A kilátótól haladj tovább a beton úton az erdő felé, egy fűrészelt tuskóban találod, kéreggel, és levéllel álcázva.
A kilátó látogatása ingyenes.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Kilátó a csömötei szőlőhegyen Lukácsházánál
2010-ben kilátót és tájházat építettek a Vas megyei Lukácsháza melletti csömötei szőlőhegyen.
A csömötei szőlőhegyen egy 12 méter magas, fából készült kilátó tornyot építettek fel, és itt készült el az a tájház is, aminek a megvalósításához Szombathellyel közösen pályázott Lukácsháza. Az új turisztikai látványosságok közötti részen kialakítottak egy szabadidő parkot is. A helyszín kiválasztásával a helyiek szeretnék elérni, hogy minél többen látogassanak ki a szőlőhegyre.
A kilátó itt található, és autóval is feljöhetsz ha nincs kedved sétálni, de innét már gyalog folytasd utad:
N 47° 19,744' E 16° 33,795' 285 m [GCLUK+kilátó]
Fekvése
Szombathelytől 13 km-re északra, Kőszegtől 7 km-re délre a Gyöngyös-patak mentén hosszan elnyúlva fekszik. Határa keleten sík, nyugaton dombos, itt található a község észak-déli fekvésű szőlőhegye is. A községen átvezet a 87-es számú főútvonal és a Szombathely-Kőszeg vasútvonal.
Lukácsháza község Vas megyében, a Kőszegi kistérségben
Története
A község területén már az i. e. 5000 körüli időben is éltek emberek, a Gyöngyös-patak völgyében a dunántúli vonaldíszes kerámia (kultúra) népének emlékeit találták meg, később a lengyeli kultúra népe, majd a vaskorban a kelták, később pedig a rómaiak lakták ezt a vidéket. A falu határában emelkedő Seper-dombon több kelta eredetű félkör alakú földsánc látható. A Csömötei-dombokat valószínűleg már a rómaiak is szőlőtermesztésre használták. Az avar korban nagyobb település volt itt, a határban fekvő szőlőhegy, a Csömötei-hegy területén a 7-9. századból származó 92 sírból álló avar temetőt tártak fel. A település helyét a temetőtől északra, a Szerdahelyi-patak völgyében feltételezik. A lukácsházi homokbánya mellett 1985-ben egy gazdag avar előkelő lovassírját tárták fel. Közelében 18 szegényes avar sír került elő.
A mai község helyén három egykor falu volt, Lukácsháza, Kiscsömöte és Nagycsömöte. Utóbbit már 1283-ban említi IV. László király oklevele "Poss. Chemetey" alakban. Nagycsömöte a mai község déli részét képezi, melyet északon a Kiscsömötei árok választott el a szomszédos Kiscsömötétől. 1559-ben "Chemethe", 1570-ben "Chyeömeothey", 1850-ban "Nagychemete" néven szerepel az írott forrásokban. 1433-ban Luxemburgi Zsigmond a birtokot a Gordovai családnak adományozta. A 15. században lesz birtokos a faluban a Csömötei család is, mely 1549-ben már 10 portát bírt a községben. 1565-ben egy bíró, 22 jobbágy és 5 zsellér és 5 ház volt a birtokukban. A 16. századtól egyre több nemesi család települt le a faluban, így a birtokok is egyre jobban elaprózódtak. Ekkor kerül a falu középső része a Nádasdy család birtokába. A gazdag nemeseken kívül több kisnemes is élt Nagycsömötén. Az 1707-es kimutatás hat taxás nemest is felsorol a községben. A község házai három nemesi központ, a Thulok, a Nádasdy és a Szluha családok udvarházai köré települtek. A községben először Nádasdy József vezette be az urbárium intézményét 1787-ben. Az 1857-es kataszteri felmérés szerint a községben 67 ház állt. 1910-ben 474 volt a lakosok száma, akik 80 házban éltek. A községi iskola 1936-ban épült. 1940-ben lebontották a régi fa haraglábat és a régi zsuppos tűzoltóházat új cseréptetős haranglábabbá és kétállásos tűzoltószertárrá építették át, mely ma is falukép meghatározó része.
Kiscsömöte a mai községnek a Kiscsömötei árok és az Östör-árok közötti része először 1583-ban szerepel egy adásvételi szerződésben "Kys Chemethey" alakban. 1598-ban Batthyány Ferenc vásárolja meg, majd 1710-ben cserével a Nádasdy család birtokába kerül. 1733-ban a Nádadyak bíróházat és 11 jobbágyházat építenek itt fel, melyet saját jobbágyaikkal népesítenek be. 1740-ben a jobbágyok úrbéresek lettek és lékai uradalomnak tartoztak kilencedet és dézsmát fizetni. 1780-ban Kiscsömötét 66 katolikus jobbágy lakta. 1769-ben Nádasdy Mihály a postaút mellé csárdát építtetett, melyet a gróftól később a bérlő Östör család vásárolt meg. Az 1857-es kataszteri felmérés szerint 13 család élt a településen. A község haranglába 1867-ben épült. Önkéntes Tűzoltó Egyesülete 1929-ben alakult.
Lukácsháza neve először 1412-ben bukkan fel Zsigmond király adomány levelében, melyben a Csoóiak itteni birtokát Garai Miklósnak adja. ("Sessiones deserte condam Luce Lukachhaza vocitate iuxta fluv. Gwnges.") Neve a Lukács személynévből származik és valószínűleg első birtokosára utal. Ez eredetileg a mai községnek az Östör-ároktól északra elterülő része. Eredetileg a kőszegi váruradalom része, így királyi birtok, majd a Kőszegi családé volt. A család kihalása után Csoói Lukács tulajdona, aki egyúttal valószínűleg a névadója is a településenek. Fiaitól hűtlenség miatt azonban a király elvette a birtokot, így Lukácsháza 1412-ben már a Garaiaké. 1537-ben a király Kőszeg várának hős védelméért a kőszegi váruradalmat és birtokait, így Lukácsházát is Jurisics Miklósnak adta. 1686-ban a községben 5 jobbágy és egy zsellércsalád lakott. 1695-ben Eszterházi Pál herceg lett az uradalom birtokosa. Az Eszterháziak a lukácsházi majort az állandó rajtaütésekkel szemben palánkkal és vizesárokkal vették körül, melyre felvonóhidas kaput építettek. 1720-ban az összeírás szerint egy bíró és 16 jobbágycsalád élt a községben. 1767-ben a herceg itt is bevezette az urbáriumot. 1802-ben a majorban új kastélyt és gazdasági épületeket emeltek. Ekkor épült fel a hercegi malom is, melyet 1980-ban bontották le, de turbinaháza ma is áll. 1857-ben a községben 23 ház állt. A község tűzoltóegylete 1894-ben alakult. 1919-ben az uradalmat a korábbi bérlő Szolnoky Dezső vásárolta meg és 1948-ig az államosításig birtokolta. 1939-ben felépült a Szent Antal kápolna. 1949-ben magalakult a gépállomás, 1960-ban pedig a termelőszövetkezet is. 1970-ben a Keripar indította meg itt új üzemét.
1910-ben Kiscsömötének 93, Nagycsömötének 474, Lukácsházának 222 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
Forrás: www.lukacshaza.hu
www.wikipedia.org
Lukácsházát és Kiscsömötét 1936-ban Lukácsháza néven egyesítették. Lukácsháza és Nagycsömöte 1950-ben egyesült.
Nevezetességei
• Nagycsömöte Szent Rókus és Szent Sebestyén tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája 16. századi eredetű. Építtetőjének Nádasdy Tamást tartják. A bejarata feletti fülkében Szent Rókus korabeli szobra látható, oltárképe 1860-ban készült.
• Lukácsháza kápolnája Páduai Szent Antalnak van szentelve, 1939-ben épült.
• A nagycsömötei harangláb 1940-ben épült a régi tűzoltóház átépítésével.
• A kiscsömötei haranglábat 1867-ben építették.
• Az Aradi vértanúk kopjafáját 1999-ben avatták fel a művelődési ház kertjében.
• A kiscsömötei Mária-szobrot 1850-ben állították egy korábbi, fán elhelyezett Mária-kép helyén.
• Tolnay Sándor szobra a művelődési ház udvarán.
• Fakereszt a Szent Antal kápolna kertjében.
• Millenniumi emlékmű.
• A község sportpályáján lovasversenyeket rendeznek.
Híres emberek
• Itt született 1794. február 1-jén Horváth József író, orvosi művek szerzője.
• Nagycsömötén született 1748. szeptember 8-án Tolnay Sándor állatorvos, akadémikus, orvosi szakíró.
• Itt élt és alkotott 1858-tól 1884-ben bekövetkezett haláláig Bubics Ede vízépítő mérnök, régész, történész, püspök.
