Röviden
Két pontos multi geoláda. Jelszórészletek sorrendben egybeírva:
1. N 48° 02,249' E 19° 31,911' 164m 6cm x 6cm x 6cm műanyag doboz a szarufák között.
2. N 48° 00,792' E 19° 32,728' 318m 18cm x 12cm x 5cm műanyag doboz egy kidőlt fa alatt nem messze a háromszögelési ponttól.
A végládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Ezzel a multival a Cserhát egyik ritkán látogatott sarkába invitállak benneteket. A multi két pontját vagy Rimóc vagy Hollókő irányából lehet megközelíteni attól függően, hogy autóval, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érkezel-e és hogy vissza kell-e térned a kiindulási pontra. Hollókőn drága a parkolás, így az autósoknak a rimóci kiindulópontot ajánlom, bringásoknak, gyalogosoknak és tömegközlekedéssel érkezőknek teljesen mindegy, bár ha több ládás a túra, akkor a következő ládák helye határozza meg a kiinduló pontot.
Rimóc története
A falu Szécsénytől öt kilométerre délre fekszik. Történelme a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, amikor a mai Hatvan környékétől észak felé tartó kereskedelmi útvonalat Rimóc környékén két földvár biztosította. A XI. században már valószínüleg temploma is volt. A környéken feltárt sírokban Szent István korabeli pénzeket és egyéb honfoglalásbeli leleteket találtak. Rimóc neve a szláv eredetű Rimovci vagy Rimovc szóból ered, amiben egy Rim személynév rejlik.
A helység a XIII. század elején azé a Simon báné, aki a Gertrúd királyné elleni merényletben is részt vett. 1229-ben a települést összes javaitól megfosztották és előbb a Szák, majd a Kacsics nemzetség tulajdonaként említi a történetírás. A XIV. század elején a Kacsicsok hollókői vagy Illés ágából származó Péter fiainak birtokában találjuk. 1324-ben Károly Róbert király - miután Kacsics Péter fiai Csák Mátéhoz pártoltak - a lázadás leverése után Szécsényi Tamás vajdának adományozta.
A XV. században Rimóc többször cserélt gazdát, míg el nem érkezett a török uralom ideje, amit a falu is megsínylett. A második török uralom idején, 1663 és 1683 között a határvidékhez tartozott és sorsa még bizonytalanabb lett, mint addig. Végül a török kiűzése után Rimóc is helyrejött, népessége feltöltődött és hamarosan a palóc hagyományok központja és hű őrzője lett. A falunak egykor ritka szép népviselete volt: a rimóci szoknya és "tarkarendes" ingujj mellett mindenekelőtt a színes főkötő hívta fel magára a figyelmet. A mai fiatalok is ápolják és néha - mint húsvétkor - még fel is veszik a hagyományos népviseletet. Jelenleg a falunak 1841 lakosa van. (2013. január 1. adat)
Látnivalói közül a következők megérnek egy látogatást:
Falumúzeum N 48° 2,262' E 19° 31,928' [GCRIVB+Falumuzeum]
1996-ban az önkormányat megvásárolt egy üresen maradt parasztházat és felhívással fordult a falu lakosságához, hogy adományozzanak régi bútorokat, berendezéseket, szerszámokat stb. Az eredmény egy hiteles, érdekes múzeum lett amelyet Bablena Miklósné (06-70-518 0997) bármikor kinyit és hozzáértően elkalauzol benne.
Babamúzeum N 48° 2,295' E 19° 32,117' [GCRIVB+Babamuzeum]
Itt életnagyságú babákon lehet megismerni a gyönyörű rimóci népviseletet. A Bölcsőtől a sírig című kiállítás minden korosztály népviseletét bemutatja. Kiss Bertalanné (06-32-388-266)
Palóc Főkötő Kiállítás N 48° 2,227' E 19° 31,647' [GCRIVB+FokotoKiallitas]
Egy felújított, hagyományos stílusú parasztházban kialakított kiállítás keretében 20 palóc település 40db főkötője csodálható meg.
Beszkid Jánosné (06-30-533 2383)
Római Katolikus Templom N 48° 2,192' E 19° 31,690' [GCRIVB+Templom]
Az Árpád-kori eredeti templomot az 1725-ös tűzvész után építették ujjá. Akkor barokk jellegű, egyhajós templom lett, magas gúlasisakos toronnyal. Jelenlegi formáját a 100 évvel ezelőtti bővítéssel nyerte el.
Fogadalmi Kápolna N 48° 1,803' E 19° 30,630' [GCRIVB+FogadalmiKapolna]
A falu külterületén található, az István Király út folytatásaként a Nógrádsipek felé vezető földút mentén kb. 1500 méterre a falu központjától.
A település honlapján ezen a linken lehet további információt találni: RimócLátnivalók
A láda
1. pont: N 48° 2,249' E 19° 31,911' 164 m [GCRIVB-1]
A multi első pontja a leírásban felsorolt látnivalók egyikének közelében található. 6cm x 6cm x 6cm műanyag doboz a szarufák között a szekér közelében. Ha nincs időtök az egész falut végigjárni, legalább ezt a nevezetességet nézzétek meg! A kis mikróládát szorosan nyomjátok vissza a helyére, hogy ki ne essen!
2. pont: N 48° 0,792' E 19° 32,728' 318 m [GCRIVB-2]
A Rimóctól délre fekvő ÉNY-DK irányban futó gerincen három magaslat van: Vakarás, Musuta hegy és Vár-bérc. Ezekből az utolsó kifejezetten felkeltette érdekődésemet, mivel harcias neve ellenére a leghalványabb nyoma sincs semmiféle erődítménynek a hegy tetején. Nem lehetetlen, hogy a honfoglalás előtti két földvár egyike itt volt és a sok évszázad alatt meg az erdősítés következtében minden nyom eltűnt. Ide lett elhelyezve a láda ami egy 18cm x 12cm x 5cm konyhai műanyag doboz, egy kidőlt fa alatt pár méterre a háromszögelési ponttól. A legegyszerűbb útvonal a ládához az István Király út mentén található egyik kápolnától vezet. Itt lehet az autót is hagyni. N 48° 2,017' E 19° 32,383' [GCRIVB+2. pont parkolo] Először a kerékpárút mellett, majd itt föl a gerincre. N 48° 1,466' E 19° 33,102' [GCRIVB+itt fordulj jobbra] Még mielőtt az erdő eltakarja a kilátást érdemes megcsodálni a hollókői várat messziről. Hollókő irányából szintén a kerékpárút mellett érdemes jönni, de ebből az irányból természetesen balra kell itt fordulni. Útban a gerincre az ösvény mellett nyáron szamócát, ősszel szedret lehet szedni. Ahogy felértetek a gerincre itt kell balra fordulni egy kissé benőtt, elhagyott ösvényre. N 48° 0,914' E 19° 32,491' [GCRIVB+itt fordulj balra] Innen a láda már nincs messze.
Végül, a Rimóc/vár-bérci láda után a következő környékbeli ládákat ajánlom figyelmetekbe: GCDOKU GCSZTV GCdbgt GCSIVI GCHoKo
Jó ládázást!
Források: RimócLátnivalók RimócWiki
Nógrád Megye Kézikönyve CEBA KIADÓ 1997 ISBN 963 9089 12 5
Nógrád Megye Népművészete Balassagyarmat 2000 ISBN 963 7224 64 5
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Az első ponton gyorsan megnéztük a múzeumot, meg a kis ládát, majd kiautóztunk a parkolóhoz. Szerencsére a fagy miatt nem volt sár, de a fagyott földön jól látszott, hogy mekkora a sár itt ha nem fagy. A bringaúton végig jeges szél fújt. Felérve 10-15 méterre voltunk a ládától mikor egy 6-8 fős szarvascsapat hirtelen felugrott és elszaladt. Sajnos mire elővettem a telefonom már csak a feneküket tudtam lefényképezni. Igazából pont a láda körül pihentek.
Évnyitó, bejgli ledolgozó túrára érkeztünk. A falumúzeumnál gyorsan meglett a doboz, a második pontért viszont alaposan meg kellett dolgozni. A kápolnáig mentünk autóval, majd onnan gyalogosan folytattuk. Egy darabon a bringaúton haladtunk, addig nem is volt gond, de amint onnan letértünk, kezdődött a dagonyázás. Az erdőben több helyen járhatatlanok az utak a mély sár miatt ezért a fák alatt a kevésbé sűrű részeken átvágva közelítettünk. A hegyen nyoma sincs várnak, de a hely így is tetszett. A csúcson megvolt az újévi koccintás is :) Köszi a rejtést.
Csesztve után átjöttünk Rimócra, hogy ezt a multit is végigjárjuk és Kokónak értékelhető legyen a track-je. Először a tájháznál álltunk meg, s bár zárva volt, de a kiállítás szabadtéri részét megnéztük, az ablakokon bekukkantottunk, illetve a hátsó részen nyitva lévő helyiségekben is bejutottunk. Összességében ez egy igen tetszetős látványosság volt - még így is. Innen átautóztunk a kápolnán túl és megálltunk a kerékpárút végénél. A csapadékos idő miatt inkább az aszfaltos utat részesítettük előnyben, ami több szempontból is hasznos volt. Ahol elértük az ÉZ jelzéseit, ott megindultunk a tanya felé. Ez a földút eleinte még járható volt, de a tanyánál elképesztő dagonya uralkodott, amit az állatok annyira széttapostak, hogy ilyet még nem láttam. S mivel az út teljes szélességére ez volt igaz, menekülési lehetőség sem volt. A bakancsaim úgy beleragadtak a sárba, hogy nem tudtam mozdulni és nagyon úgy nézett ki, hogy vagy arccal, vagy háttal beledőlök a mocsokba. Ennek a kb 15 méternek a leküzdése beletelt vagy 15 percbe. Ezután még a villanypásztoron kellett átjutni, hogy az erdőszélen folytathassuk az utunkat. Egy rövid emelkedő következett a tarra vágott erdő helyén, amit - nem meglepő módon - már kezd elhódítani az akácos. Megváltással ért fel beérni a jellegtelen erdőbe. A megadott segédpontnál elfordultunk balra a ládaoldalon elhagyott ösvénynek nevezett használatban lévő, széles útra. Azon hamar a ládához értünk. Néztük, hogy találunk-e egyáltalán bármi olyat, ami egykori erődítés nyomaira utalna, de hiába. (Otthon is utánanéztem, de még a szakirodalom sem ismer innen várat, várhelyet.) Meg a ládának is lenne egy seregnyi jobb rejtek a jelenleginél. Távozóban inkább dél felé kerültünk, ahol sokkal könnyebben járható utakon keveredtünk vissza a bringaútra. Cserébe vagy kétszer annyit talpalhattunk rajta, mind idefelé. Viszont ezt sokkal kevésbé bántuk, mert legalább kicsit letisztítódtak a cipőink. Sokkal jobb lett volna, ha a multi csak a falu látványosságaira koncentrál, mert a láda környéke (meg az odajutás) csak rontani tud az élményen. Foltival jártam itt.
Ködös borongósban indultunk, és valamivel tisztábban érkeztünk vissza az autóhoz - amit a kerékpárút elejénél hagytunk. Az első pont tetszett. Kár, hogy a folytatás már nem a település érdekesebb látnivalóit veszi célba.
A Z- jelzés rövid szakaszát a közeli gulya járhatatlanná taposta ebben a nedves időszakban. Szerencsére visszafelé kevésbé saras útvonalon jöttünk. Talán érdemes lenne másfelé vinni a turistautat.
A tölgyes nem mutatott sok érdekeset, de azért útközben láttam nekem is tetsző dolgokat.
TFTC! Hollókőtől Balassagyarmatig.
Tényleg ritkán látott hely, nem is sokan keresik fel ezt a multit, útközben van panoráma, meg legelésző tehenek. Egy szép, őszi, saras sétának pont jó volt.
A háromszögelési pontot felraktam poi-ba.
[Geoládák v3.7.6]
Jól jött most nekünk a kerékpárút. A sáros szakasz így jelentősen lerövidült.
Útközben az erdőben egy család makkot szedett nagy vödrökbe. Köszöntünk, megkérdezték,hogy mi is makkot gyűjtünk?!
A falumúzeum mini skanzenjénél kezdtünk. Az udavaron szabadon kószálhattunk, könnyen meglett a dobozka is. Utána a kápolnánál parkoltunk, és felgyalogoltunk a hegyre. A bicikliúton sármentesen lehet sétálni, csak kissé unalmas. Az erdei út jó volt.
Délutáni programunk itt kezdődött. Az ajánlott helyen parkoltunk,majd a bő 1 km kerékpárúton gyaloglás után rátértünk a turista útra. Birkák, kecskék, majd tehenek heverésztek a hűvösben. Elmentünk a tuhu-n jelzett szaggatott vonalig, majd ott rátértünk a poros szekérútra. Izgalmas rész volt, és jól járható. Innen már a segédpontot követve hamar a ládáig jutottunk, ami egy mohás fa alatt pihen. Visszafelé kicsit tekeregtünk még, majd rátértünk a "poros" útra, ami visszavitt a kerékpárúthoz. Jó kör volt. 7,37 km, 1 és fél óra. Idén mi voltunk a 3. látogatói a ládának.