Elhelyezés időpontja: 2013.10.24 14:00
Megjelenés időpontja: 2013.10.29 20:59
Utolsó lényeges változás: 2013.10.29 20:59
Utolsó változás: 2019.12.08 19:29
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Walterhal +36204552446
Ládagazda: Walterhal Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 103 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
WAP:
Egyházgelle-budafai Nagykertben keress egy hatalmas tölgyfa tövében hagyományosan elrejtett, négyfüles, kb fél literes (14x9x5cm) konyhai dobozt a N 47° 59,368' E 17° 27,762' m=126m ponton, logbookkal, abban a jelszóval, ami elegendő a megtalálás bejelentéséhez.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megjegyzés
A láda multiként indult, de hagyományosként lett engedélyezve. Ezért a logbookban szereplő jelszó elegendő a logoláshoz.
Megközelítés
Gépkocsival Egyházgelle (Holice) felé Győrből: a 13. úton menj a vámosszabadi határon át, majd a szlovák oldalon közvetlenül a Duna-híd után egy nagyon keskeny lehajtó vezet jobb oldalon az 506-os útra. Ezen haladj Bős, Bacsfa felé, majd Felbár után Egyházgelle felé kell elfordulni N 47° 57,612' E 17° 26,842' 118 m [GCSSEG+Egelle letér ]. A Párkány- Pozsony közti 63-as útról is könnyen megközelíthető. A magyar szlovák határátkelők listáját itt találod. Ajánlott parkoló: N 47° 59,723' E 17° 29,034' 121 m [GCSSEG+Parkoló].
Csallóköz
A honfoglaló magyarság által elfoglalt területek közül településtörténeti szempontból -az évszázadok viszontagságai ellenére is- a Csallóköz őrizte meg a legtovább, nagyrészt napjainkig a honfoglalás korában, vagy a közvetlen azt követő századokban kialakult települési rendszer eredeti formáját.
Ezen vidék településeinek elhelyezkedése még ma is tájékoztat bennünket e tájegység honfoglalás kori és utáni idők földrajzi -főként vízrajzi-adottságairól. A községek elhelyezkedése ugyanis -mivel újak alig keletkeztek, vagy ha igen, akkor csakis a meglévők közelében- évszázadokkal ezelőtti földrajzi térképet rajzol meg. Ilyen például a Nagylég-Patonyszél, Dunaszerdahely-Vasárút vonal fölött a Kis-Dunára forduló jelentős nagyságú, félkör alakú terület, ahol községet nem találni. Ennek az az oka, hogy ezen a területen a XIV. század végéig egy nagy kiterjedésű tó volt. Ennek az ellenkezője is megtalálható az előbb említett vonal alatt, ahol is sehol máshol nem lelhető sűrűségben épültek ki az apró, sokszor csak 100-200 lélekszám körüli kis községek. (A Dunaszerdahelytől délre fekvő kis községek, Karcsaszél, Gelleszél, Patonyszél.) Ezt a sűrű települési formát az a földrajzi adottság hozta létre, hogy a Csallóköz ezen vonala már a honfoglalás előtt feltöltődött; ez a terület -többé-kevésbé- mentes volt az állandó árvizektől, és ezért itt épültek ki sűrűn egymás mellé ezek az apró községek. Itt maradt meg a Szent István rendelete alapján kiépült egyházi szervezet is (Egyházgelle, Egyházkarcsa, Dunaszerdahely egyházközségei), mely településtörténeti szempontból szintén majdhogynem egyedülálló jelenség.
A gellei szék
Nevével először egy 1245-ből származó oklevélben találkozunk Gala alakban. Egyházgelle hajdanán az ún. Gelleszer (Gelleszél) templomos faluja volt. Hogy valóban régi templomos hely, arra előneve az Egyház(as) utal. A középkorban több oklevél oppidumként, mezővárosként emlegeti. Maga a település hajdanán különös jogállású volt, és ezt a vármegyeitől elkülönülő, saját közigazgatási területet nevezték széknek, melynek saját vezetői (pl. székbíró, hajdúk) voltak. A Szent István idejében kialakult, majd a középkorban megszilárdult királyi várbirtok-rendszer egyik gazdaságirányítási alegységének központja volt Pozsony vármegyében. A Gelle-vidékhez tartozó falvak adózása eltért a közönséges jobbágyfalvakétól.
A Gelle-vidéknek és központjának - Egyházgellének - azonban nemcsak gazdasági jellegű kiváltságai voltak, hanem saját önigazgatása is, ami a középkorban jelentős privilégiumot jelentett. A Gellei Széknek saját - két évre választott - főbírája volt, valamint a székhez tartozó falvakból választott esküdtjei.
A mai Egyházgelle sok kis települést olvasztott magába, így Egyházgellét, Ógellét, Beketfát, Pósfát, Nagy- és Kisbudafát, Cséfát, Csentőfát.
Látnivalók
Szent Péter és Pál templom
Az ősi, kősisakkal borított kéttornyú, Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma N 47° 59,743' E 17° 29,030' 121 m [GCSSEG+Templom] a Csallóköz egyik legrégibb és legértékesebb műemléke.
A templom építésének ideje ismeretlen, okleveles említés híján nem lehet pontos időt mondani. A jelenlegi késő román kori Szent Péter és Szent Pál-templomot a 13. század első felében építették. A templomkertben a mai templom építése előtti korból származó alaprajztöredékre leltek. Ez is arra enged következtetni, hogy itt korábban is állott templom.
Már a 14. század utolsó harmadában gótikus stílusban építették át, a 17. században pedig reneszánsz stílusban alakítottak rajta. Az évszázadok során többször felújították, és az utóbbi években is jelentős állagmegóvó, rekonstrukciós munkák zajlottak.
A templom kéttornyos nyugati főhomlokzata a középkori építészet minden jellegzetes elemét magán viseli, mind a román, mind a gótikus stílusét. A tornyok négyszög alapúak, a múlt században még nyolcoldalú, ma már gúla alakú kősisakokban végződnek. A toronysisakok párkányzata alatt félköríves hangnyílások találhatók két emeleti szinten, s alattuk fűrészfogas fríz (ugyanez a fogazatos díszítmény található a szentély mennyezeti szintjén körben). Mindkettő a román építészet jegye, akárcsak a két tornyot összekötő homlokzati falon található kis körablak és a félköríves vakablak. A bélletes kapuzat szintén román kori, de nem félköríves záródása, hanem csúcsíves, ami a gótikára jellemző.
A templom hajójának oldalfalai, valamint a szentély falai a templomépítés korából, vagyis az 1200-as évekből valók. Ma kívülről későbbi gótikus támpillérek támasztják meg a falakat, amelyekben szintén gótikus csúcsíves ablakok láthatók. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi, a hajó bordás boltozatát lebontották, s a 17. században reneszánsz keresztboltozattal fedték.
Késő gót stílusban készült a szentély egyik legszebb építészeti eleme a szentségház, vagyis a pasztofórium, melyhez hasonló nagyon kevés található a Kárpát-medencében. A homokkőből faragott szentségház gótikus stílusú tornyot utánoz, lent egy gyámkőre támaszkodik, amely egy koronázott király mellképét mutatja.
A szentély újonnan fölfedezett értékei közé tartoznak a freskók, melyek bizonyosan a 14. század után készültek. Az összetett, sokalakos képsorok alul az apostolokat ábrázolják különféle attribútumaikkal, felül pedig bibliai jelenetek láthatók.
A szentély északi oldalfalán egy síremlék látható, mely süttői vörösmárványból készült, s a Mórocz család egyik tagjának (a család a templom kegyura is volt) állít emléket.
A templom bővebb leírása ITT.
Immaculata szobor
A Szeplőtelen fogantatás szobrot N 47° 59,740' E 17° 29,020' 121 m [GCSSEG+Immaculata] 1689-ben állíttatta apa és fia, Mórocz Ferenc és György nemesi adományukért, hűségüket jelezve, hálából. A szobor felbecsülhetetlen értékű alkotás ebből a korból.
A templomtéren láthatod még:
Meg nem született gyermekek szoborcsoportja
Barokk vásári hirdetőoszlop
I: és II. világháborús emlékmű
Turul emlékmű a Szent koronával
200 éves tölgyfa
Egyházi kisépítmények
Az egyes falurészekben -egykori falvakban- kisebb kápolnákat, képoszlopokat, haranglábat lehet találni. Ezek általában a főbb utak mellett vannak, többel is találkozol az utakon sétálva, autózva.
Nagybudafai tölgyes (Nagykert)
A Csallóközben a magas talajvízszint miatt a táj jellegét az ezt elviselő fák határozzák meg: fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), enyves éger (Alnus glutino-sa), fehérnyár (Populus álba), feketenyár (Populus nigra), szürkenyár (Populus canes-cens) és még több faj a fűzfélék családjából. Ezért egyedi a Nagybudafán található tölgyes, hatalmas átmérőjű és magasságú példányaival. A geoládát is itt találjátok meg. A falu főútjáról itt térjél le: N 47° 59,435' E 17° 28,360' 123 m [GCSSEG+Budafa Letér ].
A rejtés
A budafai Nagykertbe a jobb oldali (észak-nyugati részen induló) ösvényen tudsz legkönnyebben bejutni N 47° 59,379' E 17° 27,692' 126 m [GCSSEG+Ösvény]. A megadott ponton keress egy hatalmas tölgyfa tövében hagyományosan elrejtett, négyfüles, kb fél literes (14x9x5cm) konyhai dobozt logbookkal. Parkolni a tölgyes melletti utcában is tudsz, a láda kb 50 m. Jelszó a ládában lévő logbookban. A láda multiként indult, ezért szerepel abban a "Jelszó második része" megjegyzés, természetesen ezzel a jelszóval tudsz logolni!
2019.05.21 Ládaellenőrzés, ládacsere. Logbook maradt ugyanaz.
Csallóközi utunkat itt folytattuk. Sajnos a láda nem volt meg, de a rejtő és a pingvinek segítségével újrarejtettünk egy vitaminos dobozt a jelszóval.
Tetszett ez a 13. századi templom.
Köszi a rejtést!
Csallóközi túránk közben kerestük fel ezt a pontot is, a ládát a megadott koordinátán sajnos nem találtuk meg.
Kérném a rejtőt, hogy a mellékelt kép alapján fogadja el a találatot.
Köszönjük.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
A rejtekhez megadott segédpont szerintem nem a legszerencsésebb, mert egy magánház oldalához vezet. Az erdőszélén találtunk egy alkalmasabb betérőt, ahol különösebb bozótharc nélkül megtaláltuk a dobozt. A szép házakban csak az autóból gyönyörködtünk, mert itt már nagyon esett az eső.
A falut csak kocsiból néztük meg, átutazóban. Indokolatlannak érzem az úttól távoli rejtést, feleslegesen kell csörtetni az erdőben, a magas aljnövényzetben.
Üdv Mr Zerge.
Az utolsó 50-60 m séta nem lesz a kedvencem. Érdemesebb télen jönni amikor nincsen dzsindzsa. Az erdő elejét szemétlerakónak használják. Meglepő volt, hogy ilyen nagy fák vannak ebben az erdőrészben.
Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.4]
Köszi a rejtést!
Hihetetlen, hogy a kistelepülések gyűrűjében megmaradt ez a pici erdőcske, s benne a tucatnyi hatalmas tölgy! Sajnos leginkább szemétlerakónak használják a területet.
Köszi a rejtést!
Dunaszerdahely után kanyarodtam erre. Csendes vasárnap reggel. A kutyák megugattak, de amúgy semmi extra. A láda kissé el volt ásva, de a tartalma rendben.
A rejtekadó fa impozáns méretű, de sajnos a teteje már kiszáradt. (A környezete pedig elég lepusztult.)
Csallóközi csavargás. A vidékhez családilag is kötődöm: anyai nagyanyám somorjai.
A ládasorozattól kicsit többet vártam.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg ]
A településből igazán sokat nem láttunk, ugyanis óriási felhőszakadás tört ránk, de azért autóval lépésben megközelítettük a rejtekadó erdőt :) . Addigra picit csillapodott, de mivel még tovább is akartunk menni, így csak egy villámgyors keresés, és huss vissza az autóba. Köszönjük a rejtést !
A mai napra felvidéki barangolást terveztünk. Előbb Dévényben karbantartottuk a saját ládánkat, majd a csallóközi ládákat jártuk végig. Dévényről Dunacsúnyon át Vajkára mentünk, majd megnéztük a bősi erőmű gátját és a hajóátemelő zsilipeket. Innen Dercsika, Bacsfa, Egyházgelle falvakat látogattuk meg, majd a kirándulást egy dunaszerdahelyi sétával és egy nagymegyeri fagyizással zártuk.
Az utolsó kis falu a sorban. Érdekes, hogy településen belül többször település vége és azonnal település kezdete táblák követik egymást. A láda környezete elég dzsindzsás, de a nagy tölgy tetszett.
Köszönjük a rejtést! A helyszínen nem sikerült rájönni miért ott van a láda ahol, itthon már megvilágosodtam. Ettől függetlenül a csallóközi sorozat ezen pontja tetszett a legkevésbé.
Egy kb. 85 km-es csallóközi bringatúrát terveztem, melynek gerincét lényegében ezek a "csallóközi séták" ládasorozat adta. Az eredeti terv az volt, hogy Dunacsúnból átkompozunk Gutorba és onnan a ládák érintésével szépen elbringázunk Bősig, ahol a zsilipnél átkelünk a Dunán és szép a gáton visszakerekezünk a kiindulási pontra. Jó kis terv, egyetlen bökkenő volt csak benne: az általam kinézett kis komp (hajó: csak utasokat és kerképárokat visz) kizárólag hétvégén és ünnepnapokon közlekedik (10:30 az első indulás), azaz ezt csúnyán benéztem. Sebaj. Volt "b" terv (szinte mindig van): Vajkáról indítjuk a kört és azzal, hogy átkompozunk a túloldalra. Így is tettünk. Megkerestük a vajkai ládát, majd átkompoztunk (ingyen van ez a szolgáltatás!) és onnan gyakorlatilag ugyanúgy felfűzve minden ládát folytattuk utunkat. Ez a verzió azonban rövidebb, kb. 85 km helyett csak 54 km körül van.
Szépen felújított házak, új épületek, ízlésesen. A falu szélén jégcsarnok a semmi közepén! A golfpálya után már csak kicsit lepődtünk meg ezen...
Az utak jók, az autósok udvariasok - bringát szépen másik sávba átmenve kerülik. Jó volt itt kerekezni. A láda hamar meglett, a környéken tényleg hatalmas tölgyek vannak. Csodaszépek! Épp felénk tartott egy kisebb cella és el is kezdett csöpögni, amikor beültünk a helyi kocsmába egy sörre. Végül pizzázás lett belőle. Nagyon ajánlott kategória és olcsó. Ebéd közben leszakadt az ég, de mire végeztünk és kiléptünk a kocsmából már sütött a nap. Nem telt el fél óra és száraz aszfalton gördültek a bringa kerekei! :) Ekkora mákot...
Csallóközi ládázásunk második szinhelye Egyházgelle. Kicsit keresgélnünk kellett,de aztán meglett a hatalmas fa mely a láda rejteke.
Sajnos a kertet szemétlerakóhelynek is használják ahogy néztem.
Hatalmas fák állnak a láda körül. A templom környéke szép, gondozott. Mint minden templom az utóbbi időben, ez is zárva volt. Mintha nem is az embereknek építették volna őket. Köszönjük!
Csallóközi portyázás 4/2.
Az útvonal tervezésekor nehézséget okozott, hogy a települések nevei (1 kivétellel) csak a magyar nevükön vannak feltüntetve a leírásban! Értem én, hogy szívünk szerint ez még mindig Magyarország, de sajnos nem az! A térképen viszont csak szlovákul vannak feltüntetve a nevek...
Az a "Nagykert" egy elhanyagolt, elburjánzott őserdő, ahol lépni alig lehet. Ennek ellenére becsörtettünk, megtaláltuk a ládát, logoltunk, kicsörtettünk. Érdekességet nem láttunk. 1 pont szürke lett.
Tovább Bacsfa felé (GCSSBA)
Ahogy az már a moderáció során kiderült számomra: ez így nem jó. Vagy legalább is nekem nem tetszik. Sokkal jobb lett volna multit csinálni belőle, ha már a Nagykert mindenképpen bele kellett kerüljön. Igazából nekem a templom sokkal nagyobb élményt jelentett. Egyrészt a szép és érdekes megjelenése okán, másrészt pedig, mert sikerült belülről is megnéznünk. Egy magyar csoportnak nyitották ki eredetileg, de ők már elmentek, s az ajtó még nyitva volt. Így láthattuk a falakat borító freskókat. A templom melletti Immaculata-szobor is tetszett. Alapvetően a Nagykert öreg hagyástölgyeivel sem lenne gond és ládahelynek is jó. De! Egy kis munkával szellős parkerdővé kellene tenni. Magyarul kivágni minden olyan fát, ami nem tartozik az öregek közé, ellenben nagyban erősíti a dzsindzsa-jelleget. A parkban sok a szemét, ami önmagában sem emeli a hely értékét. Viszont lehetnének a pihenést szolgáló padok, asztalok, szalonnasütőhely meg egy játszótér. Frédi medvém jött velem.
A múlt héten megkezdett győri munka folytatása miatt ma ismét ezen a vidéken jártunk.
A szemerkélő eső és a kevéske rendelkezésre álló idő miatt nem tudtunk körülnézni, ezért tőlem szokatlan módon nincsenek képek.
A ládázás most csak pontvadászattá alakult, de azért...
Korán reggel indultunk a piros egyes reményében. Indulás előtt még megnéztem a láda oldalt, nem volt bejegyzés. A dobozt könnyen megtaláltuk és fiammal együtt döbbenten tapasztaltuk, hogy már közel egy napja volt megtalálás. Érthetetlen számunkra, hogy első megtalálást miért nem lehet viszonylag hamar feltüntetni. Létezik néhány módszer. Az első megtalálónak a következő (általunk tréfásnak, de semmiképpen nem sértőnek vélt) gondolattal gratulálunk: A macska rúgjoN BOKÁN. A hely tetszett, köszönjük a rejtést. Péter és Imre (természetesen a most otthon unokázó Marika is).
Egész napos séta(kocsikázás) a Csallóközben. Szép a templom(sajnos bentről nem tudtuk megnézni) a rendezett parkkal és a hatalmas tölggyel, jó volt itt lenni. A rejtek környezete is tetszett, kösz a rejtést.
Kicsit elbizonytalanodtam, amikor a logbook-ban azt olvastam, hogy ez a jelszó 2. része. Multinak készült?