Elhelyezés időpontja: 2010.01.13 11:20
Megjelenés időpontja: 2010.01.15 20:00
Utolsó lényeges változás: 2018.03.10 20:20
Utolsó változás: 2018.03.11 21:14
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: Ruttkay Nusi és Gabi, Kokó
Felhasználó: Kokó Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1000 m
Megtalálások száma: 224 + 3 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
Kétpontos multi, melynek mindkét pontján fába rejtett 3 cm átmérőjű, 5 cm magas henger alakú dobozt kell keresni.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Nógrádsáp
Nógrád megye déli peremén, az egykori megyeszékhelyre, Balassagyarmatra vezető régi országút - és a Galga menti vasútvonal - közelében fekszik a két szomszéd községből 1928-ban egyesített Nógrádsáp. Neve először 1219-ben a Váradi Regestrumban bukkan fel "Villa Sáp" alakban. Alsósáp a váci püspökség ősi birtoka volt, 1379-ben és 1460-ban is feudumaként szerepel, s egészen 1848-ig az egyház kezén maradt; Felsősápról csak a XVIII. századból vannak adatok: a török hódoltság idején csaknem teljesen elpusztult településen 1715-ben öt szlovák családot írtak össze. A "sáp" szó, illetve helységnév a régi magyarban vámszedő helyet jelöl, ez a körülmény meg a közeli püspökség fennhatósága a magyarázata az ezer lelkes kisközség fallal kerített, tüneményes szépségű gótikus templomának.
Gótikus kerített templom
Az alsósápi falurész szélén, dombtetőn áll a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt plébániatemplom. A nógrádsápi templommal foglalkozó irodalomban a kerítőfalról egyaránt azt írják, hogy lőréses. Azonban a régészeti feltárások erről másként tanúskodnak. "Ha jól megfigyeljük a falat, azt láthatjuk, hogy az erősen kiromlott nyílások aljától felfelé, egyenletesen körben utólagos ráfalazás történt. A földfelszíntől felfele 200 centiméter magasságig a középkori fal található, 70 cm a későbbi barokk kori ráfalazás. a kerítőfalon kialakított nyílások száma 14. Az előbbi megfigyelések alapján határozottan igazolt, hogy nem lőrésekről van szó, hanem a XVIII. század végén kialakított kálvária-stációkról. hasonló megoldást találhatunk Máriapócson is." (Kozák Éva régészeti feltárása nyomán) A templom körül végzett ásatás korábbi sírokat is feltárt, ami arra utal, hogy valaha kerített cinteremként is szolgált.
Maga a templom tökéletes arányaival és ezen a vidéken példátlanul épen megmaradt középkori részleteivel ragadja meg a szemlélőt. Teljes hossza 16 méter, amiből 11 méter jut a tágas hajóra és öt méter a sokszögzáródású szentélyre. A kétszakaszos, bordás keresztboltozatos hajót és a csillagformán boltozott szentélyt külső támpillérek szabályos rendszere gyámolítja, köztük helyezkednek el a pontosan szerkesztett csúcsíves ablakok. Dél felé nyílik a XIV. század második felére jellemző kőkeretes kapuzat, ám a templom 1976. évi régészeti kutatásakor előkerült a másik, nyugati bejárat is. A nyugati oromzat az épület legtökéletesebb része, a hazai "falusi" gótika egyik legbecsesebb emléke. A főhomlokzat mögött kis előtér található, amelynek déli sarkából csigalépcső vezet fel az eredetileg földesúri karzatra, ahol most az orgona kap helyet. Éves nagy ünnepekkor a négy külső kőhorog az alkalmi védőtető falhoz kötésére szolgált - ilyet a szepességi Zsigra templomán láthattunk. A remek arányú oromzat közepén kváderkövekből rizalitszerűen kiugrasztott toronyalap fut föl, ennek emeletén faragott konzolon nyugszik a nyolcszögletű torony. Ehhez hasonló toronymegoldást néhány nyugat-dunántúli gótikus templomon találni: a sopronbánfalvi Mária Magdolna-templomon, a nagylózsi temetőkápolnán, illetve több soproni, pozsonyi és kassai, tehát a gótika korában első rangú királyi városok építkezésein. A Cserhát dombjai közt megbúvó falucska korabeli plébániáján visszaköszönő nagystílű részlet alighanem az Anjou-királyok uralkodása alatti zsíros vámjövedékről árulkodik.
Az 1300-as években több ciklusban készült falképeken Szent Katalin, Szent Borbála, Szent Apollónia vértanú, Szent Miklós püspök és egy páncélt viselő férfi szent alakja látható; a Golgota-jelenet mellett a Köpönyeges Szűz Mária, vele szemközt Jézus megkeresztelése. Az itáliai hatást mutató ábrázolások a híres gömöri freskós templomok köréhez kapcsolják e távolabbi rokonukat. (flagmagazin.hu) N 47° 50,359' E 19° 20,990' 220 m [GCSapi-1]
Alsósápi harangláb
Az alsósápi harangláb N 47° 50,179' E 19° 21,222' 188 m [GCSapi+harangláb]
a XIX. század első éveiben készült. Reháb Özséb káplán szolgálata idejében, klasszicista stílusban, s Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. Homlokzatán kis napóra van, mely némileg eltér a megszokottól, mivel ismeri a téli és nyári időszámítást is.
Tatárka
A Felsősápi településrész határában található a Tatár-hegy (Tatárka) N 47° 50,620' E 19° 21,590' 210 m [GCSapi+Tatárka], amely beigazolta a hozzáfűződő legendát. A közelmúltban FÖLDVÁR maradványokat, honfoglalás kori gyermek és lovas sírokat tártak fel, amelyekből aranyozott ezüst veretek, hajkarika, karperec, övcsatok, lószerszámveret, nyílhegyek és vastöredékek kerültek elő. Az egyik sírban Salamon korabeli (1063-1074) elkopott ezüst dénárt találtak. A feltárt leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba és a szécsényi Kubinyi Ferenc múzeumba kerültek.
Lourdes-i barlang és keresztút
Az alsósápi településrész fölött elterülő dombon áldozatos
hívők munkája nyomán elkészült a lourdes-i jelenés barlangjának másolata és innen kiindulva egy kálvária, melynek végére érve keressük meg a kincses ládikát. N 47° 50,216' E 19° 21,465' 230 m [GCSapi-2]
Nagyon szép a templom, de sajnos nem tudtunk bemenni, így kívülről jártuk csak körbe. A kálvária is kellemes helynek mutatkozott, szóval összességében tetszett! Köszönjük!
Problémák:
1. Az első ponton NEM a fában van elrejtve, hanem a falban. Könnyű megtalálni, ha jó helyen keresi az ember. Visszahelyezéskor NE NYOMD BE nagyon!
2. A kálváriánál a jelszóhordozó jó helyen van, de a benne lévő papír teljesen átázott, szinte az olvashatatlanság szintjén áll a jelszórészlet! Próbáltuk picit megerősíteni tollal, de sejthető, hogy az is szét fog folyni! Ez elég sürgős javítást igényelne!
Az elso lada nem a celnal talalhato (egyetlen) faba volt rejtve ahogy a leiras irja, hanem az onnan 4 meterre levo falon levo repedesbe. Csak itt az oldalon talalt tavalyi hozzaszolas alapjan neztuk meg a falat. A fan lenne neki hely, de nem akartam athelyezni, hatha okkal kerult at a falra.
A masodik lada annyira be volt nyomva a fa odvaba, hogy csak hosszas feszegetessel sikerult kiszabaditani. Kicsit kevesbe benyomva helyeztuk vissza. A nagyobb baj, hogy a ladacska be volt azva, teljesen olvashatatlanna teve a benne levo papirt, a jelszot is csak tippelni tudtuk igy.
Első ládám, amit bicóval kerestem fel. 11 km kemény menet volt, meredek emelkedőkön inkább csak toltam :D
Egyébként meg hű és ha :O köszönöm a rejtést, erre nagyon szükségem volt
Folytattam a kéktúrát, de előbb még megnéztem néhány környékbeli látnivalót: Kezdtem a GCSF10 Kállói forrással, majd Nógrádsáp GCSAPI, Legénd GCLGND és Nézsa jött. Eddig autós találatok voltak, itt jött az első körtúra: GCNEZS, GCSF09, GCCSOV érintésével, majd vissza Nézsára.
Ezután autóval Alsópeténybe mentem, ahol kezdtem a nagyobb túrát a kéken Felsőpeténybe, Ősagárdra, majd vissza Alsópeténybe. Onnan fel a Kőhegy tetejére, majd GCSAT érintésével vissza a kékre és azon le Alsópeténybe GCAPET-hez.
Hazafelé még megnéztem Nőtincs víztározóját GCNOTI.
Szép idő, szép helyek, kellemes fáradtság, sok találat. Köszönöm!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Remélem az első rejteknél felriasztott kismadár visszatér a fészkéhez, mondjuk én is rendesen megijedtem. Szóval a falrepedésnél csak óvatosan. [Geoládák v2.2.4]
N 47° 50,359' E 19° 20,990' 220 m [GCSapi-1]
N 47° 50,179' E 19° 21,222' 188 m [GCSapi+harangláb]
N 47° 50,620' E 19° 21,590' 210 m [GCSapi+Tatárka]
N 47° 50,325' E 19° 21,023' 212 m [GCSapi+parkoló a templomnál]
