között 1924. március 11-én volt.
Az ártéri erdővel körülölelt szigeten később félig-legálisan bérelhető nyaralók épültek, mígnem 2009 májusában az Esztergomi Önkormányzat felmondta a bérleti szerződéseket és lebontatta a nép nyári-lakjait. Ha valaki végig járja a szigetet azért látni fogja, hogy az ember jelenléte nem múlt el nyomtalanul a szigeten, még áll néhány kisebb-nagyobb nyaraló, valamint egy kőkereszt a sziget belsejében N 47° 49,235' E 18° 48,078' 101 m [GCLOST+Kőkereszt]. Régi telekhatárokat jelző táblák, lebontott stégek, egy-egy csónakot, valamint az árvíz által partra vetett bójákkal is lehet még találkozni. A rendszeres árvizek nyomai szürke sávként még ott száradnak a fák törzsén. Aki a vadszőlők és csalánok között próbál itt sétálni, nem is hinné, hogy egykor egyáltalán nem pusztították árvizek a szigetet és emberek élték itt nyugodt mindennapjaikat.
Itt található a Dunakanyar egyetlen gémtelepe. A telepen nagy számban szürke gémek és kárókatonák fészkelnek. Bizonyos években fészkel itt kabasólyom és jégmadár is.
Illetve a nyomok alapján őzek és szarvasok is látogatják a szigetet.
Megtaláltam! Ashmelia és fercsipeter társaságában keresgéltünk a környéken, a program a két GCZEBE és a GCLOST felkeresésére épült. Sanciman játékostárs jóvoltából sikerült bejutnunk a ládához, aki bevitt bennünket a motoros csónakjával. Ezúton is köszi a fuvart és az idegenvezetést! :)
15 kilométer evezés Esztergom-Szamárhegytől Dömösig: GCLOST, GCIptr, GCZEBE, GCPMAR. Végre "élesben" is kipróbáltam a felfújható kajakomat, vonattal mentem Esztergomba, onnan pár megálló Szamárhegy, ahol pár lépéssel már ott is voltam a vízparton, ahol kényelmesen fel tudtam fújni a hajót.
A ládától pár lépésre kötöttem ki, szerencsére hamar meglett. Elég komoly szaga volt a madarak termékének, szerencsére én nem kaptam belőle a fejemre. Köszi!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
Mivel a mostani hétvégére nem adódott semmi egyéb program, úgy döntöttem, evezek egyet, és begyűjtöm ezt a két szigetes ládát. Már régóta csak ezek hiányoznak a környéken, így tettem egy jó nagy, 30km-es evezős kört, és magamévá tettem mindkettőt!
Zebegényben béreltem a kajakot, és a GCZEBE láda begyűjtésé után eveztem fel ide. Szerencsére pont tökéletes idő volt az evezéshez. Felhős volt az ég, nem fújt a szél, és mivel még korán volt a motorcsónakos faszagyerekeknek, így viszonylag nyugisan eljutottam a szigetig. Két óra alatt letoltam a 8,4km-es távot folyásiránnyal szembe. Azt hittem, lassabb leszek, de örültem, hogy így még marad időm az Ipolyra is. Először a sziget bal oldalán akartam kikötni, de itt ugyanolyan iszapos part volt, amibe már a Zebegény-szigetnél is belefutottam, így áteveztem a másik oldalra, és egészen a sziget csúcsnál tettem le a kajakot, ahol sóderes volt a part. Nagyon tetszett a szigetcsúcs, mangrove erdőket idéző facsoportjai.
130 méterre volt a láda, így elindultam gyalog a sűrű növényzetben. A rejtekadó hatalmas fa tetején rengeteg kormorán, és egyéb madarak tanyáztak. A ricsajukat már messziről lehetett hallani. A jelenlétük megpecsételte a láda kinézetét is! Szó szerint! Minden csupa madárkaki mindenfelé. Nem vagyok finnyás, különösebben nem zavart a dolog. Azért azt nagyon remélem, hogy nem most fog majd jönni a szőnyegbombázás fentről. De nem tudtam ezen gondolkodni sokáig, mert miközben logoltam, megreccsent a közeli bokor, és kisétált belőle egy vaddisznó tőlem 4-5 méterre. Ő észre sem vett engem, de én azonnal megkentem Nutellával az alsógatyámat! Annyira beszartam, hogy még egy fotót sem készítettem róla, pedig ott volt nálam a fényképezőgép is, meg a telefon is.
Én a dombon álltam, ő egy kicsivel alattam, és keresgélte a táplálékot. Finoman el kezdtem hessegetős hangot adni, hogy észre vegyen. Rárivallani nem mertem, nehogy ijedtében rám támadjon. A finom zajkeltésemre észrevett, és gyorsan visszament a bozótosba. Természetben ennyire közel még soha nem kerültem nagyvadhoz! Meg is állt bennem az ütő! Figyeltem még egy darabig, hogy tényleg eltakarodott-e, és nincs-e másik delikvens is a közelben, majd ekkor már hangosan, elhordtam magam a helyszínről. Így utólag nagyon sajnálom, hogy nem fotóztam! Remek portré lett volna!
Miután visszaevickéltem a kajakhoz, magamhoz vettem némi energia utánpótlást, és mivel időm volt bőven, úgy döntöttem, megkerülöm a szigetet! Ez remek ötlet volt mindaddig, amíg a szigetcsúcs 150 m-es közelébe értem! Itt olyan erős volt az áramlás, hogy alig bírtam kievezni! Lehet, ha nagyobb ívben veszem a kanyart, könnyebb lett volna. Végül azért sikerült átküzdenem magam a csúcson, és elindultam vissza, az Ipoly felé. Most először volt, hogy pihenhettem egy kicsit, mert itt már folyásirányba hajóztam! Üdítő volt!
Az Ipolyon feleveztem az ipolydamásdi új hídig, ahol múlt héten átbicikliztünk. Nagyon tetszett az Ipoly! Még soha nem hajóztam rajta. A hídnál már elég rendesen folyt, de úgyis idáig akartam csak feljönni. Visszafelé sodortattam magam az árral, és csak nézelődtem! Ez volt a legkellemesebb része a mai napnak. Így összesen 30km-t eveztem, 15-öt folyásiránnyal szemben. Most itthon a logírás közben úgy érzem, leszakadnak a karjaim. Ez volt az idei év első vízi megmozdulása részemről. Kicsit túltoltam, de nagyon élveztem!
Térdsérülés miatt gyalogos kirándulás helyett kenuztunk. Reggel 9 óra után nem sokkal értünk Szobra, de a Kenumániásoknak már nem volt szabad kenujuk. Ajánlották, hogy a komp átkelőnél érdeklődjünk, mert ők is tartanak vízi járműveket. Éppen a 9:40-kor induló kompon ténykedtek, mikor az utolsó percben elcsíptem Őket. Megígérték, hogy mindjárt visszajönnek és keresünk egy kenut. Nagyon jót kaptunk, fa lapáttal. Az alacsony vízállásnak köszönhetően voltak szakaszok, ahol arra kellett leginkább vigyázni, hogy le ne érjen a lapát, nehogy megsérüljön. A "buli" kévéért kiszálltunk és húztuk, mint a szánkót. Kb. félúton kikötöttünk egy kis zátonyra strandolni. Egészen messzire be lehet gyalogolni, de a sodrás egyre félelmetesebb volt. A hideg víz jólesett, újult erővel indultunk a Helemba-szigetre. Először az északi oldalról a keresztet kerestem meg, majd a déli oldalról a ládát. Érdekes volt vizes fürdőruhában "erdőben" bóklászni. Elhagyott nyaralók, régi kőházak falmaradványai, hordók és egyéb lim-lomok is vannak a szigeten. Visszafelé megint meglátogattuk a kis szigetet. Én már kint álltam a parton, fényképeztem, mikor egy nagy hajó (Viking) közeledett. Anti hevesen mutogatott valamit a vízből, majd hátranézve látom, hogy a víz viszi a kenut. Rohantam utána, megállítottam, majd a következő percben a víz visszahúzódott és több méterre a köveken ott maradt a kenu. Meglepő élmény volt. Újabb lubickolás után még az Ipolyra is elmentünk, majd kb. ½ 5-kor kellemesen elfáradva visszavittük a hajót. Szuper nap volt.
Gondoltuk kihasználjuk a jó időt. Megnéztem az előrejelzést, a szerint este fog a vihar Esztergomhoz érni. Munka után 4 körül a helyszínen voltunk a felségemmel. Lelkesen felpumpáltuk a kajakot és nekivágtunk a nem nagy távnak. A nap szépen sütött. 10-15 perccel később mikor a sziget felénél jártunk és éppen áteveztünk, hirtelen lecsapott egy kisebb vihar. Nagyon erősen fújt a szél, jó rendesen el kezdett hullámozni a Duna, úgy éreztem magam mintha hullámvasúton ülnék. A ládához elmenni nem lett volna nehéz, de engem jobban aggasztott hogyan fogunk visszajutni oda ahol vízre szálltunk. Nem tudván mi várható, így inkább 3-400 méterre a ládától visszafordultunk és nagy nehezen visszaeveztünk a partra. Szenvedtünk egy sort, hogy evezve visszajussunk a kocsihoz, nem ment, így végül a parton kötélen húztam vissza a kajakot. Mire visszaértünk az autóhoz abbamaradt az eső és a szél is normalizálódott, de kedvünk már nem volt az újrázáshoz.
Családi event másnapján eveztünk egy kellemes 20 km-t a Duna ezen szakaszán, meglátogatva az időközben itt felgyülemlett ládákat.
Szobról indultunk, először bemelegítés gyanánt lecsorogtunk Zebegény mellé GCZEBE látogatásra, majd innen eveztünk fel a Helembai-szigethez. Kikötés után megkerestem a ládát, hamar előkerült, nagyon jó, árvízbiztos rejtés. :) Visszaérve kicsit még hajózgattunk a part mentén, itt-ott kikötöttünk, de nagyon nem mentünk be a bozóttal és szeméttel tarkított szigetbelsőbe. Inkább kikötöttünk a szigetcsúcson és fürödtünk egyet a meglepően meleg vízben.
Lefelé evezve olyan hamar visszaértünk, hogy maradt idő még a zátonyokon is ejtőzni és az Ipolyra is beevezni (már ameddig lehetett a kb. térdig érő vízben).
Eredetileg az Ipolyon terveztük a kenutúrát Ipolytölgyestől Szobig. Az alacsony vízállás miatt oda már ki sem adták a hajókat. Ajánlották helyette a Garamon való leevezést. Bevállaltuk és nem bántuk meg mert remekül sikerült kalandan volt részünk. Kéménd előtt lévő híd lábánál raktuk vízre a kenukat és Szobig eveztünk. Ráadásul útba esett a Helemba-sziget ahol ez a láda lapult. A sziget keleti csúcsán kötöttünk ki. Megpróbáltam gyalog megközelíteni a rejteket, de néhány méter után feladtam. Amig a többiek pihentek, hajóba szálltunk Marcival. Visszaeveztünk és sikerült kikötni a legjobb helyen. A környék valóban terítve van guanóval. A fa tetején tele kormoránnal. A földön még fiókákat is láttunk. A jelszó megnézése után siettünk vissza a kenuhoz. Tovább evezve kikötöttünk a másfél km-re lévő kavicsos zátonyon is a Duna közepén. Az Ipoly evezést egy évvel elhalasztottuk, amikor még hajózható lesz a vízszintje.
köszönöm a fáradozásodat! TFTC! Tát-ról jöttünk le Leányfaluig egyesületi csapatépítő vizitúra keretében. Útközben itt is megálltunk, csobbantunk, pihentünk. Klassz helyszín, (ár)vízbiztos láda, eltéveszthetetlen óriásfa, bár jócskán volt bozótharc. [Geoládák v3.12.10]
Nehezen, de meg lett a láda. A dagonyázós oldalon vaddisznóval találkoztunk (szerencsére mi még a vízben voltunk) A láda a túloldalról lett meg áttörve a növényzeten. :)
köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (109 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 49,001' E 18° 46,816' 101 m [GCLOST+Vízreszállás]
N 47° 48,719' E 18° 46,824' [GCLOST+Letérés]
N 47° 49,235' E 18° 48,078' 101 m [GCLOST+Kőkereszt]
