Elhelyezés időpontja: 2011.08.25 00:00
Megjelenés időpontja: 2011.09.05 12:54
Utolsó lényeges változás: 2021.06.29 22:33
Utolsó változás: 2021.07.01 22:10
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: Bazsogeleba, Gergő
Ládagazda: bazsogeleba Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 500 m
Megtalálások száma: 817 + 2 sikertelen + 8 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.2 megtalálás hetente
Pécs 2010-es EKF program legnagyobb beruházásait mutatja be ez a láda, mely egy 3 pontos multi, a jelszó a jelszórészletek egybeírásával adódik, összesen 10 karakter.
1. pont: N46° 04,488 E18° 14,714 Műanyag konyhai doboz fejmagasságban.
2. pont: N46° 04,506 E18° 14,692 Egy magasan található, átjárót lezáró üvegajtón levő fehér alapon piros felirat első sorának utolsó 2 betűje.
3. pont: N46° 04,653 E18° 14,902 A pont mellett a falon alul kerek keretben található 2 betű.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
2010-ben Pécs viselhette (Essen és Isztambul mellett) az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. Az ezernyi kulturális esemény mellett az EKF maradandó hozadékai a megvalósult beruházások és a város több megszépült tere, parkja. Ennek állít emléket ez a láda (és majd még pár), és mutat meg néhányat az ekkor végrehajtott fejlesztések közül.
Tudásközpont
A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont illetve hivatalos becenevén Kaptár egy kulturális központ, mely ellátja Dél-Dunántúl információs- és dokumentumigényét, valamint közösségi, kulturális, és szabadidős programok rendezésére is alkalmas. A tizenháromezer négyzetméteres, négyemeletes épületbe költözött a korábbi városi, a megyei könyvtár, a Pécsi Tudományegyetem három karának könyvtára. Az épületben kialakítottak két kétszáz fős előadótermet és egy konferenciatermet, továbbá vannak kutatószobák és internetes munkaállomások is.
A "Kaptár" tulajdonképpen a Tudásközpont szellemi, spirituális, meditatív központja. Hat emelet magas, az épület minden szintjén jelen van, a földszintről léphetünk be a belsejébe. Alakjával, színes Zsolnay-porcelán burkolatával az Univerzumot jelképezi, de nevéhez hűen egy zsongó méhkasra is emlékeztet. A belső kerámiaburkolat, amelynek megálmodója és tervezője Nagy Márta, Ferenczy Noémi-díjas, pécsi keramikusművész, fél évig készült a Zsolnay-gyárban és felrakása is hónapokig tartott. A burkolat a legnagyobb egyedi tervezésű, egybefüggő kerámiaburkolat a modern magyar építészetben.
(Forrás: wikipedia).
A Kodály Központ vagy Pécsi konferencia- és koncertközpont Magyarország egyik legszebb és legjobb akusztikájú multifunkcionális hangversenyterme és konferenciaközpontja.
Nevét Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutatóról kapta. A létesítmény hivatalos megnyitása 2010. december 16-án történt, Kodály Zoltán (1882-1967´) születésének 128. évfordulóján.
Az intézményben neves művészek, úgy mint Maxim Vengerov vagy Peskó Zoltán, világszínvonalúnak ítélték a koncertterem hangzását. Az épületben a közel ezer fő befogadására alkalmas hangversenyterem mellett található még két 300 fős konferencia illetve balett terem és egy nagy zenekari próbaterem.
Az épület terveit Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás és Sólyom Benedek készítette együttműködésében. Mindenütt kő és faburkolatok, különleges szerkezeti megoldások, magas szintű villamos és gépész installáció, egyedi tervezésű székek, dönthető nézőtér, mozgatható zenekari árok és még sok érdekesség került az épületbe beépítve. A ház a házban megoldással a külső zajok teljesen ki lettek szűrve. Az egész komplexum magyar mérnökök, tervezők és kivitelezők szellemi terméke és munkája.
Az impozáns belsőt tervező Rádóczy László-Tolnai Zsolt István tervezőpárost a Kodály Központ belsőépítészeti megoldásaiért Az év belsőépítésze - 2010 díjjal ismerte el Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata. A hangversenytermet hat centiméter vastag égerfa panelek borítják. A beléjük mart, eltérő mélységű és nagyságú hasítékoknak az akusztika szabályozásában jut szerep. Ez eredeti, "pécsi" megoldás, itt használták először.
(Forrás: Kodály Központ, wikipedia).
2. pont: N 46° 4,506' E 18° 14,692' 144 m [GCEKF1-2]
Egy magasan található, átjárót lezáró üvegajtón levő fehér alapon piros felirat első sorának utolsó 2 betűje. A pont kintről elérhető, nem kell bemenni az épületbe, azonban megközelítése csak egy irányból lehetséges.
Zsolnay Negyed
A Zsolnay Kulturális Negyed a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt legnagyobb beruházása, mely a pécsi Zsolnay kerámiagyár területén épül. Közel 11 milliárd forintból kel új életre a porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe.
A pécsi Zsolnay porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is jó hírű szereplője. Zsolnay Miklós 1852-ben alapította, nemsokára euirópai hírnevet szerzett. A gyár jellegzetes termékének számít az eozinmáz, mely az aranyszíntől a rózsabogár-zöldig színjátszó, fényesen csillogó kerámiamáz.
A Zsolnay Kulturális Negyed tervezésére kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatot az MCXVI Építészműterem nyerte meg, Csaba Katalin, Herczeg László és Pintér Tamás János felelős tervezők vezetésével. Az épület tervezője Balázs Mihály Kossuth-díjas építész.
A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépületegyüttes rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb eleme a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, valamint a Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora. Az Alkotó negyed ad helyet kulturális intézményeknek, vendéglátóhelyeknek és fesztiváloknak. A Gyermek és Családi negyed központi elemei a Planetárium, a Pécsi Galéria komoly nemzetközi vendégtárlatokat is fogadni képes új épülete, valamint a megújult Bóbita Bábszínház, míg az Egyetemi negyedben a Pécsi Tudományegyetem több kara (pl. Művészeti Kar) és újonnan alakult tanszéke kap helyet.
A Zsolnay aranykora - Gyugyi László gyűjteménye című kiállítás egy köztulajdonba került magángyűjtemény, melynek a Zsolnay Negyedben lévő Sikorski-ház adott otthont. A majdnem 600 darabos kerámiaegyüttes minden tagja ugyanazon műhelyből származik, melyek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, az 1870-es évektől az 1910-es évekig tartó időintervallumban.
(Forrás: wikipedia, Zsolnay negyed).
Autóval érkezők az első 2 pont környékén sok parkolóhelyet találnak, a 3. pontnál a parkolás nehéz, oda sétát javaslok a Balokány parkon keresztül. A 6-os úton át kell menni, erre a zebrát N 46° 4,597' E 18° 14,755' 137 m [GCEKF1+zebra] használjátok!
Kellemes időtöltést, jó szórakozást. A kulturális negyed látogatása már lehetséges.'
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az első ponton a doboz nem volt meg, logfüzet a földön. A füzetet visszatettük a helyére, de egy nagyobb eső nem fog neki használni.
Megleltük, köszönjük! Jót sétáltunk ezen a kétnapos pécsi kiránduláson! Szép ez a város, jó, hogy bemutattad ezen részét is! Szilvi, Gabi, Edina és Szaddám az amstaffkutyus
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Miután bebarangoltuk a Zsolnay Kultúrális Negyedet, kerestük és találtuk meg ezt a ládát. A 2. pont hatalmas ölet. Tetszett!
Köszönjük!
szepzsuzsi, Era
A környezet 5-ös, de ez csak a bemutatott helyszínekre vonatkozik, a rejtő koncepcióját valójában nem igazán értettem. Olyan hatalmas területre, olyan sok bemutatandó értékre "húzott rá" egy hárompontos multiládát, aminek valódi bejárásához egy nap is kevés (ráadásul pl. a Kodály Központ belseje, koncertterme csak események idején látogatható. A Zsolnay-negyed pedig - ahová szorosan véve se a Kodály Központ, se a Tudásközpont nem tartozik - önmagában is megérne egy multit, elég lett volna csak arra szorítkozni (a Tudásközpontnak azóta van "saját" ládája is).
A Zsolnay-negyedben pedig olyan értékek is vannak, amiket a rejtő meg se említ, pedig nemcsak kuriózumok, de nyilvánosak és látogathatók is (én pl. csak a kesztyűmanufaktúrában és a cukorkakészítő manufaktúrában is egy-egy jó órát voltam, amiket meg se említ...) Szóval egy frissítés bőven ráférne a ládaoldalra, legalább az látnivalók felsorolásával (10-15 biztos lenne). És a fotók is lehetnének nagyobbak, jellemzőbbek (némelyik ráadásul bántóan alacsony felbontású, ill. életlen.)
A rejtésről is inkább rosszakat mondhatok. A parkban levőnek semmi értelme, mert légvonalban kb. 70 m-re tőle ott van a 2-es pont is, ami kb. ugyanazt mutatja meg, ugyanakkor sokkal ötletesebb. A 3-as ponthoz pedig ki kell menni a Zsolnay-negyedből, körülményesen, egy forgalmas útra... teljesen feleslegesen. (Persze lehet, hogy a láda születési idejében a volt Zsolnay-gyár területe még nem volt látogatható, de mára már jó volna bent elhelyezni).
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az első ponton a láda üres, játék leírást sem tartalmaz.
kód alig olvasható ezt ideiglenesen papír zsebkendőre írva pótoltuk. [Geoládák v4.1.0]