Elhelyezés időpontja: 2015.12.05 11:00
Megjelenés időpontja: 2015.12.06 09:45
Utolsó lényeges változás: 2021.02.08 04:05
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: acsocso
Felhasználó: acsocso Nehézség / Terep: 1.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 950 m
Megtalálások száma: 258 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
WAP
Először az 1. pontot keresd meg, mert a 2. ponton a geoláda megszerzéséhez szükséged lesz az 1. ponton található 4 jegyű számra.
1. pont: mágneses mikroláda, Lóczy Lajos sírjához nagyon közel. A temető kapuját nem zárják be, bármikor szabadon megközelíthető.
2. pont: Ne szokványos rejtést keress ;) A láda 19 x 14 x 6 cm-es. Megközelítéséhez használd a "helyi sárga" jelzést, további infó lejjebb.
A rejtésről kérlek NE tölts fel fényképet!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Leírás
Ezzel a ládával Balatonarácsra Lóczy Lajos síremlékéhez, valamint a Koloska-völgy bejárata melletti Péter-hegyre invitállak benneteket, ahonnan remek kilátás nyílik Balatonarácsra, és a Koloska-völgyre.
Lóczy Lajos
Balatonarács temetőjében pihen, vörös homokkő síremlék alatt, a Balaton tudományos kutatását elindító geológus, földrajztudós, utazó, egyetemi tanár, az MTA tagja. Róla levezték el a Balatonfüreden található Lóczy-barlangot valamint a szintén itt található Lóczy Lajos Gimnáziumot.
Gyermekkora, családja
A Lóczyak Gömör vármegyéből származó nemesi eredetű család, amely előnevét a Sajószentkirály mellett levő Lóczipusztáról kapta. Atyja Lóczy Sándor, Magyarország és Erdély zarándi határán határbiztos (vámtisztviselő) volt, s az aradi Hegyalján, Ópáloson szőlőbirtokot szerzett. Édesanyja, orosházi Kun Mária volt. Szülei a szabadságharc idején a románok elől Pozsonyba menekültek, s itt született meg Lajos fiuk. A szabadságharc után szüleivel előbb Pécsre költöztek, majd 1854-ben Ópálosra tértek vissza.
Pályafutása
1874. december 2-án Krenner József ajánlására kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához segédőrnek. Lóczy geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. Erről a hegységről szólnak az 1876-ban és 1877-ben a Földtani Közlönyben, majd 1883-tól 1888-ig a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentéseiben megírt közleményei. 1877. november 1-jétől 1880. május 1-jéig részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kiválasztását Pulszky Ferencnek, a múzeum akkori vezetőjének és Eduard Suess bécsi geológusprofesszornak köszönhette.
Az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette híressé. Ebben írta le először a Himalája áttolódásos tektonikáját, valamint a Transzhimalája vonulatot. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását, és úttörő munkát végzett a terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is.
Lóczy hazatérése után még két évig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, továbbra is segédőrként. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a technikai geológia rendkívüli tanárának hívták meg a Királyi József Műegyetemre.
Tudományos érdemei
Balaton-kutatásainak két évtizedes eredményét A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei c. műben (I - III. Bp., 1897 - 1918) tették közzé. Ebben Lóczy a Balaton környékének geológiai képződményeit tárgyalta. Ő kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai feltárását. Jelentős érdemei vannak az erdélyi kősó- és földgázkincs felfedezésében is. Az ő felmérése és tanulmányai alapján kezdték meg a nagysármási fúrásokat.
Lóczy Lajos volt az első, aki a Himalájában 10-15 kilométeres áttolódásokat sejtett és szelvényeiben ki is mutatott. Később a takaróelmélet hívei, Gerald Haug és Emil Argand csodálattal említették Lóczyt és a nyomdokain jártak.
A földtudományokban a tektonika mellett a sztratigráfiában és őslénytanban is kiemelkedő eredményeket ért el, de a geomorfológia tudósa is volt. Híresek voltak néprajzi, régészeti és történeti gyűjtései is. Munkásságát kétszáz körüli publikációban adta közre.
Balatonarácsról röviden
Balatonarács (Arács) a mai Balatonfüredbe 1954-ben beolvasztott ősi magyar település. Történetét, különös tekintettel az ottani birtokok tulajdonviszonyaira, viszonylag bőséges okleveles forrásokból ismerhetjük meg.
Balatonarácsról bővebben
Arács igen korai magyar település lehetett; területén, a mai Morvai József utca 10. szám alatt honfoglalás kori sírokat találtak.
Az 1055-ös tihanyi alapítólevél hamis párjában mint bencés birtok szerepelt, e szerint a tihanyi apátságnak 4 halásza, 6 harangozója, 5 szőlőművese és 6 jobbágya volt itt. Szerepelt az 1093-as - szintén hamis - tihanyi birtokösszeírásban.
Egy 1118-as oklevél szerint II. István magyar király (1116-1131) 10 háznépet, akiket még a 11. század derekán Béla herceg a testvére, I. András magyar király lelki üdvösségéért adott a tihanyi bencéseknek, de Kálmán király idejében a királyi udvarnokok visszafoglaltak (sic!), a György győri püspök által megtartott vizsgálat alapján visszaadatott az apátságnak. A tihanyi apátság javainak 1211-es, II. András-féle összeírása részletesen felsorolta a bencések Arács falubéli népeit.
Katolikus templom N 46° 58,272' E 17° 53,739' 155 m [GCARCS+Arácsi katolikus templom] Az arácsi templom első említése 1373-ból való. Ekkor Domonkos tihanyi bencés apát, valamint Arácsi János fia Miklós mester és testvérei megegyeztek, hogy a Boldogságos Szűz-templom kegyuraságát közösen bírják. Az Arácsot felosztó 1411-es oklevélből kiderül, hogy a templom a falu délkeleti részén, a keleti teleksor végén állott, s temető vette körül. Valószínű, hogy ebből a középkori templomból alakítottak ki 1785-ben a ma is meglévő római katolikus templomot. Nyitvatartása: Vasárnaponként 10:30-tól 12:00-ig.
A temetőben nem találtam a mikroládát, ezért felhívtam az elrejtőt. "Együtt" sem találtuk, ezért megkaptam a kódot, melyre a második ponton lett volna szükség. Itt viszont a zárszerkezet nem működött, nyitva volt, így könnyen hozzáfértem a ládához. Igen ötletes ládarejtés, gratulálok és köszönöm az élményt.
Egy kedves csapattal is találkoztam a hegytetőn, akik felhívták a figyelmemet arra, hogy milyen szép kilátás nyílik a ládától nem messze. Igazuk volt, ezért érdemes volt felkaptatni a meredek emelkedőkön.
Évi & Lookie
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.7]
A XIV UltraBalaton teljesítése előtt 1 nappal, egy kis bemelegítő tekerés Füreden, és környékén.
Az első pont könnyen meglett, elsőre a helyére nyúltam.
Kicsit zavaró volt, hogy a temetőben az átlagosnál többen voltak, és furcsán néztek rám, hogy "mi a fenét keres egy idegen bringás a temetőben..."
A másod pont helyének kiválasztását nem nagyon értettem. Miért kellett a meredek hegyoldalra felcaptatni, és ösvény nélküli úton bolyongani a második ponthoz.
A rejtés ötletes lett volna, ha az első ponton lévő információt fel tudtuk volna használni...
ég szerencse, hogy volt nálam kerékpár zár, így azt lent ki tudtam kötni. Szerencsére, a jelzett ösvényen senki sem járt, így a kerékpár is megmaradt...
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Korán reggel indultunk Keneséről. A síremlék és az első pont könnyen meg lett. A második pontért meg szenvedünk. A sárga jelzésen akartunk felmenni, de nem találtuk. Így toronyiránt vágtunk neki a hegynek. Nagy nehezen fel is értünk. A láda hamar meg lett, a rejtés nagyon tetszett. A lakat már nem müködik. Mia, Piri (kutya), Zoli Érdről.
Ahogy többen írták előttünk, sajnos a lakat nem zár. De azért megtaláltuk az első ponton is a számot. A hegymászás kicsit nehezebb volt, mint amire a kis távolság alapján számítottunk, így visszaérve jól esett az ebéd az árnyas fák alatt, a szüretelők szobrainál. Szép a kilátás!
Augusztus 20-i hétvégén még Füred körül volt 3 általam még meg nem talált multi láda. A környéket nagyon szeretem, egész Füred csodálatos. Füreden belül is ez az arácsi rész központján áthajtva, engem mindig egy kis osztrák településre emlékeztet. Rendezettség és igényesség, szerencsére idehaza is vannak települések, ahol már ez megtalálható. Végre volt most apropó, hogy ki is szálljak itt az autóból és úgy ismerjem meg a környéket.
Nyári délután egyedül voltam a temetőben, aminek nagyon szép a fekvése. Az első pontnál kicsit a gps elvitt engem más irányba, így kellett kis idő, mire leesett, hogy hol is keressem. Utána irány a hegy. Szuper házak mellett a Kőrösi Csoma Sándor utca tetején parkoltam le és indultam neki. Nem érdekelt a meredekség, tele voltam energiával, egyből felszaladtam gyorsan a hegytetőre. Onnan pedig ugye jött a rejtés célravezetése. Fejet hajtok, sok ráfordított munkával egy profi rejtést kapunk, de bennem felvet egy problémát, hogy mennyire legális csak úgy szabványosra hajazó turistajelzéseket kialakítani, amit viszont semelyik térkép nem mutat, mert hát hivatalosan nem is létezik. Talán a sárga jel helyett egy alternatív, egyedi jelölés ezt jobban érzékeltetné, hogy itt valami másról szól a történet. Ezt amiatt is mondom, mert a hegytetőről engem odavezetett, de mivel épp alkonyatkor voltam ott, visszafelé onnan már eltévedtem volna, ha nincs gps-em, mert a romló fényviszonyoknál már nem láttam meg a következő jelzést, ami jelen esetben nem egy sima turistaúton vezetett, hanem kissé össze-vissza a sűrű erdőben. A ládához érve sokat próbálkoztam a lakattal, amit már többen megírtak, hogy annak zárja már sajnos tönkre ment. A legvégén vettem észre, hogy úgy is kinyitható, így sikerült a ládához is hozzáférnem. Némileg hasonló megoldású rejtést pár éve a Vértesben is láttam :) Összességében egy jó kis kört írtam le, mert a Koloska-völgy felé mentem le, majd a gyönyörű házas utcákon vissza a kiinduló pontig a kocsimhoz. Az egész egy élmény volt.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (264 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 46° 58,165' E 17° 53,707' 165 m [GCARCS+parkoló]
N 46° 58,176' E 17° 53,766' 160 m [GCARCS-1]
N 46° 58,509' E 17° 53,564' 157 m [GCARCS+turistaút]
jelzést eddig a pontig
N 46° 58,455' E 17° 53,646' 157 m [GCARCS+Szobor park]
N 46° 58,272' E 17° 53,739' 155 m [GCARCS+Arácsi katolikus templom]
