WAP: Bacsfán a kálvária 9. és 10. stációja között keresd kívülről, a kerítés alatt.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
______________________
2015. láda eltűnt, köszönöm a jelzést! A pótlásig virtuálissá alakítottam.
______________________
2015.07.01 Új helyen pótolva.
______________________
2019.05.21 Új helyen pótolva, új jelszót is kapott.
______________________
2022.03.08 Új helyen pótolva, a jelszó változatlan. Köszönöm az újrarejtést Gödének!.
______________________
2022.12.01. Ignis9-nek és godlada-nak köszönöm a pótlást! Mivel a ládák sorban eltűnnek, a jelszót felírták a tájékoztató tábla hátuljára.
_____________________
Megközelítés
Gépkocsival Bacsfa (Báč) Győrből legegyszerűbben a 13-as, majd a határtól az 506-os úton érhető el, Bősön (
GCBOSV) áthaladva. Győrből a 13. úton menj a Vámosszabadi határon át, majd a szlovák oldalon közvetlenül a Duna-híd után egy nagyon keskeny lehajtó vezet jobb oldalon az 506-os útra. Bacsfa szélén halad át a 63. főút, mely Pozsonyt és Párkányt köti össze. A magyar szlovák határátkelők listáját
itt találod. Ajánlott parkoló:
N 48° 0,168' E 17° 22,260' 122 m [GCSSBA+Parkoló].
Csallóköz
Ma a Kisalföld részét képező Csallóköz Pozsony alatt kezdődik. Itt kettéválik a Duna, egyik ága Kis-Duna néven északról zárja be a szigetet, és Gútánál egyesül a Vág vizével. Innen a Vág-Duna Komáromig folyik tovább, ahol egyesül a Nagy-Dunával. A Csallóköz őrizte meg legtovább a honfoglaláskor vagy közvetlen azt követő évszázadokban kialakult településrendszert. Az 1930-as népszámláláskor a Csallóközben szereplő 144 község közül 128 nevével már a XI-XIV. századi oklevelekben találkozunk
Bacsfa története
A ma Szlovákiához tartozó, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában lévő falu (Báč) Pozsonytól 24 km-re délkeletre a Bősi erőmű felvíz-csatornájának bal partján fekszik. Két falu - Bacsfa, Szentantal -, és Szentgyörgyúr puszta egyesüléséből alakult ki, már 1781-ben egy településként említik. Bacsfa és Szentgyörgyúr első említése egy 1205-ös oklevélben olvasható. Szentgyörgyúr templomáról már 1238-ban írtak, romlott állapota miatt 1852-ben lebontották. A falvak egykor a pozsonyi királyi várbirtokhoz tartoztak, majd 1319-ben az esztergomi érsekség tulajdonába kerültek, és a Vajkai Nemesi Érseki Szék nemesei birtokolták. Szentantal falu temploma három évszázada nevezetes búcsújáróhely, és még napjainkban is zarándokok tömege keresi fel.
Látnivalók
Templom
Lippay György esztergomi érsek 1660-ban templomot és kolostort
N 48° 0,212' E 17° 22,266' 121 m [GCSSBA+Templom] kezdett építtetni Szentantalon, az építést Szelepcsényi György fejezte be 1677-ben. A szentantali ferences kolostor kezdettől fogva nemcsak a környéknek, hanem az egész Csallóköznek kedvelt temploma volt. Ma a kolostor épülete magántulajdonban van, üresen áll.
A szomszéd községben, Doborgazon, történt 1703-ban, hogy Liszkay Márton nevű parasztlegény ökrös szekérrel akart a mezőre menni, de szerencsétlenül lépett fel a szekérre, leesett és a szekér keresztülment rajta. Súlyos belső sérülést szerezett és nem tudta mozdítani a végtagjait. Miután látta, hogy az orvosok nem tudnak rajta segíteni, a Boldogságos Szűzhöz fordult segítségért. Megfogadta, hogy képet festet, ha betegségéből kigyógyul. Betegsége csodálatos módon jobbra fordult, s hamarosan felgyógyult.
Liszkay Márton megtartotta fogadalmát. Egy pozsonyi festővel megfestette a Boldogságos Szűz képét, amit a főoltár háta mögött a falra függesztettek. A kép 1715-ben több alkalommal vért könnyezett, és más csodás események is történtek. XII. Kelemen pápa 1737-ben teljes búcsút engedélyezett. A képet őrző templom a Csallóköz leglátogatottabb búcsújáró helye. A képet 1995-ben elrabolták a templomból, azóta sem került elő. 2013-ban Sranko László atya megcsináltatta az eredeti kegykép hű mását, melyet június 14-én áldottak meg, és egy ötvösművész által készített koronákkal megkoronáztak.
A kegytemplomot és kolostort park veszi körül. A templom mellett a parkban neogótikus kálvária van tizennégy stációval és egy mesterséges Golgota dombbal.
Képoszlop
A régi temető közvetlen közelében álló képoszlop
N 48° 0,191' E 17° 22,589' 120 m [GCSSBA+Képoszlop] többek között Szent Vendelt (a pásztorok védőszentje) és Avilai Szent Terézt (karmelita szerzetesnő) ábrázolja.
Pestis-kápolna
A régi temetőben álló fogadalmi kápolnát
N 48° 0,212' E 17° 22,557' 121 m [GCSSBA+Kápolna] 1775-ben egy pestisjárvány után építették, és nemrég felújították.
Kastély
A rendház melletti út túloldalán áll a 19. század elején épített Apponyi-kastély, ami ma a közeli golfpályához tartozik.
Kukkó-halmok
Nevezték a Csallóközt az aranymosók eredményes munkája nyomán Aranykertnek, de Kukkóniának is, a tatárjárás baljós idejére utalva, amikor - a naiv legenda szerint - a lápok mélyén megbúvók egymásnak "kuk-kó" kiáltásokkal üzengettek. Talán így történt: Béla király a tatárok közeledtének hírére kiadta, hogy minden férfi, a nemesek, a várjobbágyok, az udvarnokok vonuljanak hadba. Az asszonynépnek, gyermekeknek megmondták, ha jön a veszedelem, csak be a hanyba, de ahány annyifelé menjenek. Nem ér ide a tatár tavasz előtt, a madárfészkek eltartják majd őket. Hogy egymásra ismerjenek, utánozzák a tüzeshasú béka hangját: az egyik mondja vékonyan : kukk, a másik feleljen vastagon: kó!
A Vasárnapi Újság 1854-ben más hagyományt említ: itt vonulnak el hosszu téren Sz.-Antal felé azon nevezetes sírdomb alaku földhányások, mellyeket Bél Mátyás "Tatárülés" népelnevezésök nyomán, az Avarringek helyének vélt.
Talán kunhalmok, régi sírok? Ha megnézed, úgy néznek ki, mint egy mai nagy építkezés földmunkáinak lerakója. Remek alap volt a golfpályához. Innen
N 48° 0,224' E 17° 22,057' 122 m [GCSSBA+Halmok] és a közeli közutakról jól láthatóak az érdekes halmok, melyek az űrfelvételeken is jól látszanak.
A rejtés
A kálvária 9. és 10. stációja között keresd kívülről, a kerítés alatt.
Kellemes sétát kívánunk!
Források
Varga Imre: Szülőföldem, Csallóköz, 1989.
Földes György: Kukkónia lelke
Bacsfa a Wikipédián
Bacsfa honlapja
Sulinet
A búcsújáróhely
Vasárnapi újság
Internet