Elhelyezés időpontja: 2011.12.30 09:00
Megjelenés időpontja: 2011.12.30 12:01
Utolsó lényeges változás: 2013.07.10 14:12
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: Jevica és Gyuszi
Ládagazda: Jevica és Gyuszi Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 6000 m
Megtalálások száma: 162 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Wap
Két pontos multi.
1. A megadott koordinátán keresd a ládát, a jelszó első részével, kb. 2 m magasságban, az épület sarkán. 15*10*5 cm
2. 10*10*5 cm-es ládát rejtettünk egy fa tövében.
1. N 45° 53,453', E 18° 20,968'
2. N 45° 52,960', E 18° 21,253'
Evvel a ládával egy gyönyörű rétre a vokányi Bika-rétre invitálunk benneteket.
A Villányi-hegység északi felén rejtőzik ez a festői szépségű, erdőkkel körülvett rét, amelyen a villányi kék turistaút is keresztül halad.
Nevét az itt szép számmal élő gímszarvas bikákról kapta.
A gazdag vadállománynak köszönhetően gyakran vadásznak a környéken. Kérünk mindenkit, hogy az éleslövészetet jelző kiírást, amit hajtóvadászatok idején tesznek ki a turistaúton, vegye komolyan! Szürkület után csak láthatósági mellényben, és lámpákkal látogassátok a rétet!
Kiadós, de gyönyörű séta lett a geoládák felkutatásából. A Balassa-barlang után mentem tovább a domb teteje felé- Helyenként már látni serény szőlőmunkásokat, s a hétvégére megpihent útépítő munkagépeket.
A két pontot fordított sorrendben kerestem fel, előbb a Bika-réten elrejtett dobozt, majd utána az elhagyott vadászháznál várakozó ládát. A háznál nekem nagyon magasan volt a rejtek, bár a geoláda-tasak elárulta, hol érdemes keresni, a 173 centim kevés volt ahhoz, hogy elérjem. Kellett egy tuskó, egy tönk, egy hokedli. Sajnos, vadat nem láttam a túra során, csak a nyomát.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A vasútállomásnál parkoltam, majd onnan bringával. A K jelzés az erő alján meg, de felesleges ott botladozni, az alsó, autók által kijárt út is arra megy és ott legalább nem kell botladozni. Az 1. pont felé a kaptató elég meredek volt, de végül oda-vissza kb 40 perc alatt megjártam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Nagytótfalu felett parkoltam, így a ládákat fentről, fordított sorrendben kerestem fel. Elég sáros időt választottam a ládázásra, kis csúszkálás után az első láda gyorsan meglett. A rét nagyon tetszett, annyira elbámészkodtam, hogy túl is mentem a ládához vezető ösvényen. Az ottani ládát először rossz sarkon kerestem, de végül meglett [Geoládák v3.12.10]
Félév eltéréssel kerestük meg a két ládát. Az elsőt még nyáron, hatalmas dzsumbujban, a másodikat most, enyhe téli időben. Mindkettő túra nagy élmény volt, köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.12.10]
A XLIII. Geocaching Fesztivál és Versenyre menet ejtettem útba.
Talán ez volt a mai nap egyik leghosszabb túrája. A romos vasúti épületnél hagytam a járgányt, innen mentem gyalogszerrel. Talán nem lett volna lehetetlen leautózni a táv egy jelentős részét, de a bevezető úton található nagy sáros pocsolyák eltántorítottak ezen ötletemtől. De nem is bántam igazán, mert nagyon tetszett a nagy kiterjedésű, erdőkkel szegélyzett üde rét. Egész úton egy lélekkel sem találkoztam. Csak visszafelé láttam a távolban egy birkanyájat éppen befolyni a legelőre.
A kunyhóhoz vezető sáros úton rengeteg, hosszúkás alakú, vékony héjú diót találtam lehullva a földre. Puszta kézzel is megtörhető volt. Az íze meg kimondottan kellemesnek bizonyult. Így gyorsan tele is szedtem vele a zsebeimet, és az út hátralévő részében szépen eszegettem. Jól is jött, mert hajnaltól úton voltam már, és nem nagyon akaródzott hosszabb időt eltölteni azzal, hogy egyek, amikor helyette ládákat is keresgélhettem. Így elég éhes voltam, amire jó gyógyír volt a meglepetés szerű csemege.
A házikót meglehetősen megtépázta már az idő, és az elemek. De látszik rajta, hogy valamikor nagy becsben állhatott, mert az oldalán művészi falfestmény díszeleg. A rejtés könnyen meglett. Innen a dombról lehaladva, majd a réten átvágva beértem egy nagyobb erdőbe. Itt megint elég sáros volt az út. A rejtés közelébe érve azonnal kiszúrtam, hogy hol lehet a láda, de hiába néztem körbe mindenhol, nem találtam. Aztán megnéztem a környező fákat is, de semmi. Ekkor telefonáltam a rejtőnek, aki megerősített abban, hogy már az első alkalommal is jó helyen kerestem. Pont abba az egyetlen üregbe nem nyúltam csak be, ahol végül a láda volt. Ezúton is köszönöm a telefonos segítségnyújtást.
Innen már gyorsan visszaértem a szép réten keresztül a kocsihoz. Út közben még egy vonat fotó is készült, már közel a célhoz.
Remek kis kirándulás volt! Köszönöm, hogy megmutattátok!
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
A vasútállomás mellett parkoltunk és onnan bringával kerestük meg a pontokat.
A második ponton a ládatető egyik füle hiányzik.
A Balassa-barlang ládájától jöttünk át fordított sorrendben a pontokhoz. A meteorológia délutánra azt jósolta, hogy eláll az eső, ebben csalódnunk kellett. A környezet szép, de bokáig sárban inkább siettünk vissza az aszfaltútra.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.8]
A 300. megtalálásra kerestem ezt a rejtést, ami jó döntésnek bizonyult. A kedvenc erdei rejtéseimtől érdemes volt egy szép rétre jönni, és a multi 2. pontja amúgy is az erdőben van :) Kiváló az indulásként megadott koordináta, akár autóval, akár vonattal érkezik a kesser. Egy ekkora réten haladva derül ki, hogy a papírtérkép + tájoló kombinációhoz képest mennyivel egyszerűbb a gps alapján követni a túristaút jelzést. A birkanyáj a juhásszal természetesen ezúttal is a helyén volt :) A Tenkes Természetbarát Egyesület 1996-ban épült "Írisz" kulcsosházának tetejére sajnos egy fa dőlt (2-3 éve), tovább rontva a házikó amúgy is elhanyagolt állapotát. Mindkét láda jó kondícióban van, a 2. ponton lévőnek egy füle hiányzik. Pár centit mélyítettem a helyén, hogy ne fekvő, hanem álló helyzetben férjen el (jobban védve van a nedvességtől). Nagy köszönet Jevica és Gyuszi-nak!
Annyira remek a hely, a rét, hogy sajnos nem maradt időnk a második pontig elmenni.
Cserébe viszont jó másfél órát beszélgettünk valószínűleg az egyik utolsó juhásszal a hivatalában, kint a réten.
Villányi-hegységi kirándulás második napján kerestük fel a ládát kitkat0123-mal. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Szállásunk Harkányban volt, indulás előtt még megkerestük a Harkányi arborétum ládát, ami pont a szállásunk mellett volt. Ma utunkat Siklós fölött a hegység déli lábánál kezdtük, majd Villány felé haladtunk. Érdekes volt a szőlőkön átmenni. A második ponttal kezdtünk. Az első ponton is érdekes volt a ház. Visszafelé megpihentünk a virágos réten. A pontok rendben voltak.
Köszönöm a rejtést!
Megtaláltuk! 🙂
2-es 1-es sorrendben jártuk végig a multi pontjait így a rétnek csak a végét láttuk, ami frissen volt kaszálva.
Köszönjük a lehetőséget! [Geoládák v3.10.5]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.9.0] Nagyon tetszett a környék főleg a völgyben lévő láda környéke.
(Egy fontos infó!
Az ajánlott parkolónál álltunk meg (vikányi vasút állomás) kis busszal.
1 órát voltunk távol és rengeteg rendör,kutya várt minket a kocsinál.Mint kiderült a vasút egy igen fontos migráns útvonal és itt szokták felvenni a ember csempészek a fuvarokat. Éjjel jönnek a sínek mentén,a bezárt de már feltört állomás épületben bújnak el.A faluból folyamatosan figyelik a környékét.Látták hogy a vasút mentén indulunk el és már elötte figyelték hogy egyedül jövönk-e vissza!Szerencsére az egyik rendör tudta hogy mi a geocaching.30 percen keresztül ellenöriztek minden adatot,autót.
Tehát senki se lepődjön meg.)
Kiváló multiláda. Mindkét pont felkeresésre érdemes.
Mi a kisharsányi szőlők felől közelítettük meg, a friss kék jelzésen. A rétre kiérve egy kb. 20 "fős" szarvasrudli ugrott meg, fel a dombra.
Mindkét láda jó állapotban a helyén van. Köszönöm a rejtést.
A vasútállomástól indulva a lehangoló környezet egyre szebb lett a néhol nehezen követhető K- jelzés mentén. Végül a szép rét utáni erdőrész a változatos vízmosással megkoronázta a dolgot, úgyhogy összességében szép útvonalat jelentett a multi. Köszönet a rejtésért!
A (sajnos nem túl sok információt tartalmazó) ládaoldal képei alapján sejtettem, hogy azért nem végig olyan lesz az út, mint amilyen az első néhány száz méteren: szerencsére tényleg nem olyan volt. Később egyszer el is tévedtünk (nem láttuk, hol megy el balra a kék jelzés), de így sem túl sok utat tettünk meg fölöslegesen.
A Balassa-barlang után indultunk pappcsaláddal a kék jelzésen a rét felé és a második pontot találtuk meg először. Szép kis erdei ösvényen haladtunk, útközben megtorpantunk, mert egy jól megtermett hosszú sikló meredt ránk. Nagy sokára behúzódott az erdőbe. Később egy csíkos vadmalac sétált velünk szemben az ösvényen, csak a tapsolásunkra szaladt a fák közé, a vaddisznó mamával szerencsére nem találkoztunk. Amikor kiértünk a rétre, elsőként egy nagy diófa többágú törzse közé rejtettük a GCRTEK ládát. Csodaszép látvány a dombokkal körülölelt, mezei virágokkal borított hatalmas rét. Az első pontnál a kulcsosházban hamar meglett a láda. Villányi-hegység túránk egyik legszebb állomása volt ez az útvonal. Köszönet a rejtésért.
Sok évvel ezelőtt trackeltem erre és meg is maradt bennem ez a megkapó szépségű lankás rét. Ládásítása óta rajta van a listán (már csak mint egyik utolsó baranyai szürkítenivaló is) - ősszel is felvonultunk a vokányi vasútállomáshoz, de akkor végül inkább mégis a déli lankák szőlőit választottuk. :-) Most viszont jó kis családi séta volt az ébredező, de azért napnyugta felé csipősen friss tavaszban - gyerkekkel, kutyával. Különösen utóbbi volt módfelett izgatott a vadak számunkra is mindenütt jól érzékelhető nyomait követve.
Fogtam!
A ZÖLDSPORT-tal túráztunk erre a március 15-ei háromnapos hétvégén.
A kis háznál megvan a doboz, a második pontnál, a fa gyökerei között azonban nincs. Ezt erősítette meg az egyik rejtő, Gyuszi is telefonon. Köszönjük a hiányzó jelszórészletet!
Rajt a Vokányi főpályaudvartól. Az első kilométer a széttúrt, birkamaradványos úton elég lehangoló volt, de a Bika völgy kezdetétől már látványos volt a táj. A rétről a kulcsos ház felé nincs is nyom, az odavezető földút csak az erdő szélén kezdődik. Jólelkű favágók a réten való átgázolásomat látván, segítségüket is felajánlották a tájékozódáshoz, de a GPS hibátlanul elvitt a házig. A K- további része is kellemes, mindkét doboz gyorsan meglett.
Megtaláltam. [g:hu 1.5.3x] [wapon beküldött szöveg]
Feleségemmel kerestük meg a pontokat, és bár bikát egy darabot sem láttunk, annál több birkával és kecskével találkoztunk. Az első pont szerintem magasabban van mint két méter, egy fatuskón lábujjhegyen állva sikerült csak nagy nehezen elérnem. Kár hogy így le van robbanva ez a kulcsos ház.
Piroskával és Zahy-val együtt kerestük, de egyikünknél sem volt ládaleirás A második pontot igy is könnyen megtaláltuk de az első pont viszont nem lett meg. (valójában azt sem tudtuk, hogy virtuális vagy valódi ládát keressünk). Fotót mellékelünk.
A villányi GCTOUR első napján, sok bringással együtt. A második pont felől érkeztem, nem értem mit akar mutatni. Az első ponton viszont tetszett a festmény a kulcsosházon és szép volt a virágzó rét is, kösz a rejtést.
Bicajjal Vokány és Palkonya között. A rét könnyen meglett, jól is járható. A rejtések viszont nem itt találhatóak, azokért kicsit meg kell dolgozni. Az elhagyott kulcsosház környékén favágás volt, ágakon, törmeléken keresztül lehet lépdelni. A láda völgyében sok a szúnyog, néhol magas a gaz, és száraz időben is némi bátorságot igényel a doboz előhalászása. Szívesebben maradtam volna a frissen kaszált réten! :)
Villány és környéki 4 napos ládázás során. Nagyon klassz hely, visszafelé sorrendben jártuk be, mert a barlang felől érkeztünk. A kulcsosházhoz vezető utat sajnos nem találtam meg, így tökön-babon közelítettem, szerencsére sikerrel. Köszönjük a rejtést.
Kora hajnali ládakeresés. Alternatívan az Újpetre - Siklós közötti szőlőhegy tetején álltam meg autóval és lesétáltam a Bika-rétre. Változatos útvonalon napfelkeltével és rengeteg állattal, főleg őzekkel színesített útvonal. Kb. 5 km séta után mentem vissza hotelbe a svédasztalos reggelire: addigra már rendesen lett étvágyam :).
70 kilométer tekergés a Villányi hegységben kerékpárral.
A hőség ellenére durván sáros volt a Gcka 2. pontjátol a Vokány felé vezető piros jelzés, fellélegeztem amikor kiértem az aszfaltos országútra. A kerekeim már alig forogtak az összeszedett sártól.
Az országúton csak néhány száz métert gurultam amikor ismét földútra kellett letérnem. Az út dombok között elterülő hatalmas réteken át vezetett, nagyon szép környék.
A Gcbkr első pontjához vezető út bejáratát alig találtam meg a hatalmas aljnövényzet miatt. A bringát le is zártam az út elején, gyalogosan indultam tovább.
Az első láda egy kis keresgélés után meglett - bár nem két méter magasan. Remek lehet pihenni egy ilyen eldugott kulcsosházba.
Visszatérve a réti utakra a gondtalan gurulás már nem tartott sokáig, ismét gyalogloglós, nehezen járható rész következett a multi 2, pontjáig.
Megtaláltam. A 2. láda a földön hevert kinyitva, belőle minden kihullott. Visszapakoltam, visszarejtettem. Logbookot nem találtam. Az 1. ládában van, lehet, ebben nem is volt? Amúgy a Bika-rét csodálatos. És tetszett az eldugott kulcsosház is! Köszönet.
A környéken töltöttük a hétvégét új ládák után kutatni. Villány és Nagyharsány után Vokányba érkeztünk. Végre egy kis túra! Mindkét pont kiváló, csodaszép a környék, élvezet volt erre sétálni. A második pont környéke ritka különleges, egyedülálló! Köszönjük szépen!
Nagyon jó kis hely! A barlangtól jöttünk le a rétre, így a második pontot gyűjtöttük be először, egy egész vaddisznócsordával egyetemben. Szuper látvány volt, szerencsére biztonságos távolságban és ellenkező irányba menekültek. A rét is nagyon szép, és nem értem a panaszokat, se szúnyog se csalán nem volt :-)
A mai nap Villány környékének szentelve.
Hirtelen felindulásból GCBAB után továbbindultunk. Az erdőbe a szőlők felől bevezető, egyébiránt kék jelzéssel kitüntetett út is hagy némi kívánnivalót maga után, na de a kulcsosházhoz vezető út! Arra mostanság nyakig zárt ruházat javallott.
Kb. 40+ km-es Villány és környéke ládabegyűjtő "teljesítménytúra" harmadik állomásaként, "Palkonyai körtemplom" láda felől érkezve.
Az út csak egy ideig vezetett szőlőterületen, azután következtek a különféle erdészutak, ösvények, kalandos volt néhol a félember magasságú növényzet, kész felüdülés volt, amikor elértem a rétet.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Én Palkonya felől gyalogoltam a kék sávos turistaúton, tehát fordított sorrendben kerestem fel a ládákat.
A Vokányi vadászházat sajnos nem tudtam megközelíteni, olyannyira benőtte a dzsungel. A tágas Bika-rét nagyon tetszett, a nagy csalános út, amin a Gombáshegyi kulcsosházhoz lehetett feljutni, már kevésbé.
De szerencsére ezt a túrát is megúsztam kullancsok nélkül... :)
Köszi még egyszer a rejtést! :)
Vasárnap délelőtti ládázásunk célja volt ez a multi. Hol az erdő sűrűjében,hol a réten,tűző napsütésben hatoltunk előre a ládák felé. A réten csak különféle toklászokkal lettek tele a zoknijaink és lábbelijeink,az erdőkben pedig jelentős mennyiségű és igen vérszomjas szúnyog fogadott minket.
Igaz,a virágok már nem pompájuk teljében virítottak,mégis rengeteg és sokféle volt belőlük
Összességében jó kis túra volt,tetszett kicsiny csapatunknak.
Délután aztán bevettük magunkat a palkonyai pincék hűvösébe és finom borokkal koccintottunk sűrűn... :D
A mai nap a Villányi hegység ezen részén túráztunk, így ez is útba esett.:-)) Elsőre a második pont jött az utamba, mesés az árokvölgy ami mellett fut, majd eljutottunk a Bika rétre, itt sajnos épp egy vad sem sétált, így az első pontnál lévő ház falán a nagy dámszarvasbikával vigasztalódtunk.:-))
Aki megy vigyázzon mert a láda körül tele van darázzsal, azért óvatosan hozzá lehet jutni a ládához.
Rendes kis séta volt de megérte ! Indulás a Vókányi állomástól kiábrándító volt , de ahogy mentünk mindnél bejeb a völgybe egyre szebb táj tárult elénk ! A völgy egy kis csoda , leírhatatlanul szép táj , még ebben a januári borús időben is . Rengeteg a vad nagyon sok őzikét láttunk . Nyílik a hóvirág , az illatos hunyor , de a második pontnál a csodabogyó bokrok pompája lenyűgözött minket . Visszafelé kicsit más felé jöttünk vissza , a juhásztól kapott információkkal , a szőlők mellet végig sétálva értünk , a kiinduló pontra . Így szinte egy teljesen más táj tárult elénk , mi megint csak nagyon szép volt .
Megint csak nagyon szép helyre juthattunk el általatok , köszönjük a rejtést László , " LAKÓ "
Hátulról, a Vylyan pincészet felölő mentem a ládáért. A 2. ponthoz nem is kell GPS, annyira egyértelműen a 'legjobb' helyen van. :) Sajnos az első ponthoz nem tudtam felmenni a nyakig érő csalánban. Utána megpróbáltam a mellette lévő vízmosásban megközelíteni, de ott meg kismillió szúnyog volt természetesen. Köszönöm a rejtők segítségét /meg a finom pörköltet tőlük másnap ;) / !
Megtaláltam. Köszönöm. A kulcsosházhoz vezető út tele van méteres csalánnal, ami ellen a bringás rövidnadrág nem véd! [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
Remek séta volt, előbb dimbes dombos vízmosásos terepen majd egy csendes réten. A kulcsosház nekünk nagyon tetszett, jó volna pár napot itt tölteni. Köszönjük a játékot!
Rekkenő hőségben sétáltam le a távot. Az 1. pontnál én bementem a szőlőbe, aztán ahol a nyíl keresztbe fordul a kütyün, ott éppen van egy búvónyílás a kerítésen. Mondjuk a csalán már nyakig ér. A házikó valószínűtlenül meseszerű. A háztól a rétig most kaszált út vezet. Nagyon tetszett, érdekes lenne itt éjszakázni a házban. Egyedül biztosan összecsinálnám magam, mert az összes vérmedvés horrorfilm eszembe jutna.
A nagy hőségben és szárazságban nem álltunk meg a vasútállomásnál, hanem a normál gépkocsival is járható, láthatóan használt földúton továbbmentünk kocsival a kék ívét követve. Gondoltuk letámasztjuk a kocsit az erdőszélen, ebben a melegben bőven elég lesz az erdőben gyalog. Épp megálltunk, bámészkodtunk, hogy most a réten vagy a rét szélén megy-e a mi utunk, hirtelen mögöttünk termett egy autó, kiszállt belőle egy férfi és erősen tudakolta kit és mit keresünk. Mondtuk, hogy a kulcsosházat, meg a vadászházat. Azt mondta itt nincs semmi ilyen, és menjünk innen, mert ez magánterület. És hogy már a múltkor is kereste ezeket valaki, de ő bizton tudja, itt nincs semmi ilyen. Aztán akkor azt mondtuk, hogy de ugye a túristaúton azért el szabad menni, még ha magánterület is, erre azt mondta igen, de nem kocsival (kocsiúton álltunk, ő is kocsival volt). Ok, ebben volt némi igazság, de a 34 fok az 34 fok, nyár közepén már nem ad akkora élményt egy legelő-kaszáló, hogy kilométereket gyalogoljunk rajta a tűző napon, hacsak nem muszáj. Így nem mentünk tovább az erdőszélre, hanem a napon félretettük a kocsit (vissza nem mentünk) és gyalog folytattuk.
Azt azért nem sikerült megtudni, hogy az illető milyen minőségben védte a magántulajdont (földtulajdonos, birkatulajdonos, erdőtulajdonos vagy vadász). Mellesleg párszáz méterrel arrébb fakitermelés volt.
Ezután a kis epizód után már csak a váll fölé érő csalánnal kellett a kulcsosházig megküzdeni (még jó hogy nálam volt a túrabotom), az előző megtalálók nem taposták ki nekünk az utat (vagy másfél hónap alatt égig ér a csalán? :) Persze a kulcsosház megvolt. Fi azt mondta, hogy na a csalánon keresztül ő vissza nem megy, így irányt tartva a szerencsére nem túl sűrű aljnövényzetű erdőben haladtunk a kettes pont felé. Kiérve a rét sarkára, már csak a kék jelzés erdőbe bevezető 'kapus' bejáratánál kellett a buja természettel megküzdeni (gyalogbodza, csalán), és már sima liba a kettes ponthoz jutás.
Azt azért nem sikerült megfejtenünk, hogy a kettes pontnak mi köze a Bika-réthez, és miért pont ott van, ahol, de soha csúnyább környezetet, és a táv sem volt igazán sok. A láda most nem mutatta meg azt, amiért létrehozták, persze ez csak a mi hibánk. (Tavasszal gyönyörű tud lenni a sok vadvirág, ősszel meg a szarvasok, hacsak a vadász előbb le nem puffant bennünket - de mi most vetődtünk errefele. Azért köszönjük.
Gyönyörű hely. Már elég régóta járunk rendszeresen a Villányi hegységbe, de ez még új volt. A 2. ponttal kezdtünk, és onnét sétáltunk le a rétre. Láttunk őzet, valami sikló félét és mókust is.
Kihasználtuk a kellemes tavaszi hétvégét, és a környéken vadásztunk le néhány ládát. Ez feltétlenül a nap fénypontja volt. Nem ismertük a rétet, pedig a környéken már többször jártunk, mondhatni körbejártuk már a célterületet. Fantasztikus! Változatos, hangulatos, az i-re a pontot pedig a nyáj megjelenése tette fel. Kiránduló párral, sátrazó bringás családdal is találkoztunk, ami bizonyítja, hogy ez a rét nagyon univerzális, mindenki megtalálja itt a neki való időtöltést. Valószínűleg a vad-, és madárfotósok számára is ideális terep. Jó az első pont rejtése, egyszer ki kell próbálnunk a kulcsosházikót. A második pont "bevisz az erdőbe", de szerencsére ezt nem a rejtés nehézségére értjük, mivel az jó helyen van, megtalálni sem nehéz, de érdekes hangulata van, picit tovább haladva pedig már a végtelen szőlősorok birodalmába csöppenünk.
Szóval minden szempontból kiváló láda, hiszen jók a rejtések, valamint izgalmas, látványos és változatos a bemutatott táj, úgyhogy ide még feltétlenül vissza kell jönnünk...többször.
Az első pont tetszett. Bevallom, a második pont megkeresését elsinkófáltam, mert sürgős játszani valóm volt a geoszilveszteren résztvevő többi gyerekkel (liánon kellett hintázni, marshmellow-t kellett sütni, ilyesmi).
Még így télen se volt nehéz elképzelni, hogy milyen gyönyörű lehet ez a hely, amikor minden zöldell. Ráadásul mindkét pont rejtése ötletes. Nagyon jó láda, köszönjük.
Geoszilveszter keretein belül csoportos, tatárjárás üzemmódban közelítettük meg. Gyönyörű lehet ez a völgy mikor zöld minden, és tényleg találkoztunk szarvasokkal is.
. [wapon beküldött szöveg]
Geoszilveszter közben jelent meg a láda. Gyuszi "sugallatára" wapoltunk egyet - és kollektíven elindultunk dél felé. Gyuszi újabb sugallatára először a második ponthoz mentünk. Ott Pomisával tanácstalanul jártuk körbe a jellegzetes fát: a "termetes fa ágai között" nem volt doboz. Azután talajszinten próbálkoztunk és nekem volt egy picit nagyobb szerencsém.
Logolás után visszaszivárogtunk az első ponthoz - ahol érkezésünkkor már égett a tűz a szalonnasütéshez. Az itt jó magasan rejtett dobozért meg Pomisa nyúlt először jó helyre - így csoportossá vált a megtalálás.
Kellemes délutánt töltöttünk el életteli gyerekzsivalyban. Kívülről a lángok, belülről tüzes víz és más italok melengették testünket, baráti csevely lelkünket. :-))
Köszönet a remek óévbúcsúztatóért a szervező Jevica és Gyuszi, illetve H. Gábor családoknak, valamint minden dél-dunántúli kessertársnak, aki megtisztelte jelenlétével a 2. baranyai Geoszilvesztert!