Virtuális minimulti Nagyszalontán, Arany János szülővárosában.
1. pont: Az iskola helyén álló épület emléktáblájához légvonalban legközelebb eső szobor feliratának harmadik szava.
2. pont: A falon levő három emléktábla közül a középsőn a név és a két évszám után kezdődő felirat második szava.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme NEM helyezhető, hiszen virtuális. De ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Nagyszalonta, Arany János szülővárosa
A történelmi Bihar vármegye déli részén elhelyezkedő város fontos közlekedési csomópont: keresztülhalad rajta a Nagyvárad és Arad közötti főút, nyugat felé Sarkadon át Békéscsabára és Gyulára, kelet felé pedig a Tulka - Tenke - Pusztahollód útirányon át egészen a Bihar-hegységig juthatunk. Lakosai között ma is többségben vannak a magyarok, és számos magyar emlékkel büszkélkedik ma is ez a kisváros, melyek közül kiemelkednek az egyik legnagyobb költőnk, Arany János emlékei, hiszen ő Nagyszalontán született és élt sokáig.
A láda
Ez a kis kétpontos virtuális multi Nagyszalonta belvárosának Arany Jánoshoz kapcsolódó emlékeit mutatja be. A főtéren bárhol találhatsz ingyenes parkolót.
1. pont: Arany János szobra
A főtér dél-nyugati sarkában a város öt hírességének szobrát tekinthetjük meg, közülük a legjellegzetesebb Arany János ülőszobra, melyet Kiss István szobrászművész készített. Jelszó: keresd meg azt a szobrot, amelyik a tér sarkán álló sárga épület (az iskola helyén álló épület) emléktáblájához légvonalban legközelebb van. Ezen a szobron található feliratnak a harmadik szava a jelszó első része.
N 46° 48,065' E 21° 39,614' 98 m [GCNSZA-1]
2. pont: Arany János múzeum a Csonkatoronyban
Nagyszalonta egykori várából ma csak egy torony, az úgynevezett Csonkatorony maradt meg, ebben 1899-ben rendezték be az Arany János életét és művészetét bemutató emlékmúzeumot. A jelszóért NEM KELL bemenni a múzeumba: a tér szomszédos épületéről olvasható le. Ezen három emléktáblát láthatunk, ezek közül a középsőn a név és a két évszám után kezdődő szöveg második szava a jelszó második fele.
Ennek ellenére mindenkinek ajánlom, hogy tekintse meg a kiállítást: a torony 5 szintjén végighaladva ismerhetjük meg Arany János életét és munkásságát, több személyes tárgyát, bútorait, és a róla készült szobrokat, festményeket.
Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10 - 16 óra között
Belépő (2010. nyár): felnőtteknek 3 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 1 lej.
N 46° 48,130' E 21° 39,767' 98 m [GCNSZA-2]
Arany János szülőháza
Arany János szalontai szülőháza nem maradt meg, mi több, a helyére épített ház sem létezik már. A helyi önkormányzat az eltűnt épület helyére egy új, táj jellegű házat építtetett. Az udvaron található kút viszont már Arany idejében is létezett. Az új épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010. júniusában adták át.
N 46° 47,930' E 21° 39,432' 120 m [GCNSZA+szülőház]
Arany János
Élete röviden
A nagy költő 1817-ben született Nagyszalontán, református családban, szüleinek 10. gyermekeként (de csak ketten maradtak életben). Először szülőhelyén járt iskolába, később Kisújszálláson és Debrecenben is tanult, közben pedig már tanított is. Később vándorszínészként sok területet bejárt, hazatérte és szülei halála után pedig megházasodott: feleségül Ercsey Juliannát vette. Két gyermekük született, Juliska és László. Első igazán nagy irodalmi sikerét a Toldival aratta, melyet egy 1846-ban kiírt pályázatra készített el. Ennek köszönhette Petőfi barátságát is. 1851-től a nagykőrösi református gimnáziumban tanított, ekkor lett a Tudományos Akadémia tagja, sőt, titkára is. Élete végéig még nagyon sok verset írt és műfordítást készített el. 1882-ben halt meg, a budapesti Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Toldi és Nagyszalonta
Nagyszalonta (Szalonta) már a középkorban is létező település volt, egészen a 16. századig a
Toldi család birtoka volt. A család legnevesebb tagja természetesen a 14. században élt
Toldi Miklós, akinek történetét először
Ilosvay Selymes Péter dolgozta fel szépirodalmi művében, melynek címe
,,Az híres-nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história volt, és amely 1574-ben jelent meg. Arany János is saját szülőfalujának történetét tanulmányozva jutott el arra a gondolatra, hogy a Kisfaludy Társaság pályázatára írt művének témájául Toldi Miklóst válassza. Ehhez felhasználta az előbb említett Ilosvay-históriát is.
Ildikó és Gyöngyvér
Kevesen tudják, hogy Arany Jánosnak köszönhetjük ennek a két névnek az elterjedését.
Latin szövegekben már korábban is szerepelt a
Krimhilda, Hilda becézéseként az
Ildico névalak, de magyarul az
Ildikó formát Arany János terjesztette el
Buda halála című hun eposzában. Ugyanitt szerepel a korábban semmilyen más formában sem létező
Gyöngyvér név is. Mindkettő a mű megjelenése után vált máig tartóan népszerűvé (érdekesség: az
Ildikó az 1967-ben születettek körében a
harmadik leggyakrabban adott női név volt).
Nagyszalonta városa
Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzékben már szerepel a település neve, de korai történetéről nem sokat tudunk. Annyi bizonyos, hogy a Toldi család birtoka volt, majd 1598-ban a törökök elpusztították. 1606 után köleséri hajdúk telepítették be, akik I. Rákóczi György fejedelem segítségével felépítették várát is, melyből ma már csak a Csonkatorony maradt meg. A település az 1800-as évektől fejlődött igazán, több céh alakult meg ekkor, majd a század végétől megindultak a mocsarak lecsapolásai, a vasútépítés és az iparosodás. Fejlődését azonban megtörte a világháború és a trianoni békediktátum, melynek során annak ellenére került határainkon túlra, hogy 96%-ban magyarok lakták...
További magyar emlékek Nagyszalonta főterén
A tér észak-keleti sarkán egy modern épület falán látható egy emléktábla, mely szerint
egykor itt állt az a jegyzői lak, melyben Arany László, Arany János fia született 1844-ben. Ugyanitt találkozott először Petőfi és Arany János.
A tér ellentétes sarkán pedig az az
iskola volt, melyben Arany János tanult és tanított: ezt is emléktábla jelöli.
A park közepén a várost újjáélesztő
Bocskai István fejedelem szobra áll.
A láda első pontjánál Nagyszalonta
több neves szülöttének mellszobra tekinthető meg: Kulin György csillagászé, Zilahy Lajos íróé, Sinka István íróé és Kiss István szobrászé.
Ezektől északra épült fel a
református templom, melyet a 18. század közepén építettek fel először (később újjáépítették), ettől pedig még északabbra Kossuth Lajos nagyméretű szobra található. A templom előterében emléktábla is megemlékezik Kossuth Lajosról. Felemelő érzés volt, amikor a láda ,,rejtése'' közben helyi idő szerint 13 órakor (budapesti idő: 12 óra) megszólalt a református templom zenéje:
Kossuth Lajos azt üzente:
elfogyott a regimentje.
Ha még egyszer azt üzeni,
mindnyájunknak el kell menni!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!