Elhelyezés időpontja: 2012.03.09 17:22
Megjelenés időpontja: 2012.03.09 17:23
Utolsó lényeges változás: 2012.03.09 17:23
Utolsó változás: 2015.07.27 09:38
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: rosie77
Ládagazda: rosie Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 500 m
Megtalálások száma: 228 + 1 jelszó nélküli + 1 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP
Az év fájától 20-25 méter távolságra dél-délkeleti irányban fa gyökerei között, 15X10 cm-es doboz. A fához vezető egyik út sincs már karbantartva, ezért megközelítése kisebb (vagy nagyobb) dzsungelharcot jelent.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A láda keresése
Sajnos a kezdeti lelkesedés a kastély tulajdonosai és a település lakói részéről eltűnt, így mindenki készüljön fel arra, hogy a lent megjelölt utakat már nem tisztítják. A nyári időszakban ez ember magasságú csalánt, szedret, gazt jelent.
Felsőmocsolád
A körülbelül 450 fős somogyi település könnyen megközelíthető autóval Mernyeszentmiklósnál a 67-es számú útról lekanyarodva, illetve vonattal a Kaposvár-Siófok vonalon.
A község története igen régi időkre nyúlik vissza, egészen a honfoglalásig. Annyi bizonyos, hogy Árpád házi II. Endre király idejében ezen a helyen már közösségi élet volt. Az 1229-ben datált hivatalos oklevél Muchula vagy Muchola néven említi.
A falu életéhez szervesen kapcsolódik a Kacskovics-Bánó család története, akiknek 1810-14 között kastélyuk épült a településen, amely ma felújítva és újra a család birtokába kerülve kastélyszállóként üzemel.
Az év fája
Az Ökotárs Alapítvány az egész országban meghirdetett Év Fája pályázattal az Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik. A vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra.
A verseny keretében azt a fát keresik, amely a jelölőnek valamiért fontos, például kapcsolódik hozzá egy helyi történet, amint ez a felsőmocsoládi öreghárs esetében is történt.
Az európai versenyben azok a fák vehettek részt, melyek 2011-ben megnyerték az Év Fája versenyt saját országukban. Idén immár hét ország fái vetélkedtek egymással a megtisztelő címért, Bulgáriából, Csehországból, Franciaországból, Lengyelországból, Magyarországról, Romániából és Szlovákiából. Az online közönségszavazáson a legtöbb szavazó a négyszáz éves felsőmocsoládi öreg hársfát támogatta, melyre 11 158-an voksoltak. A versenyben egy hónap alatt összesen 41 ezren szavaztak a hét jelölt fára és történeteikre. A győztes fa nevezői a Brüsszeli Zöld Hét során, május 23-án (2012) rendezendő ünnepségen vehetik át az Európai Év Fája vándordíjat, melyet Martin Patřičný cseh művész tervezett.
A legenda szerint egy pusztító erdőtűz után éppen ennek a 400 éves öreg hársnak magjaiból éledt újjá a felsőmocsoládi erdőség, egy garabonciás csodálatos erejének köszönhetően. A történet úgy tartja, hogy a fa eggyé vált a garabonciással, s azóta varázserejével őrzi az erdőt. A hárs történetét a környékről származó Bánó Mária családja őrizte meg. A család hagyománya, hogy elviszi fiataljait az "öreghez", akik ha már értenek a famászáshoz, áteshetnek a bátorságpróbán, vagyis felmászhatnak a fa odúrendszerében.
Bellosevich Mária, a Bánó család leszármazottjának szavai a fáról: "Olyan, mint a sorsunk és történelmünk: sokszor derékba tört, de aztán beforrtak a sebei, s frissebb hajtásokat hozott, mint előtte. A sebek és forradások ember, vagy állatarcot öltöttek, s mindenki a saját álmait véli felfedezni benne. Ahogy itt ülök, beleborzongok: hallom és érzem a történelmet, a megújuló életet, a pozitív energiát. Ez a fa kapcsol össze mindennel: az édesanyámmal, a kétszáz éves kastéllyal és birtokkal, s a végtelen természettel."
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
Lecso112024.04.07 17:06 - Jelszó nélküli megtalálás
Köszönjük az úticélt!
Hosszú nadrág ajánlott, mászni kell kidőlt fákon. Valóban enyhe dzsungelharc.
Nagyon különleges ez a fa, mesés az erdő ilyenkor.
A ládát nem találtuk meg, de a feltételezett helyét igen. Lehetséges, hogy a tavaszi esőzések elmosták. Megnéztünk a környéken minden fa tövében, de nem lett meg.
Ha lehet, szeretném kérni a találat igazolást.
Megtaláltuk flevyvel. Első nekifutásra 2023.08.12-én a falunapi tánc bemutatók alkalmával jártunk itt. Akkor a nálunknál magasabb csalán volt az akadály, de megfogadtuk, hogy nem adjuk fel. Ma végre sikerült eljutnunk a - helyenként dzsungelharc árán is - öreg hársfához. Itt annyira már nem volt kegyes hozzánk a természet, ugyanis a fák felett elkezdett esni az eső. Ugyan a vegetáció annyira már nem nehezítette az előre haladást mint az első látogatásunk alkalmával, de a sáros csúszós falevelek kitettek magukért, hogy megnehezítsék célunk elérését. Végül, amikor a monumentálisfa mellett álltunk feledésbe merültek az út viszontagságai.
Köszönjük a segítséget és a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Húsvétolás Lopakodóval és Tablettával.A ládát most még dzsungelharc nélkül sikerült megközelíteni.
Állt a víz a ládában, így egyesületi dobozra cseréltük. [Geoládák v3.12.10]
Igaltól Ecsenyig gyalogoltunk, és ha már a híres felsőmocsoládi hárs kozelében tartózkodunk, gondoltuk nem hagyjuk ki. A fa gyönyörű és hatalmas. A rejteket 15 percig kerestük négyen, de nem leltük meg. Mivel voltak még terveink aznapra, kicsit szomorúan búcsúztunk a hárstól. A képek alapján szeretném kérni a rejtőt, hogy fogadja el találatnak. Köszönjük szépen. [Geoládák v3.12.10]
Megvan!
Szép nagy fa, igazi túlélő.
Hiányoltam a leírásból, hogy Petőfi melyik versét írta alatta, és hogy Rákóczi mikor kötötte ki hozzá a lovát :)
Köszi a rejtést!
A Delta 3N által tartott tréning jóvoltából ezt a ládát is sikerült begyűjteni. Igazán impozáns fa, mesebeli történettel! Az ösvény jól jelzett, és (most már) könnyen járható. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]
Somogyi autós kesselés. A hideg idő miatt a bringa most pihen.
A fához közeledve a GPS kitartóan a horhos tulsó oldalára akart vezetni, de nem hittem neki. A fa gigantikus, most egyszerű volt a rejtekhely megközelítése is.
Ez volt a három napos Somogyországi hétvégénk hatodik találata útban Fonyódra a szállásunkra. Először megnéztük a Bánó kastély, majd az utolsó háznál parkolva elsétáltunk a fához. Én ekkora Hársat még nem láttam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Bicajozós ládagyűjtögetés a Somogyban, megint. Első alkalommal Felsőmocsoládon. Takaros település, sok, szépen felújított épülettel, aminek alapvetően örülök. (De motoszkál bennem a kisördög, valószínűleg joggal, hogy már megint kik jártak ezzel igen jól). A fa lenyűgöző, sokáig lehet alatta üldögélni és elmélkedni.
-dSz-
[Geoládák v3.11.3]
mm)
Éééés megvan!! Hát pár éve nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar eljutok 2 kilóig. De ma sikerült.
Szuper helyen van a láda, szép ez a fa. A két matuzsálemet csatolom a képen is.
Köszi a rejtést.
Megtaláltuk az Öreg Hárs jelzést lent a főtérnél, így tudtuk, hogy jó felé megyünk. Az autót otthagytam Roy-al benne a megjelölt parkoló helyen. Maga az út a fához irtó vadregényes volt, de bozót harc nem nagyon volt. Sőt, a régi zöld fa jelzések még sok helyen látszottak, de azért oda kellett figyelni a fordulóknál. A fa hihetetlenül hatalmas. Egy jó darabig csodáltam, mert ekkora fát én més soha nem láttam. Köszi a rejtést!
Felsétáltunk az autótól az ösvényen, ami hibátlanul járható. Rengeteg apró légy, szúnyog kísért el nagy bánatunkra a rejtésig. Sajnos a felújítókészlet és a cseredoboz a csomagtartóban maradt, nem tudtuk kicserélni a sérült dobozt. Köszönjük a rejtést!
némi túra balatoni nyaralás során
Kisbárapáti kocsi lerak, vonattal át Felsőmocsoládra, majd gyalog vissza a sárga jelzésen
szerencsére nem volt hideg, egyáltalán nem fáztunk! :-)
Somogyi bóklászás tematika keretében meglelve! Kösszi a rejtést! --- Az év fája címhez képest kevés figyelmet a hozzá vezető túraút. A láda teteje törött, CSEREÉRETT!
Jól követhető ösvény vezet a fáig. "A fához vezető egyik út sincs már karbantartva, ezért megközelítése kisebb (vagy nagyobb) dzsungelharcot jelent." elijesztő mondatot le kellene cserélni arra, hogy az út elején a helyiek szemétlerakatot csináltak az erdőből.
A feleségemmel kerestük meg, volt vagy 25 cm hó és -10 fok, de így volt az igazi. Valamiért a szántóföld felé indultunk el, ott van valami árok, amit teljesen befújt a szél. Léptem egyet és derékig elmerültem a hóba :) De aztán ráleltünk a helyes útra és a fára. Őzeket is láttunk. Jó volt.
Szép fa! Fényképezni - főleg ilyen kora reggel - nehéz, mert bent áll az erdőben.
Az jellemző, hogy hat évvel az "év fájának" választás után láthatólag már senkit se érdekel a falu vezetéséből: az utakat benőtte a természet. Persze ez engem nem zavar: így újra eredeti, zavartalan a fa környezete.
Somogyi kirándulások Kaposvár környékén.
Sziasztok!
Indiana Jones elmehet a búsba. Malom utca végén kutya rengeteg, utána pedig nyakig érő csalán. A vaddisznókra figyeljetek, tőlem nem messze rohangált egy. :-)
Én nem vagyok egy félős gyerek, de egyedül nem mertem tovább menni.
Szeretném, ha elfogadnád.
Köszönöm szépen!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Második próbálkozásra lett meg a láda.
Első alkalommal egy nagyobb zivatart követően próbáltam begyűjteni a ládát, de a sűrű aljnövényzet, főleg a csalán visszavonulásra kényszerített.
Most Felsőmocsolád és Ecseny közötti útról besétálva próbálkoztam, és 5 percet követően meg is lett a láda. [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Aki felkeresi ezt a fát és a ládát kalandos megtalálásra számítson! Először az 1-es parkolónál próbálkoztunk, aztán átmentünk a 2-esre. Az talán annyival jobb, hogy ott nincsenek kutyák. Fejig érő csalán és minden más van, de erre figyelmeztet is a rejtő.
Hát gyerekek?!! Csak egy őrült kessert lehet rávenni, hogy egy ilyen terepen keresztültúrja magát! Mi a P2-t választottuk kiindulópontnak, gondoltuk, ha hosszabb, talán annyival könnyebb terep. Hát nem! A szaggatottnak jelölt út már tényleg nincs, időnként a homlokomat verdeste a csalán! De legalább a kutyákkal nem találkoztunk, csak messziről hallottuk őket.
Köszönjük, "élmény" volt. És a saját vállalásunk:) Elmondhatjuk, "teljesítettük!" :)
Már nagyon régóta, még a láda megjelenése előtt is vágytam, arra, hogy láthassam ezt a fát, hisz mindig lenyűgöznek ezek az óriások. Hazafiságból szavaztam is rá, bár nem tartottam a legszebbenek a versenyzők közül. Aztán megjelent a láda, aminek nagyon megörültem. Majd a fórumon olvastam a terület tulajdonosának nem túl barátságos hozzáállásáról - aztán nem olvastam semmit. Logokat sem, így most meglepetésként ért, hogy se a kékkel jelölt hivatalos turistautat, se a maszek piros pöttyös utat nem találtam. Közben a Malom utca végén egy kutya majdnem leszedett a bicikliről, így a nagy sprint után, amikor az úthiányt felismertem, nem mertem visszafordulni. Már csak kb. 350 méter volt a táv, "inkább megküzdök a növényzettel, mint az állattal, a fánál meg majd megtalálom a jó utat, vissza majd azon megyek" - gondoltam. Így átvágtam a közel embermagasságú gazon a búzatábla mellett, majd be az erdőbe, át a patakon, kidőlt fákon, szedren át, míg végül a láda közelébe jutottam. Itt, az utolsó 20 méteren volt a legbarátságosabb a növényzet, így a láda hamar meglett majd utána a nagy fa is. Méretével valóban lenyűgöző, de valóban nem egy szépség. Most már csak az ösvény megkeresése volt hátra, de ez most sem sikerült. Végül egy csapást követtem, ami egy szemétkupacig vezetett. "Na, ez már a civilizáció!" Ítt kiverekedtem magam az erdőből és sikerült 3 házzal a mérges kutya alá jutnom. Itt is volt kutya, ezzel is találkoztam felfelé, így tudtam, hogy csak ugat, de nem bánt. Szépen meg is engedte, hogy átmenjek a birtokukon és békében távozzak. Azért elég sietősen tettem. :-)
A terep nehézséget 3,5-4-re kellene emelni.
Már csak arra vagyok kiváncsi, hogy hogy sikerült ezt a fát megtalálni és benevezni a versenybe és a tulajdonos miért nem tartja rendben az erdejét?
Viccesnek találom, hogy szalergabor egy hete nem volt képes idejutni. :-) Csalánmező nincs is. Az erdő szélén 2-3 méter nem túl sűrű csalánon átverekedés van. Utána meg minden más gaz. Na és? Megfelelő ruházat vagy megfelelő elszántság kell! Én nem fogadtam volna el a találatát, az biztos.
Nem hittük, hogy ösvény és kesser-nyom nélkül előbb-utóbb célba érünk, de megtörtént. A kopár erdő ebben az időszakban még nem a legszebb oldalát mutatja, a csodafa megérdemelne egy kis út kialakítását a megközelítéshez. A.
Zamárdi 21 fős csapatával, tavaszi kirándulás keretében Kisbárapátiból közelitettük meg Felsőmocsoládot. A GPS igen fontos volt a keresésben, mert itt nincsenek keser csapások. A láda megtalálása után számos kincs csere és aláírás született. (Az előző bejegyzett találat 2014.11.01. volt.)
A láda megtalálását követő nagy izgalomban a jelszó felírása (elolvasása) is elmaradt. Remélem a csatolt fotók bizonyítják ottjártunkat.
Egy napon, de második nekifutásra sikerült megtalálni a ládát GPS nélkül. A hárshoz vezető út eleje ugyanis visszariasztott minket elsőre (szemétkupac magyar módra és bozótos), nem volt egyértelmű, hogy merre is menjünk. Megpróbáltuk a major felől is megközelíteni, de túl sáros volt az út, ezért visszafordultunk. A kíváncsiság azonban hajtott bennünket, visszatértünk a javasolt útvonalhoz, s egyre beljebb kerültünk az erdőben ágakon, fatörzseken, patakocskákon keresztül, míg végül megláttuk a piros jelzést (itt már vidámabban folytattuk a keresést), majd az év fáját, ami valóban lenyűgöző. Nagyszerű élmény volt felfedezni a "kincset" is. A látvány, az erdő csendje (éppen akkor nem járt arra senki rajtunk kívül), a friss levegő, a napfény, s a hangulatos falu kárpótolt azért, hogy a kedvenc sálam odalett a sok bogáncs miatt. Köszönjük a rejtést! :)
Kedves Rejtő!
Évfolyamtalálkozón voltam a felsőmocsoládi kastélyban. Kiderült, hogy a kastélyhoz egészen közel van egy láda. Sajnos gps nem volt nálam, nem is találtam meg a ládát! Viszont ott voltam az öreg hársnál! Képeim ezt igazolják is! Kérem az elfogadást a képek alapján! Köszönettel: breimanne / Breimann Erzsébet/
Egészen szürreális élményben volt részünk. :D A 8,5 hónapos fiam a nagymama karjában, a 2 és negyed éves lányom a hátamon hordozóban, autó a falu határában egy nem túl bíztató helyen, az erdőben pedig igazi dzsumbuj, úgy verekedtük át magunkat a kidőlt fatörzsek közöt/alatt/felett és a csalánrengetegen. De mindenképpen megérte, egy kalanddal és egy gyönyörű fa látványával lettünk gazdagabbak, igaz nem ígérem, hogy megismételjük ezt a túrát valaha is.. ;) Kár, hogy nincs karbantartva a hárshoz vezető út!
Somogy-országi vadászat Libertyvel és Gyrossal 4/19.
Sárdagonyázás, kötélvégen egy traktor mögött, már ezért megérte Pestről ide utazni :). Komolyabbra fordítva a szót, a hársfa fantasztikus. Ha tudna beszélni...? Valószínű genetikailag kifogástalan, ráadásul ebben a környezetben nem csoda, ha jól érzi magát. Köszönöm a lehetőséget.
19/4. Szülinapi ládakeresés "Somogy-országban",Gyrossal és Horizonttal.
Az odavezető úton traktoros segítségre volt szükségünk.A vezetője nagyon készséges volt, és kihúzott minket a "csávából". A fához vezető úton,
a derékig érő csalánokból és bozótokból kiérve, elértük az öreg hárshoz vezető erdei utat. Fantasztikus látvány a fa. Kora ellenére tele van élni akarással, a tetején sűrű lombozata van. Köszönöm a rejtést és a lehetőséget.
Kaposvári ládavadász hétvége - odaút, ötödik állomás .... A falu végétől toronyiránt (mert ezt ajánlotta a GPS) ... szántóföld széle - bozót - patak!! (még éppen átjárható) - patakmederből kifelé (part)falmászás pofáraeséssel fűszerezve (nem kellett volna, van simán mászható átjáró egy kicsit lentebb) - egyszóval kiváló rejtés. :)
Megtaláltam! :) Jártunk már itt 2011-ben amikor az év fája volt, meg idén tavasszal is, szóval a hely nem volt újdonság... :) Azóta sajnos kicsit elhanyagolták a turista út tisztítását, mivel ez 2011-ben egyáltalán nem így nézett ki... Ettől függetlenül szép nagy termetes fa, nem hiába kapta meg az év fája címet... :) Köszi a lehetőséget.
Az 1-es parkoló előtt, az utolsó háznál álltunk meg. Amint kiszálltam, megjelent egy méretes német juhász és barátságosan megszaglászott. Szerencsére a gazdaasszony is előkerült és visszahívta a kutyát. Megbeszéltük, hogy a fához megyek. Kellemesen hideg esőben tettem meg a patkó alakú utat, minden inzultus nélkül. Érdekes, hogy olykor szekérútnak, olykor csapásnak tűnt. A hárs mérete lenyűgöző, éljen még sokáig. A ládát előszedtem a fedezékből, és logolás közben igyekeztem minimalizálni a vízbehatolást.
A patcai versenyre menet sikerült útba ejteni az öreg hársat. A garminon az eredeti útvonal látszott a könnyebben bevehetőnek, de így utólag olvasva a logokat, jobban jártam volna, ha a falu felől közelítek. Táblák nem állták utamat, csupán a méretes aljnövényzet.
A fa tiszteletet parancsolóan "terpeszkedik" az erdőben, méretei lenyűgözőek.
2006-ban két alkalommal is jártam már Felsőmocsoládon. A DDP túramozgalmat jártuk, s itt volt az egyik túra vége, illetve a másik indítása. De erre csak akkor jöttem rá, amikor végiggurultunk a falucskán. (Megjegyzem a P- jelzésekre ráférne egy frissítés...) A piros T jelzésekkel én óvatosan bánnék a tuhu-n. Szerintem ezek piros pöttyök a fákon nem turistajelzések. Abból csak egy-két darabot láttunk és az is S- volt! Néztünk is nagyot, hogy mit keres itt. Maga a fa tiszteletet parancsoló. Nem is igazán tudom, hogyan bukkanhattak rá. Erre csak a vaddisznó jár, de ő meg otthon van. Ilyenkor azért picit elmerengek azon, hogy vajon mennyi ilyen rejtett érték bújhat meg az erdők mélyén! Dudunak még a lélegzete is kihagyott, amikor meglátta.
Ez igazi élmény! Köszönöm a lehetőséget, és gratulálok a fának a megérdemelt díjakhoz! Csak így tovább, és további 400 évet kívánok, erőben, egészségben!
A fa maga rendkívül impozáns, sajnos, a környezete miatt nem tud érvényesülni teljesen a monumentalitása. Dehát, ez egy élő erdő. A rejtés mindenképpen indokolt, köszi.
Én a kastélyhoz vezető Malom utcában, a focipálya mellett parkoltam. Ezen a sarkon is ki van rakva a fához irányító tábla, meg a következő utca sarkán is (az is Malom u.). Az útleírás a fához nekem kicsit zavaros volt, és mivel a kastélyt is meg akartam nézni, ezért bementem a parkba. A gps azt mutatta, hogy a parkon átvágva is esélyes megtalálni. Így is tettem, a tó mellett hátramentem, és egy szűk gyalogösvényen, keresztezve egy mély horhost, ki is jutottam a fához vezető ösvényre, ahonnan már látszott a hárs. És ezen az ösvényen is voltak piros nyilak.
A jelszóért külön dícséret, nagyon szellemes :) Aki nem érti, járjon utána, meglepetés lesz :)
Kaposvárról Balatonlellére tartva megálltunk itt is Bal3-mal. Csodálatos ez a fa matuzsálem. Sem az oda- sem a visszaúton nem találkoztunk senkivel, aki kérdőre vont volna. Miért is tette volna, nincs ez magánterületen. A láda relatív könnyen meglett. Szúnyog az itt is volt bőséggel :-)
Somogyi fürdőzés után hazafelé álltunk itt meg. A kettes parkolót választottam, de a sáros földút után az erdőben csak egy csalánnal benőtt ösvény vezet a ládáig, az utolsó 100 méteren meg semmi. Mindenkinek csakis az 1-es parkolót javaslom, utólag autóval megnéztük azt az útvonalat is, ... ki is van táblázva a hárs, azaz biztosan nem magánterület. A hárs amúgy tényleg jópofa, a kastélyban meg vagy 8 éve egyszer megszálltunk.
Köszönöm!
Amikor Erőss József több vármegye táblabírája feleségével, Kazay Krisztinával és gyermekeivel a kastély melletti kúriában (ma templom) lakott, ez a fa már aggastyán volt, megélte egy fa szokásos életkorának dupláját. Ha ránézett az erdőben erre a fára, eszébe juthatott dercsikai őse, akinek nemesi levele egyidős ezzel a fával. Azóta a dercsikai családot ezerfelé fújta a szél, de talán rájuk is vigyáz egy garabonciás, hogy szóródjanak a világban.
Köszönöm a rejtést! A történetemhez hozzátartozik, hogy tavaly júliusban a kastélyban ebédeltünk a munkatársaimmal, amikor rájöttem, hogy jómagam is hozzájárultam az "Év fája" cím odaítéléséhez, de akkor nem volt nálam GPS, így "csak" a csodálatos matuzsálemet tisztelhettük meg látogatásunkkal.
Hihetetlen ez a fa, köszönjük, valamint szeretném kérni az előttünk haladó kollégát, hogy rejtse vissza rendesen a ládákat, a szentkútnál is botrányos volt. Köszi [g:hu 1.4.23] [wapon beküldött szöveg]
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
BigMick, Iza [g:hu 1.4.26d] [wapon beküldött szöveg]
Kedves Fikusz Kukisz: azt kellett volna látnod, amilyen állapotban mi találtuk... Meg hát több mint 1500 láda birtokában láttunk már rejtést...
DDRKT9 rendezvényre menet kötelező találat!
Hát ez valami szuper volt! Az első számú parkolót választottuk és onnan könnyű sétával közelítettük meg a helyet. Nórival mindketten nagy természet rajongók vagyunk és imádjuk az olyan fákat, amiknek története is van. A megtalálás mellett itthon a gép előtt olvasgatva is remekül szórakoztunk hála a remek ládaoldalnak és hev POI-nak.
A rejtek gyorsan meglett, kinyitottuk az ajtót és csodák csodájára egy teli dobozt találtunk. Pedig előttünk egy csapat iskolás is megtalálta már.
A képek készítését sem hagyhattuk ki. Nóri próbált beszélni a garabonciás szellemével, de nem árulta el, hogy milyen sikerrel. Igaz a rejtő kutyusa rámosolygott később Kaposváron.:D
Köszönöm a lehetőséget!
Az út végén leparkoltam szépen, a falu legutolsó házának lakója kedvesen megmutatta, hova mennek mostanában igen sokan. Visszafelé Brutus kutya fogadott hevesen - de félelmeim ellenére barátságosan.
Figyelem! A Malom utca végén, jobbról az utolsó háznál szabadon engedet farkaskutya teszi "izgalmassá" a keresést.
Felüdítő. hogy a Pokol torkánál még most is működnek a források.
Érdekes fa egy elhanyagolt erdőben. Mindenesetre az elnyert "ÉV FÁJA" büszke cím miatt nagyon jó ötlet volt ide ládát helyezni, és egyes helybeliek kulturálatlan tulajdonosi gőgjének a mi megközelítésünk során nem találtuk nyomát. Gratulálunk a Rejtőknek!
Őszinteségi roham kövezkezik: én annak idején az ötvöskónyi haldokló óriásra szavaztam, hogy még életében meg legyen tisztelve. De ennek jobb volt a marketingje, több szavazatot gyűjtött...
Amikor ment a nemzetközi szavazás az év fájáról, nagy ,,kampány'' folyt városszerte, hogy szavazzunk erre a fára (a munkahelyemen pedig még inkább). Nagyon örültünk, hogy le tudta győzni a külföldi fákat a versenyben!!!
Most végre eljöttünk hozzá és ,,személyesen'' is láthattuk: sajnos a környezete nem túl szép, de a fa igazán tetszett.
Jó lenne létrehozni hozzá egy igazi turistajelzést, mert amint olvastam nemrég, sok turista idejön és tévelyeg, mert nem találja a fát. Persze nem azok, akik a ládáért jönnek :)
Kislányunkkal érkeztünk a "bejárathoz", ami tele volt csalánnal, és gazokkal, így kénytelenek voltunk egy rövid távon mindenképpen kézben vinni. Amúgy nagyon tetszett a fa, érdemes volt ide eljönni.
Kaposvári munkánk volt a mai napon és mivel az időnkbe még éppen belefért odafelé, megálltunk megkeresni az öreg hárs ládáját.
A Mihály majornál álltunk meg, és mivel az elmúlt napok esőzése megtette a hatását, nem kockáztattuk az agyagos földúton való bejutást. Gyalogosan is jó kis dagonyában jutottunk el az erdőszélig, útközben őzek vágtak át előttünk a cukorrépaföld felől az erdő irányába. Mielőtt végleg eltűntek a szemünk elől, az erdő előtt pár másodpercig néztek minket, mint akik az kérdezik: Mit bénáznak itt és kik ezek az idegenek? Fotót készíteni sajnos nem tudtam róluk, azt azért nem várták meg.
Az erdő szélén aztán megláttuk a kihelyezett "Magánterület" táblát, de nem igazán törődtünk vele. A reggeli időpontban egyébként sem igen járt arra élő ember, így haladtunk tovább a reggeli harmattól nedves fűben és hónaljig érő csalánban. Idén ez volt az első komolyabb bozótharcos-szúnyogos láda. Ilyenkor nosztalgiával gondol vissza a kesser a téli időszak ebből a szempontból lényegesen könnyebb viszonyaira.
No de végül is odaértünk a fához. Személy szerint én kicsit többet, mást vártam az év fájától és a helytől. Hatalmas meg öreg is, de semmi különleges plusz élményt nem adott nekem. Mások biztosan szebben, jobban élik meg, de ott és akkor ez volt az érzésem.
Kaposváron jártunk családlátogatáson. Pénteken későn értünk volna ide, ezért vasárnap, visszafelé ejtettük útba pici kitérővel.
Nos, az ötletétől fogva kísértem figyelemmel a ládát. Úgy alakult, hogy sajnos a rejtésben nem tudtam részt venni. Így viszont elfogulatlanul tudok értékelést írni róla. Önmagában egy fa az erdőben nem egy kirívóan egyedi dolog, amire ládát kellene rejteni. Jelen esetben az egyediséget a kiválasztása adta, mégpedig nem is akárhogy. A témaválasztás ezért nagyon jó. A rejtésből pedig minden ki van hozva, amit ki lehetett hozni. Értékelem a finom áthallást a logbook és a rejtő neve között, nagyon jó ötlet volt. Megtaláltuk Hazimokus logját is a füzetben, remélem nem lesz összetűzés az erdő tulajdonosai és a játékosok között. Bízom benne, hogy mindenki tudja mik a jogai és a kötelességei és sikerül egymás mellett élni, ahogy kell.
Nagyon szőrszálhasogató vagyok, amikor nem adok jelest a rejtésre, mert talán egy picit kíméletesebb lehetne a rejtekhely választás közelebb a kitaposott úthoz. Ezzel megelőzhető lenne az elefántcsapás/kesserösvény kialakulása.
Egyébként teljesen rendben van minden, gratula és köszönet érte.
All children grow up, except one ... [wapon beküldött szöveg]
Tisztelt Hazimokus! Az erdőtörvény szerint az erdőtulajdonosnak tűrnie kell a területén 24 órát meg nem haladó tartózkodást, kivéve új telepítésnél, amikor az újulat még nem haladja meg a 2 m magasságot. Amennyiben vadgazdálkodási okokból korlátozni kívánja a látogatást, azt kellő indokkal kezdeményezheti a szakigazgatási hivatalnál, és amennyiben ezt korlátozott időtartamra jóváhagyják, a tilalmat az erdőbe vezető összes útvonal mellett ki kell függesztenie. További jó ládászást kívánok Önnek is, minél szebb élményekkel.
kupec-nek üzenném hogy, azért ilyen a környezet mert gyérítés folyik az erdőben,nem pedig azért mert sok unatkozó ember szétdobálta az ágakat. Gondolkodj mielőtt lejárató dolgot írsz valamiről és örülj hogy beteheted a lábad egy magánterületre !
A többieknek: A fa nem 300 éves,a táblát egy másik erdőtulaj rakta rá. Fogalmam sincs minek,de odatette. A fa elmúlt 400 éves.
A kor nem függ a törzs vastagságától !
Még színtelen az erdő, de így is nagyon látványos a fa.
A médiában nagy nyilvánosságot kaphatott a fa, mert két "nemkesser" csapattal is összefutottam.
Vajon a jelszónak mi köze lehet az egészhez?
Megtaláltuk!
Nagyon nagy a fa! Látszik rajta a kora. Na és ha van nagyobb meg szebb és olyan aminek rendezettebb a környéke? Akkor sincs semmi ez ilyen és így szép, ahogy van! Jó hogy van! Örüljünk neki!! És győzőt!! És van itt láda!!!
Köszönjük a rejtést!
Köszönjük hogy láthattuk!
Hajni & Tomi
Gratulálok a díjhoz. Halkan jegyzem meg, hogy ennél a fánál azért jónéhány monumentálisabb és szebb fát is láttam már hazánkban, Európáról nem is beszélve. A környezetét most nem is említem.
De, mindegy fő, hogy elhoztuk az elsőséget.
Kellemes sétát követően, verőfényes napsütésben mi is megcsodáltuk a "győztest"! Gratulálunk a fának, a községnek és nem utolsó sorban a rejtőnek egyaránt!
Köszönöm ezt a szép rejtést. Külön jó, hogy nem kell bozótharcot vívni és meredek dombokon csúszkálni. A tiszteletet parancsoló öreg hárs közelében kellemesen kereshető.
Az erdőben folyó ritkítás miatt figyelni kell rá.
Kellemes reggeli séta volt. Találkoztunk Farekékkal, ők is kisgyerekkel sétáltak az erdőben, másnak is ajánlom, könnyű terep, nagy élmény a kicsiknek a kincskeresés.
Mostanában ritkán van időnk geocachingelni, kijöttem a gyakorlatból, még a jelszót is elfelejtettem felírni.
Köszönet a rejtőnek a lehetőségért.
Gyerekekkel közös kis reggeli séta.
Mondjuk szerintem nincs 400 éves ez a fa. Még a 300-ban sem lennék bitzos. Érdemes a szőkedencsi 700 évessel összahasonlítani, aminek ennél vagy négyszer vaskosabb a törzse.
Bár a remekbe szabott holdfény ellenére a fát -mint a rejtés célját teljes optikai valójában nem sikerült teljesen befogadni, de egy, a jeles piros találat megszerzésére irányuló késztetésem beváltotta a kései keresés. ...ezért aztán majd nappal is felkeresem a matuzsálemet. Köszönöm a lehetőséget és a rejtést! (érdekes, hogy a fán látható tábla, amit sajnos nem sikerült lefotóznom 300 évet említ, ám állapota okán nem hiszem hogy lenne 100 éves)