Elhelyezés időpontja: 2012.02.12 15:50
Megjelenés időpontja: 2012.02.16 20:32
Utolsó lényeges változás: 2014.06.03 20:40
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Taki, Baczur, Pacsi
Felhasználó: egribm Nehézség / Terep: 4.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 300 m
Megtalálások száma: 320 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
A megadott koordinátákon egy barlang üregében rögtön a bejáratnál balra található kövekkel álcázva
A ládába TravelBug nem helyezhető. Eger felől Felsőtárkány irányába kell elindulni majd egy vasúti kereszteződésnél a Berva-völgy felé fordulva lehet eljutni a parkolóig, az autót itt lehet hagyni és az aszfalton tovább haladva (egy hídon átkelve) lehet megindulni a dombtetőre. A láda környéke magánterület. Lehetőleg ne bozótharc árán juss el a ládához, hanem a kitaposott útvonalon.
Ez a láda tökéletes úticél a természetszeretőknek és a túrázóknak (a ládától nem messze található a Mészkőfeldolgozó tovább haladva pedig a Lesrét)
A barlangról
A Berva-barlangot "Drótlyuk" néven, ősrégészeti dolgozatának 11. oldalán először Bartalos Gyula említi. Később, 1927. évben a Természetbarátok Turista-Egyesülete egri osztályának tagjai kísérelték meg a barlang fölötti töbröt kibontani és az üreg folytatását kikutatni. Újabban Dancza János kereste fel a Drótlyukat 1930. évben, azt átkutatta, felmérte és vázlatos térképrajzait elkészítette.
A Földtani Intézetnek 1933. évi, Eger vidékén eszközölt barlangkutatásai alkalmával, mindenekelőtt ennek a barlangnak felásatására került sor.
Helyrajzi viszonyok
A Berva-barlang (Drótlyuk) Felnémet városrész határában, a Berva-völgy alsó szakaszának bal partján, az egri cserkésztábor területén fekszik. A Berva-patak a Dianna-lápa területérőt ÉK-DNy-i irányban egészen a Berva-rétig folytatja útját Pap-hegy és a Farkas-lyuk nevű sziklás hegyoldalak között a völgy összeszorul s innen a Berva-rétig összeszűkült, völgyszakaszt alkot. A Berva-rét közelében a völgyszoros hurkot formál, magába foglalva az alacsony, sziklás dombot. E domb nyugati oldalán, közvetlenül a tető alatt van a barlang nyílása. Ettől valamivel feljebb, a domb tetején kicsi, szűk töbörre, a barlang hátsó, beomlott részére találunk.
Berva lakótelep
Az egykori egri Finomszerelvénygyár (Berva Rt.) dolgozóinak épült, 1954-ben. A recski munkatábor foglyai építették kényszermunka keretében. Felnémet városrész északkeleti részén található. Felnémet 1959-es Egerhez való csatolásáig ezen városrészhez tartozott, ekkor még hivatalos neve is Felnémeti lakótelep volt.
Két lakótelep volt, az I. és a II. számú. A II. lakótelepen volt a gyár igazgatójának, főmérnökének, az igazgató gépkocsivezetőjének és más fontos embereknek a szolgálati lakása, kertes, földszintes sorházakban. Az I. sz. - a köznyelvben gyakran csak "ötös" lakótelepként emlegetett (eleinte 5 ház állt csak) - lakótelepen a gyár dolgozói kaptak lakást. Az I. sz. ("ötös") lakótelep szolgáltató házának földszintjén élelmiszerbolt, mozi, presszó és fodrászat (később fogászat) üzemelt, az emeletén bölcsőde és óvoda. A II.sz. lakótelep és a gyár között helyezkedett el a kultúrház és a két épületből álló munkásszálló (férfi és női épület). A gyári építkezéseken dolgozó munkások elszállásolására emelt alap nélküli, lapostetős, földszintes felvonulási épületekből később lakásokat alakítottak ki, amelyek már az 1980-as években használhatatlanok voltak, így lebontásra kerültek. A "kettes" lakótelep mögött volt a vízház, ami biztosította a gyár részére a vizet. Az ötvenes években az ÁVH őrizte, az őröket német juhászkutyákkal megerősített felvezetőkkel vitték a helyszínre. A kutyák kenneljei a gyár bejáratánál, a hegyoldalban voltak.
A vízháztól tovább haladva mintegy 500 méterrel volt a Bagolyvár, a volt cserkészház. A Bagolyvár részben vendégházként, részben munkásszállóként üzemelt. Itt vendégeskedett több alkalommal Urbach László híres motorversenyző és motorkonstruktőr is. Mindig a kor fura járműveivel érkezett, pl. BMW Isettával.
A mészkőbánya története
A mészkőelőfordulásról az első kellő részletességű földtani térképet 1912-ben Schréter Zoltán készítette. Utána ezt többször kiegészítette és 1943-ban írta meg "A Bükk hegység geológiája" című dolgozatát. 1949 végéig az 'államosításig' az egész Berva-völgy és a mészkőelőfordulás az egri érseki uradalom tulajdona volt. Az érsekség nagyrészt az 1930-as évektől kezdte művelni a Berva-völgyben a mészkövet mészégetés céljára. A fakitermelés céljára később kiépítették az erdei vasútat és azzal szállították a mészkövet is. 1944-45-ben az előforduláson semmiféle bányászat nem volt. A bánya nagyobb mérvű fejlesztését csak 1950 után a Fémszerelvénygyár (Finomszerelvénygyár) építése lendítette fel. A bányának 1949-54 között több tulajdonosa volt. 1954. október 1-től Mátrai Ásványbánya Vállalat néven alapítanak egy jelentős céget. Ettől az időponttól kezdve vette kezdetét az előfordulás tervszerű és szakszerű művelése a megnövekedett igényeknek megfelelően, de még mindig kézitermelésű, nehéz fizikai munkát igénylő technológiával. 1956-ban felső utasításra beruházási program készült, új modern bányaüzem és modern zúzó-, osztályozómű létesítésére. Ezután először az őrlőmű építésére került sor, majd 1964-ben a Berva-bérci-bánya megnyitására a 380m-s tszfm-ú szinten. A bányát és az őrlőt kötélpályával kötötték össze, az őrlőt pedig bekapcsolták az Eger-Putnoki vasúthálózatba. 1960-ban az osztályozott bányatermékek jelentették a piacot. 1965-ben már inkább a talajjavító őrlemények. Az 1970-es évektől az őrlési technológia többszöri rekonstrukciójával egyre bővült a különböző finomságú mészkőőrlemények választéka. Az 1980-as évek közepére az őrlőüzem áttért - elég jelentős mennyiségben - mikroőrlemények gyártására is. A megfelelő minőségű mészkő biztosítására 1950-es évek végétől az 1980-as évek végéig többször történt mélyfúrásos földtani kutatás és térképezés.
A bányában a nehéz fizikai munkát felváltották a gépesítések, melyek a jövesztés, rakodás és szállítás terén egyaránt fokozatos fejlődést mutattak. Az üzem az ország egyik legnagyobb termelője volt az 1980-as évek végéig, a talajjavító mészkőliszt, a takarmányozási- és aszfaltozási mészkőliszt, valamint a mikroőrlemények vonatkozásában is. 1989 végére a talajjavító mészkőliszt értékesítése gyakorlatilag megszűnt. 1992-ben a privatizáció folytán a mészkőelőfordulást és az őrlőt az OMYA Konszern vásárolta meg és ennek kapcsán alakult meg az OMYA-EGER Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft., amely a mai napig is működik.
A láda története
1. 2012.02.12. a ládát elrejtettük
2. 2012.02.17. az első megtalálás
Megtaláltam. Fürkészéseim során ez volt a 621. láda. [Geoládák v2.2.5]
Minden lehetséges bejáratnál van figyelmeztető tábla a magánterületre, de lehet csak lustaságból és egyszerűségből teszik azokat közvetlenül az aszfaltos út mellé. A barlangba nem mentem mert denevérek röpködtek, nem akartam zavarni.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Nagyon titokzatos helyen van... Sokat gondolkodtunk, h a MAGÁNTERÜLET -táblán túlra bemerészkedjünk-e. De a barlang nagyon tetszett!! [Geoládák v2.2.5]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Nagyon különleges a hely, soha nem jártunk volna erre, ha nem geoládázunk. :-) Lévén nagyon szabálykövetőek vagyunk, majdnem visszafordultunk, mivel szalaggal, sorompóval elzárt, táblákkal védett úton kellett bemenni. De megérte! A táborhelyen vágtunk át, fel a dombra, így először a felső részhez értünk, utána ereszkedtünk le a bejárathoz. Egy denevér figadott minket, próbáltuk nem zavarni a pihenését. Nagyon tetszett a hely! Köszönjük!!! [Geoládák v2.2.5]
Autóval érkeztünk a barlangot érintő pontra. Az ajánlott parkoló sorompóval ellátott magánterületen fekszik, így az autót előtte elhelyezkedő kavicsos padkára tettük le, innen mentünk a hídon keresztül, de csak egy szalaggal ellátott magánterület táblát láttunk. Mivel a GPS nem mutatott ösvényt, így bemerészkedtünk, de csak nem találtuk meg a felfelé vezető útvonalat. A magánterületen ott táborozó fiatal német diákok tartózkodtak, így tőlük kértünk segítséget, akik készségesen álltak rendelkezésünkre; sőt a csoport lány tagja felkísért a barlanghoz! Alig bírtuk követni, úgy "futott" a domboldalban, aztán utolértük.
A visszafelé vezető úton célirányosan az aszfalt út felé indultunk, és át kellett kelni a folyón. Sajnos nincs átjáró, így ésszel kell közlekedni ott. A láda leírást frissíteni kellene!
A barlang szuper és érdemes volt feljönni ide, ezért is köszönjük a rejtést!
N 47° 57,587' E 20° 22,371' 179 m [GCDLY+parkoló]
