A láda 2023. január 15-én pótlásra és ÚJ HELYRE került áthelyezésre!!!

---

WAP
[WAP] A láda a kápolna DK-i oldalától nem messze, egy fatönkben található. [WAP END]

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A láda egy 10x10x4 cm-es konyhai műanyag doboz a kápolna melletti bozótosba egy fatönkbe rejtve.

BEVEZETÉS
Ládánk egy környékbeli nagyon ismert zarándokhelyhez invitál. Mind a falu, mind pedig a kápolna környéke nagyon rendezett, kultúrált. A kápolna közvetlen közelében falumúzeum is található.

A SARLÓS-BOLDOGASSZONY KEGYKÁPOLNA RÖVID TÖRTÉNETE
A csodatévő kút köré épült kicsi kápolnát a Mária-kultusz emeltette, a hagyomány szerint a XVI. század óta látogatják. Évente több tízezren zarándokoltak el gyógyulást keresve.
A középtornyos egyhajós épület 1874-ben készült kora középkori román építészet stílusjegyeinek felhasználásával. Benne látható az oltár fölé emelkedő csodatévő kálnoki Szűz Mária szobra. Híres búcsújáróhely (szentháromság vasárnapján és szeptember 8-a utáni vasárnap).
Több csoda is fűződött hozzá. Az egyik legenda szerint: 1529-ben a török elől visszavonuló keresztény seregek itt megpihentek, és a forrás csodatevő ereje folytán a katonák sebei behegedtek, a betegek meggyógyultak. Majd újabb csoda történt: egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot talált a forrás vízében. A halász a forrást és a szobrot védendő kis építményt emelt. Ezt a fia kápolnává bővítette, és mint remete lakott mellette. A kis kápolna helyére Viczay János, a falu földesura, 1643-ben hálából nagyobbat emeltetett. Történt ugyanis, hogy vadászat közben messze betévedt az ingoványba, és csodának köszönhetően menekült meg. Az ártérben fekvő kis építményt az áradás többször elöntötte, de mégsem a víz, hanem 1873-ban tűz pusztította el. A mennyezet leszakadt, az oltárkép elégett, de a Mária-szobor - újabb csodás elem - csak megpörkölődött. Közben a kis kápolna neves búcsújáróhellyé vált. Ezt tudva az már nem is csoda, hogy a következő évben új kápolna védte a tűztől megmenekült Mária-szobrot.

MÁRIAKÁLNOKRÓL RÖVIDEN
Máriakálnok a Szigetköz egyik legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól (amivel híd köti össze a Mosoni-Dunán  N 47° 51,410' E 17° 17,425' 114 m [GCMKAL+Móvári Kálnoki-híd]) K-re, 5 km távolságra fekszik.

A település neve először 1264-ben fordul elő egy okiratban, Kaal alakban, aki a terület birtokosaként szerepel. A "kálnok" szó szláv eredetű, nádas, sásos mocsári rétes területet jelent. Késöbbiekben már Gahling néven említik az okiratok a települést, amely német többségű falura utal. A török háború után a színmagyar Szigetközben csak egyedül itt telepedtek le németek. A németek letelepedése és a közelben található forrás csodakútként való tisztelete következtében erősödött a XV. század óta meglévő Mária-kultusz, és ezért kapcsolódott a Mária előtag a "kálnok" szóhoz.
Napjainkban a városközeli helyzetet használják ki azok beköltöző házépítők, akik a településre építkeznek. Az aktív álláskeresők egyharmada talál munkát a faluban, a többi Halásziba és Mosonmagyaróvárra ingázik.

MEGKÖZELÍTÉS
A mosonmagyaróvári irányon kívül a település megközelíthető a Szigetköz irányából is a bekötőúton  N 47° 52,822' E 17° 20,506' [GCMKAL+Kálnoki bekötőút]. A falun belül, a főút mentén nem lehet eltéveszteni az autóbusz fordulót  N 47° 51,846' E 17° 19,907' [GCMKAL+Kálnoki buszforduló]. Ráadásul ott táblák is jelzik a kegyhelyet... Ez egyben arra is utal, hogy tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető. Itt kényelmesen le is parkolhatunk, majd sétáljunk be a kápolnához  N 47° 51,891' E 17° 20,048' [GCMKAL+Kegykápolna].

EGYÉB ÉRDEKESSÉG
A kápolna kertje mellett található egy falumúzeum is. Igaz, hogy csak szombatonként 16.00 - 18.00 óráig van nyitva, de előzetes bejelentkezéssel csoportokat fogadnak (tel.: 96/566 083; 30/686-0530; 96/211-670). Érdemes megnézni.
A kápolnában szentmisék (Húsvéthétfőtől - nov. 1-ig) szombatonként 17.00-től vannak...
A kápolna mellett 2011-ben egy rózsakertet létesítettek, amely országos szinten is egyedülálló, a több mint 3000 rózsatövével...