A múzeum nem tart nyitva, előzetes bejelentkezéssel, belépőjeggyel tekinthető meg. Bejelentkezés a retkozi@kisvarda.hu oldalon vagy a 70/4094411 telefonszámon. Tájékozódj a múzeum honlapján
https://www.vardaimuzeum.hu/hu/muzeum
A virtuális jelszó, a múzeum Nyugati oldalán, a kerítéshez közeli két fekete márványtáblán találod. (Alsó tábla 6-ik sora! 16 karakter)
Pótjelszót
a Nyugati oldal bejárati kiskapujához legközelebbi padon találod.
Megközelítése
A 4-es számú főútról itt kanyarodunk keleti irányba.
Az épület mellett kiépített parkoló vár ránk.
A parkolásért fizetni kell!
A múzeum épületéről
Kisvárdán a zsidók az Esterházyak engedélyével telepedtek le. A források tanúsága szerint 1747-ben Kisvárdán egy zsidó élt, de 1784-85-ben már 118 főből állt a közösség, ami abban a korban jelentős nagyságúnak tekinthető. A hitközség 1796-ban alakult, és 1801-ben már zsinagógát építettek. Nem tudjuk pontosan, hogy hol állhatott ez az épület, az azonban bizonyos, hogy a zsidóság a korabeli Serház utcára, Posta utcára és Szent László utcára koncentrálódott, tehát a hitélet központja is ezen a környéken állhatott, talán éppen a mai zsinagóga helye körül.
A századforduló előtt a zsidóság számának és anyagi erejének gyarapodása eredményezhette azt a döntést, hogy új zsinagógát emeltetnek. A megvalósításhoz pályázatot hirdettek, és 1901 áprilisában már épülőfélben levő templomról tudósít az újság. Az új Csillag utcai zsinagóga átadása 1902-ben történt meg. A zsinagóga, impozáns méreteivel a zsidóság lélekszámát és tekintélyének súlyát fejezi ki.
Magasan emelkedik a szomszédos házak fölé, és formailag és érezhető rajta a szomszédos városok zsinagógáinak hatása. Az ívsoros elemmel hangsúlyozott, főpárkány felett íves tető fedi az épületet. Alaprajzában a hagyományos (ortodox) zsinagógák elrendezését követi. A női karzatra az épület oldalhomlokzata felőli lépcsőházon keresztül lehetett feljutni. Az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat a belső teret három oldalról vette körül. Később az épületet átalakítják és a frigyszekrényt lebontották, a fülkét befalazták. Az épület homlokzatait eredeti formáinak megőrzésével állítják helyre, a vallási szimbólumok azonban már nem láthatók.
A világháborút túlélő és Kisvárdára visszatért zsidóság azonban különböző okok miatt egyre fogyatkozott, így a hitközség idővel kénytelen volt megválni zsinagógájától, eladva azt a városnak.
A kiállítás indíttatása
A
Rétköz a hajdani Szabolcs vármegye egyik legkarakterisztikusabban elkülönülő természetföldrajzi tájegysége. A Tisza és a Nyírség homokdombjai által behatárolt 142 553 katasztrális hold nagyságú rész, a belvizes területek igen nagyok, ezért szükségessé válik a
Lónyai-főcsatorna megépítése, amely 1879-1880 között jön létre.
A belvízcsatorna megépítése előtt, az Ecsedi láphoz, hasonló vizes, nádas ingoványos terület jellemezte a környéket. Egy ilyen helyen, nehezen megközelíthető volta miatt, régibb, ősibb módon éltek az emberek. A néhány év híján egy ezredévnyi természeti állandóság majdnem homogénné formálta az itt élő emberek etnográfiai karakterét, és létrehozott egy olyan gazdasági, társadalmi és életmódbeli különállást és sajátosságot, amely tükröződött az itt lakók tudatában is. A Rétköz egyik legnevezetesebb kutatója
Kiss Lajos volt, aki harminc települést sorolt a tájegységbe. Területi körülhatárolása, tanulmányozása adta a mai kiállítás alapját, amelyet a későbbi kutatók is elfogadtak.
A mai Rétközi Múzeum az egykori Vármúzeum jogutódjaként működik. Múzeum 1983. októberében nyíltja meg kapuit az egykori zsinagógában melyet később
műemlék építménnyé nyilvánítanak.
A múzeum kiállításai
A Múzeum gazdag helytörténeti, képzőművészeti és néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik. A kiállítási felület 670 négyzetméter, amely a földszinten és a galérián található. Az állandó kiállítások mellett a Rétközi múzeumnak vannak időszaki kiállításai is.
Állandó kiállítások
A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a múzeumnak is nevet adó tájegységet szeretné reprezentálni. A kiállított néprajzi anyag az alábbi egységekbe van elrendezve.
"
Textilház"
A Rétköz népi szőtteseit, vászonból készült használati darabjait mutatja be (abroszok, kendők, lepedők és így tovább), amelyek vetélkednek a beregi szőttesekkel.
"
Ajaki ház és cifra pitvar"
A Nyírség és a Rétköz határán fekvő Ajak község néprajzilag különösen érdekes település. Nevezetességét díszesen cifrázott pitvarainak, népviseletének és gazdag folklórjának köszönheti. Sajnos ma már nincsenek cifrázott pitvarok Ajakon. Ezért is értékes számunkra a Rétközi múzeumban felállított festett pitvarú ajaki ház, amely Hasulyó Mihályné munkája, aki egyike volt az utolsó ajaki festőasszonyoknak. Amíg a kalocsai pingáló asszonyok híre bejárta a világot, addig ajaki társaikról, az ajaki cifra pitvarok festőasszonyairól kevesen tudnak, pedig alkotásaik a kalocsaiakéval azonos értékű népművészeti megnyilatkozások.
"
Kovácsműhely"
A falusi kovácsműhely utolsó emléke. A kovácsmesterek szerszámai vannak itt kiállítva. A műhely berendezését még maga a mester irányította, használható állapotban van, ma is működőképes lehetne.
"
Rétközi szoba és kamra"
A rétközi paraszti tisztaszoba modellje a rétközi paraszti tárgyi kultúrának az összefoglalója.
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést!
Attila
Ládatörténet
2014.04.23.-án a láda eltűnt. 2014.04.25.-én pótolva új láda várja megtalálóit.
2014.07.04.-én a láda ismét eltűnt. 2014.07.16.-án pótolva.
2014.09.16.-án a ládát kifosztották, a változatosság kedvéért.
2015.05.30.-án a láda ismét, de már végérvényesen eltűnt! :-(
Így nem küszködök tovább, a nálam jóval nagyobb "helyi erőkkel", virtuálisan kezelem tovább a jövőben!
2015.08.21.-én megkezdték a külső homlokzat felújítását. A jelszót tartalmazó márványtábla leszerelésre került. Visszahelyezésig fényképes találat igazolást fogadok el.
2017. 8. 30 Saját megtalálás alapján a ládaoldal elavult információit (homlokzatfelújítás, fényképes jelszó) töröltem. [Admin(Fazék)]
2018. nov. 26. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2022.05.12. A láda aktualizálva, pótjelszó kihelyezve, a múzeum felújítás miatt nem látogatható.
2023.04.29. A múzeum előzetes bejelentkezéssel, belépőjeggyel látogatható