Elhelyezés időpontja: 2012.10.22 12:00
Megjelenés időpontja: 2012.10.29 12:41
Utolsó lényeges változás: 2012.10.29 12:41
Utolsó változás: 2016.10.11 16:15
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: Bajuszcica, Erika Csapdokiné, Eszter HG-né, Hinter, Kata Csizmások, Strombus, *Vica* acsipapa, Atipapa, Csapdoki, Csizmások Sanyi, Fazék, H. Gábor, LionDaddy, magpet, perRetZ, Péter60, *Moka*, sz.v.endre, Webber
Ládagazda: H. Gábor Nehézség / Terep: 3.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 10000 m
Megtalálások száma: 47 + 2 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Wap
Az első ládát (20x15x10 cm-es) az ösvénytől kb 4 méterre keletre, a sziklafal egyik üregében találjátok, a második (9x5 cm-es) ládát pedig a kilátópont előtti pöttyös szikla alatt. 1. N 46° 13,377 E 25° 32,270; 2. N 46° 13,367 E 25° 32,638; Parkoló: N46 12.552 E25 32.851.
Székelyföldre, Vargyas-szorosba invitállak benneteket ezzel a kétpontos multival. Az első pont a szorosban van, a második pedig a szoros felett, egy csodálatos, a szorosra néző kilátóponton.
Mit jelent a láda nevében a SIC szócska
Az autonómiatörekvések keretében, 2009 májusában a Székely Nemzeti Tanács lefoglalta a .sic legmagasabb szintű doméniumnevet, amit a doméniumnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN általában országoknak ad meg. A sic a siculitas (latin szó) rövidítése, amelynek fordítása székelység.
Az autonómia kiharcolása után, Székelyföld nemzetközi jelzéseként is ezt szeretnék használni.
------------ A természetvédelmi terület látogatása
- autó (parkolási díj a Kőalja területén): 5 lej,
- felnőtt személy: 2 lej,
- diák, gyerek: 1 lej.
A napidíjat az egyesület - mint a védett terület kezelője,- a homoródalmási tanács határozata alapján gyűjti, a pénzösszegek teljes egészében a terület fenntartására fordítódnak. Az egyesület nem tud felelősséget vállalni a szorosba vezető erdei út, illetve a kőaljai táborozóhely állapotáért, hiszen feladata nem a turisták ellátása, hanem a természetvédelmi terület fenntartása, kezelése.
A Vargyas szoros
A túra ajánlott útvonala:
Parkolás Kőalján - onnét északi irányba megyünk be a szorosba a kék kereszten, ez végig is visz minket a szoroson, elsőnek a Tatárlikhoz kapaszkodhatunk fel, majd az egyik híd nyugati hídfőjével szembe találjuk a Lócsűr barlangot - a sárga sávot elérve, azon délre fordulva érjük el az Orbán Balázs barlangot, onnét vissza, észak felé tovább a szorosban, és ki a völgyből Kőmezejénél - ott a Tarár kápolna és a kilátópont után a piros körön érünk vissza a parkolóhoz. Ez vérmérséklettől függően 9-12 km.
"A természet e helyen annyi nagyszerűt, annyi megragadóan szépet halmozott egybe, hogy a bámulat valójában kimerül azoknak csudálásában." - írta Orbán Balázs a Vargyas szorosról csaknem másfél évszázaddal ezelőtt.
A Vargyas- szoros kétségkívül Erdély és ezen belül a Székelyföld egyik legszebb és legérdekesebb természeti látnivalója, barlangjaival, mészkőszirtjeivel, tanúszikláival, jellegzetes élővilágával egyaránt.
A szoros barlangjait az ember már az ősidőktől kezdve menedékhelyéül használta, erről tanúskodnak az idők folyamán a barlangokból előkerült leletek, tárgyak sokasága, később pedig már inkább a szoros szépségei iránt érdeklődők látogattak el ide csodálattal. Nehézkes megközelítése, a róla szóló kevés turisztikai információ ellenére napjainkra a szoros közkedvelt táborozó,- és kirándulóhellyé vált, évente egyre többen és többen keresik fel. Természetvédelmi szempontból a szoros jogi helyzete hosszas huzavona után 2000-ben rendeződött, 2004-ben pedig a baróti székhelyű Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület megkapta a Vargyas-szoros természetvédelmi terület felügyeleti jogát, mely felügyeleti jog 2010-ben újabb öt évre meghosszabbodott. E felügyeleti jog kötelezi az egyesületet arra, hogy a szoros természeti értékeinek védelmét és megőrzését mindinkább szemelőt tartsák, ugyanakkor pedig a természetszerető turistákkal, kirándulókkal jobban megismertessék, és számukra hozzáférhetőbbé tegyék ezen értékeket, a közös cél érdekében: hogy e nagyszerű táj csodálatos szikla-és barlangvilágában még sokan és sokáig gyönyörködhessenek.
A Vargyas - szoros legendái
A barlangok sötét világa, a különös sziklaalakzatok mindig is hiedelmeket, mondákat keltettek életre a közelükben lakók körében és ez nem volt másképp a Vargyas- szoros barlangjaival, szikláival sem. Az egyik legismertebb legenda a tatárjáráshoz és Csala vitéz nevéhez fűződik. A nép az almási barlangba húzódott vissza a tatárok elől míg azok a Kőmezőn vertek tanyát. Fogyott az élelem kegyetlenül mindkét táborban és bizony a barlangba szorultak már azon gondolkodtak, hogy megadják magukat, mikor egy eszes vénleány összekaparta a még maradék lisztet és azt hamuval és kőtejjel összegyúrva hatalmas kenyeret sütött. Ezt egy hosszú rúdra szúrva kinyújtották a barlang száján, hadd higgyék azt a tatárok, hogy még rengeteg fölösleges ennivalójuk van, úgy forgatták, mutogatták. A tatárok be is dőltek a csalinak és bosszúsan, nagy porfelhőt kavarva eltakarodtak a Kőmezőről. Csala vitéz azonban, hogy meggyőződjék ennek bizonyosságáról, felmászott a barlanggal szemközti sziklatoronyra és látván, hogy a tatárok valóban elmentek, örömében heves mozdulattal felkiáltva megtántorodott és a mélybe zuhant. " Akkor lába alól a kő omladozna / Nyakra főre esvén halállal áldozza" - ahogy a versben is megíródott. De neve örökre fennmaradt, hisz azt a sziklatornyot ma is Csala tornyának hívják.
Fekvése, megközelítése
A Vargyas - szoros Erdély délkeleti részén, a Keleti-Kárpátok ún. "középső csoportjához" tartozó Persány-Rika és a Dél-Hargita hegységek találkozásánál található, Kovászna és Hargita megye területén. A természetvédelmi terület összesen 1000 hektárjából közigazgatásilag 800 ha. tartozik a Hargita megyei Homoródalmás községhez, 200 ha. pedig a Kovászna megyei Vargyas községhez. Gépjárművel csak Vargyasról közelíthető meg erdőkitermelői úton (13 km), a kirándulók zöme ezt az utat választja. Gyalogosan viszont elérhetjük a szorost akár Homoródalmás (7 km), akár Kirulyfürdő (8 km) vagy Szelterszfürdő (9 km) irányából is.
Geológiai kialakulása, növény-és állatvilága
A földtörténeti középkorban lezajlott hegyképző fázisok eredményeként jött létre az a mészkőrög, mely összekötő kapocs a Királykő mészkőszirtjei és a Nagyhagymás mészkőhegysége között, s melyben később a Vargyas- szoros képződött. A mészkőrög a földkéreg mozgásai következtében előbb lesüllyedt, majd üledéktakaróval és a közeli Hargita hegység vulkáni tevékenységéből származó törmelékkel borítódott, egy ún."plató" képződött, melyen aztán az Erdővidéki- medence fele való természetes lejtés irányába megindult a Vargyas - patak völgyalakító, bevágó tevékenysége. A szoros a normális folyóvízi erózió, valamint a karsztos folyóvízi erózió hatására képződött tovább, a stagnálási időszakokban barlangrendszerek kialakulásával (nagyjából 100, 40, 20 és 5-6 méterre a patak mai szintje fölött) melyeknek egy része fennmaradt, más részük beszakadt (ezek maradványai azok a barlangüregek, melyek merőlegesek a mai Vargyas völgyére). A patak szintjén jelenleg is alakulóban van egy újabb, azaz aktív barlangrendszer.
A szoros vadregényes sziklavilágában sokféle állat talált kedvező élettérre, a növényzetre pedig leginkább a mészkőkedvelő fajok társulása a jellemző. A Vargyas- szoros barlangjaiban 19 különböző denevérfaj előfordulását figyelték meg, a legjelentősebb állományokat a közönséges denevér, a hegyesorrú denevér és a kis patkósdenevér egyedei képezik. A kirándulóknak szemet gyönyörködtető látvány lehet nyáron a napsütötte sziklák felett röpködő színes lepkekavalkád vagy a magasban köröző ragadozó madarak megfigyelése. A számtalan színben pompázó virágfajok közül említésre méltóak a Teleki- virág, a törpe nőszirom, a turbánliliom, a zergeboglár vagy a kövirózsa védett egyedei.
Látnivalók, turistautak a szorosban:
Vargyasról a kék kereszt turistajelzésen (erdőkitermelő út) juthatunk fel a szorosba, a Vargyas patak jobb partján felfele haladva. Vargyason az út leágazását irányítótábla valamint a természetvédelmi terület tájékoztató táblája jelzi. Elérve a Hidegaszó patak beömlését, balra fordulunk (az út áthalad a patakon és folytatódik tovább a Hidegaszó völgyében) és rövidesen a szoros előterébe, a Kőalja nevű helyre érünk.
Vargyas- Vargyas-patak völgye- Kőalja: kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 2 - 2 és fél óra.
A Kőaljából időnktől függően tervezhetünk kisebb- nagyobb túrákat a szorosba, az idelátogatók leggyakrabban természetesen az Orbán Balázs barlangot szokták felkeresni. A barlanghoz a kék kereszt turistajelzésen indulunk el, átkelünk az első függőhídon, majd balra térve, folytatjuk utunkat felfele a patak mentén. Itt található a szoros egyetlen, iható vizű forrása, a Medvék forrása. Jobbról magunk mögött hagyva a Kőcsűr sziklatömbjét, átkelünk ismét a patakon, a Félszigetre érve. Ezután már a patak jobb oldalán haladva érjük el a Nagy Kő-görgeteget, figyelmünket azonban a patak túloldalán feltűnő Csudálókő hatalmas sziklatömbje köti le. Rövidesen a Lócsűr barlang tátongó nyílása is feltűnik. A barlanggal szemben levő pallón ismét átmegyünk a patakon és jobbra térve megérkezünk az Orbán Balázs barlang bejáratához. A Lócsűr barlang előtt jelzetlen ösvényen akár a Csala tornyához és a Tatárlik barlanghoz is felkapaszkodhatunk. A Csala tornyára egyébként szép kilátás nyílik az Orbán Balázs barlang bejáratától.
Kőalja- Félsziget- Lócsűr - Orbán Balázs barlang: kék kereszt jelzés, menetidő kb. 30 perc.
Akik hosszabb túrára vállalkoznának, azok az Orbán Balázs barlangtól folytathatják útjukat a sárga sáv jelzésen a Kőmező fele. Az ösvény eleinte a patak bal partján halad, majd előbb a Pionírok, aztán az Urak ösvényén, sziklás terepen kapaszkodva jut fel a Kőmezőre, ahol egy kis forrás is található. A forrástól a Kőmezői kilátóhoz érdemes kimenni (5 perc a forrástól), gyönyörű kilátásban lehet részünk. A Kőmezőn találhatók a hagyomány szerint a tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére épített Tatárkápolna romjai.
Orbán Balázs barlang - Pionírok ösvénye - Urak ösvénye - Kőmező: sárga sáv jelzés, menetidő: kb.45 perc.
A Kőmezőről a javarészt erdőben vezető, piros ponttal jelzett Farkas ösvényen térhetünk vissza a Kőaljára, az ösvény a Kőcsűr alatt torkollik bele a kék kereszttel jelzett turistaútba, nem messze a Kőalja sátorozóhelytől. Természetesen, ha ezen az útvonalon járunk, ne mulasszuk el meglátogatni a Kőcsűr rombarlangját. A Farkas ösvényről ugyanakkor kis kitérővel a Csudálókő feletti kilátót is beiktathatjuk programunkba.
Kőmező - Farkas ösvény - Kőcsűr alja: piros pont jelzés, menetidő: kb. 30 perc.
Ugyanakkor a Kőmezőről a Tatársáncon és a Kőmező patakán átkelve a sárga sávval jelzett ösvény folytatódik egyrészt Kiruly-, és Szelterszfürdő, másrészt Homoródalmás irányába. A Kőmezőről továbbá jelzetlen ösvény kapaszkodik fel a Mál- tetőre (930 m) is, ahonnan páratlanul szép kilátás nyílik az egész Vargyas völgyére, de a távolabbi vidékekre is.
Kőmező - Mál- tető: jelzetlen, menetidő: kb. 1 óra.
A Kőaljából ugyanakkor az Alsó- Mál tető irányába is indul turistaösvény, mely folytatódik egészen Homoródalmásig. Az ösvény a Tiva- tetőt is érinti. Ez az útvonal bejárható akár egy egész napos körtúra formájában, Homoródalmásról a Vargyas- patak völgyében(nincsenek kiépített átkelők a patakon!) vagy a Kőmezőt érintve érhetünk vissza Kőaljába.
Kőalja - Alsó- Mál tető - Tiva tető -Homoródalmás: kék kereszt turistajelzés, menetidő kb. 3 óra (visszafele ugyanannyit számítsunk)
A Vargyas - szoros látogatható barlangjai
A Vargyas patak csaknem 4 km hosszú sziklaszorosában a múlt század felében megindult barlangkutatás napjainkra 125 barlangot tart nyilván, 7410 m összhosszúságban. A szoros turisták által is látogatható barlangjai a következők : 1. Az Orbán Balázs barlang (Kőlik, Almási barlang vagy Nagybarlang)
1527 méteres hosszúságával a völgy leghosszabb barlangja. Impozáns bejárata a Csudálókő oldalában nyílik, mintegy 20 méterre a patak szintje fölött, ahova lépcsők segítik a feljutást. A bejárati részen található az Előcsarnok, innen ágaznak tovább a barlang járatai a Meleg-,és a Rejtett- terem valamint az Erzsébet- terem, a Vetők -terme, a Nagyterem, a Kápolna-,és Márványterem, továbbá a Fekete István -terem irányába.
Figyelem ! A barlang bejárása kizárólag csak megfelelő felszerelés és védőöltözet birtokában, tapasztalt túravezető irányításával történhet.
A barlang 1931-től - első monografikus leírójának emlékét megörökítendő - viseli az Orbán Balázs nevet, kataszteri száma pedig 1200/14. Az évek során itt végzett kutatások megállapították, hogy a barlang már a felső paleolitikumtól kezdve egészen a középkor végéig emberi lakhelyül szolgált. A barlangról az első írásos feljegyzés 1637-ből származik, amikor is az udvarhelyi derékszék a barlangot - mint a nép vész idején való menedékhelyét - a homoródalmásiaknak ítéli, "felhagyva a vargyasiaknak azon jogát, hogy vész idején mint menhelyet használhassák". Az is írásban maradt, hogy a Holdvilágnál 1704-ben győztes Tige tábornok zsarnoksága idején a szék birtokosai "féltőbb holmijokkal az almási barlangba menekültek..." Fridvalszky János 1767-ben megjelent "Erdély ásványairól" c. művében a következőket írja a barlangról :
" Mondják, hogy van egy szikla, melynek mélyében egy nagy járat nyílik, amelyet a természet csodálatos művészete boltozatokra és fülkékre osztott sztalaktitokkal diszítve." Később a középajtai tudós, Benkő József, majd Eugen von Fichtel, Johann Kleinkauf járják be a barlangot, 1835-ben pedig Udvarhelyszék földmérő mérnöke, Fekete István térképezi fel és adja ki egy évvel később a barlang "aljrajzát". Mint ilyen, az Orbán Balázs barlang Erdély legelső feltérképezett és tudományosan kutatott barlangja volt. 1868-ban jelenik meg Orbán Balázs monumentális monográfiája, "A Székelyföld leírása", melynek első kötete a barlang addigi legrészletesebb leírását és a Fekete István által készített "aljrajzot" is tartalmazza. A későbbiekben a barlangot kutatók közül megemlíthetjük még Kessler Hubert magyar barlangkutató és Mottl Mária paleontológus nevét, majd a II. világháborút követő időszakból Traian Orghidant és Margareta Dumitrescut, a bukaresti Emil Racoviţă Barlangkutató Intézet munkatársait akiknek nagy érdeme a barlang új térképének közlése valamint a Nagy- terem térképezése, bemutatása. Az 1971-től kezdődő időszakban a baróti középiskola tanulóiból alakult "Ursus Spelaeus" barlangkutató csoport tagjai folytatják a kutatásokat Dénes István (1954 - 2005) geológus vezetésével. Érdemeik többek között a barlang harmadik kijáratának felfedezése a Márvány- termen túli járat végében, valamint a 3,5 m vastag üledék átásása után a kapcsolat megteremtése az 54-es számú barlanggal, amely valójában a barlang negyedik természetes kijárata, továbbá több, addig ismeretlen oldaljárat feltárása, valamint a barlang újabb részletes feltérképezése. 2. A Lócsűr (Lólik)
A Lócsűr egyike a szoros tekintélyesebb barlangjainak, összehossza 300 m. A hagyomány szerint azért nevezik Lócsűrnek, mert a környék barlangjaiban rejtőzködők itt tartották lovaikat a tatárjárás és egyéb veszedelmek idején. Ittjártakor, 1867-ben Orbán Balázs még "fantastikus alakú szobor-csoportokról, szabályszerűen lecsüngő és a szövétnek fényétől ragyogó csillárokról" számol be, melyek azóta sajnos mind elpusztultak. A barlang belső részein ma is látni szép, fehér cseppkőlefolyásokat, egy másik érdekessége pedig, hogy télen, a barlang széles bejárati részén csodaszép jégsztalagmitok képződnek. A barlang kataszteri száma 1200/8, egyszerű világítóeszközzel az év bármely szakában bejárható. 3. A Tatárlik (Ugron-lik)
Két oldalról a szabadba nyíló kijáratokkal rendelkező, alagútszerű rombarlang. Harmincöt méter magasan fekszik a Vargyas patak szintje fölé meredeken emelkedő Kőhát gerincorrán. A tatárjárás idején az Ugron családnak volt védbarlangja, innen a másik elnevezése. Mellette emelkedik a legendás Csala- tornya. Barlangkataszteri száma : 1200/13. 4. A Kőcsűr
A völgy jól ismert eróziós tanúsziklája, melynek ék-i része szervesen kapcsolódik a Nagy-Mál tető hegylábi övezetéhez, teteje pedig egy szép, boltíves sziklakapu. Ez a sziklakapu nem más, mint egy hajdani barlang beszakadt, bejárati része, mely régebben eső idején szolgált menedékhelyül pásztoroknak, kaszásoknak, barlangászoknak. Nem messze tőle található a Kőcsűri ősvíznyelő, falain a víz oldó, pusztító hatásának jól megfigyelhető nyomaival. Kataszteri száma 1200/87.
A kettős ládát már pár éve megtaláltuk. Az egyest csak ma sikerült.
A túránkat a déli bejárattól indítottuk. Az autót a parkolóban hagyva nekivágtunk megkeresni első geoládánkat. Az első híd után rátértünk a pirospontos ösvényre, majd irány a Kő-csűr - Farkas ösvény - Kilátó. Mivel a fák, bokrok csak most rügyeznek, gyönyörű kilátásban volt részünk a szemközti sziklafal képződményeire. Néhol felsejlett a szoros 122 barlangja közül némelyik bejárata. A Kilátónál pedig várt egy nagy teljesítményű távcső, amivel megcsodáltuk a környéket. Egy bokor levélmentes ágai között még a Madarasi Hargita csúcs is látszott. Itt már rutinból tudtam hol van a láda, nem kellett keresgélni. Innen a sárga csík jelzésen leereszkedtünk a szoros északi bejáratához, és kezdetét vette túránk kalandosabb része. A negyedik híd után a térképet és terepet figyelve (GPS-t nem használtunk), egyből feltűnt az a szikla amelynek az egyik üregében meg is találtuk az első ládát kb. 5 perc keresgélés után. Utunkat folytatva megérkeztünk az Orbán Balázs barlanghoz. A barlang bejáratához vezető régi lépcsők kicserélve, biztonságosabbá téve, a barlang előtt új híd várja a látogatókat. A barlang csak május 1 - szeptember 30 között látogatható idegenvezetővel. Az előtérbe és még egy jó pár méter szabadon látogatható. Véleményem szerint nem érdemes kihagyni a Tatárlik (Ugron-barlang) látogatását. Én csak "kétszobás összkomfortos apartman-nak" hívom. Ha meglátogatod megérted. Lenyűgöző kilátást nyújt a szoros egy részére az "erkélyről" és a konyhaablakból". És láthatod Csala-tornyát közelről. És készíthetsz egy nem akármilyen képet a társaságodról. Az ide vezető ösvény a Lócsűr mellett balra kezdődik, nincs kijelölve, de kivehető és követhető . Visszaereszkedve a jelzett ösvényre, megelégedve, győzedelmesen visszasétáltunk túránk kiindulópontjához.
Vargyas-szoros látogatási újdonságai az idéntől :
- változott a parkolási díj - 8+1 autóknak 50 RON,
- nincs személy szerinti látogatási díj
- az Orbán Balázs barlang május 1 - szeptember 30 között látogatható idegenvezetővel (megvan az idegenvezető telefonszáma)
- a kilátónál nagy teljesítményű távcső
- a Pionírok-ösvényéről van via-ferrata a Kilátóhoz
- új híd az Orbán Balázs barlang előtt
- ne keresd a Medvék forrását - a patak elmosta.
Igaz az 1. pontot nem találtuk meg, de megmásztuk a sziklát és a 2. pontot már megtaláltuk. Gyönyörű hely, csak ajánlani tudom. Aki teheti a vezetett barlangtúrát ne hagyja ki! [Geoládák v3.12.10]
Köszöni a rejtést a Kálmán Család! Háromszéki nyaralásunk egyik legjobb túrája volt. Néhány éve már jártunk itt, de akkor a másik irányból. Majdnem végig aszfaltos út, őrzött (fizetős) parkoló, látogatóközpont és belépőjegyes program várt ránk. A hidakat felújították. A barlangok ismét nagy élményt, izgalmat nyújtottak. Oda-vissza végigjártuk (kb. 12 km.) Az első ládát nagyon sokáig kerestük. Kislányom kitartásának (na meg a ládakereső botjának) köszönhetően lett meg nagyon vastag avar alól. Sajnos a kilátópontig nem jutottunk fel (Gyerkőcök részéről elfogyott a türelem), ezért kérem a jelszó nélküli megtalálás elfogadását.
A szoros déli bejárata felől indultunk északi irányba. Eleinte kellemes sétálós túrának indult, az első két fahídon még nagy bátran sétált át mindenki. Aztán mikor elkezdett mászósabbá válni a terep - főleg a hidak környékén akkor azért elbizonytalanodtunk egy kicsit. Nálam leginkább akkor villogott paraindikátor amikor rá kellett merészkednem az első függőhídra aminek a "pályalemeze" kb 2 centiméteres deszkákból van összeállítva. Mindez 3-5 méterrel a patakmeder felett. Na ilyen hídból van vagy nyolc, mindegyiken egytől egyig "nagy élmény" :-) az átkelés. Az egyik "híd" a patak ugyanazon oldalát köti össze egy sziklafalon a patakkal párhuzamos irányban minimum öt méter magasságban. Kicsit olyan mint a Hernád-áttörés tálcái csak fából.
A csapat fele az ötödik híd környékén úgy érezte, hogy célszerűbb visszabandukolni a déli bejáratnál hagyott autóhoz. Ezt kihasználva - meg azt hogy valami csoda folytán GPS jelet talált a szoros mélyén - Senator62 levadászta a két jelszórészletet.
Hárman folytattuk az utat és bő félóra multán ki is értünk a szoros északi bejáratához. El is indultunk Homoródalmás felé azonban előbb át kellett kelnünk egy portán ahol három egyenként negyven kilós kutya teljesített szolgálatot. Itt egy kicsit megint elbizonytalanodunk atekintetben, hogy biztos-e hogy erre akarunk továbbmenni. De mielőtt bármiféle döntést meghozhattunk volna már le voltunk ellenőrizve mindhárom kutya által és engedélyt kaptunk a továbbhaladásra. Olyannyira, hogy az egyik szolgálatos eb elkisért minket egészen Homoródalmásig.
Nagy élmény volt annak ellenére, hogy a barlangot most nem tudtuk megnézni. Ezt majd máskor pótoljuk. Ma egy kb tíz kilométeres túrát sikerült teljesíteni, hálás köszönet a rejtésért, jó volt itt lenni.
Meglett! Köszi a rejtést!
Ládázásom egyik legszuperebb találata. A gyenge GPS jel ellenére sikerült megtalálni a tökéletes leírás alapján a ládát az első jelszórészlettel. A második jelszórészlethez eléggé kaptatós úton kellett felmenni de a látvány miatt is megérte. A második láda is tökéletesen a helyén van. Kicsit fáradtan de annál nagyobb örömmel értem vissza a kiinduló pontra.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.4.1] A kék kereszten felfelé mentünk, az első láda ott van, de elég gyenge a gps jel, majd felérve a nagy mezőre, kicsi gond volt, hogy merre, aztán sárga csík, a kilátó szikla nagyon szép, utána lefelé ott a 2. láda egy kis szikla alatt, amin rajta a piros kör. Utána ezen a jelen tovább, néha eltévedős, figyelni kell, merre a jelzés! 4 óra volt!
A szoros bejáratáig el tudtunk menni kocsival. A látogatóközpontnál hagytuk a kocsit, majd irány a völgy a kék kereszten. Az alsó láda a sziklafal aljából került elő, mely az úttól úgy 8 méterre lehetett. Kicsit tovább haladva egy réten keresztül, majd egy ösvényen felvágtunk a tetőre. Visszafelé megnéztük a Tatár-kápolna romjait és a remek kilátást a szorosra. A láda gyorsan előkerült a helyéről. Itt, a kilátópont alatt ereszkedtünk le a sárga sáv jelzésen újra a völgybe. Csodás volt, köszönjük az invitálást!
Vagy 20 percen keresztul kerestuk az elso ladat, de nem lett meg. A korabbi logokat atnezve, mar tudom, hol lett volna a lada...
Ettol fuggetlenul egy nagyon tartalmas delutant toltottunk a szorosban, teljesen vegigjartuk a patak melletti osvenyt ketszer is, sot meg az Orban Balazs barlangban is eljutottunk a Nagyteremig egy taborozo csoportnak koszonhetoen. Nehol lehetne tobb tajekoztato tabla, foleg az osvenyekrol vagy a forrasokrol, de igy is vissza fogunk meg terni, ha a gyerekek nagyobbak lesznek.
Sűrű napnak néztünk ma elébe Zsuzsival. Székelyudvarhelyről délnek vettük az irányt, hogy sok szépnek és érdekesnek ígérkező ládát keressünk fel. Volt szoborpark, madárvárta, szelidgesztenyés, de a nap egyik fénypontja (szerencsére több is volt!) nyilvánvalóan a Vargyas-szoros volt. Anno 2005-ben Fűkockáékkal Vargyas felől jártuk be az azóta már megszűnt láda kapcsán a völgyet. Most ösztönösen Almás felől terveztem: egyrészt ez volt kézenfekvő, másrészt innen még nem jártuk be a szorost. Nagyon klassz volt most is, pedig borongós időnk volt. Mindkét pont könnyedén meglett, pedig a völgyben lévőtől némileg tartottam, mert a GPS pontatlan szokott lenni. Picit az is volt, de a leírás alapján hamar meglett mégis. Pont ott jöttünk ki a szorosból és kaptattunk fel a jelzésen a második ponthoz, ahol 12 évvel ezelőtt fordultunk, azaz a két túra együtt kiadja a teljes Vargyas-szoros bejárását. :-) Erre persze már csak otthon a track elemzés során jöttem rá. Szép ez a játék! Nagyon klassz volt, örülök, hogy volt miért visszajönnünk ide. Köszönet érte!
A szorost terveztük be a délutánra és az itt töltött 4 óra is kevésnek bizonyult.
Ha a geocaching nem volna.. ez az a hely, ami mindenki számára újdonság volt és kár lett volna kihagyni. Egy igazi gyöngyszem. A láda rendben van, bár mindkét esetben szerintem elég pontatlan volt a koordináta (oké, szorosban ugrál a jel). Szerencsére X jelöli a helyet.
Köszönjük a rejtést!
Nagyon szuper a hely,...most jártam itt másodjára, és annak ellenére hogy minden nagyon jó volt és tetszett,...de most sem sikerült megtalálni a ládát.
Kérem a fotóim alapján az elfogadást.
Minden jót, és köszönöm!
Szuper nap Tarsolyossal. Az éjszakai eső nem hiányzot. Csodálatos nap, komoly bukdácsolások a mankóval. Faszénégetők szuper bemutatója. Képek meg a telefon alapjan kérem az elfogadást. Köszi szépen e csodálatos 200 percet.
Erdélyi túrázós-ládázós kirándulásunk hetedik napján a Vargyas-szorost látogattuk meg. Régi vágyam volt ez is, most végre teljesült. Csodaszép hely!
A kirándulás 22/21. , a nap 1/1. találata.
Köszi a rejtést! :)
N 46° 13,377' E 25° 32,270' 640 m [GCVszo-1]
N 46° 12,552' E 25° 32,851' 600 m [GCVszo+Parkoló]
N 46° 12,914' E 25° 32,786' 620 m [GCVszo+Medvék-forrása]
N 46° 12,984' E 25° 32,790' 620 m [GCVszo+Kőcsűr]
N 46° 13,444' E 25° 32,694' 740 m [GCVszo+Tatár kápolna]
N 46° 13,363' E 25° 32,616' 710 m [GCVszo+Kilátópont]
kék kereszten, ez végig is visz minket a szoroson, elsőnek a Tatárlikhoz kapaszkodhatunk fel, majd az egyik híd nyugati hídfőjével szembe találjuk a Lócsűr barlangot - a 
sárga sávot elérve, azon délre fordulva érjük el az Orbán Balázs barlangot, onnét vissza, észak felé tovább a szorosban, és ki a völgyből Kőmezejénél - ott a Tarár kápolna és a kilátópont után a 
piros körön érünk vissza a parkolóhoz. Ez vérmérséklettől függően 9-12 km.
