Elhelyezés időpontja: 2012.02.12 15:50
Megjelenés időpontja: 2012.02.16 20:32
Utolsó lényeges változás: 2014.06.03 20:40
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Taki, Baczur, Pacsi
Felhasználó: egribm Nehézség / Terep: 4.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 300 m
Megtalálások száma: 363 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
A megadott koordinátákon egy barlang üregében rögtön a bejáratnál balra található kövekkel álcázva
A ládába TravelBug nem helyezhető. Eger felől Felsőtárkány irányába kell elindulni majd egy vasúti kereszteződésnél a Berva-völgy felé fordulva lehet eljutni a parkolóig, az autót itt lehet hagyni és az aszfalton tovább haladva (egy hídon átkelve) lehet megindulni a dombtetőre. A láda környéke magánterület. Lehetőleg ne bozótharc árán juss el a ládához, hanem a kitaposott útvonalon.
Ez a láda tökéletes úticél a természetszeretőknek és a túrázóknak (a ládától nem messze található a Mészkőfeldolgozó tovább haladva pedig a Lesrét)
A barlangról
A Berva-barlangot "Drótlyuk" néven, ősrégészeti dolgozatának 11. oldalán először Bartalos Gyula említi. Később, 1927. évben a Természetbarátok Turista-Egyesülete egri osztályának tagjai kísérelték meg a barlang fölötti töbröt kibontani és az üreg folytatását kikutatni. Újabban Dancza János kereste fel a Drótlyukat 1930. évben, azt átkutatta, felmérte és vázlatos térképrajzait elkészítette.
A Földtani Intézetnek 1933. évi, Eger vidékén eszközölt barlangkutatásai alkalmával, mindenekelőtt ennek a barlangnak felásatására került sor.
Helyrajzi viszonyok
A Berva-barlang (Drótlyuk) Felnémet városrész határában, a Berva-völgy alsó szakaszának bal partján, az egri cserkésztábor területén fekszik. A Berva-patak a Dianna-lápa területérőt ÉK-DNy-i irányban egészen a Berva-rétig folytatja útját Pap-hegy és a Farkas-lyuk nevű sziklás hegyoldalak között a völgy összeszorul s innen a Berva-rétig összeszűkült, völgyszakaszt alkot. A Berva-rét közelében a völgyszoros hurkot formál, magába foglalva az alacsony, sziklás dombot. E domb nyugati oldalán, közvetlenül a tető alatt van a barlang nyílása. Ettől valamivel feljebb, a domb tetején kicsi, szűk töbörre, a barlang hátsó, beomlott részére találunk.
Berva lakótelep
Az egykori egri Finomszerelvénygyár (Berva Rt.) dolgozóinak épült, 1954-ben. A recski munkatábor foglyai építették kényszermunka keretében. Felnémet városrész északkeleti részén található. Felnémet 1959-es Egerhez való csatolásáig ezen városrészhez tartozott, ekkor még hivatalos neve is Felnémeti lakótelep volt.
Két lakótelep volt, az I. és a II. számú. A II. lakótelepen volt a gyár igazgatójának, főmérnökének, az igazgató gépkocsivezetőjének és más fontos embereknek a szolgálati lakása, kertes, földszintes sorházakban. Az I. sz. - a köznyelvben gyakran csak "ötös" lakótelepként emlegetett (eleinte 5 ház állt csak) - lakótelepen a gyár dolgozói kaptak lakást. Az I. sz. ("ötös") lakótelep szolgáltató házának földszintjén élelmiszerbolt, mozi, presszó és fodrászat (később fogászat) üzemelt, az emeletén bölcsőde és óvoda. A II.sz. lakótelep és a gyár között helyezkedett el a kultúrház és a két épületből álló munkásszálló (férfi és női épület). A gyári építkezéseken dolgozó munkások elszállásolására emelt alap nélküli, lapostetős, földszintes felvonulási épületekből később lakásokat alakítottak ki, amelyek már az 1980-as években használhatatlanok voltak, így lebontásra kerültek. A "kettes" lakótelep mögött volt a vízház, ami biztosította a gyár részére a vizet. Az ötvenes években az ÁVH őrizte, az őröket német juhászkutyákkal megerősített felvezetőkkel vitték a helyszínre. A kutyák kenneljei a gyár bejáratánál, a hegyoldalban voltak.
A vízháztól tovább haladva mintegy 500 méterrel volt a Bagolyvár, a volt cserkészház. A Bagolyvár részben vendégházként, részben munkásszállóként üzemelt. Itt vendégeskedett több alkalommal Urbach László híres motorversenyző és motorkonstruktőr is. Mindig a kor fura járműveivel érkezett, pl. BMW Isettával.
A mészkőbánya története
A mészkőelőfordulásról az első kellő részletességű földtani térképet 1912-ben Schréter Zoltán készítette. Utána ezt többször kiegészítette és 1943-ban írta meg "A Bükk hegység geológiája" című dolgozatát. 1949 végéig az 'államosításig' az egész Berva-völgy és a mészkőelőfordulás az egri érseki uradalom tulajdona volt. Az érsekség nagyrészt az 1930-as évektől kezdte művelni a Berva-völgyben a mészkövet mészégetés céljára. A fakitermelés céljára később kiépítették az erdei vasútat és azzal szállították a mészkövet is. 1944-45-ben az előforduláson semmiféle bányászat nem volt. A bánya nagyobb mérvű fejlesztését csak 1950 után a Fémszerelvénygyár (Finomszerelvénygyár) építése lendítette fel. A bányának 1949-54 között több tulajdonosa volt. 1954. október 1-től Mátrai Ásványbánya Vállalat néven alapítanak egy jelentős céget. Ettől az időponttól kezdve vette kezdetét az előfordulás tervszerű és szakszerű művelése a megnövekedett igényeknek megfelelően, de még mindig kézitermelésű, nehéz fizikai munkát igénylő technológiával. 1956-ban felső utasításra beruházási program készült, új modern bányaüzem és modern zúzó-, osztályozómű létesítésére. Ezután először az őrlőmű építésére került sor, majd 1964-ben a Berva-bérci-bánya megnyitására a 380m-s tszfm-ú szinten. A bányát és az őrlőt kötélpályával kötötték össze, az őrlőt pedig bekapcsolták az Eger-Putnoki vasúthálózatba. 1960-ban az osztályozott bányatermékek jelentették a piacot. 1965-ben már inkább a talajjavító őrlemények. Az 1970-es évektől az őrlési technológia többszöri rekonstrukciójával egyre bővült a különböző finomságú mészkőőrlemények választéka. Az 1980-as évek közepére az őrlőüzem áttért - elég jelentős mennyiségben - mikroőrlemények gyártására is. A megfelelő minőségű mészkő biztosítására 1950-es évek végétől az 1980-as évek végéig többször történt mélyfúrásos földtani kutatás és térképezés.
A bányában a nehéz fizikai munkát felváltották a gépesítések, melyek a jövesztés, rakodás és szállítás terén egyaránt fokozatos fejlődést mutattak. Az üzem az ország egyik legnagyobb termelője volt az 1980-as évek végéig, a talajjavító mészkőliszt, a takarmányozási- és aszfaltozási mészkőliszt, valamint a mikroőrlemények vonatkozásában is. 1989 végére a talajjavító mészkőliszt értékesítése gyakorlatilag megszűnt. 1992-ben a privatizáció folytán a mészkőelőfordulást és az őrlőt az OMYA Konszern vásárolta meg és ennek kapcsán alakult meg az OMYA-EGER Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft., amely a mai napig is működik.
A láda története
1. 2012.02.12. a ládát elrejtettük
2. 2012.02.17. az első megtalálás
Köszi a rejtést! Megtaláltuk! Nagyon sokszor jártunk a Les rét felé. De ha nincs ez a láda, sosem jövünk fel ide. Köszönjük az invitálást. Nagyon megérte. Jó kis barlang. A bejárat több irányból is megközelíthető, könnyen kereshető hely. A láda rejtése is adja magát!
Egri Bükk nagyjai mozgalmi túra során (Eger-Bélapátfalva)
odafelé az aszfaltúton túlmentem a ládán és átmentem a hídon hogy a térképen jelzett földútról kissé hátulról közelítsek (valamelyik logban az volt, hogy felülről érkeztek..)
na, az a bizonyos földút sorompós, magánterület táblás, úgyhogy kicsivel visszább próbálkoztam nehogy szó érje a ház elejét..
sajnos elég nagy volt a dzsindzsa..
így a ládától visszafelé maradtam inkább a legrövidebb úton amivel semmi probléma nem volt, az utóbbi csapadékos napok miatt elég sok víz volt mindenfelé egész nap, de a patakon így is simán át lehetett lépni
N47 57.667 E20 22.268
A rejtés föladta a leckét, ahogy talán egyedül én is föladtam volna. Szerencsére lelkes túratársaim harmadik nekifutásra megtalálták a helyes irányt. A rejtést azzal köszönöm, hogy érdemes lenne a szöveges leírásban vagy a helyszínen némi további segítséget adni. A rejtés rendben van.
Köszönet a rejtésért. Érdekes barlang.
A megadott parkoló már nem parkoló, az út mellett lehet megállni, de akkor már közelebb is lehet menni. Az egyszerűbb megközelítés "a láda környezetében" vezet (magánterület) vagy lehet menni "toronyiránt". Mi is megoldottuk.
Félve indultunk el mert az olvastuk vannak ott denevérek de mi nem találkoztunk hálistennek velük. Mi a susnyás részen jutottunk fel elég meredek és csúszós mert esőzés van már egy hete itt sajna. Megérte a sok mászás nagyon jó volt.
A Bükki GCTOUR után vágytam még egy barlangra, így ezt a közelit is felkerestem.
Az ajánlott parkoló már le van zárva, így csak az út mentén lehet megállni.
Felülről cserkésztük be a ládához, így először a beomlott részt láttuk, ami nagyon érdekes. Utána a mohos sziklák között eljutottunk a barlang szájáig és azonnal meg is találtuk a ládát, benne az igényes, 2012 óta vezetett logbookkal.
Nagyon tetszett a hely.
Ha a megtalálás nehézsége eredetileg 4-es volt, akkor valószínűleg nem ez az eredeti rejtek. A 3,5 terepnehézség is kissé túlzónak érzem, pedig eső után, vizes talajon jártunk. Tehát minden szempontból könnyebb volt, mint vártuk, de szebb, különlegesebb is.
Köszönöm a rejtést.
A Berva lakótelepről és a kőbányáról írt ismertető érdekes, de hogy tartozik ide, a barlangot bemutató oldalra?
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (364 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 57,587' E 20° 22,371' 179 m [GCDLY+parkoló]
