Röviden
Két pontos multi geoláda. Jelszórészletek sorrendben egybeírva:
1. N 48° 02,249' E 19° 31,911' 164m 6cm x 6cm x 6cm műanyag doboz a szarufák között.
2. N 48° 00,792' E 19° 32,728' 318m 18cm x 12cm x 5cm műanyag doboz egy kidőlt fa alatt nem messze a háromszögelési ponttól.

---

A végládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés

Ezzel a multival a Cserhát egyik ritkán látogatott sarkába invitállak benneteket. A multi két pontját vagy Rimóc vagy Hollókő irányából lehet megközelíteni attól függően, hogy autóval, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érkezel-e és hogy vissza kell-e térned a kiindulási pontra. Hollókőn drága a parkolás, így az autósoknak a rimóci kiindulópontot ajánlom, bringásoknak, gyalogosoknak és tömegközlekedéssel érkezőknek teljesen mindegy, bár ha több ládás a túra, akkor a következő ládák helye határozza meg a kiinduló pontot.

Rimóc története

A falu Szécsénytől öt kilométerre délre fekszik. Történelme a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, amikor a mai Hatvan környékétől észak felé tartó kereskedelmi útvonalat Rimóc környékén két földvár biztosította. A XI. században már valószínüleg temploma is volt. A környéken feltárt sírokban Szent István korabeli pénzeket és egyéb honfoglalásbeli leleteket találtak. Rimóc neve a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc szóból ered, amiben egy Rim személynév rejlik.

A helység a XIII. század elején azé a Simon báné, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák, majd a Kacsics nemzetség tulajdonaként említi a történetírás. A XIV. század elején a Kacsicsok hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiainak birtokában találjuk. 1324-ben Károly Róbert király - miután Kacsics Péter fiai Csák Mátéhoz pártoltak - a lázadás leverése után Szécsényi Tamás vajdának adományozta.

A XV. században Rimóc többször cserélt gazdát, míg el nem érkezett a török uralom ideje, amit a falu is megsínylett. A második török uralom idején, 1663 és 1683 között a határvidékhez tartozott és sorsa még bizonytalanabb lett, mint addig. Végül a török kiűzése után Rimóc is helyrejött, népessége feltöltődött és hamarosan a palóc hagyományok központja és hű őrzője lett. A falunak egykor ritka szép népviselete volt: a rimóci szoknya és "tarkarendes" ingujj mellett mindenekelőtt a színes főkötő hívta fel magára a figyelmet. A mai fiatalok is ápolják és néha - mint húsvétkor - még fel is veszik a hagyományos népviseletet. Jelenleg a falunak 1841 lakosa van. (2013. január 1. adat)

Látnivalói közül a következők megérnek egy látogatást:

Falumúzeum  N 48° 2,262' E 19° 31,928' [GCRIVB+Falumuzeum]
1996-ban az önkormányat megvásárolt egy üresen maradt parasztházat és felhívással fordult a falu lakosságához, hogy adományozzanak régi bútorokat, berendezéseket, szerszámokat stb. Az eredmény egy hiteles, érdekes múzeum lett amelyet Bablena Miklósné (06-70-518 0997) bármikor kinyit és hozzáértően elkalauzol benne.

Babamúzeum  N 48° 2,295' E 19° 32,117' [GCRIVB+Babamuzeum]
Itt életnagyságú babákon lehet megismerni a gyönyörű rimóci népviseletet. A Bölcsőtől a sírig című kiállítás minden korosztály népviseletét bemutatja. Kiss Bertalanné (06-32-388-266)

Palóc Főkötő Kiállítás  N 48° 2,227' E 19° 31,647' [GCRIVB+FokotoKiallitas]
Egy felújított, hagyományos stílusú parasztházban kialakított kiállítás keretében 20 palóc település 40db főkötője csodálható meg.
Beszkid Jánosné (06-30-533 2383)

Római Katolikus Templom  N 48° 2,192' E 19° 31,690' [GCRIVB+Templom]
Az Árpád-kori eredeti templomot az 1725-ös tűzvész után építették ujjá. Akkor barokk jellegű, egyhajós templom lett, magas gúlasisakos toronnyal. Jelenlegi formáját a 100 évvel ezelőtti bővítéssel nyerte el.

Fogadalmi Kápolna  N 48° 1,803' E 19° 30,630' [GCRIVB+FogadalmiKapolna]
A falu külterületén található, az István Király út folytatásaként a Nógrádsipek felé vezető földút mentén kb. 1500 méterre a falu központjától.

Kápolna  N 48° 2,017' E 19° 32,383' [GCRIVB+Kapolna]
Ez a kápolna a falutól nem messze, szintén az István Király út mentén található, de a falu másik végén, Hollókő felé.

A település honlapján ezen a linken lehet további információt találni:
RimócLátnivalók

A láda

1. pont:  N 48° 2,249' E 19° 31,911' 164 m [GCRIVB-1]
A multi első pontja a leírásban felsorolt látnivalók egyikének közelében található. 6cm x 6cm x 6cm műanyag doboz a szarufák között a szekér közelében. Ha nincs időtök az egész falut végigjárni, legalább ezt a nevezetességet nézzétek meg! A kis mikróládát szorosan nyomjátok vissza a helyére, hogy ki ne essen!

2. pont:  N 48° 0,792' E 19° 32,728' 318 m [GCRIVB-2]
A Rimóctól délre fekvő ÉNY-DK irányban futó gerincen három magaslat van: Vakarás, Musuta hegy és Vár-bérc. Ezekből az utolsó kifejezetten felkeltette érdekődésemet, mivel harcias neve ellenére a leghalványabb nyoma sincs semmiféle erődítménynek a hegy tetején. Nem lehetetlen, hogy a honfoglalás előtti két földvár egyike itt volt és a sok évszázad alatt meg az erdősítés következtében minden nyom eltűnt. Ide lett elhelyezve a láda ami egy 18cm x 12cm x 5cm konyhai műanyag doboz, egy kidőlt fa alatt pár méterre a háromszögelési ponttól. A legegyszerűbb útvonal a ládához az István Király út mentén található egyik kápolnától vezet. Itt lehet az autót is hagyni.  N 48° 2,017' E 19° 32,383' [GCRIVB+2. pont parkolo] Először a kerékpárút mellett, majd itt föl a gerincre.  N 48° 1,466' E 19° 33,102' [GCRIVB+itt fordulj jobbra] Még mielőtt az erdő eltakarja a kilátást érdemes megcsodálni a hollókői várat messziről. Hollókő irányából szintén a kerékpárút mellett érdemes jönni, de ebből az irányból természetesen balra kell itt fordulni. Útban a gerincre az ösvény mellett nyáron szamócát, ősszel szedret lehet szedni. Ahogy felértetek a gerincre itt kell balra fordulni egy kissé benőtt, elhagyott ösvényre.  N 48° 0,914' E 19° 32,491' [GCRIVB+itt fordulj balra] Innen a láda már nincs messze.

Végül, a Rimóc/vár-bérci láda után a következő környékbeli ládákat ajánlom figyelmetekbe:
GCDOKU
GCSZTV
GCdbgt
GCSIVI
GCHoKo

Jó ládázást!

Források:
RimócLátnivalók
RimócWiki
Nógrád Megye Kézikönyve CEBA KIADÓ 1997 ISBN 963 9089 12 5
Nógrád Megye Népművészete Balassagyarmat 2000 ISBN 963 7224 64 5