WAP: Várkapu a várpark kapun. A lakat kulcsa trükkösen férhető hozzá :)
2020. július 1 - augusztus 31. közötti időszakban a Várpark csak hétvégenként tart nyitva!
A rejtésről kérlek ne tegyél fel képet!
Prológus
Volt egyszer Bory Jenő, aki egy várat épített Fehérváron. Volt egyszer Taródi István, aki két várat épített Sopronban (az ismerten kívül épített egyet korábban deszkából). Van egy Csere János, aki most is építi a Bugaszegi köztársaságát. Most pedig van Alekszi Zoltán, aki
18 várat épített 2014-ig 28 várat épített 2015-ig 35 várat épített 2017-ig 38 várat épített 2019-ig.
Egy ember egyedül képes volt létrehozni egy ilyen maradandó alkotást, mire lenne képes a maradék 9 millió ha ....
Megközelítés
Vonattal Bp-Déliből és Székesfehérvárról óránként indul vonat, ami megáll Dinnyésen. Az állomástól 5 perc séta.
Autóval a 7-es úton Dinnyés felé, majd a Seregélyes táblát követve a Kossuth utcában a parkolóig
N 47° 10,591' E 18° 33,780' [GCrook+parkoló]
Bringával a Velencei tó ezen szakaszánál két úton is érkezhetsz (Sarvajc körösztye felől, vagy a 7-es út mentén).
Rejtek
A rejtek egy közönséges (3.4 literes, 25x18x10cm-es) konyhai doboz, melyet az utca felől lehet megszerezni. A lakat kulcsa trükkösen férhető hozzá, keresd azt ami összeköt.
A rejtésről kérlek ne tegyél fel képet!
Belépődíj
Ha csak a ládáért jöttél: az utca felől hozzáférhető, csengetned sem kell.
Ha szeretnéd a várakat is megcsodálni, hivatkozz a játékra és létszámtól függetlenül a legolcsóbb, csoportos kedvezményre vagy jogosult.
Nyitvatartási idő:
Hétfő - Vasárnap: 9-18 óráig
Időnként éjszakai kivilágítással is megtekinthető, illetve egyes ünnepeken (pl adventi időszak) a megadotthoz képest eltérő nyitva tartás is lehetséges.
Esti kivilágítás 2014-ben (sötétedés után 3 óra hosszáig) 09.20, 10.18, 11.15, 12.20 napokon.
Jelmezes belépés: 2014-ben minden 10 év alatti gyermek számára ingyenes a belépés, amennyiben középkori jelmezben érkezik 09.13, 10.11, 11.8, 12.6, 12.27 napokon.
Ezekről a
http://varpark.hu/ címen, vagy a (+36 20) 928 7156 számon Alekszi Zoltánnál érdeklődj.
Nyitvatartási időn kívül is kereshető a láda!
A látnivaló
Alekszi Zoltán, a Várpark megálmodója 2012 februárjában kezdett el komolyabban foglalkozni a Várpark megvalósításának gondolatával. Hosszú előkészítő munka során történelmi anyagokat kutatott fel, helyszínt választott. A cél az volt, hogy középkori magyar várakat mutasson be, egyedülálló módon.
Az egyediségük abban rejlik, hogy az épületek eredeti anyagukból készültek, fából és kőből, a legvalósághűbb megjelenés érdekében.
Eddig 18 várat épített fel a saját telkén, mindegyik (a befoglaló mini Nagy-Magyrországhoz képest) eredeti tájolással.
Ez a szám várhatóan 40-ig fog gyarapodni. Továbbá fontos megjegyezni, hogy ezek a várak egyike sem tekinthető meg eredeti formájában, a kiválasztásnál, a kutatómunkánál és a kivitelezésnél a vármentés is fontos szempont volt, azaz, olyan várak megőrzése, újraépítése, melyek a történelem során már elpusztultak, egyáltalán nem, vagy csak igen romos állapotban láthatóak.
A várakat egy sétány övezi, mely Nagy-Magyarország formáját ölti magára, így a várak eredeti helyükön körbejárhatók. A sétányt 90 db emlékoszlop szegélyezi, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, vagy fejedelemnek állít emléket. A könnyebb beazonosíthatóság érdekében erre utalnak az uralkodói jelképek is.
A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére.
A várakon, oszlopokon kívül megtekinthető az Emese Álma c. szobor, valamint egy trófeagyűjtemény. Akad itt néhány korba illő játék, egy játékvár és pihenőpad is.
Történelmi Magyarország eddig megmentett várai:
1.
Benevár (Magyarország, Heves megye, Mátrafüred)
N 47° 50,398' E 19° 58,265' [GCrook+Benevár]: A hofoglaláskori pogányvár első tulajdonosa Bene vitéz volt, akinek nagyapja, Edömér kaphatta a birtokot Árpád fejedelemtől. A tatárjárás során elpusztult a vár, majd az Aba nemzetség kezébe került. A 14. század elején Csák Máté kaparintotta meg, majd Károly Róbert a Szécsényi családnak adományozta, Gyöngyös városával együtt. Salgói Miklós báró a 15. században elhanyagolta, majd a husziták rombolták le.
2.
Bogdán vajda vára (Erdély - Románia, Máramaros megye, Izakonyha)
N 47° 41,342' E 24° 15,736' [GCrook+Bogdán vajda vára]: Bogdán vajda ebből a várból indulva alapította meg a független Moldáviát. 1522-ben II. Lajos feleségének adományozta, bányavárosokkal. A vár alapja egy torony lehetett, melynek alapjait az 1960-as években tárták fel.
3.
Gracsanica vára (Horvátország, Bacin Dol, Battyánvölgye)
N 45° 18,708' E 17° 27,600' [GCrook+Gracsanica]: A Dessewffy család építette fel, valószínűleg azért, mert nem voltak elégedettek a cserneki síkvidéki várral. A török elleni védekezésben játszott szerepet, erre utal Törökvár elnevezése is. A helyiek emlegetik még Lehovácként, vagyis Vaskapuként is, mely arra a legendára utal, miszerint a vár aljában egy vaskapu őrzi egy titkos folyosó bejáratát, mely kincseket rejt.
4.
Hátszeg (Erdély - Románia, Hunyad megye, Őraljaboldogfalva)
N 45° 35,618' E 22° 59,154' [GCrook+Hátszeg]: Királyi vár volt, majd Kán László birtoka, később az erdélyi vajdák kormányzása alatt állt. A Hunyadiak idején Erdély déli határszakaszának védelme hárult a várra. Az ötszögletű torony a vár központi eleme, valószínűleg csak az 1500-as években semmisült meg a török támadások miatt.
5.
Kosztajnica "Zrínyi vár" (Horvátország, Zágráb vármegye, Kosztajnica)
N 45° 13,563' E 16° 32,873' [GCrook+Kosztajnica]: Kosztajnica településen, az Una folyó partján sokáig csak kastélyt említenek a források, ám Frangepán Márton idejében, az 1400-as évek második felében átalakításokat hajtottak végre, megerősített helyként tartották nyilván a közelgő török veszély miatt. Később a Zrínyiek idején kulcsszerepet kapott a török elleni védekezésben.1556-ban a jól megerősített vár török kézre került, ekkor már királyi fenntartás alatt volt. A felszabadító háború után határőrlaktanyaként, majd stratégiai jelentőségét elveszítve, gazdasági, kereskedelmi központként funkcionált.
6.
Körösszeg (Erdély - Románia, Bihar vármegye, Körösszeg)
GCKRS5 N 47° 2,598' E 21° 40,128' [GCrook+Körösszeg]: A vár a tatárjárás után épült, a Borsa nemzetség tulajdonában volt. 1290-ben a kunok itt gyilkolták meg IV. László királyt. Károly Róbert idején királyi vár lett, majd Zsigmond a temesi ispánnak adományozta. A török hódoltság kiterjedésével Nagyvárad elővára lett.1604-1606 között Bocskai hajdúi rombolták le, ezután már nem épült újjá. Mára csak a lakótorony maradt meg.
7.
Nagytapolcsány vára (Felvidék - Szlovákia, Nyitra megye, Kővárhely)
N 48° 39,494' E 18° 2,949' [GCrook+Nagytapolcsány]: A vár a 13-14. században épülhetett, a Csákok birtokán, majd királyi vár volt. Az 1440-es években a husziták egyik támaszpontja volt. A 17. , majd a 19. században is átépítették, azóta folyamatosan pusztul.
8.
Poroszlói földvár (Magyarország, Heves megye, Poroszló)
N 47° 38,948' E 20° 39,987' [GCrook+Poroszló]: Anonymus is megemlíti, hogy Árpád hadai Purozlou vára alatt táboroztak. Alaprajza készült a várnak, nincsenek adatok arról, hogy meddig volt használatban.
9.
Sebesvár vára (Erdély - Románia, Kolozs megye, Sebesváralja):
N 46° 52,828' E 22° 52,686' [GCrook+Sebesvár] Valószínűleg a tatárjárás után építették, IV. Béla parancsára, fontos kereskedelmi út védelmére. A gazdag jövedelmekkel bíró vár (aranymosója is volt) az erdélyi vajda, később a Bánffy család birtokába került. Katonai jelentősége egyre csökkent. II. Rákóczi Györgyöt ide menekítették, miután halálos sebet kapott a szászfenesi csatában.(1660).A sorsára hagyott vár állaga folyamatosan pusztult.
10.
Solymos vára (Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Komlóska)
Gcpuva -
N 48° 19,774' E 21° 27,165' [GCrook+Solymos vára]: Károly Róbert adományozta a birtokot a Tolcsvay nemzetségnek, akik szálláshelyet emeltek a magaslaton. A vaskos kőfalak két magaslatot kerítettek körbe. A várudvar közepét kőfal választotta ketté, talán családi viszály miatt. Az 1300-as évek végén viszont már lepusztult várként említik, vagy ahogyan a helyiek nevezik: Pusztavár.
11.
Somoskő (Felvidék - Szlovákia, Losonci járás, Sátorosbánya)
Gcsoko N 48° 10,289' E 19° 51,425' [GCrook+Somoskő]: A vármag már a 13. században létezett. Később Csák Máté birtoka, majd Károly Róbert adományozta Szécsényi Tamásnak. A törökök 1576-ban foglalták el, miután két évtizedig ellenállt két ellenséges vár között. 1593-ban királyi kézre került, eztán építették hatalmas ágyútornyait. Az 1682-es füleki hadjárat idején portyázók gyújtották fel épületeit.
12.
Szarkavár (Magyarország, Pest megye, Solymár)
Gcsoly N 47° 35,561' E 18° 56,964' [GCrook+Szarkavár]: 1355-ben vásárolta meg a Lackfi család a birtokot, melyre kis alapterületű várat építettek, de csak budai tartózkodásuk idején használták szálláshelyként. Zsigmond fosztotta meg őket tőle, felségárulás miatt, majd feleségének, Cillei Borbálának adományozta, annak házasságtörése miatt lefoglalt délvidéki birtokaiért való kárpótlásul.
Később több főúri család is birtokolta, majd Buda 1541-es elfoglalása után a törökök romba döntötték.
13.
Szarvaskő vára (Magyarország, Veszprém megye, Döbrönte)
GCBAMZ N 47° 13,789' E 17° 32,922' [GCrook+Szarvaskő]: 1367-ben kapott engedélyt Himfy Benedek a vár építésére Nagy Lajos királytól. A család azonban rablóbandává züllött a későbbiekben (még a pannonhalmi szerzeteseket is kirabolták), ezért Mátyás király elvette tőlük, amit hamarosan visszaszereztek. 1526 után, a belháborúk során megerősítették (rondellát emeltek). 1555-ben még épségben említik, később pusztította el egy portyázó török csapat. Köveit a lakosság elhordta.
14.
Tátika (Magyarország, Zala megye, Zalaszántó)
Gctat N 46° 54,368' E 17° 15,582' [GCrook+Tátika]: A tátika nemzetség már a tatárjárás előtt megépítette a vár elődjét, amit később elkobozott tőlük IV. Béla és a veszprémi püspöknek adta. Ő emeltetett új várat. Ezután különböző főúri családok szerezték meg, de állaga folyamatosan romlott. 1589-ben törökök rohanták le és fosztották ki. Végül 1703-ban gyújtották fel maradványait császári csapatok, hadgyakorlat címén. A Festeticsek birtokába már romvárként került.
15.
Újvár-Hőnigvár (Felvidék - Szlovákia, Eperjesi kerület, Hőnig)
N 49° 11,396' E 21° 2,371' [GCrook+Hőnig] : Eredetileg Micsk bán építette fából 1320-30 között, Nagy Lajos adott engedélyt kővárrá alakításához.1444 körül husziták kezére került. 1556-ban császáriak foglalták el, a következő évben leégett. Azóta rom, a sárosi uradalom része.
16.
Vitányvár (Magyarország, Komárom-Esztergom megye, Vértessomló)
Gcvitv N 47° 30,907' E 18° 24,869' [GCrook+Vitányvár]: Tornya 2.5 méteres falvastagsággal épült, kis területű vár. Feltehetően a tatárjárás után épült, a Csák nemzetség tulajdonában. Később más főúri családok kezén volt. A török 1529-ben ostromolta először, majd elfoglalták, de többször visszakerült magyar kézre. A török kiűzése után felrobbantották, hogy a török ne fészkelhesse be magát ismét. Az Esterházy család birtokába került a 18. században.
17.
Zimony (Délvidék - Szerbia, Belgrád)
N 44° 50,914' E 20° 24,572' [GCrook+Zimony]: 1127-ben az elfoglalt nándorfehérvári erősség falaiból építette II. István királyunk a túlparti várat (egy korábbi erődítményt). A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb város a Duna és a Száva összefolyásánál. Az 1450-es években Brankovics György birtokaként említik, ekkor már Nándorfehérvár szerepe a jelentősebb. Innen indult Hunyadi János az ostromlott Nándorfehérvár felmentésére, azt tartják, hogy az ostrom után itt halt meg. Ezután török fennhatóság alá került. Szabályos négyszög alaprajzú vár, kerek tornyokkal. Az első világháború első puskalövése itt dördült el, a szerbek felrobbantották a Száva hidat 1914. 07. 28-án, majd a tűzharcban Kovács Pál gyalogos fejlövésben életét vesztette.
18.
Földvár vára (Erdély - Románia, Brassó megye, Földvár):
N 45° 49,219' E 25° 36,331' [GCrook+Földvár]: Valószínűleg a Barcaságba telepített német lovagok építették a várat, 1211-ben, hamarosan kővár lett. II. András azonban kiűzte az önállóságra törekvő lovagokat. A várat 1345-ben portyázó tatárok pusztították el, de újjáépült, immár parasztvárként, mely a helyieknek szolgált ments helyül. Később raktárként használták, majd több földrengés is megrongálta, visszabontották.
UPDATE 2015-ben Zoltán fáradhatatlan munkája eredményeképp további 10 vár épült fel, illetve jelenleg is épül. 2017-ben így összesen 34 vár "látogatható". Ezek a következők:
19.
Csikling (Magyarország, Fejér megye, Bakonycsernye)
GCSIK N 47° 17,042' E 18° 4,865' [GCrook+Csikling]
Az Árpád korban építhették. 1326-ban már nem említik a nevét.
20.
Drégely (Magyarország, Nógrád megye, Drégelypalánk)
GCDpal N 48° 3,011' E 19° 3,223' [GCrook+Drégely]
A tatárjárás után épült. 1552-ben ostromolta meg és szinte földig rombolta Ali budai pasa. Szondy György várkapitány és vitézei 3 napig bírták az ostromot, majd mindannyian hősi halát haltak.
21.
Kereki (Magyarország, Somogy megye, Kereki)
GCKERV N 46° 46,929' E 17° 54,154' [GCrook+Kereki]
A 14. században épülhetett. 1543 körül a környező végvárak katonái robbantották föl, nehogy a török befészkelhesse magát a várba.
22.
Réka (Magyarország, Baranya megye, Mecseknádasd)
GCREKA N 46° 13,297' E 18° 25,852' [GCrook+Réka]
Építésének és pusztulásának idejét nem ismerjük. A legenda szerint itt született skóciai Szent Margit.
23.
Szigeterdő tornya (Magyarország, Tolna megye, Dombóvár)
GCDVAR N 46° 21,743' E 18° 7,496' [GCrook+Szigeterdő]
A 12. században már állt a torony. A 16. század elején tűzvész pusztította el.
24.
Kórógy vára (Horvátország, Szerém vármegye, Kórógy)
GCDVES N 45° 29,297' E 18° 36,736' [GCrook+Kórógy]
A tatárjárás után építhették. A törökök 1536-ban foglalták el. A török hódoltság idején pusztult el.
25.
Zelna vára (Szlavónia, Zágráb vármegye, Zelna)
Zelnavár N 45° 58,895' E 16° 11,798' [GCrook+Zelna]
A 13. század végén épült. 1635-ben már romként említik.
26. (Szent)
László vára (Erdély, Krassó-Szörény vármegye, Lászlóvára)
N 44° 39,302' E 21° 43,524' [GCrook+Lászlóvára]
1427-ben Zsigmond király adott parancsot az építésére. A törökök 1524-ben elfoglalták. Pusztulásának ideje nem ismert.
27.
Miháld vára (Erdély, Krassó-Szörény vármegye, Mehádia)
N 44° 54,639' E 22° 22,237' [GCrook+ Miháld]
Valószínűleg a tatárjárás után épült. Az oszmánok 1523-ban elfoglalták, majd több mint kétszáz éven keresztül hol magyar , hol török kézben volt. Valószínűleg 1738-ban semmisült meg.
28.
Sebestorony (Erdély, Krassó-Szörény vármegye, Sebestorony)
N 45° 23,683' E 22° 20,897' [GCrook+Sebestorony]
29.
Ika vára (Erdély - Románia, Háromszék vármegye, Felsőcsernáton)
N 45° 59,530' E 25° 59,550' [GCrook+Ika]
Talán a 13.-14. században épült. Pusztulása ismeretlen okból következett be.
30.
Dézna vára (Erdély - Románia, Arad vármegye, Dézna)
GCDAVA N 46° 24,519' E 22° 15,190' [GCrook+Dézna]
A 13- 14. században épülhetett. Valószínűleg 1693-ban a császáriak ostrománál semmisült meg.
31.
Talmács vára (Erdély - Románia, Szeben vármegye, Nagytalmács)
N 45° 39,250' E 24° 16,302' [GCrook+Talmács]
1370-ben Nagy Lajos király adott parancsot az építésére. Feltehetően a 16. században elpusztult.
32.
Valkó vára (Erdély - Románia, Szilágy vármegye, Valkóváralja)
N 47° 5,889' E 22° 41,395' [GCrook+Valkó]
A 13. században épülhetett. 1514-ben Dózsa György keresztesei is elfoglalták. A törökök dúlták föl 1665-ben.
33.
Visk vára (Kárpátalja - Ukrajna, Ugocsa/Máramaros vármegye, Visk)
N 48° 0,311' E 23° 27,537' [GCrook+Visk]
1281- 1298 között építették. Máramaros megye központja is volt, majd Huszt várának megépítése után elveszítette jelentőségét. A 14. század végén pusztulhatott el.
34.
I.(Szent) István király fehérvári vára (Magyarország, Fejér vármegye, Fehérvár)
N 47° 11,505' E 18° 24,641' [GCrook+I. István]
Géza fejedelem palotája és palotakápolnája környezetében, Fehérvár legmagasabb pontján épült a 11. században. A tatárjárás (1241- 1242) után, a városfalak építésével szűnt meg.
35.
Solymos vár (Erdély - Románia, Temes vármegye, Lippa)
GCSOVA N 46° 6,535' E 21° 43,371' [GCrook+Solymos]
UPDATE 2018-ban Zoltán további fáradhatatlan munkája eredményeképp még 3 vár épült fel, így összesen már 38 vár "látogatható". Ezek a következők:
36.
Zalak vára (Magyarország, Vas megye, Sorkifalud)
N 47° 7,605' E 16° 43,225' [GCrook+Zalak]
A várat 1269-ben IV. Béla király a Hermán nembeli Désnek adta. Első említése 1278-ban történik Locus castri in terra Zalak cum fossatis et indaginibus antiquis néven, ekkor már romos vár volt.
37.
Szentmária vára (Felvidék - Szlovákia, Zsolnai kerület, Szentmáriai-víztározó, Liptószentmária)
N 49° 6,278' E 19° 29,713' [GCrook+Szentmária]
38.
Szabolcs vára (Magyarország, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szabolcs)
GCSZAB N 48° 10,423' E 21° 29,533' [GCrook+Szabolcs]
A honfoglalás körül a 9-10. században épült. Falai hatalmas területet zárnak körül, melynek növényzete védett. Egyik legjobb állapotban fennmaradt földvár.
A megmentett váraknak, uralkodók emlékeinek és ennek a ládának a célja az objektív tájékoztatás, az elgondolkodtatás.
Semmilyen rejtett utalást ne keress! Az építőnek lehet gratulálni, irigyelni, kritizálni, és segíteni a további céljainak megvalósításában.
A várpark nem csak látványos élmény, de 2018 óta hivatalosan Guinness rekorder is. További tervekben skanzen és motte, a részletekről kérdezzétek Alekszi Zoltánt, aki ezt az egészet megálmodta és megvalósította.
Forrás
http://varpark.hu
http://varak.hu
https://orszagkep.hu/varpark-dinnyes-varmento-park-alekszi-zoltan
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani Alekszi Zoltánnak, aki megálmodta, megalkotta a Várparkot valamint minden segítséget megadott az elkészítéshez és befogadta ezt a geoládát! Külön köszönet a rejtek elkészítéséhez tett erőfeszítéséért!
Balogh Bélának az észrevételeiért.
Ládakarbantartások
2014.08.23 Ládaötlet, felmérés, egyeztetés
2015.01.10 A rejtést (illetve hiányát) ért kritikák után a házigazda épített egy rejteket.
2015.04.19 A további 10 vár adataival, leírásával bővült a ládaoldal.
2017.07.21 Ládaellenőrzés
2017.08.30 A 2017-ben elkészült várak adataival, leírásával bővült a ládaoldal.
2018.01.04 A várpark hivatalosan is Guinness rekord!
2019.02.12 Újságcikk és 3 újabb vár
2020.04.10 Koronavirus járvány miatt zárva
2023.05.12 Ládakarbantartás, új logfüzet, új láda
