Elhelyezés időpontja: 2009.11.16 13:30
Megjelenés időpontja: 2009.11.20 05:02
Utolsó lényeges változás: 2019.04.28 21:29
Utolsó változás: 2020.08.09 12:12
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: tomki
Ládagazda: tomki Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4000 m
Megtalálások száma: 456 + 3 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP: 0,68 literes konyhai doboz a halomsírok közelében a szekérúttól nyugatra, egy kidölt fa tönkje mögött, N 47° 16.498' E 17° 40.745' m 352
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Halomsírok a Bakonyban
Vagy húsz évvel ezelőtt láttam először a Kőris-hegy alatt a "Százhalom" nevű halomsírmezőt N 47° 16,536' E 17° 45,848' 435 m [GCBaHa+5], és azóta is élénken emlékszem, milyen hatással volt rám a hely. Mivel az védett természeti területre esik, oda nem rejthettem ládát. A dolog nem hagyott nyugodni, keresgéltem a témában, és a következő adatokat találtam:
A halomsírok népéről: A Krisztus születése előtti XV. század körül nagyarányú népvándorlás indult meg a mai Cseh-medence és Ausztria felől, s egy mind nyelvében mind népi hovatartozásában ismeretlen népcsoport hatolt be a Dunántúlra. Minthogy hegyes-erdős vidékről jöttek, tömegesen szállták meg az eddig lakatlan Magas-Bakony erdőségekkel borított hegyes tájait. Állattenyésztő életformájuknak is ez a vidék felelt meg legjobban. Tekintve, hogy népi hovatartozásuk és nyelvük ismeretlen (talán az illír népcsoporthoz tartoztak?), a történelemtudomány, temetkezési szokásaik alapján, halomsíros kultúrának nevezte el ezt a népcsoportot. Ilon Gábor régész az egyik legjelentősebb lelőhelyről, az ugod-katonavágási halomsírmezőn feltárt egyik halomsírról írta: "8-18 méter átmérőjű és átlag fél méter magas, földből és kőtörmelékből álló halom alól előkerült a 10-30 centiméter vastag faszenes máglyamaradvány, mely alatt vörösre égett a talaj a holttestet hajdan elemésztő máglya tüzétől. Ezen a vörösre égett talajon és a máglyamaradványok között voltak a sírmellékletek 100-110 centiméteres mélységben. A föld felszínén elégetett halott csonttöredékei fölött edénytöredékek hevertek, valamint itt kerültek elő a máglyatűzben eldeformálódott bronztárgyak: karperecek, tűk, karikák, tőr- és lándzsacsúcsmaradványok, üveggyöngyök."
Ilyen halomsírok tömege található az Ugodtól délre elterülő erdős-hegyek között. A legtöbb Katonavágás három lelőhelyén található, összesen 184. Még napjainkban is fellelhető Móricháza körül 48 N 47° 16,176' E 17° 41,831' 318 m [GCBaHa+6]., Kőkunyhó közelében hat ilyen, úgynevezett késő bronzkori halomsír. Vonulatuk folytatódik, Iharkút határában is: a pápavári nyiladéknál 17, a Gyertyánhajlási út és a Keresztlénia találkozása közelében pedig 156 halomsír látható N 47° 13,745' E 17° 38,416' 360 m [GCBaHa+7]. A szomszédos Bakonyszücs határában fekvő legnagyobb ilyen sírmező a Százhalom nevet viseli.
Megerősített földváraik - például Tevelvár, Kis-Pápavár, Pápavár elnevezéssel - napjainkban is láthatók a hajdani ugodi határban, Iharkút körül, illetve a szomszédos bakonyszücsi Vár-hegyen és a bakonybéli Som-hegyen.
Ismeretlen, hogy ez a nép meddig lakta a Magas-Bakonyt. Az őket követő (Krisztus előtt 1000 körül ideérkező) és feltehetőleg szintén az illír népcsoporthoz tartozó urnasíros kultúra népének, majd az évszázadokkal később (Krisztus előtt 350 körül) a Dunántúlt megszálló kelta törzseknek a nyomai nem találhatók meg ezen a területen. - idézet vége.
Sokáig keresgéltem, hogy hol van ez a "Katonavágás", se térképen, se interneten nem találtam, mire végül a könyvtárban a Magyarország Régészeti Topográfiájában találtam egy térképvázlatot, és ez alapján sikerült rábukkanni a lelőhelyre - ez is lenyűgözött, csodálatos hangulata van a helynek. Innentől N 47° 16,230' E 17° 40,912' 340 m [GCBaHa+3] idáig N 47° 16,465' E 17° 40,774' 350 m [GCBaHa+4] terülnek el a halmok.
Jó keresgélést, elmélyülést a történelem előtti idők szellemében!
Forrás: VERESS D. CSABA: Ugod (Száz magyar falu könyvesháza 2007)
Veszprém megye régészeti topográfiája : a pápai és a zirci járás - 4. köt.
Ládatörténet: 2009.12.25 - a rejteket adó korhadt tuskó "elfogyott", úgyhogy egy másik tuskó tövébe került a láda, kb. 100 m-re az előző helytől
2016 egy kessertárs áthelyezte egy faoduba
2017 október - a fát kivágásra ítélték, a ládát áthelyeztem egy fatönk tövébe
2018/19 - Így is a faritkítás áldozata lett a láda, újrarejtve 2019-04-28
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Köszönjük a rejtést. A Bakonyi Gyilkos-tótól sétáltunk ide. A rejtek látszólag érintetlen volt, de miután szétbontottam, kiderült, hogy üres. A láda nyoma jól kivehetően meglátszott. Legnagyobb meglepetésemre méterekre onnan felfedeztem az elkóborolt ládát is (lsd.: 1.-2. fénykép!), amit persze visszahelyeztem. Hangulatos hely.
Megtaláltam, köszönöm! A lányokat a tónál hagytam, gyorsan átugrodtam a ládához aztán már mentem is vissza. Erdei nyugis, túrázós láda. [Geoládák v4.2.6]
Bakonyi túra-terv részeként GCBGYT és GCKAMB-1 után, GCKAMB-2 felé. A tetthelyre megérkezve láttam egy romos fatönköt rőzsekupaccal és egy szabadon heverő, egészséges geoládát. Persze a geoládával kezdtem ... csak azt nem értettem, hogyan mászott ki a rőzsekupac alól. Gondoltam, visszarejtem a kupac alá ... és a kupac alatt találtam egy rommá törött geoládát, szétázott logfüzettel. Jobb híján a törött ládát elvittem, az újat visszatettem a kupac alá. Maradtak a kérdések, ki, mikor, hová rejtette az új ládát és miért hevert a láda szabadon, miközben a régi törött láda kiválóan rejtőzködött a leírás szerinti fatönk mellett. A logokból nem sikerült kiolvasni ... Ennyi kaland mellett fel se tűnt, hogy nem láttam semmi halomsírra emlékeztető tereptárgyat. :)