Szeretnélek titeket elhívni ide a Mátra nyugati lábához, a Farkaslyuk-"barlanghoz", mely Mátraverebély településhez van közel, és csodálatos panoráma van a Cserhát-hegyeire, lankáira valamint a környező településekre.
A barlangnyílás feletti gerincen egy öreg, göcsörtös fa aljában rejtőzik a láda.
A ládába TravelBug helyezhető.
A "barlang" csak a nevében barlang, igazából egy kőfülke, de a kilátás megér egy ládát.
Farkaslyuk-barlang
Aprózódással alakult a Farkas-lyuk riodácittufában, a Vasalótalp-eresz homokkő és konglomerátum határán.
A helyi természeti érték egy 378 m magas részben sziklába vájt barlang, ahonnan gyönyörű kiállítás nyílik Mátraverebélyre és a környező településekre. Az ide történő kirándulás rengeteg élményt tartogat a turisták számára.
A hegytetőn virágzik a tavaszi hérics. A szép sárga virágú növény összefüggő állománya ritkán látható nagy területet képez.
Sok sikert kíván: Blue Mali
Ládatörténet
2015.03.08: Ha2 kessertárs jóvoltából új láda van kint, új helyszínen.
2016.04.23: Ha2 kessertárs ismét vitt egy ládát!
2018.05.27: Ha2 kessertárs már harmadjára vitt egy ládát!
2020.03.28. akosgy pótolta az elveszett ládát.
2023.05.01. álomfogók kessertársunk pótolta az elveszett ládát.
Állapot: beteg
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Őszi bringatúra a Mátrában. Ezen a terepen gyalog is küzdelmes. A kerítés melletti ösvényt több helyen benőtte a tüskés bozót. A barlang feletti panoráma volt az első célpont, onnan másztam le a barlanghoz, ahol a nyílásnál csak derékig húztam fel magamat, mert az üreget így is beláttam, a lemászást viszont nem akartam nehezíteni. A barlang nyílása és a tető közti rész veszélyes és kihívásokkal teli. A ládánál is óvatosan kell közlekedni. Nekem a kihívások, a "sziklamászás" élménye és a sikeres küzdelem miatt max. pontos. Köszönöm, hogy megmutattad.
GCTUZS után visszafelé GCSA felkeresése után célba vettem ezt a rejtést. A kütyü szerint 3,2 km úton érhettem el a célt. Végigsétáltam, az utolsó 500 m kivételével nem volt gond. Az utolsó szakasz kerítés mellett halad, a vegetáció akadálytalanul benőtte, itt azért volt küzdés a derék felett nyúló zöldben. Az utolsó 140 m (légvonalban) teljesen más kihívásokat tartogat. Szint-meredek-csúszós rész, és nagyon kell figyelni, egyáltalán nem veszélytelen a doboz környéke. Kutakodtam egy darabig, óvatosan araszolva a meredeken...
Végül meglett, logolás után becéloztam GCTUZS parkolót, és szépen visszaküzdve magamat a kerítés mellett az erdei útra, megkezdtem az ereszkedést...
Összességében, remek nap volt!
Pótoltam. GCSA után újra megmásztam a Farkas-tetőt, mint 13 éve, csak most okosabban közelítettem a ládához, pontosabban annak hűlt helyéhez. Igaz most sem volt triviális odajutni. Azért ez egy nem könnyen megközelíthető célpont, még szintben próbálkozva sem.
Mivel tudtam a ládahiányról, tartalékkal készültem és a fa aljába rejtettem, aztán jól álcáztam, de az idáig eljutott, tapasztalt kessernek ez nem okozhat gondot.
Hát ez elég küzdelmes volt. Egy kirándulás vége felé értem a ládához, a térképen úgy tűnt, hogy Mátraverebélyről visz fel út. Az út csak nyomokban volt meg, és a végén láttam, hogy toronyiránt még a túrabotom segítségével sem jutok fel. Bal felől kerültem, először egy másik gerincre másztam, majd onnan sikerült találni biztonságos utat.
A gerincen is nehéz volt mozogni, vékony hó borított mindent, nem nagyon bíztam benne. A fotón szereplő fához eljutottam, de sajnos abban nem láttam a ládát. Óvatosságból a többi környező fát már nem néztem végig.
Lefelé szintén körben jöttem, a gerincek közti vízmosásban. Ez persze könnyebb volt, de itt is volt egy egyméteres jeges szakasz, ami nem volt triviális.
A képek alapján kérném a találat elfogadását. Köszönöm!
Szakadás árok végétől jöttünk az erdei úton, majd a kerítés mentén lefelé.
A végén totál felesleges az életveszélyes leereszkedés a rejtekhez. Ráadásul a rejtekben nem volt semmi. Kiszúrtuk a mikroládát lent a meredélyben, de oda mert végképp nem akartunk lemászni.
Megtaláltam, köszönöm! Ez jó helyen lévő rejtés, de a gerincen a láda környékén mindenki legyen óvatos, van mélység. Tar felől jöttem, így magát a barlangot nem fedeztem fel, mivel lefelé Mátraverebély felé nem kockáztattam annyi ereszkedést a bizonytalanba a meredélyen (csak sejtem, merre lehetett maga a barlang) [Geoládák v3.12.2]
A Szakadás-árok után felülről érkeztem, így a barlang kimaradt, de így is izgalmas túra volt (árok mentén fel, úton körbe fel, a kerítés mentén lefelé, azután toronyiránt ...). A láda a helyén, olvasható a jelszó, írni is lehet a száradó mini-füzetbe. A jelszót felírtam a láda kupakjára is. Szóval NEM beteg (legfeljebb egy kicsit karbantartás igényes ... de ezt nem kellene összekeverni). :)
Elég veszélyes volt egyedül keresgélni, csúszott is rendesen - de ha már idáig eljöttem, csak nem adtam fel. A jelszó tényleg nehezen olvasható, de az előző log segített. A kőfülkét felülről nem mertem megközelíteni. Köszi a rejtést!
Ez tulajdonképpen egy jó egyéves találat, amit ügyesen elfelejtettem. Arra sem emlékszem,mikor voltam itt: 2020. vagy 2021. nyarán?? Ezért most bejelentem.Köszi a rejtést!
Tarról indultunk, a Szakadás-árok után kerültünk errefelé, vagyis felülről érkeztünk.
Így a barlangot nem láttuk. :(
A rejtés nagyon ügyes. De a doboz belseje tocsogott. Kitöröltem a dobozt. Papírzsebkendőbe tekerve szárítgattam a logbookot, de nem lett teljesen száraz, sőt a papír meggyűrődött. A doboz filmesdoboz méretű, abba kellene száraz logbook.
És minden alkalommal rendesen be kellene zárni a dobozt!
TFTC!
Mátra északi felén jártam.
Régóta kerülgettem már ezt a helyszínt, mert tudtam, hogy ez kemény lesz...igazából az utolsó 50-60 méter ami durva.
5 méterre a ládánál álltam és sehol sem láttam a rejtekadó fát, aztán rájöttem, hogy még egy-két szintet fel kell mászni. Visszafelé még a barlangot is sikerült megtalálni:)
[Geoládák v3.10.5]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Mátraverebélytől indultunk, félúton az erdőben járókerettel találkoztunk! Érdekesnek találtuk a segédeszközt ezen a helyen, hiszen épkézláb embernek is megerőltető feladat a feljutás... A második képen a kaptárkövekre jellemző bemélyedést láttunk, ami inkább a Bükkre jellemző eddigi tudásunk szerint.
[Geoládák v3.10.2]
A Szakadás-árok felől érkeztem. A ladikot a gerincen lereszkedve megtaláltam, köszönöm a rejtést! Viszont a barlangot innen megközelíteni, pláne javasolt útvonal hiányában nem mertem, mert igencsak veszélyes apró komorzsalekos talaj nagy meredellyel. [Geoládák v3.9.6]
A mátraverebélyi vasútállomástól induló aszfaltút végéről indultam. A sínek melletti csalánoson átvágva hamar meglett a tuhu-n szereplő út, ami azonban egy idő után teljesen eltűnt, így a GPS alapján próbáltam közelíteni a ládához. A meredek hegyoldalban, a fákban, cserjékben folyamatosan kapaszkodva, mászva jutottam el a műszer szerint 0 m-re a ládától, de a rejteket nem találtam. Mivel a további keresést a csúszós, meredek talajon nem tartottam biztonságosnak, a keresést feladtam.
Ahogy látom a korábbi megtalálók nem panaszkodtak a megközelíthetőségre, így lehet, hogy én közelítettem rossz irányból, de javasolnám néhány segédpont megadását, mert ez, így - szerintem - konkrétan életveszélyes.
I. Mátrakerülés alkalmával kerestük fel a ládát kitkat0123 és fa-peti társaságában. Nagyon szép idő volt ránk, jó volt újra kiszabadulni a természetbe. A koordinátától 60m-re véletlen megtaláltuk a 2018-as pótolt ládát.
Köszönöm a rejtést!
Mátrakerülés első szakasza során itt jártunk Robogo és fa-peti társaságában. Szeretem a Mátrát, ma jó sokat láthattuk!
Mátraverebélyről indultunk a fenyvesen keresztül, ami egész sokáig egy jól járható gerincúton vezet fel. A láda "közelében" aztán hárman két különböző irányból próbáltunk közel kerülni a koordinátákhoz, Robogo a falmászást választotta, mi pedig fa-petivel átbuktunk egy érdekes sziklaformáción, hogy aztán egy vízmosásban próbáljunk átevickélni a ládát rejtő gerincre. Valahol félúton a felfelé kaptatásban, már kezdtünk nagyon csúnyán káromkodni, amikor fa-peti elkezdett hallucinálni. Azt mondja nekem, hogy ott egy lila tetejű műanyag doboz a vízmosás kellős közepén előttünk pár méterre egy kidőlt fatörzsre helyezve. Heh? A koordinátáktól még legalább 60 méterre voltunk, de mivel én is pont ugyanazt láttam, közelebb mentünk és tényleg ott hevert egy lila fedelű cseredoboz. Kiderült, hogy a 2018. májusi újrarejtést találtuk meg. Időközben Robogo célba ért és megtalálta a friss pótlást, így már két találatunk volt! Mivel nem találtunk a koordinátán megfelelő üreget, a doboz is törött volt és a jelszó is megváltozott, inkább elhoztuk a régi ládát.
Régóta szerettem volna ide eljutni a comos multi miatt, gondoltam hogy nem lesz könnyű találat, de a kilátásért és a küzdelemért nagyon megérte.
Nagyon szépen köszönöm a rejtést és a munkát, amit a láda kihelyezésébe fektettél.
Egy kellemes, 19 km-es túra során találtuk - volna - meg.
Velem egy háztartásban élő túratársammal autóztunk Tarra, hogy egy kellően félreeső vidéken, senkivel nem találkozva erősítsük alapos indokkal az immunrendszerünket.
Ládát mi sem találtunk a környéken, így jobb híján kitettem egy kis mikroládát a göcsörtös fa kb. 1m magasan lévő göcsörtjének üregébe. Damillal rögzítettem is, hogy ne guruljon messze - jó eséllyel a korábbi dobozoknak is ez lett a veszte.
A havas - de inkább jeges -, ködös időben nem tudtam kivergődni a szirtre, így is majdnem alulról sikerült felmászni. Kérem a képek alapján a találat elfogadását!
Köszönöm!
Újra erre jártunk.
Tar község végén parkoltunk és először a GCTUZS első pontjához, a Fehérkőbányához mentünk fel. A természet kezdi visszahódítani a területet. Utána az Alsó-Csevice forrás fölött lévő kilátóponthoz mentünk fel napozni. Ezek után végre betértünk a Szakadás-árokba. Nagyon szuper volt. Teljesen végig mentünk rajta. A láda után van egy nagyon izgalmas rész, ahol egy "kavics" van beszorulva, de alatta átbújva át lehet menni a másik oldalra. Végül kimásztunk az árokból és a Farkaslyuk-barlang feletti gerincet céloztuk meg. Próbáltuk a tuhu-n lévő ösvényeket követni. Nagyon szép panorámás utunk volt, de a gerinc felé vezető út végül kerítés menti lavírozás lett. A ládát nem találtuk meg. A track-et elmentettem. Nagyon változatos izgalmas útvonal volt.
11.6 km 569 m fel, 571 m le
Levadászva a X., immár Zemplén-Bükki Geocaching túrán BPeterDV és vaj+zs kollégákkal. Köszönjük! [g:hu 1.6.0]
--
A ládát nem találtuk, a rejtőtől kértünk telefonos segítséget. Lentről mentünk, a terep nagyon durva volt igy, hogy vastag avar borított mindent.
Tarról indultam Ágasvár felé, majd a kéktúra útvonalán a Bableves csárdáig. Persze közben jó sok kitérőt tettem a környékbeli ládákhoz. GCTAPO - GCTUZS - GCSA - GCFBAR - GCMVER - GCSZTK - GCSZEF - GCPGC - GCSAMS - GCGAFE - GCTPKE. Klassz túra lett belőle kb.50 km-el.
A láda szabadon hevert a fától 2 méterre, szerencsére még nem indult el lefelé. Nem veszélytelen a környék...
A ládát megtaláltuk, a szikla tetejéről valóban szép a kilátás. Sajnos a barlangot nem tudtuk megközelíteni, -mi felüről jöttünk-, mert túl veszélyesnek tartottuk az oda vezető keskeny, meredek és rendkívül csúszós ösvénykét. Csak gyakorlott túristáknak ajánlanám. Köszönöm a rejtést, legalább a mások fotói alapján tudjuk mit is kellett volna látnunk. Ez egy igazi extrém kihívás!
Doboz sehol, a tartalma siralmas állapotban szétszóródva egy picit lejjebb. Mivel cseredoboz nem volt nálam, mindent visszagyömöszöltem a legvalószínűbb rejtekbe. Azért köszönöm az élményt! :-)
Hát nem túl részletes a leírás a ládához történő feljutásról :)
Én a TUHU-n is jól látszó ösvényt választottam, amely az 1066-os vasúti jelzőkőtől indul felfelé. Az első 15 m durva. Gyorsan a sziklafal alá értem, aztán háromszor kiköptem a tüdőmet, mire a felértem a ládához és biztos kiizzadtam fél liter. Felmásztam a barlanghoz is, de a peremen nem tudtam túlmászni. Nem gyenge placc...
Fogtam! [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Alulról közelítettem... Így láthattam a barlangot is:) Az eső utáni állapot miatt nem másztam fel a "lépcsőn". A Búbánat-völgy feletti Róka-sziklára emlékeztetett a hely!
Sajnos a tavalyi nőnapi újrarejtés nem élte meg az 1 éves évfordulóját. Blue Malival egyeztetve és leküzdve a kis barlanghoz
vezető nem kis terepi nehézségeket, újabb ládát vittünk a leírásban
szereplő göcsörtös fához. A túrára elkísért Liberty,aki nem számított
ekkora akadályokra,de végül hősiesen feljutott ő is a rejtekhez.
Gyerekkel semmiképp ne menjetek a ládát rejtő fához.
A Farkaslyukhoz óvatosan,a ládától jobbra lefelé elindulva is le
tudtok menni. Egyenesen, irányba tilos.
Lementem a sziklafal aljába is,de a legurult régi ládát már nem
találtam,persze kicsi volt rá az esély.
Anita és András fotója pontosan mutatja a ládát rejtő fát felülről.
A ládaoldal utalt a 4/4-es nehézségre, ezért nem kevés izgalommal töltött el a láda megtalálása. Mátraverebélyről, a buszmegállótól indultunk a rendkívül meredek hegyoldalra, fától fáig. A túrabotot először használtam, enélkül nem tudtam volna felkapaszkodni. Útközben egy hirtelen jött morajlást hallottunk, majd hirtelen nagy csend lett. kb 5-6 hatalmas, gyönyörű muflon állt tőlünk 30 méterre. Kölcsönösen egymásra csodálkoztunk és inkább úgy döntöttek, hogy nem mennek át előttünk, hanem visszafordultak egy pillanat alatt. Nem csak a lábam, de a túrabotom is gyökeret eresztett az ijedtségtől. A meredek hegyoldalban, az általunk csak muflon ösvénynek nevezett vékony csíkon haladtunk tovább felfelé. Amikor felértünk a szikla tetejére, jól esett a pihenő és a gyönyörű panoráma látványa. Ide helyeztük el a GCSPIR ládát is, hiszen ide tényleg csak a szellemek és persze néhány vállalkozó kedvű kesser jár. A ládarejtés nagyon merész és veszélyes helyen van, gyerekekkel inkább ne menjetek, vagy nagyon távol kell tartani a szikla szélétől, mert lefelé lejtős a terep. Visszafelé a másik oldalon mentünk le a faluba. Lefelé is igencsak meredek volt, de itt már könnyebben vettük az akadályt. Izgalmas és szuper túra volt, nagyon tetszett, köszönöm a rejtést.
Tar felől próbálkoztam, a Felső csevice kút és a Szakadás árok környékén sétálgatva elhatároztam, hogy megkeresem ezt a ládát. 100 m-re voltam a céltól, amikor csak úgy kíváncsiságból megnéztem a logokat. Ekkor szembesültem azzal, hogy nincs láda. Sebaj, érdekel a barlang, meg a játék kedvéért megkeresem a fát is az üreggel. Találtam egy laposabb szikla-tető félét, onnan szép volt a kilátás, meg tőle jobbra egy keskenyebb, meredekebbet, de ha arra jobban kimerészkedtem volna, meg sem álltam volna a ládáig. Tébláboltam, csúszkáltam ott fent a sziklák tetején egy fél órát, de nem találtam olyan lejáratot, ami túlélhető és visszafelé is járható lett volna, és még azt sem sikerült megállapítanom, melyik szikla elején lehet a barlang.
Majd visszatérek száraz időben. Csakazértis fentről. :-)
De ha tényleg az a rejtekhely, amit lefényképeztem, az száraz időben is kissé veszélyes szerintem.
Maxxtro123-mal 7,5 km-es körtúra közben. A tari vasútállomásnál parkoltunk, megvolt az eredmény is, belénk tolattak. Így föntről a látnivalóból semmit nem láttunk, de jó kis kirándulás volt. 2010.03.15-én próbálkoztunk, de a hó miatt feladtuk a keresését. Köszi!
Nem hagyott nyugodni a gondolat,hogy itt egy érdekes helyet bemutató láda, nincs is a világvégén és már lassan másfél éve senki nem kereste. Biztos ami biztos felvettem a kapcsolatot a rejtővel. Ő sem tudott magyarázatot adni a keresők passzivitására. Igaz a megtalálók élménybeszámolói nem kecsegtettek könnyű sétával.
Minden esetre kaptam egy új ládát Blue Malitól. A közeli comos multi útvonalán közelítettem a Farkaslyukhoz. így elkerülhető a szintvonalakra merőleges felkapaszkodás. Sajnos az eredeti rejteket az esővíz elmoshatta. Bevallom nem ereszkedtem le keresni a régi ládát. Most új helyen kereshető,a barlangnyílás feletti lapos gerincen,az üregtől DK-re. A koordinátákra vonatkozó pontosításokat szívesen vesszük. Egy vastag törzsű göcsörtös fa földközeli üregében van az új szállása a ládának.
A mai nap záró ládája Mátraverebély vasúti megállótól oda-vissza 1 óra alatt vizes, csúszós avarban. Bár a térkép alapján egy egyenes ösvény vezet fel, a valóságban egész hálózat van, így irányt tartva, viszonylag kis kerülőkkel sikerült felaraszolni a ládához. A vastag avarban a cipőm teljesen átázott, és jól jött a folyamatos kapaszkodás is a hegyoldal fáiba. Rosszabb terepviszonyok között nem ajánlom a keresését!
2napos mátrai OKT közben - ahol végül sikerült mindenféle színű utakon és színtelen, sőt: szinte(n) nem is létező ösvényeken többet menni, mint magán a kéken :D (Bruttó kb. 52 km és 2000 szint)
Most már tudom, hogy a farkasordító hideg mellett létezik a farkasordítóan merdek is... Persze lehet, hogy ilyenkor inkább a kesser ordít :D
Zöldfülűvel a kéken, a sárgán, ..., a sávon, a kereszten, .. és a jelöletlen ösvényeken.
Sajnos az apropó megtekintéséhez már végképp nem volt bátorságom.
Majd két év múltán ismét erre jártam, akkor lentről, most fentről elérve.
Utóbbi veszélyesebbnek tűnik, csak száraz időben javaslom.
Ismét nagy élmény volt, köszönöm.
Számon tartom az "életveszélyes" ládákat, na ez volt a 3. ilyen. Bár a leírásból semmi nem derül ki a megközelítésről, a logokból tájékozódni lehet. Na mi Mátraverebély felől jöttünk, kicsit bozótosan és akkor megláttuk...a szikla hátulját :-) Több irányból próbálkoztunk, mert lentről lehetetlennek tűnt a láda megközelítése. Végül az lett a megoldás, hogy a bal oldalon található vályúban felmásztam a sziklára amilyen magasra bírtam, és a kilátás után, fentről a jobb oldali lejárót választva, könnyen, fától fáig megközelíthető volt a rejtek. A facsoportra utalás segített. A barlangba nem mertem felmászni. Lefelé meg lekorcsolyáztam, kullancsos! Köszi!
A mai nap ez a ládika volt a másik fő cél. Az esőzés miatt most nagyon csúszós volt a talaj, nem volt könnyű a fel és lejutás, én nem is vállaltam be, a ládát Imola találta meg.
A sziklapárkányról mi jobbra indultunk lefelé, szemben az előbbi megtalálók többségével. Járható, ha nem ragaszkodunk a vízmosás aljához - én a ferde sziklalap és a földes rézsű határa mentén mentem odáig, ahol már fától fáig le lehet menni. Két lábon fogható. Fiamat ellenben előbb egy ággal leeresztettem a vályún, élvezte.
Viszont így egy kicsit a rejtés alá jutunk. Ami precíz, tiszta, az álca fura, de ötletes, még egy kicsit antikolt is sárral, földdel.
A barlangba ne másszatok fel egyszerre mindannyian, mert valakinek lentről segítenie kell irányítani a lépéseket.
Köszönjük, jó volt!
Bár a láda lejjebb volt, a kiváncsiság hajtott, hogy megnézzem közelebbről is a barlangot. Először felmentem a szikla tövéig, majd a majd a szikla vonalát követve próbáltam eljutni a barlanghoz. A sok hó nem könnyítette meg a haladást, mert egyrészt csúszott, másrészt pedig nem látszott, hogy milyen formájú a föld alatta (egyenes és csak a hó miatt tűnik lejtősnek, vagy tényleg lejtős). A lépcsőbevágások alatti kis párkányig volt a legnehezebb feljutni, a mállós sziklába alig lehetett kapaszkodni, bár a pár centis fogásokat használva sikerült feljutnom. Itt letettem a táskámat, kitisztítottam a lépcsőbevágásokat, felmásztam a barlangig. A két, bevert vas megkönnyítette a mászást. Pár fénykép után visszamásztam és megtaláltam a ládát. Miután leértünk, rövid tanakodás után kicsit visszamenve, jobbra kerültük meg a sziklálat és indultunk a közeli multi első pontja felé.
All children grow up, except one ... [wapon beküldött szöveg]
Ez már valami! A ládát felülről és jobbról közelítettem meg 53 méterre, e ez teljes kudarc volt. Innen ugyanis nem lehet továbbmenni, legfeljebb repülve.
Aztán próbáltam az árokba leereszkedni, itt kb 30-40 méterig jutottam, de a 45 fokos lejtő hirtelen még meredekebb lett, jéggel-hóval súlyosbítva, amit már nem vállaltam be. Harmadszor is nekifutottam balról, ami az előzmények után lazának tűnt, bár önmagában is embert próbáló volt. Nagyon tetszett a kihívás!
Az erdőn keresztbe kihúztak valami "rabbit proof fence"-szerű dolgot és helyenként ráaggattak textildarabkákat. Ennek a céljára nem sikerült rájönnöm.
Könnyű séta Tar felől a szikla tetejéig, aztán jött a a neheze. Próba jobbról lejutni fától fáig csúszva, majd vissza. Próba balról, nem sokkal könnyebb terepen, de végül is sikerült.
Eddigi legizgalmasabb találatunk. Az egész család megbirkózott a muflon nyomok követésével.
Mivel tar felől jöttünk fel a hegyre ezért csak gatyaféken sikerült leérkezni a barlang bal oldalán levő horhoson bcsak egy pollanat volt az egész, megállni
viszont nem sikerült nem . Vissza kellett mászni 10-15 métert, még jó hogy az állatok kis szerpentineket tapostak.
Nagyon köszönjük!!!
Mátraverebélyről az ajánlott út melletti ösvényen. Nagyon meredek a barlang környéke... Elkövettem azt a hibát, hogy a barlangtól bal felé indultam felmászni a kilátóhelyre. Csupa omladékos talaj és málló kő... Néhányszor féltem is, de szerencsére túléltem. Jobbra a völgyben kellett volna felmásznom.
Tar felől jöttem, az ajánlott parkolóból. A szikla tetejéhez értem fel, ahonnan valahogy még le kellett jutnom a völgybe, ami nem volt egyszerű dolog a még fagyott, jeges meredek hegyoldalon. A ládához meg vissza fel, a barlanghoz, amit még a rejtő segítségével is (ezúton is megköszönve) nehezen találtam meg a jótékony hótakaró és fagyott avar alatt. Na, innen még vissza kellett mászni a hegytetőre, hogy Tarra visszaérjek. Sár volt rendesen egész nap. Nem tudom, Mátraverebély felől milyen az út, de valószínűleg egyszerűbb.
Köszönöm a rejtést!
Mivel a láda rejtésekor jelen voltam, csak akkor a piros 1-es miatt nem akartam logolni. Most megteszem, hogy már jó pár megtalálása volt eme ládának. Igaz most nem jártam a ládánál.
A tuzsoni multi után visszafelé persze kellett még egy izzasztó kaptató. Persze az élmény bőven megérte.Ember nem volt embernek farkasa, mert senkivel sem találkoztam és farkasordító hideg sem volt. Farkast sem kiáltottam, mert a lyuk tényleg különleges hely, viszont amikor visszaértem, már éhes voltam, mint a farkas. Köszi a rejtést!
Biztonsági okokból parkolás a mátraverebélyi vasúti megállóban, nejemet is otthagytam vagyonőrnek. A felvezető ösvény alsó része sárban bővelkedett, a továbbiakban meg jó meredek. A csúcs a láda megközelítése a meredek oldalban. A megpróbáltatások után a sziklát már csak alulról szemléltem meg, logolás közben meg igyekeztem, hogy ne áztassam el patakzó verítékemmel a füzetet.
A leírások alapján tartottam egy kicsit a ládától, mint kiderült, nem is alaptalanul. Tar felől indultam, jelöletlen, de jól követhető úton. A végefele egyszer csak ott volt előttem a nagy mélység és a pazar kilátás. Balra nem akartam túl sokat ereszkedni, inkább jobbra tartva, szintben értem el a szurdok alját. Itt két, kb 5m-es 45fokos vizes, nyálkás, csúszós csúzdán gatyaféken érkeztem a láda közelébe, ami hamar meglett. Ugyanott vissza nem tudtam már mászni, így ismét szintben maradva a hegytől távolodva balra tartva kerültem ki a szurdokból és indultam felfele a nyergen át a Tuzsoni arborétum fele, amit 2-3-1 sorrendben kerestem fel. Szóval nagy élmény volt, köszi.
Egyszer már megszívatott ez a hegy, akkor az Amancsics "féle" farkaslyukhoz a multi megkívánta helyről - Tar felől - mentem fel. Most a mátraverebélyi utat választottam, s egy kis jeltelen kalandozás után megérkeztem a sziklák tetejére, persze a láda az lent volt. Egyedül lebóklászni a tetejéről az aljába nem teljesen veszélytelen, így megfogadtam, hogy többet nem érdekel a Farkaslyuk barlang. Vissza már nem volt kedvem/erőm menni, így neki "toronyiránt", ettől meg úgy nézek ki, mint aki egy hétig macskák között tartózkodott.
(Talán a wap-os szöveg pontosítható, a "több fa" többtörzsű fára, mivel az előbbi verzió multi ládára hajaz.)
GCHUTO revival projekt kapcsán lőttük ezt a ládát, Scele, Macikupac, L@zy és Radpeter társaságában.
A környék gyönyörű és terep szerintem és radpeter szerint is 6+ annak ellenére, hogy L@zy és MK röhögve felszaladtak és már halálra unták magukat mire felértünk :)
Már épp ideje volt, hogy a mai napon nekem is legyen megtalálásom... :) Tar szélén parkoltunk le (napon, hol másutt) és innen közelítettük meg a már ismert helyszínt. Azon kevesek közé tartozom, akiknek sikerült megtalálniuk megszüntetése előtt a láda elődjét, így van összehasonlítási alapom. Ez alapján kijelenthetem: AZ nehezebb (volt). Hogy miért? Mert az pontról-pontra multi és a kőfejtőben igen rossz a vétel. Igen sokat kerestük a palackot. Most gyakorlatilag az utolsó 100 méter kivételével végig úton közlekedtünk L@zyvel. Megtaláltuk GCFrks-3-at is a kilátópontnál. Majd átmentünk a barlang fölötti, kicsit benőtt kilátóhelyre és a sziklák mentén, fölülről ereszkedtünk le a kőfülke alá. L@zy ismételten felmászott a lépéseken, majd miután kicsodálkoztuk magunkat a helyszínen, megkerestük a dobozt. Igen könnyen adta magát. (A Terep/Nehézség 4-eket erős túlzásnak is érzem.) Talán valami igen hasonló kinézetű, ám természetes anyagból (pl. taplógomba) sokkal szimpatikusabb lett volna a rejtek kialakítása. Már várakoztunk egy ideje, mire rákérdeztünk a többiekre, hogy hol járnak. A válasz: még 190 méter. De ez eltartott egy jó negyed órát is. Mi már ismét a kilátóponton ücsörögtünk mire előkeveredtek a sűrű mocorkásból. Most Muki volt velem.
A Tuzson Arborétum után Tar felől érkeztünk a kilátóponthoz. A terep kicsit sikamlós volt a takarásban lévő útszakaszokon, de később egészen kellemes levélszőnyegessé vált. A panoráma fantasztikus volt, az idő is szép tiszta, a mai eső-napsütés-eső-napsütés váltakozásnak is köszönhetően. Anti innen a meredekebb úton leereszkedett a barlanghoz, (nekünk nem ajánlotta)közben megkérdeztem a rejtőt, hogyan kellene megközelíteni a helyet. (Köszönet) A meredek oldalon keresgélés eltartott egy darabig, aztán APA hirtelen hazaindulást vezényelt, így csak a helyet találtuk meg. A minden jó, ha a vége jó, most megdőlt. A vége bosszankodás lett.
Tarról közelítve egy kicsit fölé navigáltam, de leereszkedve a kilátópont megtalálása után már gyerekjáték volt a ládára lelni.A barlanghoz kell egy kis merészség feljutni, főleg csúszós időben és egyedül. Főleg lefelé nem látja az ember hova tegye a lábát.
Bár a rejtő az októberi bejárás alapján felajánlotta a jelszónélküli megtalálást, végül megkerestem újra Milával.
Mátrakeresztesen volt tájfutóverseny (Nógrád Nagydíj), az eredményhirdetés után indultunk ládázni. A jól bevált Tar vá. őrzött parkolót használtuk, és a "Járt utat járatlanért mindig hagyj el!" jegyében most másfelé mentünk fel: egy vasuti hídnál, még az irtás előtt, indultunk felfelé egy alul szurdokszerű völgyecskében. Utána a már ismert szekérúton a láda fölé. Lefelé a sziklától nyugatra. Sima találat: az álcát (amiről lekopott a festék) semmi nem takarta. A barlangba most se mertünk felmenni, de utána a barlangtól keletre lévő mély völgyön, majd a sziklákon másztunk vissza a kilátópontra.
Előzmények:
2009.10.31 08:15-kor kerestem meg a most már csak .com-os Farkaslyuk ládát. Sajnos annak idején pont lekéstem róla a .hu-n, mire mentem volna, épp megszűntette a rejtő. Októberben tettem még egy kisérletet, hogy rávegyem, állítsa vissza a .hu-n is a ládát - de eredménytelenül.
Nagyon izgalmas hely, én Tarról mentem, végigjárva a régi multi pontjait. A kőfülkébe egyedül, a zuzmarától csúszós falon, nem mertem felmászni.
Nagyon kellemes kirándulás tettünk a Tuzson Arborétumba, amit sajnos elrontottunk azzal, hogy annak folytatásaként próbáltuk megkeresni ezt a ládát. Buta ötletnek bizonyult. 50 méterre sikerült felülről legjobban megközelíteni, de onnan nem volt tovább. Addig pedig úttataln-utakon közelítettünk és az utolsó 200 méteren 100%-os lejtőkön csúszkáltunk Marcussal lefelé (amin aztán még vissza is kellett kapaszkodnunk, és még a kocsihoz is visszajutni sötétedés előtt). Ez most nem jött ösze.
Meg van. részletesen később... [wapon beküldött szöveg]
A rejtekhely borítása málik.
Nagyon rossz helyen van, a meredek hegy oldalban, nem túl jó a GPS jel sem, kicsit ugrál a pozíció, valamint nem könnyű ráközelíteni, mert kapaszkodni is kell, fél hegyoldalt letapostam mire megtaláltam, a rejtő is segített, egy kis útmutatással (amit nagyon köszönök).
Vagy le kellene hozni a völgybe, ahol normálisan járható a terep, vagy egyértelmű virtuális vagy mikroláda a sziklába rejtve.
A terület a régi láda okán ismerős volt, tudtam, hogy az út utolsó 10%-hez kell az idő másik 90 %-a :-)
Üdv Mr Zerge.
Tarról indultunk, a GPS el is vitt bennünket a kilátópontig, de onnan a hó miatt nem láttunk biztonságos lejutást a rejtekhez. Majd nyáron megpróbáljuk még egyszer, így kirándultunk egy jót.
Naná, hogy felülről!
Lefelé nem volt egyszerű, de legalább felfelé sokal nehezebb volt :o)
Családi ládázás Nógrádban 5/2
Ma is korán keltünk, mint már annyiszor (Ki korán kel, ládát lel, he-he! No meg aki korán kel, az hamarabb is ér haza.)
Végre egy kis mászás! Nem egészen úgy közelítettük meg, ahogy tán kellett volna, de így még izgalmasabb volt. Ugyanis nem leltük meg a jelzetlen utat, így improvizáltunk kicsit.
Az erdő még mindig a télies arcát mutatta - hó, befagyott pocsolyák, tar fák mindenütt. Úgy tűnt, a hideg miatt az állatok is begubóztak a vackukba, mert egyet se láttunk.
A rejtés ügyes, nem lehet kiszúrni messziről, jó pár percbe beletelt, míg lelepleztük a rejteket. Igaz, megközelíteni sem volt könnyű... Ajándékot ezúttal nem cseréltünk.
85 km kerékpár edzés 700 m emelkedéssel a Tar - Csécse - Szarvasgede - Kisbágyon - Szirák - Verseg - Kartal - Aszód útvonalon 2 új ládával. Az utolsó pillanatban az előrejelzés miatt megfordítottam az edzés irányát, mégis végig valamilyen azonosíthatatlan irányú pofaszél fújdogált. A kemény hideget leszámítva ideális kerékpéros idő volt: végre száraz aszfalton nyomtam végig a távot.
A téli jóbarát, a száraz hideg beköszöntével és a hó eltűnésével iktattam be a célpontok közé a ládát. Tar vasútállomásától a megadott mátraverebélyi kezdőpontig picit bemelegítettem. A bányára nem voltam kíváncsi, mert a régi láda teljesítése során már láttam. Félúton elrejtettem a bicót, hiszen biztosan nem fogom tudni használni.
Felsétáltam a rejtekhez, megnéztem a kőfülkét alulról, valamint a befagyott vízesést, logoltam, visszamentem a bicóhoz, majd kezdtem a mai 1. edzésszakaszt Szirák, GCSZI felé.
Mátraverebélyről mentünk fel a rövidebb, de annál inkább kalandos úton. Az ösvény elején egyből megcsodálhatjuk az illegális gyújtóst gyűjtők "csodálatos" alkotásait, ha jókor érkezünk szóba is elegyedhetünk velük... Félúton letértünk az ösvényről és a helyenként fél méteres hóban bóklásztunk fel a láda közelébe. Az utólsó 50m négykézlábasra sikeredett, itt a hó már combközépig ért. Az olvadást követően a meredek és csúszós hegyoldalon trükkös lesz a felujtás a ládához.
Lehettünk volna elsők is...
Megjelenés után fél órával ott voltunk, csak rajtunk kívülálló okból abba kellett hagyni a keresést sajnos. Akkor ködös idő volt, nem lehetett látni semmit. Most viszont csodálatosan tiszta, napsütéses idő volt. A kilátás nagyon szép! Az utolsó 50 méter azonban tényleg 4-es erősségű!
Az erdőben még bőven van hó, ami eléggé csúszóssá tette a talajt.
Mátraverebélyből mentünk, az ajánlott útvonalon.
Örülünk a második helynek, mely találat egyúttal egy új kesser beavatása is volt. Sikerült "megfertőznünk"!
A megszűnt ládánál is jártam korábban, így a környék nagyjából ismerős volt. Tar széléről indultunk most is, az elhagyott tanya mellett, át a vasút alatt, toronyiránt fel a hegyre, majd nagyjából "irányban" jelzetlen utakon, vadcsapásokon a kilátópontig. A ködös időnek köszönhetően sajnos szinte alig lehetett valamit látni.
A lyuk ekkor már közel volt, de a megközelítése nem volt éppen egyszerű. Inkább a szikla alsó részéhez van közel, így valahogyan oda kellett lejutni. Ehhez egy kicsit kerülni kell, de sajnos másképp nem megy. Minden fagyos és deres volt, így a meredek hegyoldalon nagyon óvatosan lehetett csak közlekedni. Az utolsó 30-40 méteren ahol oldalazni kellett, többször is visszafordultunk, hogy célszerűbb, biztonságosabb utat találjunk.
A láda helye egyértelmű, sok keresésre nem volt szükség. A rejtés módja érdekes, majd elválik mennyire lesz tartós...
Visszafelé semmiképp nem akartunk a csúszós hegyoldalon visszamászni, inkább azonnal lefelé indultunk. Menet közben még útba ejtettük a kőbányát, a régi multi egyik pontját, majd egy bozótkerülés miatt a nyitó ládát is.
Bizony a mínuszok ellenére nem fáztunk, a 4.0 terep nem véletlen...
Köszönjük a rejtést!