Erre a szakaszra, ami közel 4 km hosszú, engedéllyel lehet behajtani, illetve célforgalom tábla van kitéve. Én behajtottam a területre, mondván Révfaluba tartok, igazából a falut másképp nem is lehet megközelíteni! Természetesen ezt mindenki a saját felelősségére tegye!
A parkolást közvetlenül a láda mellett megteheted!
Behajtási engedélyt a drávasztárai gátőrházban N 45° 49,030' E 17° 49,522' 123 m [GCrev+Épület]
(ha ott vannak), vagy Pécsett a Vízügynél (Pécs, Köztársaság tér 7.) munkaidőben lehet váltani. Kerékpárral, gyalog a gát természetesen szabadon használható.
Bevezetés
Ezt az aprócska falut nem én fedeztem fel, hanem Kocsmár Zsolt barátom, munkatársam. Sokat túrázunk együtt és külön is és egy ilyen kirándulás keretében vetődött ide a barátom.
Így született ez a dobozka.
Révfalu
Nem hittem el, hogy létezik még ilyen eldugott helye hazánknak, a falunak jelenleg két lakosa van. Festői környezete szinte háborítatlan. Ezt elősegítette az elmúlt évek során érvényben lévő határzár, melyet mára feloldottak. A falu épületei jelenleg hétvégi házakként használatosak. A település a Dráva árterében van, ez is lett a veszte a falunak, 1972-ben egy árvíz mosta el a helyet.
Révfalu - horvát nevén Drvljanci - Baranya megye déli részén, az országhatár közvetlen szomszédságában, a Dráva mellett, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el.
A falu az elnevezését a magyar rév, azaz átkelőhely szóból kapta, létezése 1289 óta ismert. A török hódoltság alatt is lakott település volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett, ezt követően horvátok telepedtek meg itt.
1910-ben a kis Dráva-parti falunak 192 lakosa volt. 48 magyar és 135 horvát. Az 1939-ben a szomszédos Zokoga -muzsikus cigány- településsel együtt több mint 300 lakója volt (104 horvát, 99 magyar, 92 cigány és 4 német). 1970-re ez 75 horvát és 19 magyar főre csökkent. A '80-as években már csak 9 volt lakóinak száma, majd elnéptelenedett. A XX. sz. elején a faluban 80-90 tehenet, 70 lovat, 110 disznót tartottak.
A falu kápolnáját -ami igazából egy harangláb- katolikus hívek emelték 1925-ben. A 85 kg tömegű harangjával egyetemben Jézus Szentséges Szíve Felmagasztalásának napján szentelték fel. A kápolna búcsúját azóta is e napon tartják, melyen találkoznak a még élő egykori lakók, leszármazottaik, illetve a jelenlegi révfalusiak.
Cikkek a faluról:
1972-ben jelent meg a "Meghal ez a falu" című újságcikk, amelyből megismerhette az ország olvasó közönsége, hogy Baranyában újabb Gyűrűfű sorsára jutott község elnéptelenedése várható. Révfalu lakóinak száma napjainkban a 20-at sem éri el, ahol a 16 évesen aluliakat már hiába keressük a mintegy 700 éves írott múltra visszatekintő kisközségben.
Majláthpuszta térségében hatszáz ember segít a környező községekből, és 250 vízügyi dolgozó van állandó szolgálatban. A közelben Irma majort hétfőről keddre virradó éjszaka kiürítették. Nem öntötte el, de körbefogta a víz. Ugyanilyen helyzetben van Révfalu község is--amelyet most már inkább szigetnek illenék nevezni: kizárólag csónakkal lehet megközelíteni. Az embereket nem költöztették ki a településről, mert a mérések szerint még a várható maximális vízállásnál sem lesznek veszélyben a házak. A révfalusiak keddtől kezdve csónakon kapják az élelmet, az ivóvizet és a legszükségesebb felszerelési tárgyakat...
1985 Rockebauer Pál: Kilenc Ember Faluja
Révfalut, ahol Bukovácz Mihály minden délben megkondítja a harangot, nem is nagyon régen még néhány száz ember lakta. Mostanára kilencen maradtak, pedig lakható háza még vagy kétannyi, határa termékeny. Ám nincs szilárd, egész évben járható útja, ami összeköti a közeli Drávakeresztúrral, vagy Drávasztárával. A falu népe: két magányosan élő idős asszony és három házaspár.
Újraélednek a kihalt települések
Ma már túl nagy a forgalom az egykor a térképről törölt faluban
Forrás: Dunántúli Napló -- Baranyai Tükör 2003. szeptember 24.
Egy korabeli megyei tanácsi döntés értelmében 1978-ban tizenkét baranyai kisközség neve került le a térképről, köztük Kán, Gorica, Monosokor, Kisújbánya vagy éppen Révfalu. Ezeket a falvakat akkor a közeli településhez kötötték, amolyan utcanévként. Így lett például Hetvehely utcája Kánból, vagy vonult be a szilárd burkolatú út híján Bükkösdre a közeli kis település, "Gorica utca" néven.
Megtaláltam, élveztem a keresést! Egyszer már jártam itt kerékpárral. 2022-ben részt vettem a sellyei szervezésű, "Kincsek között élünk" kerékpártúrán. Örömmel ismertem fel a méhészet udvarát, ahol annak idején megpihentünk. Idilli környezet egy jó kis kikapcsolódásra. Köszönöm, hogy elhoztál ide! A láda némi tisztogatásra szorult, de egyébként rendben van. [Geoládák v4.2.6]
Gyönyörű napsütésben szép vidéken! Révfalu mos kellemes és nagyon kulturált kicsinyke üdülőtelepnek néz ki, de azért vannak jelek, hogy valaha élő falucska volt: délben harangozó harangtorony, szép kőfeszület és hősi halottak emléktáblája. Nagyon örülök, hogy eljutottam ide, a rejtésnek köszönhetően.
Többször is hallottam már Révfaluról, és jónéhány évvel ezelőtt már annak az útnak az elejénél is jártunk, ami oda vezet, de akkor úgy gondoltuk, ez most túl hosszú, nem pazaroljuk rá az időt, majd máskor eljövünk. Ez a máskor ez most érkezett el. Bár végig sütött a Nap, de nyár közepén szokatlan módon alig volt több mint 20 fok, ezért kellemes volt a gyaloglás a vízszintes terepen az ártéri erdők, búza-, kukorica- és szójaföldek között. Miután a láda meglett, a harangláb melletti padon ülve ettük meg a magunkkal hozott ebédet - éppen harangozás közben.
Amúgy jó kis hely ez itt, érdekes, hogy már attól milyen gondozottnak tűnik, hogy a fű rendesen le van nyírva az utcán. Azt viszont én nem mondanám, hogy ez annyira világvége hely lenne. Az oda- és visszaút során 3 vagy 4 autó is jött a gáton (ha 3, akkor az egyik 2-szer), bent a faluban pedig egyáltalán nem volt óriási csend. Beszédhangok, kutyaugatás, harang, fűrész a távolban, itt is ment néhány autó... ez nem baj, nem azért mondom, csak megállapítottam, hogy nem olyan csendes hely ez, mint néhányan írták.
N 45° 49,391' E 17° 49,322' 120 m [GCrev+I]
N 45° 49,030' E 17° 49,522' 123 m [GCrev+Épület]