WAP-barát:
A jelszó első része a homlokzaton található emberek száma - N47° 32,185 E21° 38,455.
A jelszó második része hány évet élt a szemészprofesszor - N47° 33,553 E21° 37,706.
A jelszó harmadik része közeli padon vagy a padhoz közeli szobor (KCSGY) talapzatán, hátul, jobbra lent (by lemente). N47° 33,119' E21° 37,337.
A jelszó negyedik része a talapzaton lévő paták száma - N47° 33,000 E21° 36.546.
A megfejtés a jelszórészletek összege.

2009.08.09-i ellenőrzés során tapasztaltuk, hogy a láda eltűnt, azonban az alternatív jelszóval továbbra is kereshető.
2009.09.11. új helyre költözött a láda!
2010.04.29. Sajnos újra ELTŰNT A LÁDA, de pótjelszóval kereshető!
2010.05.09. Új láda!
2010.09.09. Újra kereshető a láda és az alternatív jelszó is jobban olvasható!
2011.04.23. Sajnos újra ELTŰNT A LÁDA, de pótjelszóval kereshető!

2011.04.24. 3x ELTŰNT A LÁDA, EZÉRT "CSAK" VIRTUÁLIS!
------------------------------------------------------------------

A láda a Debreceni Egyetemet és annak Karait hivatott bemutatni.

BEMUTATKOZÁS

Az egyetem történelmi gyökerei visszanyúlnak a Debreceni Református Kollégium alapításáig (1538). A Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai szakát átadta az egyetemnek. Ma a Debreceni Egyetem az ország legrégebben megszakítás nélküli múlttal, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye.
A Debreceni Egyetem hazánk legszélesebb spektrumú és egyik legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező állami egyeteme. Éves költségvetése meghaladja Debrecen városának költségvetését.

A Debreceni Egyetem 2000. január 1-én öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését:
• az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara,
• az Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kara,
• a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi, Természettudományi karai
• a Közgazdaságtudományi Kar,
• a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola,
• a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar,
• a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara
önálló karként tagozódtak a monumentális intézménybe.

Az intézetek sorában a Debreceni Konzervatórium speciális művészképző intézményként illeszkedik a struktúrába, Nyíregyházán, Karcagon kutatóintézetek, Debrecenben a Tangazdaság és Tájkutató Intézet működik. 2002-től Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karral, 2003-tól pedig három újabb karral, a Fogorvostudományi Karral, a Gyógyszerésztudományi Karral és az Állam- és Jogtudományi Karral gazdagodott a Debreceni Egyetem. A Népegészségügyi Iskola, 2006-tól Népegészségügyi Kar, mely az ország első, és egyetlen Népegészségügyi Kara. 2006-ban a Konzervatórium és jogelődei fennállásának negyvedik esztendejében a Zeneművészeti Kar kezdte meg működését. Ezzel az egyetem karainak száma tizenöt-re emelkedett. A korábbi orvos- és agráregyetem bázisán Orvos- és Egészségtudományi és Agrártudományi Centrumok alakultak. Az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, az Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar és a Zeneművészeti Kar Tudományegyetemi Karok néven képeznek egységet a Debreceni Egyetemen belül. Mintegy 19000 nappali és 30000 összes hallgatójával, több mint 1400 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, 15 karával és 23 doktori iskolájával pedig kétségtelenül a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja. Az egytem karai.
------------------------------------------------------------------

Agrártudományi Egyetem története
Az 1868-as évben megalakult a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Az intézmény 1874-1906 között Középfokú Gazdasági Tanintézet, majd 1944-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működött. 1945-1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztálya megnevezéssel folytatta tevékenységét. 1953-tól 1965-ig mint Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, 1965-1970 között egyetemi rangú Agrártudományi Főiskola, 1970-1999 között két vidéki karral (Szarvas, Mezőtúr) Debreceni Agrártudományi Egyetem. 2000. január 1-től a Debreceni Egyetem egyik kara a Mezőgazdaságtudományi Kar. 2002. szeptember 1-től kiválva az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet önálló karként tevékenykedik.

Orvostudományi Egyetem története
1918. október 23-án történt meg a tudományegyetem felavatása, doktoravatással. A klinikák átadása 1923-ban kezdődött el és 1927-ig tartott. Az Orvosi Kar Kenézy Gyula fáradhatatlan munkássága és energiája eredményeként 1921. november 4-én nyílt meg. 1921-től volt önálló egyetem. A DOTE folyamatosan több új épülettel bővült: Kórélettani és Mikrobiológiai Intézet épülete (1949), Művese Állomás (1970) Radiológia Klinika (1971), az Elméleti Tömb épülete (1973), Nőgyógyászati Klinika új szárnya (1982), II. és III. számú kollégium.
A DOTE -n az általános orvosképzés mellett, 1977-ben létrejött a fogorvosi szak, 1988-ban Nyíregyházán az Egészségügyi Főiskola kezdte meg működését, 1995-től a molekuláris biológusképzés és 1996-tól az akkori KLTE-vel közös oktatásban indították a gyógyszerészképzést. 1991-ben alakult meg a nyíregyházi központtal, gyulai és debreceni tagozattal az Egészségügyi Főiskola, amelyet 1996-tól főiskolai karrá minősítettek. 1996-ban alakult meg a Népegészségügyi Iskola, melynek feladata a posztgraduális képzés biztosítása, másoddiplomát adó szakképzés, illetve tanfolyam jellegű speciális továbbképzés formájában. 1999-től a régió szakorvosképzésének és továbbképzésének elismert központjává vált.

Kossuth Lajos Tudományi egyetem története
Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét. 1949-ben a Bölcsészettudományi Karból kiválva megszervezték a Természettudományi Kart, a református egyház átvette a Hittudományi Kart, a Jogi Kar működését felfüggesztették, az Orvostudományi Kar kivált.
1950-ben megszüntették az angol, francia, német klasszika filológia tanszékeket. A legnagyobb erőket az orosz nyelv tanárainak képzésére fordították. 1927-től 1950-ig olasz tanszék is működött, melynek vezetője az olasz, Gaetano Trombadero irodalomtörténész volt.
Az egyetem 1952-ben vette fel Kossuth Lajos nevét. 1954-ben - az egyetem Kísérleti Fizikai tanszékéből kiválva - létrejött az Atommagkutató Intézet (ATOMKI).
1956 után megindult a nyugati nyelvek oktatása, a tanár szakon öt évre emelkedett a képzési idő. A 1970-es, 1980-as években új tanszékek születettek. Az igazi megújulás 1990-ben kezdődött: szakok közti aránytalanságok szűntek meg, nagy múltú tanszékek indultak újra (pl. az olasz), új karok (közgazdasági, jogi, gyógyszerészi) megszervezése is elkezdődött.

Ybl Miklós Műszaki Főiskola története
1972-ben a felsőfokú technikumok átszervezésével létrehozták jogutódként a budapesti Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum és a debreceni Felsőfokú Épületgépészeti Technikum összevonásával az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolát. Az épülettömböt Pintér Béla tervezte. A Főiskola nevét 1991-ben a tartalomnak jobban megfelelő Ybl Miklós Műszaki Főiskolára módosították. 1995-ben a debreceni főiskolai egység különvált és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karaként működött tovább. Az egyetem egységesítése után pedig 2000. január 1-től a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karaként folytatta tevékenységét.

Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola története
Az 1970-es alapítást követően a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézet 1971. október 15-én kezdte meg működését azon a helyen, ahol jelenleg is működik karunk. 1974-ben kivált a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola intézményi struktúrájából és megkezdte 1986-ig tartó külön életét. Ezt követően 1986 és 1990 között a felsőoktatás első integrációs hullámában a Debreceni Tanítóképző Főiskola részeként funkcionált. A rendszerváltást követő első évtizedben ismét teljes körűen gyakorolhatta függetlenségét a hajdúsági óvóképzés meghatározó intézménye. 1996-2003 között Wargha István nevét viselte. 2000-ben az egész országra kiterjedő integrációs folyamat részeként a Debreceni Egyetem részévé vált, s a "Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar" nevet viselte több éven át. 2009. január 1-jétől a kar neve: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar.
------------------------------------------------------------------

A REJTÉS
 N 47° 32,185' E 21° 38,455' 142 m [GCUNDE-1] a homlokzaton található emberek száma.
 N 47° 33,553' E 21° 37,706' 121 m [GCUNDE-2] hány évet élt a szemészprofesszor?
 N 47° 33,119' E 21° 37,337' 136 m [GCUNDE-3]a közeli padon a részlet vagy KCSGY szobor hátul a talapzaton lent jobboldalt (by lemente).
 N 47° 33,000' E 21° 36,546' 118 m [GCUNDE-4] a talapzaton lévő paták száma.
A megfejtés a jelszórészletek összege.

2009.08.09-i ellenőrzés során tapasztaltuk, hogy a láda eltűnt, azonban az alternatív jelszóval továbbra is kereshető.
2009.09.11. új helyre költözött a láda!
2010.04.29. Sajnos újra ELTŰNT A LÁDA, de pótjelszóval kereshető!
2010.05.09. Új láda!
2010.09.09. Újra kereshető a láda és az alternatív jelszó is jobban olvasható!
2011.04.23. Sajnos újra ELTŰNT A LÁDA, de pótjelszóval kereshető!

2011.04.24. 3x ELTŰNT A LÁDA, EZÉRT "CSAK" VIRTUÁLIS!
------------------------------------------------------------------

FŐÉPÜLET ÉS KÖRNYEZETE:

Az ötszintes eklektikus épületet főfrontja 108 méter, alapterülete 6200 négyzetméter. 29 méter magas, 700 négyzetméter nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerítik. A beáramló fény miatt kellemesen világos belső tér falára a Református Kollégium és az egyetem leghíresebb diákjainak és professzorainak nevét vésték. A 150 000 légköbméteres egyetem a város legnagyobb épülete.

Park-Szökőkút
A Nagyerdő szélén elhelyezkedő intézményt övező parkos környezethez harmonikusan illeszkedik a főhomlokzat előtti látványos kert és szökőkút. Francia keretek mintájára készült, nyírott bokrokkal és sövényekkel díszített parkjában 1934-ben állították fel az első szobrokat. Közelében egy öreg tölgy alatt ül a Hatvani István polihisztor professzor emlékére Varga Imre egyik legjelentősebb köztéri szobra.
Az egyetem előtt állva, jobbra az első szobor a nagy reformátor, szónok Méliusz Juhász Pétert (1536-72) ábrázolja (Füredi Richard alkotása). Mögötte 1938-ban állították fel a debreceni nyomda alapítójának, Huszár Gálnak (15??-1575) alakját (Ohmann Béla alkotása). Baloldalon a biblia és zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert (1574-1634) szobra áll (Pásztor János alkotása). Mögötte a bibliafordító és teológus Komáromi Csipkés Györgyöt (1628-1678) ábrázoló szobrot látjuk (Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása). A tér közepén kétlépcsős, szökőkutas vízmedence áll. Szobrai 1965-ben kerültek ide. Az egyetemmel nem állnak olyan szoros kapcsolatban, mint a reformátorok szobrai. Jobbról: Ágat tartó nő (Madarassy Walter), Vízbe nyúló fiú (Várady Sándor), Pihenő nő (Varga Imre) című szobrok szegélyezik a medencét, Balról: Napozó férfi (Ungváry Lajos), Leány drapériával (Radó Károly) Vízbe ugró férfi (Marton László) című szobrok láthatók. A főépület mögött is egy nagy park található, melyet modern stílusban felépített létesítmények szegélyeznek. A keleti oldalon az 1993-ban elkészült kollégiumot találjuk (építész: Filippinyi Gábor), míg a ligetes részt másik oldalról az 1970-ben befejezett Természettudományi Központot (építész: Mikolás Tibor).

Templom
A központi épülettől keletre áll az egyetem egykori temploma, mely 1940-ben Borsos József elképzelései alapján készült el. Ma számítástechnikai központ, folyóirat-olvasó és zeneműtár működik benne.

Könyvtár
A főépületben működik 1932-től Magyarország második legnagyobb könyvgyűjteménye. 1952-ben megkapta a kötelespéldány gyűjtés jogát és feladatát. 1976-ban nemzeti jelleggel ruházták fel, így a második nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár után. Az 1952. óta megjelenő teljes magyar nyomdai termés megtalálható itt. Könyvállománya a nyomtatványokkal együtt meghaladja a három milliót.
------------------------------------------------------------------

2000-es években új nagyberuházásokra került sor úgy mint:

1. Élettudományi Központ és Könyvtár (Debrecen, Egyetem tér 1.)
2. Táj- és Vidékfejlesztési Központ (Debrecen, Böszörményi út 144.)
3. Társadalomtudományi és Egészségtudományi Oktatási Központ (Debrecen Kassai u. 26.)

Kalandra fül!