[WAP: Kisméretű geoláda a szikla keleti tövében, kövekkel takarva.]
----------------------------
Nemzetközi TravelBugot
ne tegyél bele! Köszi!
Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3098-2/2008. ügyiratszámú határozatában a geoláda kihelyezését
engedélyezte.
A geoláda elhelyezéséhez Boldogkő Várának üzemeltetője, Boldogkő Község Önkormányzata
hozzájárult.
----------------------------
A vár és a falu
Az aprócska község a Zempléni-hegység nyugati lábánál található, közúton és vonattal is jól megközelíthető.
A vár a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült, a Kassára vivő fontos kereskedelmi útvonalat és a Hernád-völgyét védte: a vulkáni tufából képződött hegy tetejéről nagy távolságok ellenőrizhetők voltak.
Az eredeti építtető a Tomaj nemzetségbe tartozó Tyba nevű ispán (vagy családjának egyik tagja) volt, ebben az időben a vár még mindössze egyetlen, négyszögletes alapú, ötemeletes lakótoronyból állt (melynek ma már csak az alapjai illetve egyik fala van meg a ciszterna és a szárazmalom között).
Első említése egy 1282-ben, III. Endre által az Aba nemzetségbeli Amadénak adott oklevélben szerepel, Castrum Boldua néven. Azonban Károly Róbert a rozgonyi csatában Csák Máté fölött aratott győzelme után e várat is elkobozta az Amadéktól.
Ezután a vár többször gazdát cserélt: először a nápolyi származású Drugeth-család birtokolta (ebben az időben épült a felső várban a palotaszárny, a hozzá kapcsolódó háromszögletű torony és a ciszterna is), de 1388-ban Zsigmond király elzálogosította, így 1396-ban Czudar Péterhez, majd annak özvegyéhez és fiához került.
1427-től Brankovics György szerb despotáé lett a Belgrádról és a macsói bánságról való lemondásáért cserébe, ám 1456-ban már újra Mátyás király birtokaként szerepel. A XV. század további részében előbb a Parlagiak, majd Kassa városa, később Szapolyai Imrén keresztül Tomori György tulajdonába kerül. Ezekben az évtizedekben nyeri el a mai formáját is: a déli oldalon megépül a későbbi szárazmalom tornya, a nyugati oldalon a kapu tornya és a hozzá kapcsolódó védőfal, illetve a keleti oldal palotát védő fala is.
A XVI. század újra a gyakori tulajdonosváltások időszaka: Ferdinánd és János király, Báthori István után a Tomoriak birtokolták, majd 1542-ben Ferdinánd Patóchy Ferencnek adományozza (Gyuláért cserében), akinek lánya hozományként adta Bebek Györgynek. A híres, de még inkább hirhedt Bebekek nagy valószínűséggel pénzhamisítással is foglalkozhattak a várban, a bronz- és vasöntő kohó sziklába vájt nyomai ma is megvannak. Ekkortájt építették a tömlöcöt is, melynek érdekessége, hogy ajtaja és ablaka sincs, a felső nyíláson keresztül, valószínűleg kötélen engedték le a rabokat.
A Bebekek 1560-ban már tovább is adták várukat: előbb a Sárközyekhez, majd a Serényiekhez kerül. Úgy látszik, hogy Balassi Bálintot nem zavarták ezek az évtizedek, mert a bizonyíthatalan hagyomány szerint a várban írta Borivóknak való című versét.
A XVII. század második felében már különösebb hadászati jelentősége nem volt a várnak, ám 1701-02-ben a császári csapatok (több környékbeli várral együtt) ezt is igyekeztek lerombolni - szerencsére nagyrészt sikertelenül. A Rákóczi-féle szabadságharcban már egyáltalán nem játszik szerepet, 1715-ben, amikor a lőcsei jezsuiták kezébe kerül, már csak gabonaraktárként használják.
1753-ban a Péchyek veszik meg, de ők már nem költöznek bele, hanem Boldogkőváralján építenek barokk stílusú kastélyt maguknak. Hosszú idő után, 1890-ben házasság révén a Zichyek birtokába került, ezután egészen a II. világháborút követő államosításig az övék is marad. Az 1960-as évek elején megkezdődött a vár régészeti feltárása és a helyreállítás is, ekkor a palotában turistaszálló is kialakításra került - ez azonban hamarosan meg is szűnt. Ma hadtörténeti kiállítás, ólomkatona-gyűjtemény (a Muhi-csatát ábrázoló terepasztal), illetve -a korábban a vár pincéjében található- ásványgyűjtemény is itt kapott helyet.
Későbbi tulajdonosai megpróbálták újra lakhatóvá tenni, ám a felújítások idején a korábbiakkal nem túlzottan harmonizáló neogótikus stílusban építették át, így mára több helyen is felismerhetetlenné vált az eredeti, kora-középkori várfal felépítése.
A 2002-es újabb felújításkor a kaputorony és a déli torony is védőtetőt kapott, a kettő közötti falra pedig gyilokjárót építettek, illetve a délre nyúló sziklanyelven található egykori Vigyázó-bástya is újra kiépítésre került.
A vár jelenleg egész évben látogatható a
LINKelt oldalon található nyitvatartás szerint.
A parkolóba való behajtás (pontosabban már a felvezető útra való ráhajtás) is fizetős lett! Aki ezt el akarja kerülni, inkább a településről felfelé menő turistautat használja, természetesen gyalog...
A láda kereséséhez NEM szükséges belépőjegyet venni - de a lusta és sietős ládászok csodálatos élményt hagynak ki ezzel.
Ma a Boldogkői várhegy a Zempléni Tájvédelmi körzet része, védett terület, így mindenkit kérünk, hogy ennek megfelelően viselkedjen!
A várról és annak nevéről szóló legendát Balogh Béni gyűjtötte össze, majd jelentette meg Szépen szálló sólyommadár c. kötetében. A legenda
ITT elolvasható, de az oldal egyebekben is jó összefoglalót nyújthat az érdeklődőknek.
Egyéb látnivalók
A faluban a legjelentősebb látnivaló az 1768-ban épült, egyemeletes, barokk stílusú Péchy-Zichy kastély, amely ma szociális otthonként működik (így nem látogatható). A kastély hatalmas méretű, téglafallal határolt, arborétumszerű kertje Természetvédelmi Terület, azonban engedéllyel megtekinthető. A kastély bejáratának portája a
N 48° 20,240' E 21° 14,361' 182 m [GCBOLD+Porta] ponton található, előzetes engedélyt a kastély gazdasági igazgatójától a (46) 387-722-es számon lehet kérni.
A szintén a Péchyek által, ugyancsak barokk stílusban és a kastéllyal egyidőben építtetett hagymasisakos
római katolikus templom
N 48° 20,230' E 21° 14,379' 206 m [GCBOLD+KatTemp] a kastély bejárata közelében található.
A XVII. század végén betelepített ruszin lakosság előbb egy fatemplomot építtetett, ezt az 1700-as évek közepén tűzvész pusztította el, egyedül az ikonosztázt sikerült kimenteniük, melyet ma a görög katolikus templomban őriznek.
Az Arany J. u. 1. szám alatt található
tájház 
N 48° 20,387' E 21° 14,150' 165 m [GCBOLD+Tajhaz] is megtekintésre érdemes, elsősorban a régi használati tárgyak miatt (pénteken, szombaton és vasárnap 10-16 óráig tart nyitva, a felnőtt belépődíj 300 Ft).
A falutól nyugatra elterülő dombtetőn a térképek tanúsága szerint az őskori
Szentiványi földvár
N 48° 20,201' E 21° 13,088' 210 m [GCBOLD+Foldvar] maradványai vannak - mi azonban földvárra utaló, egyértelműen látható jeleket nem találtunk. Amiért mégis érdemes felkeresni, az a néhány hatalmas, lekerekített sziklatömb a dombtetőn
N 48° 20,265' E 21° 13,149' 200 m [GCBOLD+Sziklak]. Leírások szerint a földvár mellett állt a tatárjárás idején elpusztult Szentiván nevű falu is.
Gyalogosan a faluból nyugati irányban kimenő úton kell elindulni, majd a
N 48° 20,475' E 21° 13,323' 170 m [GCBOLD+WPSziklak] pontnál érdemes letérni az ott levő földútra. Innen már adja magát az útvonal.
A szomszédos Boldogkőújfalu keleti oldalán, többszáz méter hosszan terül el a Kőtenger Természetvédelmi Terület, melyen jókora, olykor méteres átmérőjű andezittömbök találhatóak. Ez ugyan csak kistestvére lehet a szentbékkállai vagy kővágóörsi hasonló látványosságoknak, de ettől még megtekintésre érdemes.
A vártól keletre található Cserák-hegyen egykori teraszos művelésű szőlők maradványai látszanak, és a legenda szerint egy betyár kunyhója is megmaradt ott.
Megtekintésre javasoljuk továbbá a közelben található arkai (
GCARKA), vizsolyi (
GCViBi) és hernádcécei (
GCHECE) geoládákat is, hiszen az Országos Kéktúra Hernádcéce, Boldogkőváralja és Arka érintésével egyébként is errefelé vezeti a túrázókat.
A láda
A rejtekhely megközelítése: a vár körül futó sétaösvényen érdemes elindulni, a déli oldalon található vízmű kerítésénél kezdődik egy földút. Ezen észak felé haladva megközelíthető a rejtek, amely az első nagyobb szikla keleti tövében található, kövekkel álcázva. A doboz kisméretű!
A megközelítési lehetőség a
turistautak.hu térképén is fent van!
Nyomatékosan
kérünk mindenkit, hogy ne keressen "alternatív" útvonalat, ne igyekezzen toronyiránt mindenen keresztül, mivel a hegyoldalban védett növények is élnek!
Szintén kérjük a ládát kereső sporttársakat, hogy a rejtek megközelítését és a visszarejtést is körültekintően végezzék, mivel ugyan a szikla takarásában nagyrészt nyugodtan lehet logolni, de mind a sétaösvényről, mind a várfal egyes pontjairól odaláthatnak a kiváncsiskodók...
A ládakereséshez sok sikert, kellemes túrázást és jó időt kívánunk!
--------
Ládatörténelem
2002.08.01. Kikerül az eredeti láda, rejtője lophas.
2008.02.07. A ládát örökbefogadtuk.
2008.02.12. A ládaoldal megújult, a láda újra kereshetővé vált. Köszönet az illetékeseknek!
2009.08.23. A betelt logbook helyett új került a vödörbe.
2012.03.31. A betelt logbook helyett új került a vödörbe.
2014.04.26. Az eltűnt vödröt egy ládával pótoltuk.
2015.05.14. Az eltűnt láda pótolva egy miniládával, újra kereshető. Köszönet Discover ládásztársnak!
2020.10.24. Az eltűnt láda pótolva, újra kereshető! Köszönet Bluemali ládásztársnak!
