Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője,
Te vagy a felelős a ládáért, és a következő megtaláló élményéért! Ezt ne feledd!

Megközelítés

Békéscsaba vagy Debrecen felől a 47-es úton. Budapest felől a 4-es útról Karcagnál letérve Füzesgyarmaton keresztül. Vasúton a Körösnagyharsány-Vésztő-Gyoma és a Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vonalon érhető el.

Busszal Debrecen vagy Békéscsaba felől megközelíthető. A megállótól nincs messze egyik pont sem, de azért megadom a koordinátáját.  N 47° 0,918' E 21° 10,556' [GCSZgh+buszmegálló]

Szeghalomra invitállak benneteket egy sétára, melyben a város arculatát meghatározó szép épületeket szeretném megmutatni.

Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy 7 ezer éve lakott hely. Az első írásos emlék 1067-es keltezésű, apátsági alapító levél, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. Erre utal Anonymus a Gesta Hungarorum XXVIII. fejezetében, amikor az; írja: "Tas és Szabolcs vezérek lovasai, a szerepi mocsár irányából jőve Szeghalomnál (Zeguholmu) akartak átkelni a Körösön..."

Javasolt kiindulópont:  N 47° 1,376' E 21° 10,517' [GCSZgh+parkoló]

D'Orsay kastély

 N 47° 1,349' E 21° 10,516' 84 m [GCSZgh-1]
Itt találod a multi első pontját, ahol a nagy kerítésen belüli dupla ablakok száma kell.

A kúriát 1800 körül építtette a Wenckheim család, klasszicista-romantikus stílusban.
A Wenckheim unokáját feleségül vevő D'Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővítette. A jellegzetes romantikus díszítést az angol szakállas szemöldökpárkányok adják. 1945 után először a szép nagy parkja ment tönkre, majd maga az épület is, hiszen volt, amikor tollraktárnak használták. A kastély alatt komoly pincerendszer húzódott, ezekhez több hiedelem is fűződik, melyek szerint az alagút a város másik végén lévő Kárász-kastélyba, más verzió szerint a Sebes-Körös-parti Várhelyig vezet. A kastély mellett láthatjuk a katolikus templomot, amely 1800 körül épült magtárként. Templommá alakították 1870-n. Fából készült harangtornya 1892-ben épült.

2011-ben a Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény összevontan ide költözött.

Sárréti Múzeum (Simay János polgárház):

 N 47° 1,070' E 21° 10,553' [GCSZgh-2]Itt kell elkérni a hagyományos ládát, mely tartalmazza a jelszó második részét.

Nyivatartási idő: Hétfőtől-péntekig: 9-16 óra között,-ha zárva van hívd valamelyik telefonszámot

Wenckheim-kastélynak épült 1840 tájt, klasszicista-romantikus stílusban. Sokáig tanácsháza volt.
A múzeumot 1963-ban alapították.

Itt kapott helyet a Mundérba bújt történelem Túri János magángyűjtő ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA.
Érdeklődni: Túri János +36703397837 magángyűjtőnél vagy +3666371953 Kele József.

Pár napja ismerkedtem meg a magángyűjtővel. Fantasztikus pasas, aktív tűzoltó, nem gondoltam hogy ilyen csodálatos kiállításban gyönyörködhetek az ő jóvoltából.

Tartalék jelszó: Ha nem tudsz bejutni vagy nagyon sietsz,- a bejárattól balra pár méterre találsz egy táblát az utcai front falán, onnan olvasd le a foglalkozást/ beosztást/.

Református templom

 N 47° 0,900' E 21° 10,463' [GCSZgh-3]
A harmadik ponton a harang fa elemén található napra van szükséged.

A barokk-copf stílusú templom 1780-ban épült, a torony 1794-ben készült, 1827-ben épültek a kereszthajók és az empire karzatok, félkörív pillérsoros alátámasztással, fonott ellipszissoros mellvéddísszel. A jelszó harmadik részlete a harang fa alkotóelemén szereplő dátumból a nap (két számjegy).

Útközben érdemes megtekinteni a Kárász kastélyt amely jelenleg középiskolai kollégium. A klasszicista stílusú Kárász-kastély 1840 körül épült és 1890 körül gazdagodott neoreneszánsz-eklektikus stílusjegyekkel. A sokat szenvedett épülethez tartozik a klasszicista-eklektikus kerti táncpavilon is.

Berettyó híd
Kérlek erről is írj valamit!

A hídtól nem messze van egy V.O. kő, amin a régi jelszórészlet van, ami már érvénytelen.

Mi az a V.O. kő?

Főbb folyók partján egymástól 2-3 km-re kijelölt nyilvántartási szelvények végpontjain elhelyezett, a mederfelvételek célját szolgáló vízszintes és függőleges értelmű geodéziai alappont.
A V.O. kövek hálózatát az 1890-es években, folyóink térképezése alkalmával az egykori Vízrajzi Osztály (V.O.) helyezte el.

Források

Szeghalom honlapja
Wenckheim - D'Orsay kastély
Vízrajzi fogalomtár

Kívánok mindenkinek jó szórakozást:
GYEZegzug