Az Ősbükkös igaz, csak egy helyi jelentőségű védett természeti terület, de azért kérem, tartsátok be az általános szabályokat! Bárminemű, a természeti környezetet károsító beavatkozás tilos, az érintett helyszín természetes állapotát meg kell őrizni! Tüzet rakni csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad! Szemetelni tilos!
A ládába utazó ügynök, vándorbogár (TravelBug), geoérme (geocoin) helyezhető. Bővebb információt
itt vagy
itt találsz róluk!
Bevezető
Sasrét másik oldalát, nevezetesen az Ősbükköst, a 2db forrást, valamint a tanösvényt szeretném nektek bemutatni ezzel a rejtéssel. Igen, tudom hogy a környéken van már egy láda, de úgy gondoltam, hogy ez a szép környezet megérdemel még egy ládát, csak azért, hogy egy kicsit közelebb hozza hozzátok ezeket a dolgokat. Ez a láda most már gondoskodik róla, hogy senki se hagyja figyelmen kívül az említett látványosságokat.
Megközelítés
Sasrét Baranya és Somogy megye határán, a Zselic lágy dombjai között fekszik. Pécstől 55 km, a 67-es főútról 5 km-es, aszfaltozott bekötőúton közelíthető meg, amire itt kell lekanyarodni:
N 46° 12,856' E 17° 51,176' 225 m [GCALFO+elagazas] A sorompó miatt ne aggódjatok! Palka Réka, a Mecsekerdő Zrt. turisztikai koordinátora azt az információt adta, hogy a sasréti Ősbükköst előzetes engedély nélkül bárki meglátogathatja, és az ehhez vezető sasréti bekötőutat is használhatja ugyan így!
Parkolni az erdei iskola mellett lehet, itt:
N 46° 12,158' E 17° 53,856' 210 m [GCALFO+parkolo]. A ládát a tanösvényen keresztül érhetjük el.
Az Ősbükkös
Almamellékhez tartozó helyi jelentőségű védett természeti terület; vagyonkezelője a Mecsekerdő Zrt. Védettségét az 5,9 ha területű, közel kétszáz esztendős bükkös állomány és ennek élővilága indokolta. A védett területen erdészeti tevékenység nem folyik! E területen agyagbemosódásos barna erdőtalaj található, mint a Zselic legnagyobb részén. A faállományt körülbelül kétszáz éve letermelték hamuzsír nyerése céljából, majd a vágást magára hagyták, ahol is (főként sarjadva) az erdő önmagától sikeresen felújult. "Ősbükkössé" válását Báró Biedermann Rezsőnek köszönheti. A báró nem engedte háza elől a fákat kivágni, mivel ablakából erdőt szeretett volna látni. Az őt követő erdész nemzedékek csodálattal tekintettek a hatalmas faóriásokra, 1941-ben pedig védettséget kapott. Ez az erdőrész kiválóan alkalmas arra, hogy segítségével a tanösvényt végigjárva, a fafajokkal történő megismerkedés mellett egy kicsit a természetes erdődinamikai, erdőműködtető folyamatokról is képet kaphassunk.
Állatvilág
A gerinctelen fauna legváltozatosabb képviselői a területen a rovarok. A szarvasbogár, a nagy hőscincér, a havasi cincér, a bársonyfoltos gyászcincér, az aranyos bábrabló, a gubacsdarázs, a közönséges nünüke, és a májusi cserebogár is megtalálható itt. A futrinkák közül a rezes futrinka gyakori. Rengeteg itt a lepke, például a sakktáblalepke, tölgy-pávaszem, és a fehér tollas-moly. Ugyancsak sok pók él e környezetben, érdekes képviselőjük a négyes keresztes pók. Nyári napsütésben a manna-, és óriás kabócák fülsiketítő énekét hallhatjuk, a bükkfák kérgén pedig felfedezhetjük a levetett lárvabőrüket.
A hüllők közül itt él a fali gyík, a lábatlan gyík és az erdei sikló, amely elérheti az 1,5 méteres hosszúságot is.
Az odúkészítő madárfajok mint a nagy fakopáncs, a közép fakopáncs, a fekete harkály, a zöld küllő által készített odúkat elfoglalják a kék-, a szén-, és a barátcinegék, a csuszka, a seregély, és a kék galamb is. A ragadozók közül az egerész ölyv és a réti héja az elterjedtebb; míg a baglyok közül a macskabagoly jellemző.
Az emlősök közül a denevérek a leggyakoribbak az erdőben, a sok odú nagyszerű búvóhelyet biztosít számukra. Legelterjedtebb képviselőjük a korai-, és a tavi denevér. Az erdő megannyi rejtekhelyével, és gazdag rovarvilágával jó élőhely a keleti sün, az erdei cickány, az erdei egér számára. A tápláléklánc következő láncszemei a ragadozók: a róka, a borz, a nyest, a menyét, és a nyuszt is előfordulnak itt.
A fák akrobatái a mókusok mellett nagy pelével, és mogyorós pelével is találkozhatunk. A pelék télen földalatti járatokba húzódnak, és ezekben a béleletlen fészkekben vészelik át a hideg, ínséges időszakot. Szürkület után csendben sétálva a tanösvényen hallhatjuk a pelék jellegzetes pisszegő hangját.
A nagyvadfajok közül láthatunk vaddisznót, őzet, gímszarvast, amelyeket a bőséges bükkmakktermés és a facsemeték nagy száma csalogat a területre.
Sasréti tanösvény
Az erdei iskola épülete mellől indul a 1,5 km hosszú tanösvény a sasréti ősbükkösön át. A majdnem 200 éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdő ma helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat élvez. A tanösvény kihelyezett tábláival egyrészt különféle fafajok felismerését szolgálja, másrészt a tanösvényen végighaladva ismerkedhetünk a helyi lágyszárúakkal, az erdő természetes felújulásával, ugyanis a kidőlt fák helyén különböző korú újulatfoltok vannak. A túra első felében megismerkedhetünk az erdei fafajokkal, jellemző tulajdonságaikkal, termésükkel, levélzetükkel. A tanultak, megfigyeltek játékos visszakérdezése a séta második részén következik. Ekkor a már bemutatott fafajokat kell felismerni, majd a helyes választ rögtön el is olvashatjuk egy kis falapocska felemelése után. A tanösvény bejárása során megpihenhetünk, szomjunkat olthatjuk és akár szalonnát is süthetünk a szépen kiépített Almás-forrás környezetében.
Víztani értékek
A Zselicben számtalan időszakos, vagy állandó vízfolyású forrással találkozhatunk. Az aránylag sok forrás a terület felszínének tagoltságából, és az átlagosnál több csapadékmennyiségből adódik, de a felszínt alkotó lösz vízáteresztő képessége is nagyban hozzájárul ehhez.
Az
Almás-forrás Almamelléktől északra, a Sasréti tanösvény végén az ősbükkös tövében található. Innen ered az Almás-patak szépen kiépített, felújított forrása. A bronz kifolyócső felett íves márványtáblán olvasható a felirata, felette tisztítónyílás látható. Vízhozama gyenge, de állandó kifolyású. Értéke 0,4-1 liter/perces értéket mutat. Mellette piknikhelyet alakítottak ki, kőből kirakott tűzrakóhellyel. A forrás újrafoglalását 2000-ben Baumann József, Baumann Józsefné, és Sajgó Ferenc végezte.
Az eredeti Almás-forrástól 5 méterre található a
Kis-Almás-forrás. A forrást 2000-ben a Szigetvári Erdészeti Zrt. anyagi támogatásával Baumann József és Baumann Józsefné foglalta. Közepes vízhozamú forrás, értéke 2-6 liter/perces érték közötti.
Az Almás-patak vízjárása napjainkban általában egy méter alatt van, és csak nagyobb esőzések idején duzzad fel. A forrás, és a patak nevének eredete abból származik, hogy régen nagyon sok vadalma volt a környéken, a forrás közelében, és a patakba hulló gyümölcsöt a víz szállította. Az Almamellék községnév is az Almás-patakból eredeztethető, ugyanis Almás melletti, melléki települést jelent.
Ajánló
- Ha időnk engedi, akkor a
GCzs1, a
GCJAMB valamint a
GCAVF ládákkal folytathatjuk túránkat.
- Az Almamelléki Erdei Vasút a Zselic dombjai között működik, egyike a hazai 600 mm nyomtávú személyszállító kisvasutaknak. Végállomása: Sasrét. Az aktuális menetrendet megtekinthetitek
itt.
- A
Sasréti Vendégház szeretettel várja mindazokat, akik ételt-italt szeretnének fogyasztani, netán itt szeretnének aludni. A szállásfoglalást előzetesen kell jelezni, elérhetőségeket a linken találtok. Igény esetén gyalogos vagy terepjárós túrát is tudnak szervezni Sasrét környékén.
Ez a játék megtalálható a Geocaching.com (
GC5HBE1) és a GPSGames.hu (
GG4409) oldalon is.
Forrás
Baranya Megyei Természetbarát Szövetség
Mecsekerdő Zrt.
Ládatörténet
2020. IX. 08. Néhai kessertársunk, eTiGeR hagyatékát örökbe fogadva gondozom a jövőben.
2020. IX. 12.Új logfüzet került a ládába és a jelszó is megváltozott.
2023. VIII. 14. Törött láda (mérete javítva leírásban) és elázott logfüzet cserélve.