Ez egy
örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek,
keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a
LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az
Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A várkapu utáni (befelé haladva), baloldali falnyiláson áthaladva, a bal falsarokban, talajszinten, kövekkel takarva.
Egyéb információ: a lenti, patakparti parkolóból egy jelenleg félkész, jó állapotú köves út vezet fel a várba. Mi félútig kocsival is fel tudtunk menni, de ez a lehetőség változhat. (Parmerozpazepan újrarejtése, 2023.4.22-én)
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
A láda
A ládát a várfal oldalában, talajszinten egy kis üregben, kővel takarva helyeztük el.
A várromhoz a
N 48° 9,558' E 23° 18,096' 170 m [GCHUSZ+útelágazás] koordinátánál kell letérni. Itt egyenesen a volt Nárcisz Hotel parkolójáig lehet eljutni, ahol az autót hagyhatod.
N 48° 9,885' E 23° 18,175' 110 m [GCHUSZ+parkoló].
Huszt fekvése
A város Nagyszőlőstől 24 km-re északkeletre a Nagy-ág és a Husztica patak Tiszai torkolatánál épült. Körösös és Túlnagyágtelep tartozik hozzá.
Nevének eredete
Neve a Husztica patak nevéből származik, az pedig a szláv husztka (= kendő) főnévből a völgykatlan formájáról ahol fekszik, más feltevés szerint Hosszúmező, Visk, Sziget és Técső privilegizált városok kezdőbetűiből alkották meg.
Huszt története
1329-ben Huszth alakban említik.
Várát 1090-ben Szent László építtette a kunok ellen.
A tatárjárás után 1318 körül állították helyre.
A település 1329-ben kiváltságokat kapott.
1458-ban ide záratta Mátyás a lázadó Szilágyi Mihályt.
1514-ben a helyi parasztok elfoglalták.
1526-ban Erdély része lett.
1546-ban Ferdinánd serege foglalta el, 1594-ben a települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni.
1644-ben I. Rákóczi György, 1657-ben a lengyelek, 1661-62-ben a török és tatár seregek ostromolták. Huszt várában hunyt el 1667. május 13-án gr. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Máramaros vármegye főispánja.
A kurucok előtt a vár 1703. augusztus 17-én kapitulált, akik itt kiáltották ki Erdély függetlenségét.
1711-ben az osztrákok vették be, utolsóként a magyar várak közül.
A megrongálódott várat 1766. július 3-án villám sújtotta és leégett, majd 1798-ban egy újabb vihar a tornyát is ledöntötte, azóta rom.
1910-ben Husztnak 10 292 lakosa volt, melyből 5230 ruszin, 3505 magyar és 1535 német lakos. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt. 1939-től 1944-ig ismét Magyarország része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye (1944 október 24-én foglalták el a szovjet csapatok). 2001-ben 31 900 lakosából 28 500 ukrán, 1700 magyar, 1200 orosz és 100 cigány volt.
Huszt nevezetességei
• Református erődtemplom
• Római katolikus
• Nárciszok Völgye természetvédelmi terület
• Görög katolikus templom
A
huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb vára volt. A várrom Ukrajna területén található.
a Huszti Vár története
A huszti várról 1194-től vannak adataink, egyik kövén ugyanis ez az évszám szerepel. Történelmi okmányok azonban csak 1358-ban említik először. A vár 150 méter magas kúp alakú hegy csúcsán épült. é. sz. 48° 10′ 05'', k. h. 23° 18′ 05'' Rendkívül nagy stratégiai jelentősége volt, ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat, védte az ellenségek ellen Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és Máramarossziget koronavárosokat. A várhoz öt falu tartozott: Iza, Száldobos, Bustyaháza, Táborfalva és Dulfalva. 1242-ben védői erős ellenállást tanúsítottak Batu kán tatár hordáival szemben, amelyek csak hosszú ostrom után tudták elfoglalni.
1392-ben Zsigmond király a Drágfyaknak adományozta a várat, várnagyai 1413-tól Máramaros vármegye alispánjai voltak. 1511-ben II. László magyar király 20 ezer aranyért bérbe adta a várat és a hozzá tartozó földbirtokokat Perényi Gábor ugocsai főispánnak. 1514-ben azonban a Dózsa György vezette népfelkelés idején a parasztok elfoglalták és birtokukba vették.
A törököktől elszenvedett vereség és Magyarország széthullása után a vár 1526-ban az Erdélyi Fejedelemséghez került, de I. Ferdinánd seregei rövidesen elfoglalták. 1594-ben 80 ezres tatár sereg támadta meg Husztot, de a várat elfoglalni nem tudta. Az 1661-1662-es években többször is megostromolták a törökök, de védői hősiesen kitartottak és nem adták fel.
Ezután sűrűn cserélt gazdát a vár, Erdély kulcsfontosságú erődítményévé vált, urai Békés Gáspártól Apafi Mihályig előkelő erdélyi fejedelmek voltak.
A XVII. században is többször ostromolták meg, sikertelenül. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, 1657-ben Lubomirsky lengyel fővezér volt kénytelen felhagyni a vár ostromával.
A vár a Rákóczi-szabadságharc egyik központjává vált. 1703. augusztus 17-én a helyőrség megölte a vár osztrák hű parancsnokát Eitnert, kinyitotta a felkelők előtt a kaput és a szabadságharchoz csatlakozott. Az osztrákok a kuruc felkelés bukása után csak 1711-ben tudták elfoglalni a várat. A császár utasítást adott lerombolására, de parancsát nem hajtották végre.
1717-ben ismét a tatárok próbálták elfoglalni a várat, de kénytelenek voltak feladni ostromát, sőt a helyőrség Visk alatt megtámadta seregüket és súlyos veszteséget okozott neki.
Utolsó várnagyának, Gervay Péternek 1766-ban bekövetkezett halála után néhány hónappal egy éjszaka három helyen is villám sújtott a várba. Épületei kigyulladtak, a lángok elérték a lőportornyot. Hatalmas robbanás rázta meg a környéket. A bevehetetlen várból csak füstös, kormos, égbe meredező falak maradtak.
1773-ban Mária Terézia királynő fiát, Józsefet küldte a vár megtekintésére. Meggyőződött róla, hogy vár menthetetlen és elvesztette stratégiai jelentőségét, ezért parancsot adott a várőrség Munkácsra telepítésére.
A várat soha többé nem építették fel, az idő és a romboló kezek tovább pusztították.
forrás: Wikipédia
A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG VÁRAI: HUSZT
Ládatörténet
A ládát eredetileg Luilui és Judith játékostársaink rejtették
2019.03.22. Sokszori eltűnés és virtualizálódás után Liberty és öcsike78 játékostársaink új helyen új ládát rejtettek. Köszönjük. [Admin(Fazék)]