Városliget multiláda
A multi a Malom-tó környéki parkba hív egy rövid sétára Kaposváron. Útvonal: Somogyi olimpikonok emlékműve - Malom-tó szigete - Valós mikroláda, mérete miatt nem alkalmas ajándék fogadására. Van pót virtuális állomás is a 3.2. pont szerint. Erre azért lehet szükség, mert időnként túl nagy a mugliforgalom a fő rejtekhelyen.
Ismételt muglikár miatt nem mindig találod meg az eredeti főládát, csak a ládika rejtekét, egy fa mini szekrénykét.
A jelszó képzése: az alábbi sorrendben egybeírva a virtuális pontokon gyűjtött 2 szám (3 számjegy) a logfüzetben talált jelszórészlettel. A
1.  N 46° 21,568' E 17° 46,788' 129 m [GCKVVL-1]
Hányszor látod itt a Balogh nevet?
2.  N 46° 21,624' E 17° 46,758' 129 m [GCKVVL-2]
Körbesétálva hány vértanú emlékkövét számolod össze?
3.1. Valós láda (D 2 cm X 3 cm)  N 46° 21,689' E 17° 46,710' 130 m [GCKVVL-3].
A dobozkát úgy tedd vissza, hogy a fehér fedél belül, rejtve legyen!
A híd tóval ellentétes oldalán a karfa könyöklő deszkája alatt. Szükség esetén válaszd az alternatv lehetőség(ek)et!
3.2. Alternatív kézzel fogható, de virtuális jelszóhordozó (15 cm X 10 cm X 2,4 cm)  N 46° 21,639' E 17° 46,675' 132 m [GCKVVL+tartalék láda].
Két gerenda bütüje közül kivehető deszka.

---

A ládába -kis mérete miatt- méretesebb utazó ügynök, vándorbogár nem helyezhető; egészen kicsi geoérme még elmegy, habár a muglik ismételt károkozása miatt nem javaslom. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A mi Városligetünk
Nekünk is van Városligetünk. Ha a fák még nem is évszázadosak, a liget nem is olyan nagy, nem is olyan nagyvonalú, mint nagyhírű névrokona; de a miénk!

A liget története
Ligetünk ma a város nagy forgalmú részén fekszik, de nem is olyan régen egy elhanyagolt, Isten háta mögötti terület volt. Kinézetére erősen rányomta a bélyegét, hogy a középkorban még a Kapos árterének nagy kiterjedésű mocsárvidékéhez tartozott. A mai liget északi részén Kaposújvár elő-védműve feküdt (Tüske-vár), amely a közeli városrész névadója. A mocsaras lapály által védett Kaposújvár pusztulása után csak sokára kezdett a város errefelé terjeszkedni. A 19. században a mocsaras síkság keleti határán kiépült a Hosszú (ma Berzsenyi) utca, nyugatról pedig a Füredi-vízfolyás mellett futó vasúti vonal és a Marhahajtó (ma Vásártéri) út vágta el a mai liget területét a Kapos árterének tőle nyugatra fekvő nagyobb részétől. E között a két vonal között mindvégig megmaradt az elhanyagolt, vizenyős lapály. A sík területet hosszában ferdén osztotta ketté a Malom-árok, amelynek vize egykor egy 1840-ben épült vízimalmot hajtott a mai liget északnyugati sarkában. A Malom-árok lerövidített szakaszát ma a Füredi-vízfolyás nevű patak táplálja. A fent említett (Nedevits-féle) malom még a 90-es években is elhagyott romként búsult a Marhahajtó út mellett. A malom melletti kis alkalmi fürdőző gödör helyén 1910-ben létesült a városi strand, amely az 1930-as években már vagy 60 öltözőkabinnal rendelkezett. Az 1948-as államosítás után minden tönkrement, a 70-es években már csak egy vedlett zenepavilon és egy kis méretű betonmedence romjai emlékeztettek az elvadult környéken az egykori fürdőéletre. Az egész környék még a régi formájához képest is hanyatlott, egyre elhanyagoltabb lett.
A Berzsenyi utca házai mögött még az úgy-ahogy feltöltött belső udvarok is sárfészkek voltak, de a házak vonalától ötven méternyire nyugati irányban már fekete, mocsárszagú víz szörcsögött fel az ember léptei alatt.

A környék a 90-as években kezdődő gyökeres rehabilitáció nyomán újult meg. A Berzsenyi utca teljes átépítése során alig volt megőrzésre méltó érték; az elavult, silány anyagokból épített, lelakott házsorok eltűntek, a mocsaras lapály feltöltése (ide került a Berzsenyi-utca törmeléke) után a Berzsenyi utca melletti sávban kereskedelmi negyed alakult ki. A hipermarketek térhódítása általában nem arat osztatlan elismerést, de aki a környék régebbi lepusztult, kilátástalan állapotát átélte és tudja, hogy csak ilyen módon nyílt lehetőség az évszázados elhanyagoltság megszüntetésére, elismeréssel gondol a történtekre; főleg a ligeten végigsétálva. A terület beépítetlen részén is feltöltéssel kellett a mocsári jelleget megszüntetni; a "Pumpapálya" (N46° 21,666' E17° 46,566') körül találsz egy kis gyakran belvizes részt, amely a 80-as évek terepszintjét őrzi. Teljes tereprendezés, a Malom-árok mederrendezése és felduzzasztása során jött létre a kis szigetes tó és a liget mai helyzete.
A sík liget közepén egy új domb is magasodik. A városban szinte nem is találhatni sík területet, de most az egyetlen síkságon is dombot építettünk. (Szabadtéri rendezvényeken nézőtérként szolgál, télen pedig szánkózódomb. A város egykori szánkózóhelye, a Hangár-domb az új idők új szeleinek áldozatául esett: a magántulajdonba került dombok új gazdája kitiltotta a szánkózókat.)
A Liget az utóbbi években egyre több lehetőséget kínál szabadidős sportolásra, így a testvérváros, Saint-Sébastien-Sur-Loire példája nyomán a mini-tájkozódási-futásra is.
Kellemes sétát kívánunk; remélhetőleg a horgászok és hontalanok rendetlenségének naponta megújuló nyomait éppen előtted takarították el.
A környék bővelkedik ingyenes, kiépített parkolókban.

A Malom-árokról
A Kaposból kivezetett mesterséges Malom-árok még pár évtizeddel ezelőtt is vagy 8 kilométeren át követte a Kapos árterének északi-északkeleti peremét Kaposújlaktól egészen a Kaposszentjakab vasútállomás környékén lévő, a Pécsi úti hídnál található összefolyásig.
Mára lényegesen megrövidült; medre sok helyen feltöltődött vagy fel lett töltve.
- Az egykori medernek Kaposújlaktól a Városligetig tartó néhány szakasza ma is nyomozható, részben mint élő vizeket vezető árok vagy szivárgó vizeket gyűjtő időszakos mocsaras mélyedés.
- A ma is élő középső részt alapjában véve csak a Füredi-vízfolyás egy szakaszának lehet tekinteni. A Városliget északnyugati sarkán a Füredi-vízfolyás egy árapasztó műtárgynál derékszögben keletre fordul, és felduzzasztva a Malom-tavat hozza létre. Ebből kifolyva, vagy fél kilométernyi felszíni szakasz után a közlekedési vonalak alatt átvezetve a Kaposba torkollik a 67-es úti felüljáró közelében, attól kissé nyugatra.
- A vasút alatti átvezetés után keletre forduló egykori 3 kilométernyi alsó szakaszára ma már csak néhány jelzés utal a felszínen. Megmaradt az Árok utca elnevezés, amely az egykori, a Csík Ferenc sétány és az Árok utca közötti sávban vezetett nyomvonalra emlékeztet. Ilyen még a Béla király utcai vasúti átjárónál az iparvágány közelében egy teljesen szerep nélküli, mára már szárazföldön álló, siralmas állapotú hídkorlát. A Pécsi úti összefolyásnál még a torkolati rövid szakasz nyomozható, mint élő vizet szállító erecske egy mély árok fenekén.

Felhasznált irodalom: Kaposvár és környéke. Dávid kiadó, 2000.
150 éves katonai térkép
Magyar Kálmán Kaposújvári ásatásairól szóló dolgozat.
Várostérkép: CARTOGRAPHIA 1972 - 03054