WAP:
A 10x10x5 cm-es láda az erődtemplomon belül van. A boltíven áthaladva nézz az ajtó mögé! Tollat vigyél, jól rejtsd vissza!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
"Erődtemplomok" sorozatunkkal Erdély, pontosabban Szászföld különlegességeire az erődtemplomokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket, közülük több is a világörökség részét képezi.
Megközelítés:
Prázsmár (románul
Prejmer, németül Tartlau) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Brassótól ÉK-re 17 km-re található. A Sepsiszentgyörgy-Kézdivásárhely (11-es út)útvonalról vezet be út a településre (10-es út).
Az erődtemplomokról általában:
Erdélyben az Olt és a két Küküllő között több tucat ilyen, védelmi célú erődítmény maradt fenn napjainkig. II. Géza uralkodása során, 1150-től érkeztek az első nagyobb szász csoportok, melyeket később még továbbiak követtek. Magyarország keleti határait védték a besenyők, később a tatárok, majd a törökök támadásaival szemben.
Az erődtemplom lényege, hogy a közeledő ellenség hírére ide menekülhettek be a falvak lakói. Ehhez erős várfalat és sarokvédműveket húztak a templom köré és őrtornyokat emeltek.
"Erdély erődtemplomos falvai" néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu:
Kelnek, Fehér megye
Prázsmár, Brassó megye
Szászfehéregyháza, Brassó megye
Szászkézd, Maros megye
Székelyderzs, Hargita megye
Nagybaromlak, Szeben megye
Berethalom, Szeben megye
Sorozatunkban a hat leghíresebb erődtemplomot ajánljuk figyelmetekbe, melyből öt a világörökség része.
A prázsmári erődtemplom
UNESCO védelem alatt áll, a világörökség részét képezi.
Evangélikus temploma a Barcaság legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes ciszterci stílusban. A 15. században a megközelítőleg egyenlő szárú kereszt alaprajzú templom fölé tornyot, a szentély északi és déli falához egy-egy kápolnát emeltek. Az oltár háta mögött dombormívű sírkő található, rajta szakállas angyalok. 1480-ban készített Szent Kereszt-szárnyasoltára az egyik legrégebbi Erdélyben, Jézus szenvedésének, keresztre feszítésének és feltámadásának jeleneteit ábrázolja.
A templombelső épségben megmaradt gyönyörű hálóboltozata és lóhere formájú ablakai a korai középkor világát idézik.
A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A külső védőfal a várost vette körül, a toronyból szétnézve még ma is fölismerhetőek az egykori város határai, amelyen belül a telkek és a házak is kisebbek voltak. A külső falgyűrűből semmi sem maradt, a középsőnek azonban még állnak részletei és a templom közelében két egykori védőtornya. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük. A több szinten egymás fölé épített kamrákat fa állványzaton lehet megközelíteni.
A két udvart alagút köti össze, amelyet a védők öt helyen tudtak elzárni kapukkal és ráccsal. A barbakánban működött a városháza. A belsővárat vizesárok vette körül, amelybe a környező források vizét vezették. Az oszlopsoros bejárati szárnyat a 19. század elején építették, helyén korábban felvonóhíd állt. Délnyugati oldalán, a barbakán és a belső falgyűrű közé a 18. században építettek alacsonyabb védőfalat. Emögött működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret.
Prázsmár templomvárát a múltban sok támadás érte. 1351-ben Majláth István bevette templomvárát, de váltságdíj ellenében visszaadta.
Amurát hadjárata és az ezt gyakrabban követő török és tatár rajtaütések gyakran érintették Prázsmárnak erős s határszéli fekvésénél fogva fontos templomvárát, s azt meg is rongálták.
1529-ben István vajda ostromolta, körülötte a város leégett.
1529-ben Péter moldovai vajda úgy Prázsmárt, mint Hermányt ostrom alá vette, de a várkastélyba vonult lakosok oly jól védték magukat, hogy azokat bevenni nem tudta; e feletti haragjában Prázsmárt és Hermányt felégetve, zsákmányával elvonult.
1599-ben Mihály vajda Prázsmár mellett ütötte föl táborát; csapatai úgy szétrombolták e várost, hogy egyetlen ház se maradt épen, gabonát, marhát, s minden megfogható értékesebb holmit elvittek magukkal Mihály vajda oláhai.
1602-ben Basta dúlta fel Prázsmárt.
1661-ben Ali pasa garázdálkodott ott, midőn 80 prázsmári lakost hurcolt el fogságba.
1704-ben a kurucok pusztították el Prázsmár templomkastélyát és 60 lakost vittek el magukkal.
Az erődtemplomot 1964 és 1970 között restaurálták.
Hétfő kivételével minden nap látogatható (vasárnap az istentiszteletek miatt rövidebb időben), a belépő 2 Eur-nak megfelelő Lei fejenként. Télen vasárnap zárva.
Brassóból a 3. sz. buszpályaudvarról naponta több járat is indul és a vonatok is sűrűn járnak ide.
A Segesvár-Medgyes-Nagyszeben útvonal mindkét oldalán, de Szászföld más részein is szebbnél-szebb erődtemplomokat találtok, mindegyik felér egy kis felfedezéssel.