Elhelyezés időpontja: 2014.03.20 15:15
Megjelenés időpontja: 2014.03.24 08:57
Utolsó lényeges változás: 2020.09.06 15:30
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Norbee97
Felhasználó: Norbee97 Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 235 + 3 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
[tapiapi, 2020.09.06 15:30]
Jelenleg a láda sajnos virtuális formában létezik, sok rejtési lehetőség nincs a közelben, de igyekszem ideiglenesnek meghagyni ezt a formát.
A jelszó: a magányos szürke (gázos) doboz alján van egy általam kihelyezett matrica, rajta a jelszó egyik része, míg a másik fele a közeli tűzcsapon található. Ott van egy gyárilag felhelyezett matrica, az "Nr" után lévő 5 db számot írd a szó után, és kész. :)
A ládába TravelBug nem helyezhető!
Szeretettel elhívok minden geoládászt Balmazújvárosba, a Semsey-kastélyhoz.
Megközelítés
A helyközi busz pont a kastély előtt tesz le, a megálló neve Balmazújváros, Kossuth tér. Menetrendet itt tudsz keresni.
A vasútállomás N 47° 36,823' E 21° 20,902' [GCBALM+vasútállomás] a ládától kb. 5 perces sétára található. A vonatok menetrendjét itt találod meg.
A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. A település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét faluvá süllyesztették vissza (1773). A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult.
1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború a város számára.
Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson.
Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.
A kastély története
Az új kastély a korábbi "földesúri kastély" helyén épült, a munkálatok már 1798-ban elkezdődtek az Andrássy család által felhalmozott építőanyagból, ugyanis ők új, reprezentatív rezidenciát akartak építeni. Egy későbbi tiszttartói levélből tudjuk, hogy Semsey András már 1805-re elkészült az új kastéllyal és a hozzákapcsolódó több hektáros kastélykerttel. Az épületről ezen szakaszáról nincs az építészeti stílusra vonatkozó információnk, de valószínű, hogy későbarokkos jegyek uralkodtak rajta. A mostani késői klasszicista stílusát az 1840 körüli átépítés során nyerte el. A kastélyt a XIX. század végéig folyamatosan használták, utána már kevesebb bútorral csak vadászatokra, többnyire csak a jószágigazgató lakta. A kastély utolsó Semsey családból származó tulajdonosa Semsey András Andor, aki 1941-től Argentínában élt. A kastély 1944-től deportáló helyként szolgált, majd a háború után államosították és többféle funkciót töltött be, volt könyvtár, művelődési központ, OTP, utoljára pedig bútorraktár. 2004-től üresen, elhagyatottan állt. 2013-ban kezdték meg felújítását, és 2013 decemberére végeztek is vele. Ma itt működik a múzeum.
Egyéb
Belépőjegy:
felnőtt: 500 Ft diák/nyugdíjas: 250 Ft családi (2 felnőtt és 2 gyerek): 1300 Ft csoportos diák/csoportos nyugdíjas (10+1 fő): 2000 Ft csoportos felnőtt (10+1 fő): 4500 Ft tárlatvezetés: 1000 Ft fényképezés: 500 Ft
Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. - Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.
A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. "Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk" - írta és erre példát is mutatott.
Azt még érdemes tudni Semsey Andorról, hogy a földtudományok értő mecénása volt. Ezért tiszteletére Krenner J. két, Felsőbányán talált ásványt is elnevezett róla. Ezek a semseyit (Pb?Sb?S??) és az andorit (AgPbSb?S?).
2014.03.20.: A láda kihelyezve.
2014.03.24.: A láda mostmár kereshető.
2015.06.25.: Füzet kicserélve.
2015.08.03.: A láda rejtek hiányában beteg, pótlás hamarosan.
2015.08.17.: Láda pótolva, új helyen. Kérlek vigyázz hogy ne vegyék észre!
2018.05.18.: Eltűnés gyanúja miatti ellenőrzés, a láda rendben a helyén van.
2019.02.13.: VP karbantartási igényt jelzett a füzet miatt.
2019.04.18.: A betelt, szakadt füzetet kicseréltem, illetve pár képet cseréltem az oldalon.
2019.08.03.: A ládát többen is jelezték, hogy elveszett, ezért betegre állítom, igyekszem hamar pótolni.
2019.08.16.: tapiapi pótolta az elveszett ládát, köszönöm. :)
2020.07.16.: Rejtési lehetőség híján a láda jelenleg virtuális, igyekszem újra valódi ládát kitenni.
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
Hol máshol futhatnának össze dunántúli kesserek, mint itt? Igaz, siker nem koronázta a találkozást.
A rejtőnek írt e-mail alapján kérem fogadja el a találatot. Köszönöm!
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
Az odú helye egyértelmű, de a doboz vagy nincs ott, vagy nagyo mélyre került. Most láttam, hogy már többen nem találták meg. Kérlek a képek alapján fogadd el megtalálásnak ottjártunkat.
A rejteket megtaláltuk, de a kapszulának nyoma sincs. Legalább fél órán keresztül keresgettük pedig. A rejtekről képet a ládatulajdonosnak küldök, mert nem akarom ide kitenni. Kérem a megtalálás jóváhagyását.
Üdv Móni
A kapszulát sajnos nem lehet kivenni az oduból, pedig viszonylag keskeny kézfejem van és "zongorázó" ujjaim. A kapszulát mintha érintettem volna, de elnyelte az odvas fa belseje. A rejtővel konzultáltunk, tud a problémáról.
N 47° 36,823' E 21° 20,902' [GCBALM+vasútállomás]
N 47° 36,713' E 21° 20,668' [GCBALM+1parkoló]
N 47° 36,735' E 21° 20,667' [GCBALM+kastély bejárata]
N 47° 36,810' E 21° 20,828' [GCBALM+Hotel Kamilla]
