WAP:
Ismertető tábla 4. bekezdés 2. sorának 2. szava (8 betű).
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
BEVEZETŐ
Hövej a Répcétől és Rábától nyugatra, patakokkal szegdelt sík területen fekszik. A legközelebbi város, a tőle 6 km-re elhelyezkedő Kapuvár. Hövej 2007-ben ünnepelte fennállásának, s első írásos említésének 750 éves évfordulóját.
HÖVEJ TÖRTÉNETE
A falu határában az ember megtelepedésének első nyomai a csiszolt kőkorból származnak. A bronzkori népek halomsírjait a premontrei rend egykori erdejében Rómer Flóris bencés tanár fedezte fel a 19. század közepén. A középkor folyamán Hövejt első ízben IV. Béla 1257-ben kelt oklevele említi "Chalad" néven. 1594-ben, Győr eleste után a török betört a Rábaközbe, és Kapu várán kívül az egész vidéket elpusztította. Megszenvedte a Rábaköz a Rákóczi szabadságharc hadi eseményeit is. A környék falvainak lakossága erősen megfogyatkozott. Hövejen 1702-ben 20 telekből tíz lakatlan, puszta hely volt. A háborúk, dúlások elmúltával a népesség száma növekedésnek indult. Az I. világháborúban a falu nagy véráldozatot hozott. A harctereken 23-an vesztették életüket. Emléküket a templom falán elhelyezett kőtábla őrzi. Noha már az 1920-as években szorgalmazta az akkori elöljáróság, telefont 1949-ben, villanyvilágítást pedig csak 1960-ban, a megyében az utolsók között kapott a falu.
HÖVEJI CSIPKE
A rábaközi fehér hímzések közül sajátos vonásaival emelkedik ki a höveji hímzés, amelyet a hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosított meg a faluban. Az 1860-as években libapásztorkodásból hazatérve, a húsvéti táncra három kötényt tervezett, amelyeket a barátnőivel hímeztek ki. A történet szerint ez a három kötény volt az elindítója a höveji hímzésnek, amelynek öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A "kötés" vagy más néven "pókolás", amelynek rendkívüli változatossága a höveji hímzést a maga nemében egyedülállóvá teszi, viszonylag későn, a 20. század elején jelent meg. A hímzés eredeti alapanyaga a gyolcs volt, később elterjedt a könnyű, áttetsző lenbatiszt és a ritkaszövésű pamutszövet, az organtin. 1962-ben a híres höveji csipke a brüsszeli világkiállításon aranyermét szerzett.
A megrendelésre történő hímzés mellett az 1930-as évektől a hövejiek kézimunkájuk távolabbi vidéken való árusítását is megkezdték. Néhány vállalkozó kedvű asszony fölvásárolta a hímzett terítőket, amelyeket Budapesten és más nagyobb városokban árusítottak. A faluban lányokat, asszonyokat fogadtak, akik a megrendelt munkát napszámban elkészítették. A közösen végzett kézimunkázást "varró"-nak nevezték.
Készültek itt vőlegényingek, menyasszonyi ruhák, verbunkos kötények, később függönyök, miseruhák és oltárterítők. Ezen termékek mind megtekinthetők Hövejen, a Csipke Múzeumban, s további információval szolgálnak az épület belsejében található írásos források.
MEGKÖZELÍTÉS
Kapuvárról a 85-ös, míg Répcelak felől a 86-os számú főútról, Vitnyédről a Csermajori kereszteződésen keresztül, illetve Himodról mellékúton közelíthetjük meg könnyedén.
Parkolás a Csipke Múzeum közvetlen közelében található kisebb parkolóban! Akár drive-in találatként is kereshető!
JELSZÓ
A Csipke Múzeummal szemben egy ismertető tábla található. Ezen a táblán keresd a jelszót, a táblán szereplő magyar szöveg: 4. bekezdés 2. sorának 2. szavát (8 betű).
CSIPKE MÚZEUM
Nyitvatartás: H-P: 08:00-16:00 (kizárólag előzetes bejelentkezés alapján!)
Horváth Miklós Gáborné
Tel.: 30/590-5530
(Képek, információk forrása: www.hovej.hu, WikiPédia, Google)
LÁDAKARBANTARTÁS:
2017.02.06.: Alternatív jelszó élesítve a virágláda beszedése miatt!
2014.11.09.: Többszöri láda eltűnés miatt virtuálissá alakítottuk! Az új helyszín és koordináta frissítve a leírásban.
2011.10.22.: Karbantartás! Új, ajándékokkal feltöltött láda lett kihelyezve, ugyanazon fa tövében!
