Ha tömegközlekedve érkeznél, akkor itt találsz buszmenetrendet. A "Kóspallag, 6-os km-kő" megállóban kell leszállnod.
Innen gyalog indulj tovább a P- jelzéseket követve! Ha eléred a patakot a N 47° 51,580' E 18° 56,961' 225 m [GCSzB5+2leteres] pontban, kapaszkodj fel a domboldalban futó ösvényre! Nem sokat kell menj a szikláig, melyet a N 47° 51,501' E 18° 56,984' 232 m [GCSzB5+szikla] pontban találsz meg. (Aljnövényzetmentes időszakban akár át is kelhetsz a patakon, amikor a legközelebb vagy hozzá. Nyáron ez nagyon nem ajánlott!) ha nincsenek lombok, akkor a szikla már a turistaútról is látszik.
Boglya-kő
A Dél-Börzsöny egyáltalán nem bővelkedik sziklaformákban. A Dömösi-szorost leszámítva egyedül itt tudok említésre méltó sziklaformáról. E helyen, a hasonló nevű kis hegy K-i oldalán álló kb. 8 méter magas andezitagglomerátumból álló (bizonyos irányokból) hatalmas szénaboglya alakú sziklára hívnánk fel a figyelmet.
Kialakulása
A Börzsöny aljzatát képező üledékgyűjtő medencét nagyjából kettéosztja a Diósjenő-Ógyalla (Hurbanovo, Szlovákia) nagyszerkezeti törésvonal. Ettől északra a Vepor-hegység kőzeteivel rokon paleozoós metamorf kristályos kőzetek (gneisz) kerültek elő a mélyfúrásokból, délre viszont a Dunántúli-középhegységből ismert triász időszaki karbonátos üledékek alkotják a sokkal fiatalabb nyílt vízi tengeri üledékek feküképződményeit. Mindezekre épült fel a miocén bádeni emeletében (mintegy 16-14 millió évvel ezelőtt) a mainál nagyjából 400 méterrel magasabb ősvulkán. A vulkáni tevékenység három szakaszban zajlott le. Mindhárom szakaszon belül jellemző volt a kőzetkemizmus változása a savanyútól (dácit) a bázisos (piroxénandezit) felé. A szakaszokon belül a nagyobb energiájú, kitöréses anyagszolgáltatás fokozatosan váltott át szubvulkáni tevékenységbe és kalderaképződésbe. Ez utóbbi folyamat szakaszosan, a felszínközeli magmakamrák kiürülésével összefüggésben ment végbe. A hegység geomorfológiai szempontból a három egymás után keletkezett vulkánnak a későbbi denudációs (lepusztulási) folyamatok által erősen átalakított roncsa, illetve utóbbinak a romja. A fiatalabb vulkánok mindig az idősebb vulkán beszakadásos kalderájában épültek fel, s így egyre kisebbek és alacsonyabbak.
A sziklák kőzetanyagát a geológusok durvatörmelékes piroklasztikumként írták le, mely a lávadómok összeomlásához kapcsolódó izzófelhők, blokk- és hamuárak összecementált üledékeke. Ezen elmélet szerint eredeti törmelékanyaguk a Magas-börzsönyi vulkán oldalában zúdult le, kisebb mélyedésekben, völgyecskékben. A kőzetanyag fontos szerepet játszott a kifagyásos formák kialakulásában és megmaradásában. Vagyis az ezen a kőzeten létrejött sziklaképződmények - a pados lávakőzeteken kialakult formákhoz képest - jobban ellenálltak az eróziónak, mivel a finomszemcsés kötőanyag jobban tűri a kisebb-nagyobb kőzetblokkok tágulását és zsugorodását. A sziklaalakzatok a körülvevő puhább rétegek közül a pleisztocén jégkorszakok során preparálódtak ki. A folyamatban az egykori periglaciális (jéggel fedett területekkel szomszédos) éghajlaton rendkívül erős kifagyásos aprózódás játszotta a főszerepet. A kifagyásos formák kialakulását az is erősítette, hogy közvetlenül a hegy aljában patakvölgy alakult ki, mely könnyen és gyorsan volt képes elszállítani a keletkezett aprózódási törmeléket. Az alakzat kipreparálódásában szerepet játszhatott még a vulkanizmushoz kötődő magas kovasavtartalmú forróvizes oldatok jelenléte, melyek átitathatták a sziklát, s ezáltal ellenállóbbá tették az eróziós folyamatokkal szemben.
Tóbb fát és odut végignéztünk mire megtaláltuk, de renben a helyén van. A műhold folyamatosan a patak másik oldalára mutatott minket, de nem adtuk fel és meglett. Köszönjük a rejtést.
Sajnos nem találtuk meg a ládát, gyenge műhold vétel miatt, kérem a rejtőt hogy a képek alapján legyen szíves elfogadni a megtalálást!
Köszönöm szépen! [Geoládák v3.9.6]
Szia! Sajnos nem találtuk meg a ládát, pedig jó helyen keresgéltük elvileg a geos app alapján, de a térerő miatt valószínűleg rossz helyre vezethetett minket. Több vastag tölgyfa aljában is kerestük, a szikla közelében. Kérem szépen a kép alapján fogadd el a megtalálást! Köszönöm szépen! [Geoládák v3.9.6]
Kellemes séta,csak annyi hegymászás,hogy mondhassuk az is volt benne.Patakon átkelés,átkelő hely "építése",szóval minden, amitól kellemes túra volt. Köszönjük a rejtést.
Sokpatakos séta Verőcéről Nagymarosra, ismerőshöz: Felmentem a Kallóra, onnan piros-kék-zöld utakon átvágtam Zebegénybe, majd körbesétáltam a bicikliúton Nagymarosra. Zebegenyből eredetileg a Dél-Börzsönyi kilátások geocache útvonalán, a hegyen mentem volna át, de a seggreesések után úgy döntöttem, hogy ez most nem lenne elég gyors (1-re célba kellett érnem), meg simán lehet, hogy le is gurultam volna... Szóval körbementem. Nem bántam meg, jó volt a Dunán át nézni a Pilist, kiszúrtam a Prédikálószéki kilátót is! Így is lett 28 km-em 4.7es átlaggal, a strava szerint, amiben amúgy én nem bízom annyira, de csak ez volt nálam. 3 ládám lett.
Na ez kifejezetten kalandosra sikeredett!!
Észak felől közelítettünk a piros jelzésen, és az OSM térkép jelől ott egy csapást a ládához, a patak megfelelő oldalán (a TuHu-n ez mondjuk nem szerepel). Láttunk is valami ösvényszerűt ott így megpróbáltuk elérni a ládát. Az út - ahogy ma mindenhol - rettentő saras és csúszós volt, így a meredek oldalon csak nagyon küzdve lehetett haladni valamerre. Nagyjából az út felét tehettük meg a szikláig, amikor a hegyoldal tovább emelt a meredekségén, és esélyünk se maradt, hogy jelen körülmények között leküzdjük azt. Szerencsére itt a patak kicsit összeszűkült egy nagyobb fa miatt, így nehezen ugyan de legalább a patakon átjutottunk. A túloldalon könnyen eljutottunk a szikláig, azonban itt már szélesebb patak miatt az átkelés nem volt triviális. Végül leporolván a középiskolai távolugrás tudásomat átjutottam a patakon, és a túloldalon is sikerült felküzdeni magam a megfelelő fáig. Több "esélyes" fát is találtam, végül talán a 3. volt a helyes. Természetesen visszafele is ugrani kellett a patakon át, de ez már nem lehetett akadály.
Csak egy megjegyzés: a TuHu-n a láda közvetlen a patak mellett látszik ,azonban más térképeken a patak jóval "arrébb" folyik...és mint utólag kiderült a többi térkép tudja jól. Mi persze a TuHu alapján megyünk az erdőben, erre csak itthon jöttem rá, amikor a logot írtam...
[Geoládák v3.8.3]