WAP: A tábla második sora (8 karakter). GPS nélkül - a X. stációnál keress! Kutyát, kerékpárt nem szabad bevinni!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Felvidéki szervezett úton jártunk itt, mindenkinek szeretnénk kedvet csinálni e helyhez! A képek magukról beszélnek! Azért virtuális, mert hát innen (sok km!) ládát gondozni problémás lenne.
UDVARD (Dvory zitavou) Érsekújvártól (Nove Zámky) 9 km-re keletre a Zsitva bal partján fekszik, a Kisalföld északkeleti peremén.
Megközelítés autóval Komárom vagy Esztergom felől. Vonattal Érsekújvárra a Nyugatiból, majd autóbusszal.
N 47° 59,692' E 18° 15,530' 210 m [GCUdvk+parkoló] Ez a kálvária előtti parkolóhely, innen úton 500 m séta a jelszóig. 300m-en kiépített út a kálvária kapujáig, idáig lehet kerékpárt és kutyát vinni. Zárt kapu mellett is be lehet jutni, nincs bekerítve.
UDVARD vidéke ősidők óta lakott terület, római castellum nyomait és 7.-8. századi avar temetőt (97 sírral) tártak fel. A faluban már 1075-ben kápolna állt Szent Márton tiszteletére. Ekkoriban királyi birtok volt, melyet a garamszentbenedeki apátságnak ajándékoztak - ez Udvard első írásos említése. 1228-ban itt tört ki Magyarország első jobbágylázadása.
1309-ben Tamás esztergomi érsek vezetésével egyházi zsinatot tartottak itt, ekkor rendelték el az esti harangszót. A település 1429. október 2-án városi jogokat kapott.
A törökök többször támadták meg és nagy pusztítást vittek végbe. Ez idők emlékét őrzi a falutól keletre emelkedő Török-domb (140 m), melyet a szájhagyomány szerint a törökök sajkáikkal hordtak össze.
Udvard 1919-1938 között Csehszlovákiához, majd 1938-1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.
1946-1948 között mintegy 1200 udvardi lakost telepítettek ki, helyükre szlovákokat telepítettek be; ekkor vált a korábban kizárólag magyarlakta település vegyes nemzetiségűvé. Emlékmű áll a falu központjában a meghurcoltak, kitelepítettek emlékére.
A falutól nyugatra a Szent Márton halmon fekszik a híres
búcsújáróhely, a
KÁLVÁRIA .
Itt már a 11. században kápolna állt, később kúria és kolostor is létesült. Ezek helyén Majthényi Adolf (a szabadságharc tevékeny résztvevője) udvardi plébános kezdeményezésére 1855-ben elkezdődött az építkezés, 5 évig tartott, de széles körű összefogásra volt szükség.
A domb eléggé alaktalan volt, földet kellett rá hordani, s bekötőutat is építeni, mivel a terepet mocsaras, lapos terület övezte. A lovasgazdák összesen 12000 kocsi földet hordtak fel. A gyalogmunkások 50009 gyalognapszámot dolgoztak le ingyen az építkezésen. 7000 facsemetét ültettek a dombon és környékén.
A felszentelést esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása végezte 1860. szeptember 16-án magas rangú egyházi és közéleti személyiségek részvételével. A templomban megtartott misén magyarul és szlovákul is felolvasták a IX. Pius pápa által küldött búcsúlevelét.
A Kálvária mind a 14 állomásának tetején kőből faragott rózsakereszt van. A keresztút állomásai gótikus stílusban és égetett téglából épültek. A téglát az érsekújvári érseki uradalom téglagyárából szállították, amit a téglákon látható D.AE.U. betűk is igazolnak.
A kőpárkányzatot, a felvezető lépcsősort s az egyéb kőfaragványokat mészkőből készítették. A kereszten levő 7 láb magas Krisztus-szobor egy darabból van faragva. A Kálvária-domb tetejére három pihenőszakaszra osztott kőlépcső vezet. Itt áll a nagy kereszt, a harangláb, valamint Majthényi Adolf síremléke.
A Kálvária-domb mellett egy alacsonyabb dombot alakítottak ki, ahová kőlépcsőkön lehet lemenni. A dombon Pannónia védőszentje, Szent Márton vértanú egykori kápolnája emlékére 1860-ban egy bizánci stílusú tornyos kápolnát építettek.
Bővebben:
Udvard és
Udvardi kálvária
Kellemes kirándulást!
